Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-05-17 / 20. szám

-2 MAGYAR PAIZS 1906. május 2

4. A megyeház udvarán Árvay Lajos főjegyző, alispánhelyettes fogadta a főispánt Fáklyásmenet. Este 8 órakor a házak ablakai kivoltak világitva, a kereskedők díszesen üdvözlő kirakatokat csináltak; a város közönsége 150 számú hatalmas fáklyásmenetet rendezett a főispán tiszteletére — énekelve a HymnuBzf, Szózatot, Kossuth-nótát s hogy: Budavárán magyar zászlót lenget a szél. Az ünnepi szónok a város részéről Tivolt János képviselő lett volna, de tekintettel, hogy a főispán fáradt és rekedt volt arra, hogy méltó válasz-szónoklatot tarthasson, az ő kívánságára elmaradt a szónoklat. A közönségnek sok éljenzésére Gr. Batthánv főispán azért néhány szóban mégis szólott az ablakból a néphez, bágyadt hangon ugyan, de tiszta szivvel megköszönve a szeretetnek, tiszteletnek és ragaszkodásnak e hatalmas nvilvánulását. Őszinte rokonszenvét ajánlja a város közönségének. Ünnepélyes gyűlés. Beiktatás. Másnap 15-én, kedden délelőtt 9 órakcr Árvay Lajos főjegyző, alispán helyettes megnyitja a rendkívüli közgyűlést, melynek egyetlen targya az uj főispán beiktatása. Üdvözli a tagokat és vendégeket. A gvülésterem és a karzat zsúfoltig meg van tel veJelen van a 91 éves Nagy Károly is elég friss egészségben. Ragyogó diszmagyarban láttuk a következőket: Bosnyák Géza, Barcza László, Nedecckv Jenő. Oltay Guidó, Hajós Mihály, Heríeiendy Bála, Dervárics Imié, Dervaric3 Ákos, ifj. Thassy Imre, Eitner Zsigmond, Gr. Batthyány József, dr. Degré Miklós, Br. Puttheán Géza, Za\ody Albin, dr. Darányi Ferencz, dr. Nyáry Béla, Mesterházy Kálmán, Árvay Lajos, dr. Thassy Gábor stb. Több tagból álló bizottságot küld ki a gyűlés a íőispán meghívására. Egyelőre azonban elnök a gyűlést felfüggeszti, mialatt istentiszteletre megy a közöntég a templomba, hol Legáth Kálmán apát pontifikál. Az istentiszteleten megjelentek a hivatalok, testületek, egyesületek. A g)űlésr,ek folytatólagos megnyitása után erős éljenzés és tapsvihar közt a terembe jön gróf Batth)ány Pál főispán és elfoglalja az elnöki széket. Fe

1 olvassák a kinevezési okiratot. Czujjelter Lajos első 2)jeg)7Ő olvtssa a főispáni eskü mintát s gróf Batthyány Pál főispán utána mondva hivatalosan megesküszik állásával járó kötelességeire. Ezután előadta a főispán jól átgondolt, terjedelmes és minden izében magyar szellemű és függetlencégi eszmékkel telt programmbeszédjé'. Minden téren megjelelte gondolkozásának és majdani eljárásának irányát. Az igazságosság, a méltányosság és a fajmagyarság szeretete világlik ki mindenütt. A közönség nagy tetszése többször félbeszakította az előadást. Legnagyobb tetszéssel fogadták a mai ferde irányú szoczialismusra tett élénk megjegyzését. Benne, úgymond, meleg szivre talál a nyomor, igazságosan itélő lélekre a munka, jogszerető szellemre a kötelességteljesítés; de sem rokonszenvez azokkal, sőt kérlelhetlen bírája kíván lenni azoknak, akik munka nélkül kívánják a jobb életet, akik kötelességteljesitas nélkül követelnek jogokat, akik nem barátjai, sőt ellenségei saját hazájoknak és nemzetök ügyének. A terjedelmes beszédet lapunknak kis kerete miatt legalább ezen a héten sajnálatunkra nem közölhetjük. Ezután Bosnyák Géza üdvözölte a főispánt a vármegye közönségének a nevében. Temperamentumos, lelkes és tartalmas beszéd. A kedvelt szónoknak ezivig érő közvetlen előadása csaknem kövekre indítja az embert. A beszéd a következő : Méltóságos íőispán 1 Tekintetes törvényhatósági bizottsági közgyűlés! Midőn a vármegye törvényhatósága nevében szerencs-em van Méltóságodat, mint vármegyénk Főispánját üdvözölni, elfogultság vesz rajtam erőt, hogy váljon találok e szavakat arra, hogy azt a szeretetet és azt az örömöt, a melyet a •vármegye közöntéf>e Méltóságod kinevezése felett « ez, tudom e noéltósjavakkal tolmácsolui? Hisz Méltóságod útja valóságos diadal ut volt: és ezt nem a csendőrszuronyok, nem a nagyszámú katonaság, hanem a vármegye szeretete tette naggyá, hatalmassá. A magyar memzetnek egy