Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)
1906-07-26 / 30. szám
1906 juiius 26. MAGYAR P A I ZS 3 szerencsétlenségeket is férfiasan elviselte, mégis csekól> fájdalom alatt leroskad A nőnek ritkán van szüksége ily — férfiasságra ; de igenis szüksége van mindennapi türelemre. Arra van hivatva a fér fi, hogy uralja a világot, a nő uralja a szivet, amaz csak néha veszi igéuyfce a féröasságct, emez a türelmet folytonosan. Egyedül ezen erény képes a nő hivatásának kisebb-nagyohb, de gyakori keserűségeit mérsé kelni, miéit kell, hogy minden nő már ifjú koiá tói kezdve szokja meg a türelmet. Türelem, lemondás c-.ak alapjai a bátor kitartásnak. Hogy meggyőződésünkért, egv eszméért küzdjünk, ehhez éppen oly bátorság kell, mint ahhoz, hogy csatatérre induljunk; saját szenvedélyeink ellen harczolni pedig a bátorságnak legfőbb tanúsítása. Minden vivmány akár anyagi, akár pedig szellemi, erkölcsi, kifolyása, eredménye az eiőknek, melyek bátcisággal párosulva az "által 'ámogattatnak. Julius Caesar, Napoleon, Bi.smark, Dante, Stephenson, Petőfi ós más törtenelmi alakok — a bátrak éléi. állanak. De a koiháznk is nyújtják sokszor a rendkívüli kitaitásnak s bátorságnak példáit a lassú halálküzdelemben és az operáczióknál tanúsított hősi türelemnél. És a szegény kunyhókban, a nyomor, betegség és bu közepett'', hányszor látjuk a szerény, alázatos resignac/ióban élő anyát, aki bámulandó kitartásával s türelmével ösztönzi fóijét s gyermekeitodaadó egymásiránti szeretetre, szorgalomra s becsületességre. Bátran, elszántsággal küzdhet az ember, ha emberi kezek bajt és szerencsétlen sóget okoznak neki, de ha esetleg a sors hajójában fogva érzi magát, akkor nem mindig tőle függ helyzetének változása és kénytelen nyugodt engedelmességben és türelemmel bevárni a szabadulást, a menekülést. Kedves olvasónőm ! A türelem a legszebb disze a nemes embernek, főleg a nőnek. Pedig mit látunk sokszor az életben? Hányszor halljuk fiatal hölgyektől io azt, én nem tudok várni, türelmetlen vagyok, — természetemnél fogva stb. Sokszor egészen nemes szivü hölgyektől halljuk e szavakat, amelyek ellenszenvesbe teszik őket, ők elfelejtik azt, hogy a türelem a gyöngédségnek a fentartója, eilenben a türelmetlenség vesztére van még az — erőnek is. Türeiem ! testvére a reménynek, a szellem gyógyító erejének jótékony balzsama, c-odáíatos benső ereje az akaratnak. Hányszor látjuk, hogy a nő tüielme lefegyverezte férjének hevességet, szeszélyeit, rossz szokásait, enyhítette testi es lelki szenvedéseit, sőt fölélesztette s megmentette a már veszendő — szeretetéi. Dulce Freudin ! Gedutd ist die schönste Zier der Edleu ! Cselkó József. Nem elég tulipán kertet alakítani, öntözgetni szorgalmasan abban a magyar iparpártoiás virágait: ez a fő és szent kötelesség! Ur lenni! ez a feitogás párja, s ez a megölője az iparnak, a keieskedelemnek. Igazi ipar, kereskedelem, mely a családi ós nemzeti boldoguláshoz vezet c*ak ott képzelhető el hol a fiu folytatja ott, hol elhagyta az apja. Nem ugy mint ma! Az ipari pályára csak a selejtes elem megy. A mesterek panaszkodnak, hogy inasnak nem kapnak jó, egészséges eszű, szorgalmas, ipari pályára alkalmas gyermekeket, hanem vásott, sokszor, olvasni nem tudó fegyelmezetlen elemeket. És ez igaz. Ja persze mert urak — tekintetes, nagyságos urak akarunk lenni. Hát ipaiosnak csak buta ember való? Ott n cm szükséges a jó teimószetes ész s ezzel együtt az előképzettség? Hiszen az ipari pálya az ő sokoldalúságával épen olyan embereket keies, kiknek észbeli felfogása képzettsége iparunknak hasznára lehet. De talán a mesterekben is van hiba, — akiben, akiben. Mert sokan nem szeretik a tanulni szerető, törekvő gyermeket, mert hátha többet talál majd tudni a gazdájánál. Ha nem keressük a jó anyagot, — s kedvet nem szerzünk az ipar ós kereskedelemhez, — akkor a jóravaló mester emberek száma is megAz