Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-05-02 / 18. szám

2 MAGYAR PAIZS 1907. május 23. Bischilzky Miksáné Nagykanizsa, 32 év óía fennálló legjobb hírnévnek örvendő hangszerraktárában Nagykanizsán 25—52 ujak és kijátszottak nagv választékban kaphatók részletfizetésre is, a legjobb gyári árak mellett kaphatók esetleg bérbe vehetők. Régi zongorák mindenkor becseréltetnek. Levélbeli megkeresésre azonnal válaszol' szomszéd állam az Istennek, hogy nem hivatalnok vagy tisztviselői osztály át van hatva ilyeu reakcziónárius sze'lemtői; hanem első sorban azok, akiknek hatalmukban van az, hogy rendeletekkel úgynevezett szigorú vigyázattal, felügyelettel és cselszövő fondorkodással föltűnést keltsenek. Hála a jó égnek, hogv nálunk nem igy van ! Cselkó József. A külön vámterület az ipari növénynek nagyobb termelésére fogja utalni a mezőgazdákat. Buza nem fog kivitelre jutni. A hizott ökröket, sertéseket elfogyasztja a mi népünk. Nem kell potom árért Bécsbe szállítani. Zalavármegyei muzeum. Közekdik a májusi közgyűlés ideje, amikor a vármegyei muzeum ügye ismételten a törvényhatósági bizottság elé kerül. Ekkor kell ugyanis beszámolnia eddigi ténykedéseiről aunak a bizottságnak. amelyet a legutóbbi közgyűlés a muzeum ügyeinek intézése végett kiküldött. Eddig a „Vármegyei Muzeum" czim voltaképen csak előlegezés volt, valóban vármegyeivó ezen a gyűlésén fog válni a muzeum, amikor a vármegye törvényhatósági bizottsága hivatalosan tulajdonába veszi az eddigi gyűjtések eredményeit. Mert hiszen azok, akik a muzeum eszméjet felvetették, a „vármegyei" szot nemcsak czimnek szánták, nem ugy értelmezték, hegy a vármegye részéről jövő segéhben fosr megnyilvánulni ez a vármegyei jelleg; hanem olyan muzeumra gondoltak, amely a vármegye | tulajdona lesz, amely fölött a törvényhatósági bkoltfágnak föltétlen rendelkezési joga lesz. Tehát nem egerszegi muzeumról van szó, mert ha ilyennek létesítésére gondoltak volna, akkor első sor ban a városi tanácshoz fordultak volna indítványukkal, de ezt szándékosan mellőzték; ugyanis a vármegye részéről kiküldött bízott ág feladata lesz az összes megyei városokat és községeket a gyűjtés munkájában való segédkezéére felszólítani. Tehát valóban megyei muzeumról van szó, amelyDek gyűjtője az egész megye és tulajdonosa is az egész megy8. Talán fölösleges is bizonyítgatni már, hogy ilyen muzeumra esakugvan szükséc van, de akik a megye területén levő muzeumokra való tekintettel nem nagyon lelkesülnek a fölvetett eszméért, azok ie bizonyára lemondanak ellen zésűkről, ha meggondolják, hogy a muzeumtna'. együtt olyan intézmény is létesül, mely csakugyan nincsen a megyében: vármegyei könyvtár. Az eddigi könyvgyűjtés meghaladja már a kétszáz kötete^, ami ugyan nem nagy szám, de eléKKÓ biztató kezdet. A könyvtárnak kettős feladata van, egyrészt régi könyvek gyűjtésével megvilágítani a multat, másrészt állandó becsű és ujabb kori könyvek segítségével szolgálni a mai kor kulturigényeit. Az eddigi gyűjtés különösen az előbbi czólt szolgálja. Az eddig összegyűjtött könyvekből is lehet már bizonyos kulturkópet alkotni a régi zalamegyei emberekről aznak kedvencz olvasmányaik alapján. Ez a kép természetesen homályos ós hiányos még, de azért nem érdektelen. E könyvek között a jogi és egyházi könyvek dominálnak, ami nagyon természetes is, ha meggondoljuk, hogy a múltban a jogi és egyházi műveltség mennyire háttérbe szorított minden mást. Legnagyobb rószúk a tudományos világ egyetemes nyelvén latinul van írva Különösfn kiemelkedik közülük egy teljes „Corpus Juris" kiadáú és egy 1785-ben készült „Sacra biblia". De szépen