Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-11-29 / 48. szám

1906. deczember 13. MAGYAR PAIZS 7 Főispáni látogatás. Gróf Batthyány Pál főispán hivatalos körúton volt. A napokban látogatta meg Nagykanizsát és Letenyót. A népszerű főispánt mindenütt fényes Ünnepségekkel akarták fogadni. Gróf Batthyány főispán azonban szerényen kitért előle, mint a hogy minden valódi müveit ember kitér a közönséges czifrálkodó czeremoniák elől. Annál inkább értékesebb volt az a bensőséges tisztelet, amellyel körülvették Kanizsán is, Letenyén is a nemzeti kormánynak e nagynevű ós tisztelt bizalmasát. Jelenleg székhelyén, Zalaege egen van a főispán. Esküdtszék cz. alatt a múltkori czikkiink nem azt irta, hogy Dr. Rézler alügyész ur Oroszlán Pál rablót kurucz hősnek festette, aminthogy nem is festette; de azt irtuk,hogy :;

sM^«»Ve^bár,kuruczcak tartja," mert igy értelmeztük a különben elismerésre méltó tartalmas vádoló beszédében levő hasonlatokat. S minthogy szeretjük féltve őrizni a „kurucz" fogalom nimbuszát: azért tettük azt a meg jegyzést, hogy még távolról se, még még kis részletben se állítsak hasonlatba s párhuzamba a két dolgot. Dr. Rézler ügyész ur levele irt, melyben felfejti, hogy nem hasonlitotta össze őket, csupán az időt, — hogy hasonló köiülmények között támadtak rablóbandák. De hogy annál inkább tisztázódjék a felfogás, szivesen kiadjuk az egész levelet. Igen tisztelt Szerkesztő Ur ! Becses lapjának f. é. november hó 22-ik számában „Esküdtszék" ciim alatt megemlékezve az Oioszlán Pál ellen lefolytatott bűnügyi tárgyalásról, vádbeszédem félreértés folytán akként értelmeztetett, mintha én Oroszlán Pált, a hajdan rettegett rablóvezért, „kurucz" hősnek festettem volna Ezt én nem tettem Vádbeszédem bevezetéseként igyekeztem ismertetni az esküdt birákkal azokat a viszonyokat, melyek elhatározóan befolyásolhatták Oroszlán Pál élete pályáját. Ramutattam, hogy Oroszlán Pál születésének ideje összeesik a szabadság iránti küzdelmek leveretésével. Fiatalsága, fejlődése ép arra az időre esik, a mikor az absolutizmus idegen, a nemzet által ellenségként gyűlölt hivatalnokokra bizta hatalmit — a minek következménye volt azután az, hogy a gyűlölt hatalmi közeg rendelkezései nem nyervén végrehajtást, a rend felbomlott s az anarkhia közepette a rablók elhatalmasodtak. E következtetésem helyességének kimutatasa végett hivatkoztam »rra, hogy nálunk a rablók elhatalmasi dása, mindenkor összeesett avval az idővel, a mikor az önkény hatalma kü/delembe bocsátkozott a szabadság-hősökkel. Igy volt e*. a kurucz korszakban is. a mikor a fegyverfogható hősök harczba szálltak s az ellenzék dulásában a közbátorság őr nélkül maradt. Oroszlán Pált, az egykor talán rettegett, de mégis csak közönséges haramiát, a szabadságért küzdő s nálunk ma már fogalommá testesült „ku:ucz"-koz nem hasonlítottam, mint előre bocsátottam, csak a félreértés magyarazhatotl beszédembe ily értelmet. Helyreigazító soraim tzives közlését kérve maradtam »tb. Dr. Rézler, alügyéBZ. Az ág. ev. templom költségeire, belső berendf/.esére Magyar Lajosné és Németh lza gyűjtenek 8 az