Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-01-17 / 3. szám

WSíl.. üv január 17­3. ssám. JSiSfisstM ái: érra 4 koroM. "a évrn I korwa. ím 1 kor. 2Z7M iwáa 8 fillér. Z. Hor-vátli HLa-jos. Hirdetések dija megegyezés széria ríyilttér sora 1 kor Szerkesztőség é* kiadóhivatal: Wlassícs-atcza 2» ^ , _ f LSWe YKL FKEBisrcz V BOERS X.-5T GTŐRG-T MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Elégtétel a magyarnyelvnek. Csudálatos, nemesak hogy ejgyetlen egy pesti napilap sem említette egy szóval bem, de még Tóti Béla sem irt egyetlen egy Esti levelet sem «rr61. Pedig azt mondják, hogy az Esti leveleket elég jól szokták díjazni. Ezelőtt négy-öt évvel a Pesti Hirlap díjazta. Tóth Béla akkor nagyszeriiea és buzgón megem­lékezett volt a zalaegerszegi esetről. Arról tudni­illik, hogy Boibóly György gimnáziumi tanár Dr. Kele Antal ügyvéddel csinált volt itt egy ipar­védő egyesületet s egy fogyasztási és értékesítő szövetkezetet Erről megírta volt Tóth Béla az Esti levelekben, hogy: ergo ez a tanár antiszemi­tizmust hirdet a katétráról, tehát rögtön el kell e82pni. Ab lett volna szive hozzá Tóth Bélának, Tó.h Kálmán magyar költő fiának, hogy egy nyoicz tagu családot kitétessen rz utcz&közepére, holott az antiszemitizmusról költött hir nem anDyira sült, mint kisütött hazugság. Az épen nem történt meg, hogy az atezára kitették volna az illető tanárt, de ahhoz nagyban hozzájárul­hatott a Tóth Béla Esti leve!*?, melyet sötétben Írhatott, hogy annak a tanárnak a nevére egy meglehetős csúnya bélyeget nyomtak. Ám, ha része vaa ebben Tóth Bélának, emeljen ebből ő is egy keveset. Most pedig az történt, hogy ugyanaz a Borbély György tanár, aki azóta,kezdettő',nagy szerepet visz a Magyar Paizs cz. lap szerkesztésében, megcsíp kedett egy budapesti meg egy nagykanizsai keres kedő «zéget, akik németül leveleznek egy Komlos nevű zalaegerszegi kereskedővel. Nos, hát aztán? Hát aztán a zalaegerszegi kereskedő, akit leg­kevésbé érintett a csipkedés, ámbár hogy legjob­ban megérdemelhette volna, kapta magát a a kereskedelmi körben Borbély Gvörgv tanárt egy ellenőrizhetetlen pillanatban agy fejbe vágta, mint a mészáros a gyanútlan tulkot, hogy egy hétig egyebet sem beszéltek a városban. S itt-ott némelyek azt is szélnek eresztették, hogy: na! ez antiszemitizmus! ez antiszemitizmus! Csakhogy ón, aki e sorokat irom s aki ismerős vagyok a Magyar Paizs írásaival s ismerős vagyok e városban is, igazán nem tudom, hogy vajjoa a budapesti kereskedő, vagy a nagykanizsai keres kedő, vagy a zalaegerszegi kereskedő, vagy Borbély György tanár é a azemita? s melyik az ánti­szemita? És miudezekről Tóth Béla egy árva hangot nem szól, hogy legalább fölvilágositana. Neki csak kell ismernie ezt a históriát. De talán már nem is kellene ennyit foglalkozni evvel a múlttal. Az ökölcsapás Boibély tanár homlokán a ma gyarnyelvet érte, s ő magáért is, a magyarnyelv­ért is minden irányban megtette a megtorló lé­péseket. Zalaegerszeg ós mondhatjuk Zalamegye közönsége is evvel nem elégedstt meg, a mejá­madott hírlapírónak ós megsértett magyarnyelv­nek szemkápráztató elégtételt adott. A vidékről táviratok és levelek fejezték ki elismerésüket s azonkívül önkényt megnyilatkozva Brrbéiy tanár­nak egy tenger-névaláú ássJ1 ellátott albumot adott a közönség; tiszteletére közös vac orát rendezett 15 ón » Korona vendéglőben, uerv. hogy az ünnepsltetóshez nem szokott szegény szürke hivatalnok a meghívásra halál-sápadtan lépett a már rogyásig megtelt hármas terembe, hol riadó éljenzéssel és tapssal fogadták. A katonákat és a törvénybirókat kivéve, akik hivataluk természete miatt nem jelentek meg, ott volt minden rendből, rangból és foglalkozásból, aki csak beférhetett, mintegy 250 ember. Leg­többen a kereskedők és iparosok, mert a Magyar Paizs inkább ezeknek, legfokép az iparosoknak a lapjuk, minthogy a magyar ipar pártolás jegyé­ben ezületett ezelőtt hét évvel; voltak a közeli környékről földbirtokosok, megyebizottsági tagok, körjegyzők, tanítók s a távoli No várói és Keszt­helyről hivatalnokok, utt volt gróf Batthyány Pál főispán is, akit rajongó lelkesedéssel 03 szere­tettel üdvözölt ós ünnepelt a nagy közönség, s aki vacsora után is még jó darabig kedélyesen beszélgetve maradt a társaságban. A diszalbumot Borbélynak Bosnyák Géza mise­fai nagybirtokos nyújtotta át fényes szónoklat mellett. Bosnyák Gáza megye bizottsági tag, a megyei függetlenségi pártnak a vezére és zászlója, klassikus szónoklata szakad, mint záporeső a s.omju