Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-10-25 / 43. szám

del kérte iparos társait, hogy a holnapi nagy értekezletről senki elne maradjon s azon reményének adott kifejezést, hogy végre mégis érvényt tud szerezni az iparosság rág óhajtott vágyainak. Felköszöntőket mondottak még Kirknopf Frigyes kamarai titkár, Spigel Szigfried a kamarai kereskedelmi szakosztály elnöke Sopronból, Braun Rudolf a keszthelyi ipirtestület elnöke, Papp Alajos, Mauthnor Jenő Zalaegerszegről, Halvax Fiigves Nagykanizsáról és még többen, mig végre a kedélyes ismerkedési estély véget ért. Másnap teggel 9 órakor a városház nagytermében gyülekeztek az iparosok az értekezlet megtartására. A szép nagyterem kicsinynek bizonyult al érdeklődők befogadására; nemcsak a terem, hanem a mellékhelyiségek, a folyosó és a lépcsőház is zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. 9 órakor Zsombor Géza kamarai elnök megnyitja az értekezletet, üdvözli a megjelenteket, lélekemelő beszédben fejtegeti az értekezlet szükségét, annak fontosságát s rámutat a bajokra, melyek mind orvoslást várnak az értekezlettől. Megáliapitja, hogy a kamarai kerületből 19 ipartestület képviselteti magát kiküldöttekkel, akik 540U ipartestületi tagot képviselnek. Bemutatja a mai tárgysorozatot s egyúttal kéri az értekezletet a megalakulásra. Megválasztattak: Elnöknek Zsombor Géza, Sopron. Társelnököknek: Braun Rudolf, Keszthely, Halvax Fiigyes, Nagykanizsa, Papp Alajos, Zalaegerszeg, Gódus Miklós, Csáktornya Jegyzőknek : Dr. Schwaitz Sándox Sopron kamaiai ügyész, Sebestyén Mihály Tapolcza, Háry József Körmend, Amtman Sándor Kiskomárom/Rauch Lajos Jánosháza. Megalakulás után Zsombor Géza elnök bemutatja Dr. Soltész Adolf urat, mint az országos iparegyesület titkárát s egyúttal felkéri, hogy a tárgysorozat első pontjáról az önálló vámterületről, mint legszakavatottabb egyén vállalja magára az előadói tisztet. Dr. Soltész Adolf mindenki által könnyen megérthető szavak kíséretében íejtegefi az önálló vámterület elkerülhetetlen szükségét, kárhoztatja azokat az urakat, kik ily nagy mulasztást követnek el, hogy gazdasági önállóságunkat gátolják. Határozati javaslatot terjeszt be. A soproni ipar ós kereskedelmi kamara megköveteli a hazai iparosságtól, hogy figyelemmel az edigi országos iparos gyűléseknek e tárgyban hozott határozataira, indítson mozgalmat a város ós megyei hatóságokban, a sajtóban és társadalomban, a legfőbb kívánalmak megvalósuL v rt, követelje ugyanezt, a mostani országgyűlési képviselőktől és hasson oda, hegy minden iparos becsület szavával fogadja meg, hogy ezentúl csak olyan képviselőre adja szavát, aki az önálló vámterület érdekében megindítandó hazafias küzdelmet legelső feladata és legfőbb programmja gyanánt elfogadja, a határozati javaslat egyhangúlag elfogadtatott. Hozzászóltak még e tárgyhoz hason értelemben Sebestyén Mihály Tapolcza és Yaiga Gyula Szombathely. Az iparosok választójoga. Előadó Zsombor Géza. Ismerteti a jelenlegi szomorú állapotokat, ecseteli az iparosok szánalmas helyzetét, kimutatja hogy Magyarországon 303 ezer iparos közül csak 101 ezernek van választó joguk, a 202 ezer becsületes iparost tehát az állam azoknak a rablógyilkosoknak színvonalára sülyeszti le, akiket a törvóuy politikai jogaik gyakorlásától megfoszt. A mostani parlamentben 107 földbirtokos, 103 tisztviselő é 121 ügyvéd képviselő van. Csupán kis iparos nem foglalhat helyet ott, határozati javaslatot terjeszt be, mely szerint minden eg^es kisiparosnak megengedtessék a minden befolyástól ment szabad választói jog. Az ily értelemben felolvasott határozati javadlatot az értekezlet egyhangúlag elfogadta. Nyomban utána szólásra jelentkezett Horváth Kálmán kamarai alelnök, mint az ipartöryény revíziójának előadója, nagy tudással fejtegeti e kérdés mielőbbi megoldását, vázolja a jelenlegi viszonyokat, helyteieniti a kormány nembánomságát, a közönyt, melyet a kisiparossággal folyton