van képviselve az elmúlt korszakok szépirodalma is. Természetes, hogy a költők közül nem maradhat el Kisfaludy Sándor, akinek hangulatos regéi és szerelmi költeményei, melyeket az egész országban lelkesedve olvastak, első sorban szülőmegyéjóben, Zalamesyében arattak nagy dicsőséget. Műveinek egykori, számtalan közkézen forgó példányai közül a Himfy szerelmeinek egy 1807-i kiadása került eddig a muzeum tulajdonába. Nagybecsű Róvay Miklós „Elegyes versednek egy 1787 iki példánya is, amelvnek értékét nagymértékben emelik a függelékként hozzácsatolt középkori énekek is, amelyek nagy része addig csak kéziratban maradt fenn, a költő ugyanis ezeket Peer Jakab piarista tanár kézirati könyvéből vette át. Ma már könyvészeti ritkaságszámba megy az „Elbujdosott" cz. regény, amely szerzőjének P. Horváth Lázárnak nevét eleveníti fel, akinek egykor mint kritikusnak, különösen Petőfi életében, nagy szerepe volt. Ezekhez csatlakozik a különféle fordított és eredeti verseknek, elbeszéléseknek, regényeknek nagy sokasága. A kíiiföidi irodalmat Voltaira összoa műveinek egy 1784 iki eredeti franczia kiadása képviseli; ki tudja, ki használta azt egykor erős fegyverül a mult század reformmozgalmainak küzdelmeiben ? Természetes azonban, hogy miként a jelenben, ugy a múltban is, különösen az újságok és szépirodalmi lapok szolgáltak szellemi táplálékul. A muzeumban levő lapok közül legrégibb a „Regédnek 1836-i — sajnos, hiinyos — évfolyama. Ez még a magyar újságírás kezdetéről való s azért kt'lönösen a hírlapirodalom története szempontjából nevezetf-s. A következő korszakok hírlapirodalma eddigelé nincs még képviselve a muzeumban a Vasárnapi Újság egy 1857-i évfolyamáig, melynek szerkesztője a nagv humorista Páth Albert lapját igazán ma^as színvonalra emelte, E lap tö/.leményei közül különösen kiemelkednek a Horváth Istvánról, Jókairól. Szigligetiről, Gvadányiról szóló irodalomtörténeti czikkek, de a többi közleményei h mind érdekeiek és változatosak. Ebben jeleut meg Petőfi öccsének, Petőfi Istvánnak néhány hangulatos költeménye Is. A politikai történelem szempontjából érdekes a Politikai Ujdonágok 1866 iki évfolyama, amely különösen a königgiátzi ütközet és a kiegyezés előzményeire vet érdekes világot. Az egyes számokhoz Országgyűlési Tudóiitó is van mellékelve, amely ezen a hires országgyűlésen elmondott beszédeket ezószerint közli Történelmi fontosság szempontjából kiemelkednek ezek kö?üí Zala nasy fiinak Deák Ferencznek beszédei. Szépirodalmi és társadalmi közleményei értékessé te-zik az 1861-i „Divatcsarnokot is, ameiyből azonban — sajnos — c«ak néhány szám jutotta muzeumba. Szépirrd"'noi tartalmúak az egvkori kalendáriumok is, mint a „Honi ve?ér" 1844-ből és n „Nemzeti kalendárium". A nyelvészeti munkák közül kiváló ér ékü Fogarassy Jánosnak 1843-ban kéozűlt „Művelt m?gyar nye'vfan"-a, a földrajziak közül az 1845ben készült e's 4 nyelven szerkesztett „Orbis piefns"' a mpnnvjfégtani irodalmat pedig Marothi Györgvnek 1763-ban irt „Arithmetiká" ja képviseli. A kéziratok közül történelmi értékűek az egerszegi Kzabóczéh feljegyzései, amelyek a. régi iparosélet sok komoly és derűs mozzanatait örökítik meg. De különösen érdekes Csány Lászlónak néhány levele; mint reliquiák értékesek Tárcsis Mihály levelei is. Mindez azonban még csak szerény kezdet; a legközelebbi megyei gyűlésnek hivatása az, hogy a szerény kezdet dicsőséges folytatásáról gondoskodjék. Az eddigi eredmény is meggyőzhetett azonban mindenkit arról, hogy erre az intézményre szükség van 8 hogy a „Zalavármegyei Muzeum"-ra nagy hivatás vár: a multak tiszte! tének hirdetése és a jelen