Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1907-01-17 / 3. szám
1907. január 31. MAGYAR PAIZS 5 sarkaitik arra, hogy az iskolán kivül is próbáljak; hogy hírlapi oeikkekkel hetenkent, éveken keresztel huzamosan kitartóan elősegítsem a jobb vérkeringést. Igaz, hogy erre verset mondhatnának paródiaként, gúnynak: „Gyermek-királyi és hadvezért, ki erején felöl mer, ád az Isten a nemzetnek, haragjában kit megver." De akár mondják a verset, akár nem: Én azt tartottam és azt tartom máig is, hogy legalább Magyarország határán belől a magyar nemzeti szellemet, s ennek első feltételét: a magyarnyelvet terjeszteni kell, ki kell terjeszteni a határig; azt hirdetni kell az iskolában, a templomban, a kunyhóban s a tanácsteremben, az utczán és kocsmában, városon és falun, küu a határon és az srszágntján. — Meg kell mondani, de mondogatni kell óránként, hetenként esztendőkön keresztül huzamosan, kitartóan, türelemmel — mondogatni kell az újságírásnak sisiphusi verejtékével az ifjak előtt és az öregek előtt, a férfiak és asszonyok előtt, a koldusok előtt és a királyok előtt, hogy Magyarország határán belől a magyar az *r . . . és mondogatni kell az apák előtt és az anyák előtt, hogy a be3zéd, az ige, a bőrön áthatolva, rázza meg az idegeket, érintse meg az agysejteket, szálljon at a vérkeringésbe, s hogy az apák és anyák a mainál egy ajabb, erősebb, jobb nemzedéket adjanak. Ez az én vélekedésem. Jol eshetett Borbélynak az, hogy beszéde után felállott a 2£0 ember s énekelte a Szózatot. Az is jól eshetett és okvetlen sokat «d rá, hogy a következő pohárköszöntőt Tuezy János főgimnáziumi tanár a tanártestület Devében mondotta. Tuczy beszede igy szól: Tiszteit Uraim! Erkölcsi tekintetben idealistának mondjuk azt az embert, a ki nem önérdekből cselekszik, hanem másokért is élt, embertársai, honfitársai közös jólétének, bo-dogságának előmozdításán fáradozik. El ben az értelemben a zalaegemegi áll. főgimn. tar,ári karának legnagyobb idealistája Borbély György, ki évek óta kü.d a magyar ipar felvirágoztatásáéit és a magvtr nyelvért, nem törődve a több oldalról jövő gárcscsai, gúnnyal, sértegetéssel, ntm tösődve anyagi és mát féle nehézségekkel. Mi társai, kik nem lehetünk oly szerencsések, hogy ebből a hazafias küzdelemből oly nagy merékben vegyük ki részünket, mint ő — fáradozását rokonszenvüakke*, ragaszkodásunkkal kisérjük, őt rokonszenvünkkel biztatjuk, bátorítjuk, erősítjük. Ez a rokonszenv adjon neki erőt a jövőben is a küzdelemre, a jó Isten pedig engedje meg, hogy Boibély György necsak küldjön és fáradjen, hanem küzdelmt-n^k, fáradságának sikere is legyen! Isten éltesse a mi ideálistánkat! Tivoli Janis könnyed modorban dö gazdag tartaiommat köszöntötte as eiős hazafi: s érzésű, népszei ü fők pánt, a ki hozzánk is leszáll, kijöttünk is megjelenik, a népnek a szivéé iá teszi a kezét, s városunk érdekéi, szemmeí kiséíi és segifi. Gróf Batthyány Pál főispán igy válaszd : Kedves barátaim! Én sohasem voltara a szószaporításnak barátja, mert a tett >öbbet ér a szónál, AZ előttem szóló urnák megtisztelő szavait hálás köszönettel fogadom. Én az adott ese'ben sem;,tettem mást, mint kötelességemet teljesítettem. Zalaegerszeg város fejlődésére es polgár ságai a emelem poharamat. Dr. Jámbor MártOD a város közönségének az érzelmét tolmácsolta Bosnyák Géza iráiV s biztosította, hogy e hazafias város nagy közönsége találkozik Bosnyák ur hazafias szellemével. Farkas Ferencz gyö 'yoiü poétikus beszédében éltette a teremtés koronáján az élköveket, a nőket s a zalaegerszegi nők álén Gr. Batthyány Pálné őméltóságát, a