földre, s a hallgatók ugy szijják leikökbe, mint szomjas ugar az esőt. Meg aki nem volna is pártján, az is odaáll édesen csengő szavára. Borbély egyáltalán nem szónok, alig tud szóba kezdeni, s bot'ik, mint aki járatlan uton fut, de ha eszmét talál, s itt talált a magyarnyelv vedel­mezésére, reszket, ki kigyúl az arcza s mint a szabályozatlan szél csapdosa az ajtószárnyakat, alig jut pihenőre. Itt jegyezzük meg, hogy a pohárköszöntők hosszú sora nem ment át a boros állapotba, vé­ges-végig, mindenik tartalmas, komoly, ünnepélyes volt. A nagy társaság éjfél után 1—2 óráig együtt ült a Koronában. Nagyxésze még másnap estig is csoportokra szakadva a Koronában, a Bárány­ban, a Mitly s a Göndöcs vendéglőben nyújtották végig az emlékezetes estélyt. A megható ünnepély teljes kidomborodással ment végbe, hajszálnyi hangzavar nem ese't bele. S nem szabad elmulasztanunk, szép köszönetet kel! mondanunk a város érdekében is anna L* sereg fiatal embernek, akik ezt gyors futtáb; igyességgel, okossággal és finom műveltséggé rendezték. Ennek az ifjúságnak Dr. Udvardy Imre ügyvédjelölt volt a vezére. Amint később megtudtuk, részint a Mitly, részint a Göndccs vendéglőben tartották a haditanácsot s ez utóbbit tréfásan elnevezték „Pilvax kávéházinak Az estélyen a lőifpán ur asztalánál közelebbről akiket észrevehettünk, ültek: jobbról Borbély, bal­ról Bosnyák, Bogyay Elemér, Medgyesy Lajos és Kászonyi Mihály igazgatók, Dr. Obersohn Mór, Dr. Csák Károly, Tuczy János, Czobor Mátyás, Bubics Tivadar, Horváth István, Dr. Kele Antal, Farkas Ferencz, S<:hütz Frigyes, Dr. Halász Vil­mos, Fángler Béla, Wenz Sándor, Somogyi, Kum­psr, Horváth Lajos, Lengyel Ferencz stb. Vacsora közben feláll Bosnyák Géza s Borbély felé fordulva a következő beszédet mondja: Midőn a mai napon tisztelőid, barátaid összejöttek, hogy Téged egy méltatlanul é t támadásból kifolyólag üdvözöljenek, nekem jutott a szerencse, hogy jó barátaid, tisztelőid nevében Hozzád pár szót intézzek. Te a sajtónak vagy bátor elszánt harczosa, és egész működésedből, minden sor Írásodból a lángoló hazaszeretet melege érzik ki. Dol­gozol csendesen a Haza önállóságáért, függet­lenségéért, s tántorithatlan harczosa vagy és voltál mindenkor azon szentséges eszméknek, melyek a függetlenségi 48-as párt zászlójára vannak felírva. Hosszú időknek csökönyös megátalkodott­sága, végzetes kormányzási hibák sokasága mintegy elaltatta e hon lakóiban a nemzeti érzést ugy annyira, hogy ugy a múltban, s nem restelem kimondani, hogy a jelenben sem tudjuk nyelvünknek megadni az őt meg­illető helyet. Elnézést kérek azért, hogy kissé a múltba visszatekintek, és emlékezésem reá­tér azon martir halált nyert hős fiára e me­gyének, a kit Te eszmény képedül választot­tál : Csány Lászlóra. 1830-ban történt, hogy az ország vezető férfiai összejöttek Balatonfüreden, s Kisfaludy Sándor kezdeményezésére kimondották, hogy miután a magyar színművészetnek e hazában nincs még állandó hajléka, tehát rajta lesznek és elkövetnek mindent, hogy az első magyar nemzeti színházat Balatonfüreden felépíttessék. A szót tett követte, s Kisfaludy Sándor Írás­ban adta be indítványát Zalavármegyéhez, és az 1830. augusztusi közgyűlésen a megye tárgyalta is ezen indítványt. Ez indítvány hatalmas támogatásra talált Deák Ferencz, Deák Antal és Csány Lászlóban. Háromszáz esztendőnek nemzeti fájdalma jajdult fel e beszédekből, s Csány hires beszédjében a többek között a következőket mondá: „Meg kell védelmeznünk ősi alkotmányunkat, meg e!l védelmeznünk ősi szabadságunkat. Vér­rel szereztük valamennyit, nem ingyen, nem Istennek jó voltából kaptuk. De legfőképpen meg kell védelmeznünk és lábra kell állíta­nunk édes anyai nyelvünket, s nem szabad elszenvednünk", hogy ezt a mi országunkban bármely idegen nyelv a maga háta mögé állítsa. Mert ha őseink szózatát elfelejtjük, és ekképen magyarságunkból kivetkőzünk, akkor nekem nem kell többé se alkotmány, se szabadság, de még az élet sem kell." Hát bölcsen fogtad Te fel a sajtó hivatá­sát akkor, a midőn vas következetességgel ostoroztad azt a megátalkodott bűnét fajunk­nak. Nem azok közé tartozol, a ki meggyőző­dését, gondolkodását a szél változása szerint irányítja, hanem egész életed fényes tanúsága T Zalaegerszegen, a.z -A-ir?e:cL;y~ Bárány á"bel lében. A legolcsóbb beszerzési forrás gazdasági, betegápolási, gyógyszeianyagok, pipere- és illatszerekben A kitűnőitek bevált Gentrjr kávé-keverék kilója 3 kos*. 20 BVSai számunk 10 oldal /

Next

/
Oldalképek
Tartalom