Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-07-26 / 30. szám

1906 juiius 26. MAGYAR P A I ZS 3 szerencsétlenségeket is férfiasan elviselte, mégis csekól> fájdalom alatt leroskad A nőnek ritkán van szüksége ily — férfias­ságra ; de igenis szüksége van mindennapi tü­relemre. Arra van hivatva a fér fi, hogy uralja a világot, a nő uralja a szivet, amaz csak néha veszi igéuyfce a féröasságct, emez a türelmet folytonosan. Egyedül ezen erény képes a nő hivatásának kisebb-nagyohb, de gyakori keserűségeit mérsé kelni, miéit kell, hogy minden nő már ifjú koiá tói kezdve szokja meg a türelmet. Türelem, lemondás c-.ak alapjai a bátor kitar­tásnak. Hogy meggyőződésünkért, egv eszméért küzdjünk, ehhez éppen oly bátorság kell, mint ahhoz, hogy csatatérre induljunk; saját szenvedé­lyeink ellen harczolni pedig a bátorságnak leg­főbb tanúsítása. Minden vivmány akár anyagi, akár pedig szel­lemi, erkölcsi, kifolyása, eredménye az eiőknek, melyek bátcisággal párosulva az "által 'ámogat­tatnak. Julius Caesar, Napoleon, Bi.smark, Dante, Stephen­son, Petőfi ós más törtenelmi alakok — a bátrak éléi. állanak. De a koiháznk is nyújtják sokszor a rendkí­vüli kitaitásnak s bátorságnak példáit a lassú halálküzdelemben és az operáczióknál tanúsított hősi türelemnél. És a szegény kunyhókban, a nyomor, betegség és bu közepett'', hányszor látjuk a szerény, alázatos resignac/ióban élő anyát, aki bámulandó kitartásával s türelmével ösztönzi fóijét s gyer­mekeitodaadó egymásiránti szeretetre, szorgalomra s becsületességre. Bátran, elszántsággal küzdhet az ember, ha emberi kezek bajt és szerencsétlen sóget okoznak neki, de ha esetleg a sors hajójá­ban fogva érzi magát, akkor nem mindig tőle függ helyzetének változása és kénytelen nyugodt engedelmességben és türelemmel bevárni a sza­badulást, a menekülést. Kedves olvasónőm ! A türelem a legszebb disze a nemes embernek, főleg a nőnek. Pedig mit látunk sokszor az életben? Hányszor halljuk fiatal hölgyektől io azt, én nem tudok várni, türelmetlen vagyok, — természetemnél fogva stb. Sokszor egészen nemes szivü hölgyektől halljuk e szavakat, amelyek ellenszenvesbe teszik őket, ők elfelejtik azt, hogy a türelem a gyöngédség­nek a fentartója, eilenben a türelmetlenség vesztére van még az — erőnek is. Türeiem ! testvére a reménynek, a szellem gyó­gyító erejének jótékony balzsama, c-odáíatos benső ereje az akaratnak. Hányszor látjuk, hogy a nő tüielme lefegyverezte férjének hevességet, szeszélyeit, rossz szokásait, enyhítette testi es lelki szenvedéseit, sőt fölélesz­tette s megmentette a már veszendő — szeretetéi. Dulce Freudin ! Gedutd ist die schönste Zier der Edleu ! Cselkó József. Nem elég tulipán kertet alakítani, ön­tözgetni szorgalmasan abban a magyar iparpártoiás virágait: ez a fő és szent kötelesség! Ur lenni! ez a feitogás párja, s ez a megölője az iparnak, a keieskedelemnek. Igazi ipar, kereskedelem, mely a családi ós nemzeti boldoguláshoz vezet c*ak ott képzelhető el hol a fiu folytatja ott, hol elhagyta az apja. Nem ugy mint ma! Az ipari pályára csak a selejtes elem megy. A mesterek panaszkodnak, hogy inasnak nem kapnak jó, egészséges eszű, szorgalmas, ipari pályára alkalmas gyermekeket, hanem vásott, sokszor, olvasni nem tudó fegyelmezetlen eleme­ket. És ez igaz. Ja persze mert urak — tekin­tetes, nagyságos urak akarunk lenni. Hát ipaios­nak csak buta ember való? Ott n cm szükséges a jó teimószetes ész s ezzel együtt az előképzettség? Hiszen az ipari pálya az ő sokoldalúságával épen olyan embereket keies, kiknek észbeli fel­fogása képzettsége iparunknak hasznára lehet. De talán a mesterekben is van hiba, — akiben, akiben. Mert sokan nem szeretik a tanulni sze­rető, törekvő gyermeket, mert hátha többet talál majd tudni a gazdájánál. Ha nem keressük a jó anyagot, — s kedvet nem szerzünk az ipar ós kereskedelemhez, — akkor a jóravaló mester emberek száma is meg­Az ország dolga, Egy