magas műveltségű nemesszivü nágyasszonvt. Czobor Mátyás ez ünnepélyt rendező Kovács Géza, Fángler F. Ángyán stb. fiatalság élén Dr. Udvardy Imiét köszöntötte, vonatkozásokat téve a legmagyarabb főispánra s a „szürke" emberek megbecsülésére. Dr. Udvardy Imre nagyméretű beszédet tartott a Fáy András tüzetrakó meséjéből indulva ki. Nem elég csak melegedni a hazafiság tüze mellett, egy-egy fát is keli rakni rá, ő is teoz egy-egy gyufaszálat . . . Ilyen tüzet rakok a tanárok, akik ő benne is szították a tüzet — rámutatva Kiss Lajos, Schmidt József tanárokra, — ós a szülők — s az ő családja tanári dinasztia; sajnálja, hogy épen az ő edes apja nem lehet itt gyöngélkedése miatt. Köszönti az összes tanügyi embereket. Dr. Kele Antal — néhány évvel ezelőtt Borbélyban az ő jobb kezét ütötték le a szövetkezeti eszme haiczában, most a második ütés érte, mikor lesz vége? Magyar érzelmektől duzzadó beszédet tartott. Dr. Csák Károiy — mint mindig, élénk talpraesett tüzes beszédjében szembe állítja a realismust az idealismussal. Kisértenek az Isten - haza - ós nemzetnélküliségek. Az eszményi magasságot akkor érjiik el, mikor egy szent czélban találkozunk: a szent hazaszeretetben. A jó kedélyű Breisach Sámuel az iparosokat köszöntötte. Papp Alajos iparos azt mondja, ha mások nem látják is, de ő tudja, bogy Borbély lapja bizony sokat tett az ipar pártolásra. Azóta a zalaegerszegi kereskedők mindinkább tekintetbe veszik a helyi iparosokat s forgalomba hozzák ezeknek czikkeit. Azelőtt nem »gy volt. Gombás István, Paizs Kázmér, Kovács Géza szintén Borbélyt éltettek. Borbély tanaihoz eiőbb is. később is jöttek üdvözlő táviratok ós ievelek. Nagykanizsáról Dr. Hajdú Gyulától épen a vacsora idején érkezett a következő távirat, melyet Dr. Udvardy Imre olvasott fel. A távirat így szó!: Tekintetes Borbély György tanár urnák. Aki a sajtó munkását védi, a sajtó szabadságot védi. Aki a sajtó emberét megbecsüli, önmagát tiszteli meg. A legmélyebb tisztelettel üdvözlöm mint a magyar érdekek csüggedetlen harezosát• szeméi lyes megjelenésben betegséjem gátol, a szobát kell Őriznem. Dr. Hajdú Gyula. összeállította a Tudósító. Gróf Zichy Jenőnek egy levele, mellet a következő lerél kíséretében egy előkelő nagyasszony küldőit hazeánk. Tisztelt Szerkesztő ur! A jelenben, mikor a nemzet csakugyan felébredt ós hogy az, aki ezen ébredést minden erejével igyekezett előidézni, élni megszűnt, njra aktuálissá Nált gicí Z.chy Jenőnek alább 'özölt levele, v !y lángoló hazafiságát oly élénken tálja elénk. V ez, egy közönséges nyílt levtlezö lapra, moly _. következők voltak jegyezve: Méltóságos Zichy Jenő grófnak Budapest. A% kit Magyarország ipái grófjának neveznek' talán íeez oiy jo titkára áítai tudomásomra hozni, hogy a hon határain belül, hol lehet a iegjebb vászonnemül: kapni, mert eddig hiába töltöttem időmet a kereséssel s haz&hságom is e téren kárba veszett. A szívességet előre köszöni tisztesettel Zalaegerszeg, 1£86 október 4-én. S. P. Erre gitf Zichv Jenő a következő levélben felelt: Budapest, (a dátum hiányzik). S. P. Zala-Egerszeg. Auouym levelekre soha sem ezoktam válaszolni, nagyon is igénybe veti időm sem engedi, hogy azokra is reflectá!jak, hogy ez alkalommal mégis megteszem, azt annak méltóztassék tulajdonítani, hogy serait azzal végezte: „a hazafiságom is e téren kárba veszett." Én, ki a hazafias érzelmeket (jól értsiik meg egymást, nem a phrázis talmi, de a valóban tettre kész hazafiságot értem, mely a színaranyként 13 próbás), második Diogenesként keresve-keresem, mert összes működésem alapfeltételéül a társadalom hazafias