ország dolga, Egy két felszólalás mellett gyorsan megszavaztak egymás ntán a közoktatásügyi, igazságügyi, b.Iügvi ós füldmivelósifgyi költségvetést. Letárgyalták a kereskedelmi tárczát is, melynél Kossuth Ferencz miniszter tetsző nagy beszédet tartott, megemlítve, hogy most nem vámszövetségben, hanem vámszerződesben vagyunk s igy közelebb és nagyobb való-zinüsógben állunk ahhoz, hogv 1915-ben vagy 17 ben külön önálló terület lesnink. Nagy programjából most csak néhányat emiitett meg, pl. a vizi utakra való törekvését, s a magyai ipsr pártolást nagy gondjába fogja venni. A kereskedelemre nézve uj piaezokat fog keresni Fiume és Gelatz irányában a Dunán. Általában önállóságra fog törekedni. Ott, a hol a politikai hslyzet, az évtizedes mulasztások, s a közelmúlt idők. törvénysértései nem engedik meg, hogy törvényhozasilag kimenthessük azt, amit tennünk kellene azért hogy hazánk anyagi felvirágzását ós önállósítását biztosítsuk, megteheti ezt, ha van reá elég hazaílsága, ereje és kitartása a társadalomban. Kossuth Ferencz Heti hirek Helyiei'. A vármegyei törvényhatóságnak kedden dél előtt volt rendkívüli gvülé-e Gróf Batthyány Pál íőispán elnökletével. Dr. Buchberger József az államépitészeti hivatalnak uj főnöke volt az első pontnak az előidója. A Keszthely—Zuaapáti— Muiaszombati (regedei) törvén)hatósági 94 kilométernyi közutat állami kezelésbe veszik Cserfán Károlynak és Árvay L'.josiuk felszólalásaik után (Jó volna mo?t, ha a törvényhatóság a göcseji semminemű utakat m9gvei kez lés alá venné). — Keszthelynek a vüamvillágitásra hozott határozatát Dr. Thassy Gábor f lszőlaiása után helyben hagyják hektowittonkónt 6 fillérrel. — A vasvármegyei Tuberkulózis Egyesület átiratát a, hogy egé-z Dunántuii szövetséget létesítsenek, hajlandó a megye az e nemű alapból 500 koronát juttatni a c/ólra, de világosabb alapszabályt kívánnak, hol a >og és kötelezettség tisztán látható legyen. Tárnok község 8000 koronát vett kölcsön. Helybenhagyják. — A dunántuii dalszö- etségnek Nagykanizsán tartandó ünnepére 200 koronát ad a megye egv versenydijnak. Gyűjtsünk a Csány szoborra! N. N — K 50 f. Mai gyűjtésünk — K 50 f. Hozzáadva a múltkori (2237 K 81 f.) összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 2238 K 31 fill. „Zalavármegye a szabadságharezban" cz. munkából ekószült már 320 !ap 400 lap lesz az egész. Két hét múlva, talán előbb is, már szétküldetnek a könyvek. Az eddigi előjegyzőket tisztelettel kérem, hogy a könyv áiát halogatás nélkül azonnal küldjék be hozzam. Az utánvéfeles küldés roppant vesződséges és drága. Zalaegerszeg, 1906 julius 25. Nóvák Mihály tanító, a könyv írója és kiadója. csappan, mert a selejtes elemnek az ipari pálya nyűg, — képzettséget nem vitt, tovább nem képezi magát, sem szellemileg, sem ügyességben. Munkája durva, ro3sz, nélkülözi a mai kor igényeinek megfelelő csint, tartósságot, kellemet. Iparos inasaink tudás nélkül mennek ipari pályára, — sokan, szokásaikban, erkölcseikben durvák, magaviseletükben rakonczátlanok. Az ilyenektől várja aztán a társadalom a művelt, illemtudó iparost. Tessék ezen műveltségről meggyőződni az ipariskolai előadások, a a hazamenés alkalmával az utczán. Ja persze! mert aki IV. közép osztályt végzett, annak már szégyen iparosnak lenni. Annál már motoszkál az urhatnámság. Ezek valók volnának ipari pályára, s lenne igazi iparunk, kereskedelmünk. A selejtes elem mesterségét immel, ámmal nyaggatja, de a kis hamis azéit már megveri a mellét, mert ő „vérbeli cucilista", — nem tanul, nem dolgozik, ha nem akar. E'jön a szabadulás ideje, nem veszi mint régi mesterlegény vándorkönyvét, botját — s megy tovább, hogy tapasztalatait kiegészítse, iparát kedvelté tegye, — ah nem, — hanem a szegény ipar megszegvenitésere. — le il a szülőfalujában. A városi képviselő testület gyűlést tartott szombaton Németh Eiek főjegyző, helyettes polgáimester