Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-01-03 / 1. szám

M A 0 Y A R P A I Z S 1907. január 3. Biscliiizky Miksáné Nagykanizsa. 38 év ót* fennálló legjtbk hírnévnek ör­vendé kangszerraktóráhaa Nagykanizsán 8—í>2 - ujak és kijátszottak nagy választékban kaphatók részletfizetésre is, a legjobb gyári árak mellett kaphatók, i ' • ''esetleg bérbe vehetők. Régi zongorák mindenkor becseréltetnek. Levélbeli megkeresésre azonnal választ. mindenütt ahol és amikor alkalom kinálko­zik reá. Itt a tél. Közeledik a farsang. S vele azoknak a kínálkozó alkalmaknak egész tö­mege az Ígéretek beváltására, a jó példa mutatás megkezdésére. Ki ne álmodott volna köztetek már honi bálokról, tulipános mulatságokról, hol a szép nemzeti viselettől kezdve az utolsó keztyű­gombig, a bajos lejtésű nemzeti tánczoktól kezdve a társas játékig, az Ízletes italoktól e étkektől kezdve a szívbeli jókedvig minden, de minden lenne — színmagyar! . . . Kőz­tetek ki ne alkotta voüna meg képzeletében egy színmagyar stílű és ízlésű, patriarchális kedélyességfl otthonnak az eszményét, ahol az ősi szokások és erkölcsök tiszteletének oltárt emel a hazafiság; ahol ember és tárgy, szív és lélek szeplőtlen magvar érzést, hami­sítatlan magyar szellemet lehe ! . . . Valósítsátok meg hát ezt az álomképet jóságos magyar Nagyasszonyok! Ti, akik irányadó befolyást gyakoroltok a mi társadalmunkra, s társadalmi helyzeteteknél fogva a közfigyelem szemsugarainak a gyűjtő fókusában álltok: — ti vagytok hivatva, az Istentől kiválasztva arra, hogy ez az ábránd megvalósuljon! Kezdjetek bele még ez év elején, még ma, Tagy hoinap. Ott lesz mellettetek az intelli­gens társadalom egész zöme, ott lesz mellette­tek a tulipánszövetség egész tábora. És akkor kitör az eszme ujult erővel és ragadja magával a társadalomnak azt a rétegét is, mely megszokta, hogy mások gondolkodjanak helyette! Ez volna csak a fényes győzelem! Jutalmul felétek szállana egy egész or­szágnak, egy egész világnak a tisztelete, be­csülése és rátok szállana a magyarok Istené­nek a legszebb áldása. Szivesérte **é8ülam.t.szüiők­és ze arátoknak! Mindenki előtt ismert mondás az, hogy a nem­zeteknek a kulturában való előhaladásuk mar ője, egyesegyedül a művészetekben található. A művészetek ápolása, szeretete és felhasználása a lélek idomítására, nevelésére jellemzi a kultur népeket. A zeneművészet pedig a sziv, a iélek és a kedélv képzés tekintetében az összes művészetek között első sorban érdemel figyelmet. Nálunk Magyarországon sajnos még nem jutot­tak mindenhol a művészi fejlődés helyes módjára, ámbár mindenki érzi ugyan, hogy tenni kell vala­mit. Vannak egyes városok, a zeneterén úttörő apostolok, kik sokszor önfeláldozással küzdenek a művészet megvalósításáért (de ez még mind nem elég, ámbár az ilyen önzetlen munkálkodás a leg­nagyobb hálára kötelezhet mindenkit a ki csak * zene missióját szivén hordja.) Hogy a zenének cuitiválását általánossá tegyék ós mindenki e művészetet magáévá tehesse, látjuk, hogy számtalan városok a zene művelésével fog­lalkozva, magok állítottak fel zenedéket u. m. Debreczen, Kassa, Pécs, Miakolcz, Szeged, stb. Ha tapasztaljak is, hogy sok helyen a7 "'etékes körök mostohán bánnfk is a zenemű"' ^jlesztésóvel, Tannak a zeneművészetnek szí • cstolai, kik igyekezetükkel némi részben pt. a nemtörő­dömség hiányait. Alulirt, a kassai városi zenede volt igazgatója ós az ottani székesegyháznak 24 éven át karnagya, eddig a strassi katonai alreáliskola zenetauára Zalaegerszegen óhajtanék letelepedni és zeneiskolát nyitni egyelőre zoogora, műének és zene elmélet (összhangzattan, zene-aesthetika, zenetörténet) sza­kokkal s később, ha a körülmények kívánják, hagedü tanfolyammal kibővítve. A tananyag és beosztása olyan lesz, mint a budapesti nemzeti zenedékben; az előadások a rendes iskolai időn kivül este 6 óráig ; a zene­iskola áll: előkészítő tanfolyamból, I. és II. a!