Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-03-29 / 13. szám

1906. márczius 15. fizetendő részvény kibocsátásával nyer fedezetet. A részvények jegyzése Danitz Sándor urnái Stri dón és dr. Kovács Lipót urnái Csáktornyán, valamint az Alsólenva vidéki takarékpénztár részvénytáraságnál eszközölhető. Hazafiatlan kereskedés. Alsó nemes apátiból iija tudósítónk, hogy ott az értelmesebb emberek megbotránkoznak azon, hogy az ottmi kereskedő a hiszékeny emberek között valami politikai-erkölcstelen kalendáriumot árul 6 krajczárjával. A tudósító levelének ide vonatkozó része igy szól: „Alsó nemesapátiban a Laczi zsidó (Slézinger) 6 krér árulja azt a bizonyos kalendáriumot." —• Hát bizony jobb volna, ha a Laczi zsidó jó könyvet árulna inkább. A kilimáni iskolaszék f. hó 20-án tartott ülésében Safaries Júlia okleveles tanítónőt népiskolai rendes tanítónőnek megválasztotta. Katonai lovas gyakorlatok Az 1906. évben megtattandó lovas gyakorlatok alkalmából a vármegye egyes községeiben lovas csapatok az alább részletezett létszámmal fognak éjjelre elhelyeztetni és pedig Zalaszentmihályon április 6-án körülbelül 120 lovas, Gelsén ápri'is 9 én 240 lovas, Pacsán április 6 án 120 lovas, Letenyén április 5-én és 9-ón 120—120 lovas, végre Nagykau'zsáu április 6 án 120 lovas, április 7-én 360 lovas és április 8-án ugyancsak körülbelül 360 lovas. Vásár. Zalabér községben az augusztus 21-re eső országos vásár ez évben kivételesen augusztus 14-én. Turnischa községben szeptember 9-re eső országos vásár szeptember 10-én tartatik meg. Névváltoztatás. Kiskorú Deutsch Oszkár nagykanizsai illetőségű családi nevének „Darvas" ra kért átváltoztatása megengedtetett. Vasnti menetrend. Érvényes 1905. október 1-től. Zalaegerszeqröl indul Czelldömölk- Budapest felé: reggel 5 óra 50 perez, délelőf. 9 óra 29 perez, délután 4 óra 50 psrez. Csáktornya felé : reggel 4 óra 58 perez, este 5 óra 58 perez. Zalaszentivánra indul: reggel 6 óra 10 perez "Csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Délben 11 óra 54 perez. Csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Délután 2 óra 33 perez. Csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. Délután 5 óra 9 perez. Csatlakozás SÍombathely felé. Este 8 óra 40 perc. Csatlakozás Kanizsa felé. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czelldömölk, felöl: reygel 8 óra 43 perez; délután 5 oia 54 perez, este 9 óra 13 perez. Csáktornya felől: reg»el 9 óra 20 perez, este 8 óra 34 perczkor. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre . reggel 7 óra 57 perez, délután 2 óra 05 perez, délután 4 óra 48 perez, este 7 óra 52 perczkor. Magyar urak! Tudjátok-e, hogy 1904-ben csak. nyakkendőért 3 millió 63 ezer koronát zsebelt be tőlünk Ausztria? Mit gondoltok, nem volna-e ma keményebb a nyakunk es derekunk, ha akkor — az osztrákok nyakravalója nélkül jártunk volna?! Távoliak. Az okszerű gazdálkodás parodUja. 1903 ban kivit tünk Ausztriába 54.679 mé ermazsa lent és kendert, de behoztunk onnan 63 538 métermázsa len és kenderárut. Többet, minc a mennyi nyersanyagot kivittünk ! Kivittünk ugyanezen évben 57.391 métermázsa gyapjút Ausztriába, ellenben behoztunk 127.099 metermázsa gyapjuárut; szóval kétszerannyi gyapjuárut hoztunk be, mint a mennvi gyapjút kivittünk ! Kivittünk 49.808 métermázsa nyersbőrt és behoztunk 41.718 métermázsa kikészített bőrt és bőrárut. Ha volna magyar iparunk, bizonyára ezeket a nyers anyagokat nem kellene kivinnünk, de mivel a magyar ipar magától nem akar megszületni, a kivitelt minden téren fokozzuk, még az ember anyag terén is, csakhogy itt a behozatal a kivitelt sem számbelileg, sem minőségileg nem éri el. Kivándorolt 1905-ben 254.305 magyar és bejött vagy husz ezer galicziai kazár; megvagyunk elégedve a cserével"? — akkor csak támogassuk tovább is az — osztrák ipart! (B. E.) A magyar ipar védelme. A Magyar iparjogvédelmi egyesület felhívást tesz közzé, melyben azt mondja, hogy a külföldi áruezikkeknek igen nagy része hamis magyaros mezben, oly csomaMAGYAR PAIZS 7 golásban, oly jelvényekkel, feliratokkal stb. kerül hazánkban forgalomba, amelyek a gyanutlanul fogyasztó közönségben azt a benyomást keltik, hogy honi eredetű ipaiczikkel van dolga. Az egyesület felhívja tehát a magyar iparosságot, a magyar kereskedővilágot és a hazafias magyar közönséget, hogy minden tudomásukra jutó ilyen visszaélést jelentsenek be a Magyar iparjogvédelmi egyesületnek. Kifogás alá esnek a külfódi iparcikkek, ha rajtu. például ily feliratok láthat ík : „honi ipar," „hazai gyártmány," ha azokon etfele jels/avak olvashatók: „Hungária," „Pannónia," „Csárdás," „Csikós" stb. ha a magyar történelemből vett neveket viselnek, mint például Hunyady, Rákcíezv, Széchenyi, Kossuth, Deák stb., ha a magyar csimernek egyes alkotó részeit, Petőfi, Kossuth szobrát, a honvédszobrot, a parlamentet, a „Vérszerződés" a „Honfoglalas" jelenetét stb. ábrázolják, ha nemzeti színű jelvényeket, szalagot, kokárdát stb. tartalmaznak, vagy más hasonló adatokkal tévesztik meg a vevőközönséget. (II. 1) Meolepetés a tanítóknak. Meglepetésben részesítette a tanítókat a kultusminíster. E^y március 1-én kelt rendele

f ugyanis megengedte nekik, hogy a „Magyar Élet és Járadékbiztosító Intézet" képviseletét elvállalhassák minden külön engedély kerése nélkül. — Nagyon helyes intézkedés. Ideje volt már egyszer a nemzet gyéren díjazott napszámosaira is gondolni, hogy tisztességes uton szép mellékjövedelemre tehessenek szert. Magyar fiak, magyar lányok? Mikor ezukorkákkal kedveskedtek egymásnak, ügyeljetek arra, hogy itthon készült legyen, mert az l'JOí ik esztendőben a ti nyalánkságtok 3 millió 859 "ezer koronát jövedelmezett az osztrákoknak. Irodalom. Művészet. A Kossuth Lajos összes müvei megszerzésénél szívesen közbenjár a Magyar Paizs kiadója. Gazdasági könyv. Cs. Péieríiy József miniszteri hivatalnok a közoktatásnál, ga/dasági szaktanár, a kit különben Zalában ismernek, értékes könyvet irt a gazdasági ismétlő iskolák számára. Ajánljuk a tanítóknak s a gazda embereknek. Igen érdekes és értékes különösen a gyógyító növényekről szóló rész. A burján is kincs, csak ismerni kell, s fel kell tudni használni. Ott pusztul az árok partján s a szegény ember éhezik mellette. A szomszéd országokból küldenek nekünk ilyen burjánokat orvosságul, s mi a miénket letapossuk. A Pétéiig könyve a növényeknek értekes voltáia hívja fel a figyelmünket, s megmondja, mi mire jo. — Majd közlünk belőle részeket. Erdély. Most jelent meg az Erdélyi KárpátEgyesület honismertető folyóiratának tavalyi évfolyamát befejező legújabb 11—12 száma igen érdekes tartalommal. A téli sportokról szóló vezető czikkelv után hangulatos leírásban meséli 9l Kosch Károly a szebeni havasok közé tett kirándulását. Péter Kálmán a Benkő-barlang újonnan való fölfedezését, nemkülönben M. Kovács Géza Alsó- Rákos-bibarezfalvi tanulmány útját. Mindhárom kirándulást jól sikerült fénykép illetve rajzfölvételek tanulságosan illusztrálják, különösen sikerültek Monoky Gyula fotográfiái. Karácsonyi 8zokásokiól, székely betlehemesekről, valamint a térkép-olvasásról szólanak a nagyobb közlemények. A „Különfélék" rovatában József kir. herczeg és Kuun Géza gróf emlékezete a Hunyadmegyei tőit. és rég. társulat, valamint a Szebeni Kárpát egylet jubileumai és egyeb apróságok rekesztik be a tartalomjegyzékkel ellátott füzetet. A képes folyóiratot az Erdélyi Kárpát Egyesület tagjai 6 korona tagsági dijuk fejében ingyen kapják. A „Honi ipar" máicrius 15-iki száma főleg a most megindult iparpártolási mozgalomnak ós az alakulásban levő „Országos Iparpártoló Szövetség" szervezetének van szentelve. Az iparpártolási mozgalomnak ez a közlönye tájékozást nyújt az ország minden részében észlelhető iparpártoló akcziókról és teljesen tájékozta