közreműködését kell birnom, e legszentebb ereklyére való hivatkozása folytán : válaszolok ! S tudatom f. uraságoddal, hogy vászongyár Késmárkon és Lőcsén létezik, vannak ugyan Tolnamegyében két helyen is takácsok, de ezsk egyesek számára nem dolgoznak. Mösmer budapesti vászonkereskedő czég veszi rendcsen át összes készleteiket. Ajánlom tehát a késmárki vászonfehéritő részvénytársaság igazgatóságát, ezen gyárnál megrendelhet ós megvehet mindenféle de "még a legexoticusabb izlésü vászon czikkeket is a legszebb, akár a megrendelő által is elküldött rajzokkal is. Ezennel az „anonymus" soraira válaszoltam volna ós befejezhetném soraimat — ha nem teszem, ezt csak azért nem teszem, mert most viszont nekem is van egy kérésem S. P.-hez, melyet nem az „ipar Gróf" amiut nsgy tréfásan tetszik mondani, de az egyszerű igaz hazafias érzelemtől áthatott honpolgár S. P-hez intéz! Válaszoljon levelemre! és ha hazaoságs, melyre hivatkozni tetszett, valóban színarany, engedje reménylenem, hogy ezentúl működésemben Z. E.-gen önnek hazafias közreműködésére és támogatására számithatok I Ha majd a késő utókor működésemről meg nem feledkezend, azt az általános hazafias ébredés korának, a tespedéstől való felocsudáinak az általános reform epochájának nevezendi! a közgazdasági cuíturáíis viszonyok conselidálása és fejlesztése ez. melynek keretébe az ipar fejlesztésére, a szakiskolád, tanműhelyek országszerte való létesítése s népnevelési egyletek megteremtése való! Ezen működésemben minden b.csületes hazafiam törekvésű egyénre szükségem vagyon, legyen az férfi vagy nő, — az utóbbit és ezt merem ez alkalommal is reményien?, jobb szeretném már csak azért is, mert az okvetlen férfit vonz maga után. Becses válaszát elvárva maradok önnek szemében mindig mint igaz gróf s nem i. lovag (mint azt az amabihs élczlapjaink kik az első czimet is feltalálták) önre számot tartó tisztelője Zichy Jenő. S. P. válaszolt, de nem azon ér telemben, melyben gróf Zichy Jenő éhajtotta. — Családi körülményei nem engedték meg a nyilvános activ szereplést s igy a levelezés abban maradt és gróf Zichy talán sejtette, de valóságban soha sem tudta meg S. P. valódi nevét. Most gróf Zichy Jenőnek hervadhatlan koszorújában legyen ez egy eserje, melyet S. P. nyújt hálásan és talán ngy kis bűnbánattal a meg nem érdemeit vagy legalább tettleg nem méltányolt bizalomért. Gróf Zichynek egy nyilatkozata sem tárja föl nemes lelkét oly igazán, mint e hevenyében, itt-ott hibásan irt mondatok, melyeket S. P ereklye gyanánt őriz, mint a hazafiság egyik legigazibb és íegmeghatebb spontán megnyilvánulása. Fejezet a házasságról. (Farsangi levél) A testileg és szeliemiieg egészséges embereknek ösztöne és kötelessége az, hogy szeretetben egyesüljenek, hogy igy egészséget; és eiős gyermekeket becsületes, derék emberekké neveljenek. Szeletet és szent akarut nagyobb emberekké fogja emelni a szülőket azon magasztos gyümölcs ái'al, amei>et hoznak. Ha tehát vahki a, házasságta^nok szentségéről beszé', akkor talán megkérdézhetnők tőle : vájjon kényszer, cagy p dig oktalanság indítja-e ót arra, hogy gyümölcs nélkül rothadjon az emberiség törzsén? Ha azonban fölismerte az ember ösztöA czég j« hírneve A cz<'-g jó hírneve GZim-, templom- és szobafestő, épület- és butormázoló >ne? ZESTagjy-^:aüCL±23sábXL a HTŐ-ulI: 11. — .12—52 év o"a hmeretes. Kivallatok jutányos árkán, a legmcít-raebb kivitelben, a legjobb niHEkaerokkel ellátva, minden idó',;aLbaa bárhol, bármilyen e szak^.-.ba vágó munkát. — Tervraj^kat és költségvetéseket tetszés szerinti időié liil«i«k év cta ismeretes.