-, III. és IV. közép- és V. és VI. felső kimüvelési osztályból; az álta'ános szakon a taadlij évi 60 K, mely félévi részletekben előre fizetendő; a beiratási dij egyszer s mindenkorra 6 K. — Csak az énektzak tandíja havi 4 K. ós ezt azért állapítottam meg 4 K-ban, hogy módot nyújtsak bárkinek is résztvehetni ezen tanfolyamon ós hogy ezekből a lehető legrövidebb idő alatt uői­esetieg vegyes énekkart stervezhessek. (Daiestélyek, egyházi és világi ünnepségek.) A zenede 1907 február elsejével nyilik meg és tart az iskolai nagy szün'do kivételével 1908 február végéig. A következő években azonban a tanév a rendes iskolai évekkel egy időben, vagyis szep­tembeibsn kezdődik s junius végén nyilvános vizsgálattal fog befejeződni, melyre a szülők és zenebarátok szívesen látott vendégek lesznek. A tanítványok időszaki értesítőt 8 az óv végén bízonyitványtkapnak s azok kik a felső kimüvelósi osztályt is befejezték ,az itt ^erzett ismeretekkel a budapesti nemzeti zenedében magánvizsgálat utján zenetanításra oklevelet szerezhetnek. A zeneiskola mellett kívánatra magánórákat is szívesen adok. A magánoktatást már január havában szándékozom megkezdeni. Zeneiskolát csak azon esetben nyithatok, ha elegendő számú jelentkező lesz. Mélyen tisztelt hölgyeim ós uraim! Önök, kik a zenét, a dalt szeretik s maguk is kultiválják, igen jól tudják, hogy a zene, a dal, az emberiség jó szellemenek ajáudéka és a legközvetleneb ós legtisztább megnyilatkozása az emberi kedély belső világának; hogy a zene, a dal edfsen csengő nyelven beszélünk Istenünkkei 8 ennek libegő szár­nyaiia bízzuk örömünket, bánatunkat és reménye­inket; hogy a zene, a dal a legnemesebb szóra­kozás, mely képes az ember lelkét e földi salakból kiragadva egy magasabb, az idealismus világa feió röpiteni, önökhöz, kik mind ezt jól tudjak, fordulok és a jövő nemzedék zenei műveltségének alapozását czéizó intentióma ik kegyes pártfogásáért esedezem. Zalaegerszeg, 1907 január 1-én. Kerner József zeneakadémiát végzett zenetanár, az i tteni izr. hitközség orgonásza. Cogito, ergo-sum. Valamint az embernek, ugv az állatnak is van érzése, mert ahol ösztön van, ott érzés is van. Azonban az áüat nem rendelkezik az ész vagy az ítélet erejével, sem pedig a kópzelődés erejé­vel, amint ezen erőket az embernél észleljük. így tehát az ember az egyedüli lény, amely öntudat­tal érez és cselekszik. Ebben a tényállásban rejlik az embernek nagy előnye és fölénye a többi lények fölött; amely előny még fokozódik a kópzelődés ereje által. Az embernek vannak eszményei. Életünkben érezzük az ösztönt eszményi existen­cziára. Ez existencia utáni vágy, küzdelem csak a három kulturtényező t. i. a vallás, tudomány es művészet által egészíthető ki, ezek hasonlíta­nak három pompás fényesen világító csillaghoz, amelyet felé mi oly szívesen föltekintünk azért, mert életünket megvilágítják és azt valódi életté teszik, miáltal magasabb kópzelmet és fölfogást nyerünk a mi létünkről. Az ilyen eszményi czólok, az ilyen befolyás által az ő műveltségére nézve