Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-04-19 / 16. szám

4 MAGYAR P A IZ S 1906. április 19. A magánvilágitást Ganz 7 fillérért, Siemens Schuckert pedig 6 fillérért teljesiti. A várost az üzem feleslegben mindkét czég részesíteni k'vánja és pedig: Ganz ez első évtől az 5 ig 30°/o. a 6-ik évtől kezdve 50'/o-ban. A Siemens-Schuckert az 1—3-ik évig 30%, 4—5 ik évig 40°/o a 6-ik évtől 50%-ban. Az utóbbi tehát itt is kedvezőbb. Végül megemlítem meg, hogy Ganz ajánlata szerint a városnak már most kell magát kötelezni arra, hogy további befektetésekre 100,000 koronát bocsát a vállalkozó rendelkezésére. E kötelezettség a Siemens Schuckert ajánlatában nincs. A Siemens-Schuckert czég tahát szerintem az egész vonalon kedvezőbb feltételeket állapított meg. Megjegyezzük, hogy Ganzék a közvilágítás árát utólag 5800 koronára és a magáovilágitást 6 Sllérre szállították le. Láthatjuk tehát, hogy a verseny a városnak nagv hasznot hozott, melyet sárba dobtunk volna, ha föltétlen bizalmunkkal egy czéget ajándékozunk meg. Két czég versenyzése közben is ennyire leszáll tak az árak. Vájjon nem szálltak volna le jobban i?, haayiivános pályázatot hirdetünk, a minek következtében 4—5 czég pályázatában válogathattunk -volna ? Miért is nem hirdettünk nyilvános pályázatot? Ha lehet, tegyék jóvá ezt a mulasztást! Ugy látszik, az ügy halasztása, a városnak gen nagy előnyére volt." * * * É- most végül kijelentem azt, hogy polgármesterünket nem tartom helyére méltónak es ezen szerencsétlen szerződés megkötésénél közreműködött polgároka; a város képviseleté.e érdemeseknek. ha meg nem teremtik az áitslam ajánlott ama „Tulipán" mozgalmat, melv egy ilyen — városunkkal létrejött ügyletnél bennünket a morális alap félretételével oly szembeszökőleg megkárosító gyárral kötött szerződÓ3 megtörését fogja eredményezni. A czikkiro ur mai — komolyságot és igazságot nélkülöző — czikke után kijelentem, hogy többé nem felelek. Mert az olyan egyén, mini válaszadó ur is, ki az irányomban kijelentett nagyrabecsülése daczára hangulatkeltés miatt a személyeskedés terére lép, s becsülettel megszerzett reputációmnak polgártársaim előtt való aláásására törekszik, védelmére kelve olvan ügynek, .mélyíti nagyon jól tudj;, hogy nem igaz; prókátoroskcdva azok mellett, kiket a szeiződés megkötéséiléi a város érdekeinek tudatlan negligálása jejieiaezh t csak, nem érdemli meg, hogv vele komolyan polemizáljak. Állításaim beigazolására azonban bárkivel szemben készen állok, sőt meghívhatják arra Hollós József műszaki tanácsos urat is — csak ne a várcs költségére! Udvardy Vincze. április elejéi) a második évnegyedbe léptünk. SziVesefydjenek az előfizetők, küldjék el pontosai) a lap árát, hogy semmi akadályunk ne legyei). A TolipMerí Tapolczán. Tapoicza hölgyei áthatva azon hazafias harsgu felszólítástól, melyet Méltóságos Herteíendy Feíenczné úrnő Zalamegye honleányaihoz intézett raug és felekezet nélkül, folyó hó 8;án délután 4 órakor gyülekeznek a községháza nagy tanácstermében, hogy niega.'ukitrák a tulipánkertet. A terem zsúfolásig megtelt höigyközönseggfcí. Majd megeikezett méltóságos Herteieidy Ferer.czné urnő, és megnyitva az értekezletet, kifejii az összejövetel ciáíját és az alábbi lelkes szavakkal buzdítja az egybegyűlteket minél szelesebb körű propasarda kifejtésére, a nemzeti szellem éa hazafias együttműködés hathatós megnyilatkozására, mely első sorban a magyar ipar védelmére irányul. Felhívja az egybegyűlteket a mozgalomhoz való csatlakozásra, a nemzeti érzelemnek minden téren megnyilatkozó ápolására, mellyel a kit űzött szent, ós hazafias ezé! elérhető. Hertelendy Ferenczné Őméltósága az alábbi lelkes beszédet intézte a hölgyekhez. Tisztelt Hölgyeim! Mindenek előtt elnézésüket kel) kérnem, hogy bátor voltam Önöket tisztelt hölgyeim ide kéretni és fárasztani, de Gróf Batthyánj Lajowié által a központ nevében felkéretvén, Zalában a Tulipánkert megalakítására, annak tudatában voltam, hogy Tapolcza városának hölgyei, kik intelligenciájukkal minden szép ós hazafira mozgalomban az elsők között voltak, elsők is lesznek, kik e honleányi szeretetből fakad) gondolatot, Zalában életbe léptetik. Megvagyok győződve hölgyeim, hogy az öuök szivét épp oly lángoló honszeretet tölti be, mint az enyemet es azokét a nemeslelkü nőkét, kik a tulipánkertet megteremtették, ép ezért, teljes bizalommal fordulok önökhöz kérem önöket, fogjunk kezet, azon erós fogadalommal, hogy ezen lángoló honszeretetünknek minden lehető áldozatot, meghozzunk, és ezen lelki egyesülés oly védbástyát fog szeretett hazánk körül képezni, a melyről visszapattan ós önmagában összedűl minden ellenünk irányított támadás. A nehéz és hosszú küzdelem, amelyet átéltünk, nagv tanulságot szolgáltat mindnyájunknak arra, hogy most a béke küszöbén ne álljunk meg, hanem éppeu azt használjuk fel a megerősödésre. Ebben mi gyenge nők erős részt vehetünk ki magunknak, a magyar érzésnek ós magyar iparnak támogatásával. Erre szolgál irányitóul a tulipánkert megalakítása, annak czéljában, amit is bátor leszek a kő/pont kiadásában felolvasni M' legen megköszönöm türelmüket ós érdeklődésüket, es kérem, hogy nemes szivük melegével és magyar érzésüknek egész erejével ápolják virágunkat a. tulipánt, a melynek ime alig megindult fakadása már is meghozta a tavaszt, a napsugárt, és szeretett hazánknak a bókét. A szép és hazafias szellemtől áthatott beszéd után ILrtelendy Fe.renc/nét lelkesen megéljenez ték es nagy lelkesedéssel kimondták, hogy a nemes mozgalomhoz mindenben csatlakodnak as hatáskörükben a felszólítás elteimében fog»ak eljárni. Kiviritott tehát a tulipán a magyar nők szivében ós hiszük, gyökeret verve, örökké virítani fog, áldást hozván e hazára, boldoggá, naggyá tevén azt, méltóan regi hírnevéhez. A hazai földmivelésnek első rangú érdeke, hogy az iparos népesség és ezzel a fogyasztók száma lehetőleg növeltessék, vagyis érdeke a nagymérvű iparfejlesztés ! Iparvédelmi harc/,. (Iparosaink, kereskedőink nembáaomsága.) A végtelen nyomor és beláthatatlan szenvedés hirére megmozdult a magyar társadalom, álmából felriadva ugy látta, csordultig már a pohár, nem fér már bele az igéit büntetés keserű cseppje. Haragjában földhöz vágta a poharat, hogy ujat töltsön meg a fáradhatatlan munkálkodás verejtékéből fakadó cseppekkel. Közel 50 városban, hírtelen, rniut a kavargó vihar, honi ipíit pái toló egyssüiések támadtak és hovatovább rövid hetek lepergése után szervezve lesz min-'en város a támadó harezra ÓH a fénves győzelmet igérő védekezéí-re. Hosanna nektek magyar honleányok, a ti harca riadótokra felébredt az ország, rajiatok múlik: Ie3z-e szőiőlá gy kenyér még a hazában. Kimondották határozatilag, hogy május 1-ótől csak olyan boltban vásárolnak, melyben honi iparczikkeket is árusítanak. Naponkint százával étkeznek a tudakoló jevelfk, hol kaphatók hazai gyertyák, idények, bútorok, vásznak, pcszlók, gombok, czérnák, fualagok. fésűk, kefek, szappanok, ezukor, papíráruk, kalapok, tolldiszek, csipkék függönyök, iskolaszerek, evőeszközök, gyermeki,ifékos-:, czipők, incgoEibok, gallérok, fehérneműik és igy tovább minden czikkre amire csak p/ükségünk van. És folyik a lázas munka a Védő-Egyesületben, hogy némileg is megfelelhessen BX ezerféle kívánságoknak. Fizetéstelen bajnokai az egyesületnek eorba kidűlnek a testet-lelket ölő lázas munkában, melyet a hazai ipar és a nemzeti kereskedelem érdekében kifejtenek. És iparosaink, gyárosaink, kereskedőin •: mintha kir,ai fal zárná körül őket, jó távol állanak a mozgalomtól, noha csak az ő érdekeikről van szó, csak értük áldozzák fel testi és lelki erejüket azok, akikuek semmi érdekük, semmi hasznuk a munkából nincsen, — de nem is kérnek sohasem jutalmat önfeláldozó munkájukért Luegerók. mihelyt neszét vették a Vedőegyesületnek, megalkották a Gew-irbeschutz-Vereint, és az elsÍK füttyre 40 ezer, többnyire iparos tagja akadt az egyesülésnek. Ha Luegerék füttyére összesereglett Ausztria, miért nem hallja meg a tárogatót a magyar iparo?, gyáros és kereskedő? Pató Pál uram a megmondhaiója. Kerekszámot mondva közel ezer millió koronáról van szó és meg ilyen horribilis számadatra sem r egál a magyar ipar ? Ezt az összeget a magyar iparnak kell visszahódítani, de nem zsebre vágott kézzel, hanem komoly és fáradságot nem kímélő munkássággal. Mi az a fáradságos munka? Bejelenteni az egyesületnek mit készítenek hazai munkaerőkkel Ezt sem •eszik. Várják a magyarok Istenétől a hulló aranynak záporesőjét, jutalmul a nembánomságórt. És ez alatt nyilik a sok bolt, mindmegannyi expositurája az osztráknak, hogy a langymatag magyart utolsó fellobbanásában is megsarcolja. Arra jártam a Keresztény Szövetkezetek raktára mellett, ott láttam éktelenkedni a Schicht szappan czégtábláját Miért éktelenkedik az ajtón ez a firma? Azért, mert a magyar szappangyároiok uem tudják felhasználni a magyar társadalomnak a hazai ipar érdekében megindult lavinaszerű mozgalmát. Észre sem vettek, hogy a magyar társadalom, elén a nemeslelkü honleányokkai. sajat küszöbéről lángpallossal készül kikergetni az idegent. Sok a Schicht szappanhoz hasonló példát tudnék mondani, de szük a keret. Ezen hazatiatlan közöny ellen folytat most irtó háborút a Védő Egyesület. S a lapok hirdetik a külföldit. Szerk. A szálak összefutnak a budapesti központbaitt mi érezzük az ország szivében a nemzeti akaratnak lüktetését es ha még most sem törődnek az oisvágos mj/galommal a hazai ipirosok, gyárosok és kereskedők ós továbbra is megmarad, nak a csendes jezinnáczioban, akkor iegjobb iéezen megalakiíainok a sok frakció lö'é egy uj egyesületet: A magyar ipar temetési vállalatát. (M—g.) Csongor György. Magyar nők ! Az 1904-ik évben csak, tehát egy esztendő alatt selyemszövetekért 16 millió 231 ezer koronát adtunk Ausztriának ; a selymetek ma már ronggyá változott, de ugyan ebben az esztendőben 173.802 munKabiró ember lett hazátlanná , Az ország dolga. A politikában a mult heti élénkséget a csendes munkálkodás és a csendesnek éppen nem mondható képviselő választási mozgalmak váltották fel. Az, uj miniszterek a régebbi, sérelmesnek tartott rendeletek által ütött sebeket tapasztgatják. Magyar háziasszonyok ! 1904-ben csak csokoládéért kétmillió 390 ezer koronát juttattatok Ausztriának — a magyar verejték sovány gyümölcséből!! Heti hirek. Helyiek. Gyűjtsünk a Csány szoborra! N. N 50f. Mai gyűjtésünk K 50 f. Hozzáadva a múltkori (2108 K 01 f.) összeghez, a Magyar Pajzs gyűjtése máig 2108 K 51 üli, A varmegyei törvényhatóságnak egy pár perczig tartó igen érdekes rendkívüli közgyűlése volt. Csertán alispán lemondott. Ezt elfogadták. Szó nélkül elfogadták. Tudja már a vármegye közönsége, hogy a bizottsági tagoknak nem tetszett a legutolsó időben az, hogy az alispía egész határozottsággal nem állott szemben a kir. biztossal. Azonban azt is tudják, hogy ezt nem. magátrt, hanem a tisztviselő táborért tette, ezt féltette, nem magát. Vannak, akik mondják, hogy ha vétett is evvel Csertán Károly, mégis tekinteni kellett volna az azelőtti 20 esztendős alispánságát s 20 esztendeig tartott rendkívüli népszerűségét s azt honorálni kellett volna pár szóval. Egy kis vihar keletkezett, hogy az elnök;