eredményt rendre közöljük: (IV. közi) Tbassy FereLeznó 1 kor., Pers Krisztina 1 kor., özv. Tscburztné 1 kor., N. N. 1 kor , Faíler József 5 kor., Bertalan Pálné 1 kor., Stefanecz József 5 kor., Császár Józsefnó 1 kor., Travnik Lajosné 60 fii!.. Schillnó 1 kor., Pirity Gáspárné 1 kor., Dr. Szüts Zoltánné 1 kor., Bekk Mihályné 1 koi., Kaiser Eugénia 2 kor., Fülöp Jánosné 50 fill., özv. D-'UUch ó 40 fill., Kovács Lászlóné 60 fill., Baii Béla 4 kor.. Lakatos István 2 kor., Dr. Briglevits Károly 1 kor., Horváth Károly 1 kor., özv. Kovács Józsefnó 1 kor., Király Erzsi 1 kor., Skublics Zsigmondé 2 kor., Bárczay Béla 2 kor., Ru'sieska Kálmánné 1 kor.. Deák Mihály 2 kor., Königmayer Ilona 1 ko:., Madari János 1 kor., B' üli Mór 1 kor., Kováts István 1 kor., Rozenkrancz József 1 kor., özv Hagymási lstvánnó 1 kor., Adamik Istvánné 1 kor., Erdélyi Jenőué 1 kor., Árvay Emilia 2 kor., Árvay Sán dor 2 kor., Z. Horváth Laj«snó 10 kor., özv. Kováts Istvánné 1 kor., Goldfinger DezsŐDó 1 kor., Dr. Kereszturyné 1 kor., Vidornó 1 kor., özv. Gerencsér Györgynó 1 kor., Németh Izabella 2 kor., Medgyesi Lajosné 1 korona. A városi képviselet 21-én rendkívüli közgyűlést tartott Németh Elek h. po:gármester elnökletével. Elhatározták, Dr. Rosenthal Jenő indítványára, hogy ezután a városi közgyűléseket délután 4 és 8 óra között tartják. — Várhidy polgármesternek egy elkésett felebbezését visszautasította a gyűlés. A bőripar híres ipara volt a magyarnak min* dig és fejlett állapotban volt mindig. Az ősmagyarok hires lovas-létökre minden lószerszámot magok készítettek volt magoknak. Ez volt az első magyar ipar. A szíjgyártók voltak az első legkitűnőbb mesterek. A lószerszámokat s az elejtett vadak bőrébői ruházatot magok készítettek magoknak. A legutóbbi időkig biresek a lábbeli készítők, híresek a gzücsmesterek. Bunda, kozsok, mellrevaló, kucsma, sapka stb. ruhadarabok készítésében a világnak egy népe sem versenyezhetett, a magyar mesterekkel. Egy-egy ruhadarab unokákra szállott, százesztendőkig lartott. Vége most már ennek. Jött a „német." Behozta az ő számára készített vasúton az Ő rongyát. Koldussá tette a magyar mestert s rongyossá tette a magyar urat ... A ki végig gondolja ezeket, elkeseredik. Zalaegerszeg eléggé nagy terjedeimü városában alig van egykét szijgyártó. Pedig szijgyártó müvekre, hámokra 8 egyéb lószerszámokra még volna elég szükségünk. Lovaink még vannak, hála istennek. De az urak nem igen vásárolnak már ilyen kis városban, lószerszámért is Bécsbe futnak. S ugy tűnik fel, hogy Horváth József evvel a nagy közönnyel harczba állva nyitott szijgyártó műhelyt a csácsiutczábon. Érdeklődéssel nézegettem műhelvében azokat a derék munkákat, kantárt, hámot, kitűnő bőrtarisznyákat. A fiatal Horváth jónevü mesternél, a Nagyfy műhelyóbnn tanult s magában ez is jó bizonyítvány neki. Elgondoltam, milyen jó volna, ha a zalai urak, akiknek fogataik vannak, ezektől a derék magyar iparosoktól, a mi vóreinktől vásárolnák lószerszám-szükségleteiket s evvel gyámolitanák a magyar ipart s nem vinnék a pénzöket ismeretlen világba, idegen ellenséges népeknek. Milyen