éreztet, most is előbre valónak tartja a munkás baleset és életbiztosítási törvénnyel foglalkozni, mint a kisiparosság ügyével. Határozati javaslatot terjeszt be melyben követeli, hogy az iparosokat érdeklő törvényhozásokban, az ipartestületek befolyhassanak. A határozati javaslatot többek hozzá szóllása után egyhangúlag elfogadták. Az ipaii rokkant ós aggkor biztosítása következik. Eiőadó Papp Alajos Zalaegerszegről. Röviden hivatkozik a ma 2 évvel ezelőtt Sopronban megtartott kamarai értekezletre, amely alkalommal szóló teljes nagyságában feltárta ezen j intézmény szükséges voltát, most jelen alkalommal csak fel újítani akarja a már egyizben elfogadott, de a kedvezőtlen politikai viszonyok miatt nem érvényesített indítványát s a határozati javaslathoz a következő módosítást fűzi: A kormány alakítsa meg az iparosoknak aggkor és nyugdíj intezetét, járuljon hozzá alappal ós tegye kötelezővé minden iparosnak a szöve

fkezetbe való belépést, egyes ipar üzemek pedig jövedelmükhöz menten járuljanak hozzá a szövetkezeti alapho . kz ily értelemben előterje3ztettt határozati javaslatot tr értekezlet elfogadta és utasította a kamarát a szükséges intézkedések megtételére. Miután a napirendre kitűzött tárgysorozat elintézést nyert, Zsombor Géza elnök bejelenti, hogy több ipartestület, mintegy indítvány képpen kívánja tárgyaltatni, a parlament megnyitására, benyújtandó munkás baleset és életbiztosítási törvényjavaslatot nagy körültekintéssel adja meg erre vonatkozólag az elnök a felvilágosítást, ismerteti a törvényjavaslat elviselhetetlen terheit, úgymond ezen kötelezettség a kisiparosra nézve sokkal terhesebb lesz, mint az eddig fennálló adója és kéri az értekezletet, hogy mondja ki egyhangúlag, hogy követeli a Budapesten ez ügyben összehívandó országos iparos értekezlet megtartását. A gyűlés ezen értelemben határozott. Zsombor Géza felkéri az órtekezletetet, hogy intézkedjék a jövő évi nagy gyűlésnek hol leendő megtartásáról. Papp Alajos a zalaegerszegi ipartestület nevében kéri Zalaegerszeget megtisztelni vele. Halvax Frigyes a nagykanizsai ipartestület nevében Kanizsát kéri az értekezlet megtartásának színhelyéül. Minthogy nagykanizsai vonati összeköttetést minden irányban jobbnak találták, az értekezlet nagy szótöbbséggel elhatározta, hogy a legközelebbi kamarai értekezlet Nagykanizsán fog raeg.artatni. S ezzel az értekezlet az elnök éltetésével véget órt. Papp Alajos kiküldött. Egy év alatt, több mint 15 millió koronát adtunk ki Ausztriáink fehérneműért. Miért nem akad váüalat, ifaaly ezt a horribilis öszszeget visszatartsa? (II.) szeptember 24-én. Ugy vagyok én mostanság az újságokkal, mint az eladósodott ember u postával. Tudja ugyan biztosan, hogy kevés jót hoz az, de azért csak fölbontja. A sorokat is átfutja aggodalmak között, aztán hamar elteszi és valami vígabb tartalmú levelet keres, hogv feledje baját. A vége mégis csak az, hogy amikor lefekszik, nem azok a barátságos levelek háborgatják álmát, hanem azok az adósságára figyelmeztető sorok, amelyeknek elolvasására alig szentelt valami időt. Szemeimre se jött álom. Nagvon bántott az a lugosi eset. Számban ott a magyarok — amint azt az újság irja — előnyben vannak, de gyengébbek a románoknál. Hogyan lehet ez V Igen könnyű a magyarázata. Addig mig a magyar urak, a magyar tisztviselők banketteztek, kvaterkáztak és nagy hangon „magyar állam eszmé"-ztek, addig a román pópák, meg tanítók dolgoztak. Persze egy-egy nagyságos magyar tisztviselő hogyan ereszkednék 5e a néphez ? ! Hogyan is váltana vele néhány szót tisztességesen? Az nekik derogál. Ártana a tekintélyüknek. E közben pedig az egész magyar társadalom elveszti lába alól a talajt. Egy szép napon aztán azt olvassuk, hogy N. N. áliami tisztviselő csak azért, mert őt a román püspök igen szépen megkérte ós vállát kegyesen megveregette, szavazatával a iománokat erősítette. Ez az úriember megérdemelne, hogy elvegyék a diplomáját ós kapát-kaszát