elnökletével. A polgári leányiskola építését ől volt a síc. Morandini épitéeztől az eredeti költség vetekből 6'/2°/o-08 leengedést kérnek, s ha ez nem sikerül, a többi vidéki ajánlattevőkkel is érintkezésbe lépnek. — Az iskolaépítéshez szerény hangon bár m! is hozzá szólunk egyéb tekintetekből. Ha már építenek, az istenéit ne halogassák télire, hanem ugy csinálják, hogy az idei meleg szárítsa ki a lalakat, hogy tavasszal bekötözhessék az iskola. Másodszor az épitendo telken nehogy kivágják azokat a fenyőfákat Harmadszor a telek elég mélyen van és vizes természetű, tehát töltsék fel jól az épület alját, ós negyedszer vigyázzanak házilag is az építkezésre, meri Zalaegerszegen sok a vizes lakás. Zalaegerszeg névnapi ünnepe. Városunknak Sz". Mária a vedős/.entje, s a Mária Magdolna névnaphoi legközelebbi vasárnap bucsu van Zalaegerszegen — kiiUő nagyobb sokadalom és ennek zaja nélkül. Megünneplik azonban évenként a plébánián. Légáth Kálmán esperes es apátplébános fényes ebédet ado t ez évfordulónak az emiekére, hol képviselve volt első sóiban a város egy tisitviselővel s több képviseleti taggal, továbbá a honvédség a helyi parancsnokkal, a pipság (Z ilaszentgyörgy ós Bonczodföld) s a helyiek, a tanügy, az ügyvédség, a hitelszövetkezet, a kereszteny munkásegylet s a hirlapirás, jelen volt Bogdínti budipesti festő tanár is, ki a templom restauráCíiájábin a festési díszítéseket vezeti. Pohárköszöntőjében fel is említi az apát ur, hogy kettős ünnep is, mert most végezték be a temp'om menyezetónek, tehát a legnehezebbrésznek a díszítését, 8 a védőszentre való vonatkozásnál a város fejlődésére üriti poharát. S;ép besséde' tartott még Tiborcz Lajos Zilaszentgyörgyi plóbínos is. A zalaegerszegi templom. Személykultust nem csinál ez a lap. A hú-e'góstől irtózik. Inkább több dolgot rosszal, mint dicsér, bizonyosén azért meit amolyan több vín. üí nélkül gáncsoskodni sem szeret. De jó dolgot, IOSSZ dolgot felemiit s ha azokról fény vagy árny esik a személyekre, arról nem tehet ez a lap. Tiszta tényként leírjuk, hogy a zalaegerszegi róm. kath. egyházban néhány év alatt, mert Légáth Kálmán apátplébános csak néhány év óta van itt, e néhány óv alatt mondom, három szép újítással emelkedett a templom. Első lépésre is egy éitékesebb harangot szerzett Légáth apátplébános, másodszor megépíttette a temlomban a szentsirt, haimadszor padig, ami most folyik, az egész belső részt újra feste.ia modern müizlésnek és áhítatnak megfelelőteg. Mindezek nagy költséget kívántak. Az áldozatkész vallásos közönség — gyűjtés utján — amint kimutattuk, s ;ép összeggel hozzajaiuit, de nagy m írtékben hozzá kellett járulnia az egyháznak is, s még nagyobb mértékben D.-. István Vilmos püspök ur, aki e szép áldozatkészségével egyháza és szülővárosa iránti szeretetének adja tanújelét. A legnagyobbb erkölcsi érdem azonban a kezdeményezőé, Legáth Kálmán apátp'ebanosó. A zalaegerszegi küldöttség Ma délben ült vonatra az a küldöttség, mely a város legújabb díszpolgárainak, a magyar minisztereknek átadja a díszokleveleket, a küldöttséget Gróf Batthyány Pál főispán vezeti a kormány férfiak elé, kik — a kocogtat ugy ahogy tudja, — s büszke, — hogy ő mesterember. A szegény ipar nemtője ilyenkor eltakarja arczát, 8 fájdalom könyüt hullat. Iljen mesterhez bizony egy jól nevelt iparos leárv nem óhajt menni. Ilyen ma még iparunk, mert hát nagy bennünk az urhatnámság. HÍ a péídi tovább is ilyen lesz, akkor ne csodálkozzunk, — ha miudnyájan „urak" leszünk, mert szeretünk azok lenni. Nem ilyen az ipari fejlődés, — ez ipari tengődés. Pedig soha 8<;nki sem olyan független, mint az iparos, senki előtt sincs ugy nyitva a gazdagodás ajtaja mint az iparos előtt. Ámde nagy az urhatnámság. Igy nem gyarapodunk, de nem is lesz ám igazi magyar iparunk, mert a mamáknak ma még kedvesebb azt mondani: A fiam : az orvos, a vőm : az tanár. Horváth J.