jó volna. Akkor Horváth József szijgyártó mester sem panaszolna. Műkedvelői szinieiöadás volt az „Arany Bárány" szállodában f. hó 24-én ós 25 én este. Erős készültséget kívánó darab: a „Toioncz" került színre, Balaton Sándor rendezésével és közreműködésével. Az a lelkes kis csapat várakozáson felül kielégítette a házat megtöltő közönséget. Akár Tornyos Erzeikónek a „Toioncz" személyeaitőjónek játékát s főleg énekét, akár a Miklós szerepét játszó Szabó Istvánnak biztos színpadi mozgását, vagy a Mrawcsok Johan vándorló legény alakját elénk állitó Portisch Jánosnak mókázását, vagy az Ördög Sára tragédiáját feltüntető Molnár Ilonkának készültségét idézem emlékembe: mindenkor az a dicséretes igyekezet, fáradhatatlanság nyűgöz le, amit Balaton Sándor, a darab tanítója végzett. Magának a rendező Balatonnak Kontra szerepében való játékát azonfelül ki kell emelni. Nem egynek, hanem az összes szereplőknek szólt az a taps, ami a nyílt színkor és a darab végén felhangzott, mert mindegyik szereplő olyan biztosággal mozgott a külön világot jelentő deszkákon, hogy az még a hivatásos vidéki színész truppoknak is becsületére válnék. Az enekszámok, a díszletek, a jelenetek, rendezése mind mind kielégítették az embert, amiért fogadják a közreműködők a közönség elismerédét. Elég jól játszottak a többi szereplők isj: Laurenesik Erzsike, Bita Mariska, Heigli Stefike, Csoknyai Annuska, Laurenesik Ilonka kisasszonyok; Fángler János, Schvarcenbeig Gusztáv, Klein Vilmos, Weisz Nándor, Hári József, Kámán József, NémethGyula, C-oknyai Pál, Weisz Jakab urak. A vasárnapi előadást Gr. Batthyány Pál főispán ur is végig nézte családjával a páholyból. E második előadást reggelig tartó zártkörű tánczmulatság egészítette ki. Az iparos ifjúsági egylet elnöke Dr. Károlyi József megelégedéssel tekinthet egyletének ügyes tagjaira s Balaton Sándor társelnökre. — 1—cz. £z iparos ifjnsággal a czélból csinálta Balaton Sándor a két napi műkedvelői előadást, hogy a tiszta jövödelroet ossza meg a két egyesület között: az ifjak egyesülete ós a mesterek egyesülete (ipartestület) között. Meg is osztja. Sajátságos játéka azonban a véletlennek, hogy a kót estén át az ipartestület tagjai közül csak három iparos mester (a titkárral négy) jelent meg. Ez azonban ne kedvetienitse el a rendezőt, mert ez talán csak véletlen volt. Köszönetnyilvánítás. A zalaegerszegi ipartestület és iparos ifjúság önképző egylete által f. hó 24. ós 25 én rendezett műkedvelői színielőadás alkalmával szerepelt Molnár Ilonka, Tornyos Erzsike, Bita Mariska, Csoknyai Annuska. Laurenciik Erzsike, Laurenesik Ilonka ós Heigli Stefike kisasszonyoknak sikeres közreműködésük és odaadó fáradozásukért, valamint a helybeli kath. legóüyegyesűlet vezetőségének a színpadi díszletek szives átengedéséért eznton is hálás köszönetét fejezi ki az ipartestület és iparosifjúság önképző egyesületének elnöksége. A „zalaegerszegi Irodalmi és ffl&vésieti Kör" nov. 25 én tartott választmányi ülésében deczember hó közepére tűzte ki Rákóczi-ünnepségét. Egyben fontos határozatokat hozott a szabad liezeumi előadásoknak szélesebb