veleszületett jellegzetes tulajdonsága az, hogy ép ugy ragaszkodik óti szabadságához, alkotmányához, mint a gyermek a szüleihez, s ha bár e nemzet eokat tud tűrni és szenvedni, de a midőn ezer éves alkotmányához szentségtelen kezekkel nyúlnak, akkor a? a nemzet is felébred aléltságából, s hősi | elszántsággal kel védelmére alkotmányának. Nem feladatom, hogy a közel mult szomorú idők történetére visszatekintsek, s midőn országgyűlésünk törvényünknek világos megsértésével elnémittafott, akkor újra a vármegyékre került a feladat, hogy a nagy küzdelmet a törvénytelen hatalommal szemben felvegyék. Ebben a nagy élethalál-harczban e megye is megalakította alkotmány védő bizottságát, melynek elnökéül Méltóságodat választotta meg, és igen nagy mérvbert fáradhatatlan tevékenységének, roppant erős akaraterejének, lángoló hazaszeretetének köszönhetjük azt, hogy Zalavármegye hű maradt ősi hagyományához, s alkotmányunk megmentéséért vivott óriási küzdelmében újra az elsők között foglalt helyet. Megdönthetetlen igazság az, hogy hazánkban minden üdv és boldogság azon nemzetnek királyával való egyetértéséből fakadhat s most amikor részint a nagy nemzeti ellentállás folytán, részint tán más előttünk ismeretlen okok miatt az egyetértés, a bizalom a nemzet és Fejedelém között helyre ált, s midőn egy oly kormányt nevezett ki Ő Felsége, a kik a nemzet osztatlan szeretetét és bizalmát birják, akkor Ö Felsége e vármegve élére nem is állithatott mást, mint Méltóságodat, ki e nagy küzdelemben nem törődve fenyegetésekkel, nem törődve azzal sem, hogy személyes szabadságától is megakarták fosztani, mert első helyen küzdött. E nemzeti újjászületésnek, az uj korszak becsületes törekvésének fényes bizonyítéka e kinevezés; hisz az egész vármegye tudja, ismeri, hogy Méltóságod a függetlenségi és 48-as elvek rendithetetlen hive. A midőn a törvénytelen hatalom kormánybiztost, kir. biztost küldött megyénkbe az ellentállás letörésére, minden aiczon a harag, az elkeseredés, a gyűlölség tükröződött vissza, soha sem tudom elfelejteni azt a jelenetet, a mikor ezeket egy egész ármádia védte meg a nép méltó haragjától s most minden arczon az öröm, a leikesedés ül, hogy a vármegye élére a Felség bizalma Méltóságodat állította. De e kinevezés súlyos nehéz kötelességet is ró ez állás viselőjére. Mindnyájan tudjuk azt, hogy megyénk érdekei a mindenkori kormányok által el voltak hanyagolva, azért, mert a vármegye közönsége már rég elitélte azt a rendszert, mely ez ideig a hatalom birtokában volt, de amidón a nemzet ítélete elsöpörte azt az uralmat, akkor elérkezett az ideje annak, hogy végre valahára a megye jogos ériekei kielégítést nyerjenek, melynek elérésére kérjü-í Méltóságodnak hathatós támogatását. S végre azon kéréssel járulok Méltóságodhoz, hogy mindenkor első és szent kötelességének tartsa hogy e megye népének érdekei s joga megvédve legyenek, mert a nemzet C3ak ugy lehet nagy és hatalmas, ha annak népe boldog és megelégedett. A nép örök, és öröknek kívánjuk e nép hazáját ós öröknek a szent korona fejét. Isten hozta, Isten tartsa Méltóságodat s a magyarok Istenének áldása kísérje e megye és a Haza javára irányuló működését: egy szivvel egy lélekkel kiáltja e vármegye közönsége, hogy Éljen Gróf Batthyány Pál Zalavármegye főispánja. Tisztelgések. A főispán ezután bezárta az ülést íi megkezdődött a testületek tisztelgése, mely 1 ét óráig tartott. Elsőnek tisztelgett a vármegye tiszti kara, melyet Árvay Lajos főjegyző alispán-hely ttes vezetett. 2. A zalai jelen volt képviselőket (Eitner Zsigmond, Ziegler Kálmán, dr. Darányi Ferencz, dr. Nyári Béla, gr. Batthyány József, Farkas József nincsenek itt Darányi Ignácz s gr. Zichy Aladár miniszterek s a letenyei még nincs megválasztva) Farkas József legidősb képviselő vezette, 3. A róm. kath. egyház tagjait vezeti Légáth Kálmán zalaegerszegi apát. I. Izraelita hitközség, Engelsman József főrabbi. 5. Ágostai hitv. ev. egyház. Király Mátyás lelkész. 6. Ev. ref. fiók egyház. Czebe Károly gondnok. 7. Honvéd huszárság. Boér Sándor őrnagy. 