két felszólalás mellett gyorsan megsza­vaztak egymás ntán a közoktatásügyi, igazságügyi, b.Iügvi ós füldmivelósifgyi költségvetést. Letárgyalták a kereskedelmi tárczát is, melynél Kossuth Ferencz miniszter tetsző nagy beszédet tartott, megemlítve, hogy most nem vámszövet­ségben, hanem vámszerződesben vagyunk s igy közelebb és nagyobb való-zinüsógben állunk ahhoz, hogv 1915-ben vagy 17 ben külön önálló terület lesnink. Nagy programjából most csak néhányat emiitett meg, pl. a vizi utakra való törekvését, s a magyai ipsr pártolást nagy gondjába fogja venni. A kereskedelemre nézve uj piaezokat fog keresni Fiume és Gelatz irányában a Dunán. Általában önállóságra fog törekedni. Ott, a hol a politikai hslyzet, az évtizedes mulasztások, s a közelmúlt idők. törvény­sértései nem engedik meg, hogy törvény­hozasilag kimenthessük azt, amit tennünk kellene azért hogy hazánk anyagi felvi­rágzását ós önállósítását biztosítsuk, meg­teheti ezt, ha van reá elég hazaílsága, ereje és kitartása a társadalomban. ­Kossuth Ferencz Heti hirek Helyiei'. A vármegyei törvényhatóságnak kedden dél előtt volt rendkívüli gvülé-e Gróf Batthyány Pál íőispán elnökletével. Dr. Buchberger József az államépitészeti hivatalnak uj főnöke volt az első pontnak az előidója. A Keszthely—Zuaapáti— Muiaszombati (regedei) törvén)hatósági 94 kilo­méternyi közutat állami kezelésbe veszik Cserfán Károlynak és Árvay L'.josiuk felszólalásaik után (Jó volna mo?t, ha a törvényhatóság a göcseji semminemű utakat m9gvei kez lés alá venné). — Keszthelynek a vüamvillágitásra hozott határoza­tát Dr. Thassy Gábor f lszőlaiása után helyben hagyják hektowittonkónt 6 fillérrel. — A vasvár­megyei Tuberkulózis Egyesület átiratát a, hogy egé-z Dunántuii szövetséget létesítsenek, hajlandó a megye az e nemű alapból 500 koronát juttatni a c/ólra, de világosabb alapszabályt kívánnak, hol a >og és kötelezettség tisztán látható legyen. Tárnok község 8000 koronát vett kölcsön. Hely­benhagyják. — A dunántuii dalszö- etségnek Nagy­kanizsán tartandó ünnepére 200 koronát ad a megye egv versenydijnak. Gyűjtsünk a Csány szoborra! N. N — K 50 f. Mai gyűjtésünk — K 50 f. Hozzáadva a múltkori (2237 K 81 f.) összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 2238 K 31 fill. „Zalavármegye a szabadságharezban" cz. munkából ekószült már 320 !ap 400 lap lesz az egész. Két hét múlva, talán előbb is, már szétküldetnek a könyvek. Az eddigi előjegyzőket tisztelettel kérem, hogy a könyv áiát halogatás nélkül azonnal küldjék be hozzam. Az utánvéfeles küldés roppant vesződséges és drága. Zalaegerszeg, 1906 julius 25. Nóvák Mihály tanító, a könyv írója és kiadója. csappan, mert a selejtes elemnek az ipari pálya nyűg, — képzettséget nem vitt, tovább nem képezi magát, sem szellemileg, sem ügyességben. Mun­kája durva, ro3sz, nélkülözi a mai kor igényeinek megfelelő csint, tartósságot, kellemet. Iparos inasaink tudás nélkül mennek ipari pályára, — sokan, szokásaikban, erkölcseikben durvák, magaviseletükben rakonczátlanok. Az ilyenektől várja aztán a társadalom a művelt, illemtudó iparost. Tessék ezen műveltségről meggyőződni az ipariskolai előadások, a a hazamenés alkalmá­val az utczán. Ja persze! mert aki IV. közép osztályt végzett, annak már szégyen iparosnak lenni. Annál már motoszkál az urhatnámság. Ezek valók volnának ipari pályára, s lenne igazi iparunk, kereskedel­münk. A selejtes elem mesterségét immel, ámmal nyaggatja, de a kis hamis azéit már megveri a mellét, mert ő „vérbeli cucilista", — nem tanul, nem dolgozik, ha nem akar. E'jön a szabadulás ideje, nem veszi mint régi mesterlegény vándorkönyvét, botját — s megy tovább, hogy tapasztalatait kiegészítse, iparát kedvelté tegye, — ah nem, — hanem a szegény ipar megszegvenitésere. — le il a szülőfalujában. A városi képviselő testület gyűlést tartott szombaton Németh Eiek főjegyző, helyettes pol­gáimester elnökletével. A polgári leányiskola