fja a hazafias magyar társadalmit a magyar gyártmányokra vonatkozólag. Az uj alapitások iránt é deklődő közönség az iparfejlesztési rovatban pontos felsorolását találja az összes újonnan alakult és alakuló iparvállalatoknak. Gazdag közszállitási, műszaki és általános közgazdasági rovat teszi érdekessé a kötetnyi vastagságú számot, melynek szerkesztése teljesen megérdemli a legnagyobb elismerést. Különfélék. A szerk levele. B. ./. Luzká. Az egyiket nem lehet most közölni, mert manapság a kéziratókat nem a szerkesztő kri:izálja meg. Pr. Páka. A czikkiró nem névtelen. Ha névtelen lett volna, nem közöltük volna a tudósítást. A nevet azonban nem adjuk ki. Ha a közleményben téves adatok vannak, előbb azt be kell bizonyítani. Azután elégtételt kell keresni a szerkesztőségnél. A szerkesztőség azután vagy megnevezi a ciikkirot. vagy nem. Utóbbi esetben önmaga tartozik elégteteladással. A küldött közleménynek a nyiltérben van a helye, melyet kívánságra közlünk is. ha az érte járó (a homlokzaton látható) dijat a kiadóhivatalba beküldik. — S. Stritió. 1905, egészen ki van fizetve, lehat csak 1906 ra várunk most. Magyar háziasszonyok I 1904-ben csak csokoládéért kétmillió 390 ezer koronát juttattatok Ausztriának — a magyar verejték sovány gyümölcséből II Közgazdaság. A Triesti Általános Biztosító Társaság f. é. márczius hó 17-en tartott 74-ik közgyüléséu terjesztettek be az 1905. évi mérlegek. Az előttünk fekvő jelentésből látjuk, hogy az 1905 deczember 31 én érvénvben volt életbiztosítási tőkeösszegek 771 879,007 korona és 54 lillért tettek ki és a/ ev folyamán bevett dijak 35.489,533 korona és 24 fiilérre rug

fak. Az életbiztosítási osztály díjtartaléka 18.739 255 korona 97 fillérrel 209.076.662 korona 98 fillérré emelkedett. A tüzbiztositási ágban, beleértve a betörés-lopás es tükörüvegbizíosifást a díjbevétel 14,429.413,117 korona biztosítási összeg után 23.671 911 kor. 75 fillér volt. miből 8 903,497 korona 38 fillér viszontbiztosításra fordítatott, ugv, hogy a tiszta díjbevétel 14.768,414 korona 37 fillérie rúgott, mely összegből 10 464 043 korona 40 fillér mint díjtartalék minden tehertől menten jövő évre vitetett át. A jövő években esedékesse való dijkötelezvények összege 94.667.902 korona 9li fillér. A szállitmánybiztosi ágban a dijbevetel kitett 3.833,502 korona 39 fillért, mely a viszontbiztositasok levonások u án 1.552,290 korona 37 fillérre rúgott. Károkért a társaság 1905-ben 30 285,711 koiona 02 lillért folvósitett. Ehhez hó/ráadva az előbbi években teljesített kárfizetések, t, a társaság alapítása óta károk fejében 827.976,227 korona és 40 filléiuyi igen tekintélyes összeget űzetett, ki. A nyereség tartalékok közül, melvek összesen 26.999,096 koroua 73 fillérre rúgnak, különösen kirmelendők : az alapszabály szerinti nveiesegtartartalék, mely 5.250,000 koronát tesz KÍ, az értékpapírok árfolyamingadozására alakított tartalék. mely a 3.729,624 korona 17 fillér külön tartalékkal együtt 19.206,875 korona 73 fillérre emelkedet, továbbá felemlítendő a 160,000 koronára rugó kétes követelesek tartaléka és a 911,110 korona 50 fillérnyi ingatlan tartalék. Ezeken kívül fennál még egy 1.471,110 korona korona 50 fillért kitevő tartalék, melynek az a rendeltetése, hogy az életbiztosítási osztályban a kamatláb esetleges csökkenését kiegyenlítse. A társaság összes tartalékjai ós alapjai, melyek első rangú értékekben vannak elhelyezve, az idei átutalások folytán 247 497,914 korona 42 fillérről 270.052,078 korona 64 fillérré emelkedtek, melyek következőképen vannak elhelyezve. 1 Ingatlanok és jelzálog köv. 43 258,594 k. 47 f. 2. Életbiztosítási kötvényekre adott kölcsönök 21.221,765 k. 52 f. 3. Letéteményezett értékpapírokra adott kölcsönök 1 354 419 k. f. 4 Krtékpapirok 185.300,903 k. 34 í. 5. Tárcza váltók 707,151 k. 55 f. 6. A íészvényesek biztosított adóslevelei 7.350.000 k. f. 7. Bankoknál levő rendelkezésre álló követelések, készpénz és az intézet köverelesei, a hitelezők követelésein

ek levonásával 10 859,244 k. .6 t. összesen 270.052,078 korona 64 fillér. Ezen értékekből 58 5 millió korona magyar értékekre esik. 1905-ben 254-.305 magyar ember, hagyta oda szülőhazáját, mert munkája után nem tudott megélni itthoni!