nyomjanak a kezébe. Mert az a tisztviselő még nem teljesiti kötelességét — pláne ha tanitó ember — ki a szorosan vett munkakörét betölti. Az ilyen ember csak szégyent hoz fajára. Ezek a szavazógépek a mi megölőink. Vessük őket ki magunk közül. Szathmáry Sándor. Országgyűlés. Budapest., okt. 19 A Házban Justh javaslatára a Rákóczi ünnep alatt 29. és 30-án ülés nem lesz. Wekerle miniszterelnök föláll ós benyújtja a Rákóczi-törvényről szóló javaslatot. Az egész Ház, írói karzat, puklikum föláll. Wekerle ünnepélyes csendben beszól. Végül dörgő taps. Beszéde a következő: yi Rákóczi-törvényjavaslat. 1. szakasz: II Rákóczi Ferencz és bujdosó társainak tetemei hazaszállittatván, országos küldötBógek által ünnepélyesen a kassai székes egyházban, Tököíy Imre tetemei pedig a késmárki ev. egyházban tétessenek örök nyngalomra. 2. szakasz: Az 1715. évi 49. törvónyczikknek 2. ós 3. szakaszai eltöröltetnek*). 3. szakasz: A Rákóczi Ferencz ós bujdosó társai emlékére, felállítandó emlémkü és a hazaszállítás költségeire 55.000 korona ajánltatik meg, a mely az állami költségvetésben a miniszterelnökség átmeneti kiadása között számolandó el s a pénztári készletekből fedezendő. 4. szakasz : Jelen törvény rendelkezés:ei semminemű magánjogi következményekkel nem bírnak 5. szakasz: Ezen törvény végrehajtásával a minÍ8terelnök, a pénzügyminiszter óa a vallás- ós közoktatásügyi miniszterek bízatnak meg. Gróf Goluchovszky Agenor közös külügyminiszter, a magyarok ellensége, lemondott hivataláról, a király elfogadta s helyébe tette Báró Erénthal Alajost. Másnap lemondott Pitreich közös hadügyminiszter is. Helvébe ment egy Schőnaich nevezetű. A képviselőház letárgyalta s elfogadta az ipari törvényjavaslatot. Utolsó nap hozzászólottak: Lázár Pál, Mueitzky Döme szerb, s Zachariás János. — A Rákóczytörvónyt a felső ház is elfogadta egyhangúlag. — Szerdán már megindult a Töröktengeren a „Kelet" nevü hajó s szombaton reggelre már Orsovára hozza Rákóczyékat, s ott átveszi a magy&r kormány. Tisztelegnek a nagy fejedelem emléke előtt a horvátok és a szerbek ie. Utóbbiak disz tüzérséggel üdvözlő lövéseket testnek. A Budapestig útba eső városok nagy díszt fejtenek ki az üdvözlésre. *) Emiitettük már, hogy ez a tczikk száműzte és nyilvánította volt hazaárulóknak Rákóczyékat. Sz. Heti hirek Helyiek. Rákóczy ünnep a várositokban. Megemlítettük már, hogy a miniszteri rendelet alapján Dr. Várady Kát oly tankerületi főigazgató a közép iskolákban elrendelte a 29. Rákóczy ünnepet. A napokban Dr. Ruzsicska Káimárr tanfelügyelő is szét küldötte rendelését az ünnepre nézve. 29-én a tanítás szüuetel, az igazgatók és tanítók „Rákóczy ünnepélyt" rendeznek az ifjúság előtt, részletesen ismertetve és méltatva Rákóczy érdemeit, hogy a „kik már a haza szent földjében találnak pihenőt, támadjanak fel a hála dicsőség és utánzandó nagy péidák halhatatlanságával, gyermekeinknek ártatlan, tiszta szivében is." A főgimnáziumban 29 é:i délelőtt nagymise után lesz nyilvános ünnepély. Medgyesi László igazgató tart megnyitó beszédet. A diákok szavalnak, az ifjúsági énekkar Takács József tanár vezetésével több éneket előadnak s az emlék beszédet tartja Borbély György tanár. A közönséget szívesen látják. A felsőkereskedelmi iskola a „Rákóczy ünnepély" -t 29 ón, délelőtt 9 órakor saját helyiségében tartja meg kari énekkel, szavalatokkal. Megnyitót tart Dancsházy igazgató ; Rákóczy szabadságharczárói Píck A. s Tököly Imréről: Kelem F. tanulók tartanak felolvasást. Záró beszédet tart Kiss Lajos tanár. A nagy templomban 28-án vasárnap délelőtt lesz szent mise Legá

fh esperes apát-plébános vezetésével. Az ág. hitv. ev. egyház hívei a főgimnáziumi imateremben 28-án délelőtt 11 órakor ünneplik Rákóczyt istentisztelet alkalmával. Király Mátyás lelkész tartja a beszédet. A izr. templomban 28-án délelőtt 11 órakor lesz ünnepély. A keresk. ifjak egyesülete vasárnap este 8 | órakor az egylet helyiségében (Kummer kávéház)