különbözik az állat­tól az ember. Ugyanis a vak vagyis az öntudat­lanul tevékeny természeti ösztönön kivül uralko­dik az emberben a tudat ereje is; e éppen ez a tudat az, amely őt erkölcsi lénnyé teszi, emeli. Az ember erkölcscsel rendelkezik é? kultmávai, melyeknek áldásában a nevelés által részesül, ezek képezik a gátat a természetnek vadui neki rohanó benső ösztön ellen; ezek elősegítenek minket, embereket oly léthez, amely magasabb fönségesebb más lények existeneziájánál. Az állatnak nincsen meg azon képessége, hegy a természetben uralkodó erőket megismerje, to­vábbá arra sem képes, hogy kópzelmeket nyerjen é3 hogy az ilyen nyert képzelmek révén életét kellemesebbé, szebbé alakíthassa, mint a milyen­ben tényleg részesül. Ai állat nem képes legyőzni önmagát vagyis a benne rejlő természetet, oda van bilincselve, a vakon és öntudatlanul uralkodó természethez, s így ő rabjává íesz a természeti ösztönöknek. így tehát a természeti ösztön abszolút zsarnoka az állatnak, mig ellenben az ember szabad, de csak annyiban, a mennyiben számára is bi/.onyos határok vannak szabva, Az ember szab adon alakíthat ja életét, függet­lenül azon természeti ösztönök befolyásaitól, ame­lyek benne és körülötte támadnak. Az ember az önmagát legyőző, oly hős, aki a vak természeti ösztönt legyőzheti. S itt az a bibliai elbeszélés, mely az első em­berpárról a megismerés fája alatt szól; valamint azon elbeszélés is, mely az alma harapásról a paradicsomban tesz említést — valóban gyönyörű, sőt boldogító tanúságot nyújt nekünk. És ezen almába bele kell haiapni.; mindenkinek, azt bőven megízlelni kell mindegyikünknek, mert ez jelenti az önmagunk és mindannak megismerését, arai körülöttünk van. A csábító kigyó pedig vak, heves és erőszakos természeti ösztön. Igaz ugyan, hogy az ember ezen megismerés áltai száműzetett a paradicsomból, amelyben oly édesen, boldogan álmadozott, azután pedig kelle­metlenül fölébredt és kiutasittatott. De azéit az ember nem nyugszik, hanem a megismerés fegyvereivel törekszik egy más para­dicsomot a maga számára kiküzdeni abban a vi­lágban, amelybe utasíttatott, száműzetett. E2 a világ pedig ott van, az embernek az ő saját bensőjében. A paradicsom, amelyről gyermekkorunk napjai­ban oly sok szépet, kedvesen ós oly szívesen hallottunk : az ami ifjuságunk maga. Nem mi alakítottuk a mi életünket, hanem mások. Olyan élet volt az, mely a fájdalmas szenvedélyeknek keserű fulán*ját még nem ismerte. Da a kigyó, a vak természeti ösztönnek a symboluma, befészkelődik náiunk, ós pedig kezdetben észrevétlenül, mig végre úgyszólván tudtunkon kivül hatalmában vagyunk. Akkor először öntudatunkhoz jutunk; megis­merjük az egész világot, az egész világot az 5 fájdalom-teljével és sajat fájdalmunkban ébred föl a részvét; de fölébred bennünk egyúttal azon vágy is, hogy a magunk és mások fájdalmait csillapíthassuk. É9 ez azon idő, amidőn tisztán és világosan megértjük azon szót: gondolkodom ós azért tu­dom, hogy vagyok. Cogito, ergo-sum! Cselkó Jóasef. Muraközi naplómból. Ketten sétálgattunk. Én, meg az ón jó Miska barátom. Csak ugy hallgatagon. Lelkünk olyan bus, olyan szomorú volt, mint most a természet. Egészen beleillettünk abba a borongós időbe. Ó verdeste a kavicsokat, én meg bámultam a csapatokba vergődött kányák röpülését. Itt-ott még fönn állt egy-egy kukoriczatábla, — de már keresztül látni rajta. Dércsípte levelei sárgultan, — fonnyadtan lógtak le a rozsdavörösre

Next

/
Oldalképek
Tartalom