kuirurájának terjesztése. Susz'er Oszkár. ujabban beküldött ajándékok (12. közlemény.) Régi pénteket és érmeket adtak: Tenzlinger József dr. törvényszéki jegyző (7 db Csonkahegyhátról), Horváth Lajos, Grünbaum Ernő (22 db), Heincz Imre, Martincsevits István (2 db), Várady Géza 4, Hofmann András (2 db), Chilkó Sándor (15 db), Marics Kálmán (8 db), Brez Tibor (3 db), Deák Károly (4 db) főgimnáziumi tanulók. Kőbaltát (a Kisfaludi hegyről) adott Seregélyes Gábor, régi kőedényt Marics Kálmán, régi pisztolyt Vargha Gyula, Török félholdat, mely valamikor magában, utóbb nemzeti szinü zászlócskával kiegészítve a városkutját díszítette, Kumnaer Béla, 2 db ezukor por szóró kanalacskát, mely 1848 ezüstpénzből készült, Kohn Malvin, kenyérből készült és ügyesen díszített pisztolyt (1848/9 rab készítette ós ajándékozta Csillag Lászlónak) ifj. Árvay Lajos főgimn. tanulók. Kulacsot kaptunk Lövinger Simon kereskedőtől íGellénházáról), egy darab fából faragott 42 szemű lánceot Eisinger Rezsőtől, csontból faragott kanalat és villát Vargha Gyulától, házilag készült törülközőt (varrott virágdísszel) Adamik Imrétől főgimn. tanulóktól. A Zalában fogott kövi és réti csikókat ajándékozott Duzár József főgimn. tanuló. (A kü önféle csikók elég bőven fordulnak elő a Zalában, de belőle ez idő szerint tudtommal feljegyezve még nincsenek.) Könyveket, régi iratokat ajándékoztak: Persay Gyula gyógyszerész (Nova), Fülöp Aladár (2 db), Némethy Miklós (5 db). Trajben István (10 db), Gaál János (2 db), Bakucz József, Terma József főgimn. tanulók. Külön meg kell emlékeznem ifj. Árvay Lajos főgimn. tanuló ajándékáról, egy remek művű papirosvágó késről, melyet Deák Ferencz faragott és Csillag László akkori alispánnak adott, emlékbe. Nagy jelentőségűnek tartom e családi szép kis ereklyének az átengedését, mert ezzel meg van vetve a Zalavármegyei Muzeum ereklye gyűjteményének az alapja. Kicsiny kezdetből induí ki a gyüjtésünk, de annál nagyobbra fogja magát kinőni. Mig a budapesti Nemr.efi Muzeumban őrzött Deák ereklyék a nagv 'államférfiuval vannak kapcsolatban, addig a zalai Deák Ferencczei, a magán emberrel vonatkozásiban álló emléktárgyak még n'nc?enek összegyűjtve. A Deák, a Csány ereklyék összegyűjtése a ZaSavái megyei Muzeumra vár. A biztos siker reméuye fog el bennünket, mart azok a családok, amelyek rokoni kötelékből vagy baráti viszonyból kifolyólag számos, Zalamegye nagyjaitól eredő tárgy birtokában vannak, mind zalamegyeiek. Ismerve e családok nemes gondolkodását, hiszem, hogy a féltve őrzött ereklyéket végb-ges megalakulása után átengedik a Zalavármegjei Muzeumnak. Haerter Adám. A. magyar ipar felvirágzása csak akkor következhetik be igazán, ha mágnásaink, nagy uraink divatba hozzák: az ipari fogialkozast, ha latba vetik mellette tekintélyüknek teljes súlyát saját közvetlen érdekökbó'l kifolyólag. 1286/kig. 907. Hivatalos rovat. Hirdtmény. Zalaegerszeg r. t. város tanácsa közhírré teszi, hogy az 1907. évi általános himlő oltások f. é. május 4 tői kezdve minden szombat d. u. 2 órakor az uj óvoda földszinti termében, az újra oltások pedig f. é. május 3-tól kezdve minden pénteken d. u. 2 órakor az elemi iskolában fognak a városi orvos által teljesíttetni. — Felhívja tehát a tanács az érdekelt szülőket, hogy az oltásra kötelezett gyermekeikkel őket tisztán mosdatva öltöztetva a kitűzött helyen és időben annál inkább megjslenjenek, mert elmaradás esetén egyszeri megintés után az 1887. évi XXII. tcz. 11-ik § ában megszabott fokozatos pénzbirsággal fognak sújtatni. Zalaegerszegen, 1907. április 24-én tartott fanácsülésből. Németh Elek sk., h. polgármester. \