keretben való szervezése felől. Részletekről jövő számunkban. Vörös György volt megyei pénztárnok, amint tudjuk, Szatmárraegyébe jutott, mosc onnan a fejórmegyei Válba jött járási számvevőnek s ezzel egyúttal közeledik szeretett Zalája feló. Leveleinek búsongó hangja mutatja, hogy szülőhelyét, városát, megyéjét igen szereti s ezeken kivül kedvetlen. Most folyamodik is, hogy Zalaegerszegre jus3on. Óhajtjuk, hogy kívánsága teljesüljön s ezzel szülőföldjón sajgó sebe meggyógyuljon. Pályázati hirdetmény. Zalaegerszeg város tanácsa „Skublics Jenő alapítványa elaggott és önhibájukon kívül elszegényedett zalaegerszegi önálló iparosok segélyezésére" czimü 1000 koronás alapítványnak 1905. év julius 1-től 1906. óv julius l-ig felszaporodott s az alapító levél értelmében kiadandó 40 korona 87 fillór (negyven korona nyolezvanhót fillérre pályázatot hirdet. 1. Pályázhat minden elaggott s önhibáján kivül elszegényedett zalaegerszegi önálló iparos vallás különbség nélkül. 2. A város képviselőtestületéhez czimzendő belyegmentes kérvényhez csatolandó a pályázó szegénységi bizonyítványa esetleges családtagok számának s azok kereseti foglalkozásuk feltűntetésével s az elaggottságot igazoló városi tiszti orvosi bizonvitvány. 3. A kérvény folyó évi deczember hó 15 la bezárólag a polgármesteri iktatóba nyújtandó be, később érkezett kérvény figyelembe nem vétetik. Zalaegerszegen, 1906. évi november hó 16 áu tartott ülésben. Németh, h. polgármester. Sorozás. Zalaegerszeg városból 15 legényt soroztak néháy száz közül. Ez a 15 legény arra van hivatva, hogy 11 ezer embert védelmezzen. A járásból bevettek (63 község) 102 legényt. Kevés. Fogbetegek ügyeimébe ajánljuk dr. Blum Róbert városunkban előnyösen ismert budapesti fogorvosnak mai számunkb.in levő hirdetését. Az Arany Bárány vendéglőben van a szállása. A zalaegerszegi czipészmonkások mulatságán a következők fizettek felül: Fischer N. vendéglős 5 kor., Leitner Ferencz, Lakatos István, Molnár Ferencz, N. N., Horváth Zsigmond 1—1 kor. Melyekért ezúton mond köszönetet a rendezőség. Kiadó egy négyszobás Ónálló nrl lakás, kerttel, teljes mellékletekkel, Wlasslts utcza, a zsidó templommal szemben. 2—$ Megyeiek. A zalai borok pezsgője. Van Budaeőraön egy Hölle féle pezsgőgyár, melyhez, halljuk, hogy Zalából viszik a borokat, a hires Balatonmellékieket. Hogy ez nem lehet rosz, bizonyítja az is, hogy rá van írva: „ Walesi kir. főherczeg" céle pezsgő. Ennek pedig az a históriája, hogy az angol uralkodót, mikor még főherczeg volt, Magyarországon jártában megkínálták ott, talán egy hadgyakorlat alkalmával, egy pohár pezsgővel. A fáradt főherczegnek ízlett. A gyáros pedig felhasználta az alkalmat s engedélyt kért rá, hogy A czég jó hírneve 30 év óta ismeretes. RKO •zim-, templom- és szobafestő, épület- és butormázoló mester nSTag^^aanJ-Zisáin-., lETő-io-t; 11. 5—»2 Mvallalok jmtányos árban, a legmodernebb kivitelben, a legjobb mmnkacfőkkel ellátva, minden idősjakbaa bárhol, hármilyea e tzakmba vági munkát. — Tervrajzokat és költséjretéieket tetszés szerinti időre kildök. A czég jó hírneve SO év éta ismeretes.