8. Nagykanizsai törvényszék. Zavody Albin elnök. 9. Zalaegerszegi törvényszék. Dr. Degré Miklós elnök. 10. Pénz ügy igazgatóság. Odor Géza pénzügyigazgató. II. Zalamegyei Gazdasági Egyesület. Koller István. 12. Tulipán Kert egyesület. Dr. Szigethy Elemérné elnök. 13. A földm. tárczához tartozók. Erdő felügyelőség, Állatorvosok, vinczellér iskolák. Siminczky erdőfelügyelő. 14. Sümegi iparvédő egyesület. Eitner Zsigmond, 15. Ügyvédi kamara. Dr. Czinder István elnök. 16. Közjegyzők. Ziegler Kálmán. 17. Tanfelügyelőség s a keze alatt levőiskolák. Dr. Ruzsiczka Kálmán tanfelügyelő. 18. Zalaegerszegi áll. főgimnázumi tanártestület. Medgyesi Lajos igazgató. 19. Zalaegerszegi felsőkereskedelmi iskolai tanár testület. Dancsházy Gusztáv igazgató. 20. Ipartestület és iparos ifjúsági Egyesület. Kováts László elnök. 21 Állam-épitészeti hivatal. Buchberger József főmérnök. 22. Vasúti osztálymérnökség. Wimmer N. főmérnök. 23. Posta és távírda tisztviselők, vasút. Remm József főnök. Közebéd. Délután közös ebédet ült a fényes társaság az Arany Bárány vendéglőben. Negyed félszáz ember jött összs gr. Batthyány Pál főispán tiszteletére. Ennyi embert rég nem fogadott Tosch Károly vendéglős. Három nagy terem telt meg. Volt dolga, de emberül megszolgált. Fényes terítéket készített. Az asztalok diszvirágokkal tele, minden embernek tulipáncsokor; az ételek, italok, borok, pezsgők magyarok s magyarosan, dúsalt és jók; az étlap magyarul. (Csak ne fordítanák a gyümölcsöt is francziából Jcertészké"-ne.k.) A muzsika is magyar: Hymnusz, Szózat, KOFSUUInóta, Budavárán . . . Káka tövén költ a rucza, s kurucz nóták. A hangulat lelkes. A nagy ebédet ahhoz képest elég jól felszolgálták, 2 és 4 óra között. Az igazság kedviért meg kell jegyezni, hogy némelyik ponton késlekedés volt, de ez nem a vendéglős hibája, mert a pinczéreket huszárok egészítették ki; némelyik megyei ur pedig; „kend itt fog nekem fölszolgálni" parancsával megbontotta az azelőtt megszabott rendet. Ebéd alatt a karzaton hölgyek is megjelentek : a gróf Batthyány családból, továbbá Medgyesy Lajosné, szül. báró Kárg Georgina, Bosnyák Gézáné, Sárközy Viktória, Rohonczy Istvánné stb. A harmadik tál ételnél gróf Batthány Pál főispán éltette a magyar királyt s a közönség állva hallgatta Utána Koller István a főispánra mondott köszön, főt. Szép beszédeket tartottak még: Ziegler Kál„ mán orsz. képviselő, dr. Ruzsicska Kálmán Eitner Zsigmond, dr. Hajós Ignácz, stb. A tár, saságnak egy nagy része tovább is vigau marada fejér asztal mellett. t Valahányszor magyar asszony fején a „Wiener Mode" szerint felbuglyázott kalapokat látok, mindig eszembe jut: milyen gazdagoknak kell lennünk, hogy ezekért csak egy esztendő alatt (1904-ben) 4 millió 287 ezer koronát zsebelhetett be Ausztria? 1 Vasút. Bndapest—Fiume között Zalamegyén ke. észtül. Irta és a zalai törvényhatósághoz benyújtotta Udvardy Vincze. Az összes szabadelvű kormányok alatt az egy Darányi Ignácz főldmivelési miniszter ténykedésére emlékezhetik vármegyénk hálával mert — a többek között ö alkotta meg azt a törve yt. amely az elpusztult szőlők újítását lehetővé tette, amelylyei a vármegye lakossága felének biztosította exisiencziáját. Zalavármegye egyébként — amint mindnyájan tudjuk — a régi kormányok mostoha gyerraek«> volt. Most volna itt egy alkalmas szer, hogy a régi kormányok bűneit helyrehozzuk, elfeledjük a mindenkori kormányok részéről jött ama súlyos büntetést, melyet igazi hezafiságunkért kellett megszenvednünk. Kossuth Feiencz kereskedelmi miniszterünk u, i. azt a fontos kijelentést tette, hogy : a fiumei forgalom gyorsabb lebonyolítására egy második vasúti vonal sürgősen szükséges. Tekintettel arra, hogy Zalamegye összes létező helyiérdekű vasutait államsegély nélkül, tisztán a saját erejéből építette, tehát országos segélyre jogosult; tekintettel arra, hogy a megye érdeke kívánatossá teszi, hogy Zalaegerszeg, mint a megye székhelye, fővonalba jusson; tekintettel továbbá arra, hogy Zalamegye költői szépségekben gazdag Balaton partjának a külföld álta!