épí­tését ől volt a síc. Morandini épitéeztől az eredeti költség vetekből 6'/2°/o-08 leengedést kérnek, s ha ez nem sikerül, a többi vidéki ajánlattevőkkel is érintkezésbe lépnek. — Az iskolaépítéshez szerény hangon bár m! is hozzá szólunk egyéb tekintetek­ből. Ha már építenek, az istenéit ne halogassák télire, hanem ugy csinálják, hogy az idei meleg szárítsa ki a lalakat, hogy tavasszal bekötöz­hessék az iskola. Másodszor az épitendo telken nehogy kivágják azokat a fenyőfákat Harmadszor a telek elég mélyen van és vizes természetű, tehát töltsék fel jól az épület alját, ós negyedszer vigyázzanak házilag is az építkezésre, meri Zala­egerszegen sok a vizes lakás. Zalaegerszeg névnapi ünnepe. Városunknak Sz". Mária a vedős/.entje, s a Mária Magdolna névnaphoi legközelebbi vasárnap bucsu van Zala­egerszegen — kiiUő nagyobb sokadalom és ennek zaja nélkül. Megünneplik azonban évenként a plébánián. Légáth Kálmán esperes es apátplébános fényes ebédet ado t ez évfordulónak az emiekére, hol képviselve volt első sóiban a város egy tisit­viselővel s több képviseleti taggal, továbbá a honvédség a helyi parancsnokkal, a pipság (Z ila­szentgyörgy ós Bonczodföld) s a helyiek, a tanügy, az ügyvédség, a hitelszövetkezet, a kereszteny munkásegylet s a hirlapirás, jelen volt Bogdínti budipesti festő tanár is, ki a templom restaurá­Cíiájábin a festési díszítéseket vezeti. Pohárkö­szöntőjében fel is említi az apát ur, hogy kettős ünnep is, mert most végezték be a temp'om me­nyezetónek, tehát a legnehezebbrésznek a díszítését, 8 a védőszentre való vonatkozásnál a város fejlő­désére üriti poharát. S;ép besséde' tartott még Tiborcz Lajos Zilaszentgyörgyi plóbínos is. A zalaegerszegi templom. Személykultust nem csinál ez a lap. A hú-e'góstől irtózik. Inkább több dolgot rosszal, mint dicsér, bizonyosén azért meit amolyan több vín. üí nélkül gáncsoskodni sem szeret. De jó dolgot, IOSSZ dolgot felemiit s ha azokról fény vagy árny esik a személyekre, arról nem tehet ez a lap. Tiszta tényként leírjuk, hogy a zalaegerszegi róm. kath. egyházban néhány év alatt, mert Légáth Kálmán apátplébános csak néhány év óta van itt, e néhány óv alatt mon­dom, három szép újítással emelkedett a templom. Első lépésre is egy éitékesebb harangot szerzett Légáth apátplébános, másodszor megépíttette a temlomban a szentsirt, haimadszor padig, ami most folyik, az egész belső részt újra feste.ia modern müizlésnek és áhítatnak megfelelőteg. Mindezek nagy költséget kívántak. Az áldozatkész vallásos közönség — gyűjtés utján — amint kimutattuk, s ;ép összeggel hozzajaiuit, de nagy m írtékben hozzá kellett járulnia az egyháznak is, s még nagyobb mértékben D.-. István Vilmos püspök ur, aki e szép áldozatkészségével egyháza és szülő­városa iránti szeretetének adja tanújelét. A leg­nagyobbb erkölcsi érdem azonban a kezdeményezőé, Legáth Kálmán apátp'ebanosó. A zalaegerszegi küldöttség Ma délben ült vonatra az a küldöttség, mely a város legújabb díszpolgárainak, a magyar minisztereknek átadja a díszokleveleket, a küldöttséget Gróf Batthyány Pál főispán vezeti a kormány férfiak elé, kik — a kocogtat ugy ahogy tudja, — s büszke, — hogy ő mesterember. A szegény ipar nemtője ilyenkor eltakarja ar­czát, 8 fájdalom könyüt hullat. Iljen mesterhez bizony egy jól nevelt iparos leárv nem óhajt menni. Ilyen ma még iparunk, mert hát nagy ben­nünk az urhatnámság. HÍ a péídi tovább is ilyen lesz, akkor ne csodálkozzunk, — ha miud­nyájan „urak" leszünk, mert szeretünk azok lenni. Nem ilyen az ipari fejlődés, — ez ipari tengődés. Pedig soha 8<;nki sem olyan független, mint az iparos, senki előtt sincs ugy nyitva a gazdagodás ajtaja mint az iparos előtt. Ámde nagy az urhatnámság. Igy nem gyarapodunk, de nem is lesz ám igazi magyar iparunk, mert a mamáknak ma még kedvesebb azt mondani: A fiam : az orvos, a vőm : az tanár. Horváth J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom