Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-04-26 / 17. szám

2 MAGYAR PAIZS 1906. április 26. A szellem műhelyei. Sokan az isskolákat az isteni szellem műhelyei nek nevezték, sokan pedig Apolló, a múzsák és apáezák templomainak, szentélyeinek mondták és még ma is mondják. Isten szellemének — mint tudjuk — a legrégibb időktől kezdve azon mozgató, hatalmas erőt nevezték, mely életet kölcsönöz a teremtéseknek, mely életüket fentartja hatásával, erőiket fokozna és elősegíti. Isteni szellemnek mondtak minden legnemesebb erőt az emberi lelkekben, ha az létének teljes élvezetében kiváló módon nyilvánul. Végre pedig nevezték Isten szellemének a'.on, az ember szivében rejlő folytonos törekvést, azon ösztönt, bogy az mindig tökeieresebbé lej yen, világosabbá váljék értelmében, tisztábbá h/.ivében, szilárdabbá akaratában, menten minden belső szemrehányástól, közel az istenséghez, ezzel rokon és szerinte képezve. Ami húsból megszületik, az hu

j, ez nemcsak annyit jelent, hogy az gyönge, gyarló, hanem jelenti azt is, hogy az érzéki elvezetet, az időpazarlást, felvett, szokásoknak, ösztöneinek, vágyainak rabja, a s-elemet benne mintegy uj születés áltai föl kell ébreszteni, hogy igv az érzéki élvezeteknél nemesebb élvezetet, az időfecsérlésnél nemesebb élefczélt ismerni tanuljon; hogy az ezekben való gyakorlat szokásává legyen és hogy ezen magasabb, szebb ösztön mellett vidámnak, jssabadnak éh boldognak, S20val — magasabb lénynek érezze magát. Mindnyájan tudjuk, hogy a gyermekkor és az ifjúság legszebb ideje az erkölcsi képzésnek és müvelésnek, hogy e kicsiny emberállatból igazi ember, az érzékek rabszolgájából megfontolj, önállóan gondolkodó lény legyenMinden nevelés arra irányul, vagy arra kellene irányulnia, hogy megadja az embernek ezt a benső hatalmat, ezt a benne rejlő müve'tseget, ezt a világos észt, ezt a szentlelket, a melyek nélkül mindé i megszerzett ismeretek és ügyességek csak haszontalan eszközök, a melvek pusztulásra vezetik, ve-zelybe döntik az embert. Van-e nyíltabb, barátságosabb homlok, létezik-e szebb szem annál, a melyben szemérem, őszinteség, bizalom, szerénység és szeretet, szóval: Isten szeíiense honol ? Minden kiváló emberben megvolt az a nemesebb erzeltm, mely őket minden alacsonyságtól, aljasságtól és gyfclizatosságtó! megóvta. Ez az értelem volt az, ő védelmük, pajzsuk, az ő tanácsadójuk, őrzőjük, intő, hű barátjuk, a ki a szeles országút, a buja képzelő tehetség és kéj vágy helyett Isten és emberek előtt nekik az igazi dicsőség szűk útját és kapuját megmutatta. Sőt azt nemcsak megmutatta, hanem arra is ösztönözte, hogv a/on az uton haladjanak és azon a kapun keresztül hatoljanak. Hatalmas, éltető, csendes szeltem az a folytonos önjavulásnak, az igazi bölcsességnek szelleme; Mir segíthetnek rajtunk a tudományok jó erkölcsök neikül? Mit hajnalnak nekünk az ö«zszes isméi etek, kedély nélkül? Tudjuk mindnyájan, hogy korunknak jogosan teszik azt a szemrehányás', hct;y bölcsességünk nem talál kifejezést al eletben. Inkább cssk a fejünkben lakik az, nem pedig : ,/ivünk ben; s inkább emlékező tehetségünket gazdagította a helyett, hogy gondolkod i.-i rtu dunkat es érzékünket is kiművelte volna. Minden jó í-t j > gyünriö csőket terem, gyümölcseiről megismerjük a fát; erköíc-ökröl és tettekről tanuljuk megismerni a bölcsességet: micsoda szellem van benne. Isteni szellem uralkodjék iskoláinkban is, hogy jó alapot vessen az iljak kedélyeiben és szilárd jellemet ültessen keblükbe, mely a sajtó sok termékeben jeb iileg uraSkodo erkölcstelenség, szemérmetlenség es tolakodás által magát ei nem csábitta 'ja, nanem liszta, erős meggyőződés által vezéreltetve — meg nem inog. Szellemnek nevezzük az erőt, az életet. Holt testben nincsen szei'eoi; beteg, gyönge szervezetben mintegy fogságban van a szellem és szenved. Azt kell kívánnunk, bogy iskoláink egészséges, derék, vidám szervekben legyenek .a szellem műhelye

:. De a szellem csak erőben nyilvánul, oly erőben, amely gondolkodik, valamely eszmét teremt, ezt műveli és végrahajtja, igy tehát nyilvánul a szellem azon erőben is, amely dolgozik, valamely sziláid pontot kitűz s ezután törekszik ; és nyilvánul a szellem gyakorlás erejében, hogv őt el ne riasszák az akadályok, hanem inkább uj erőt koIc:ÖEüzzenek neki. Akinek nincsen szelleme, az ne fitogtasson szellemességet és ne tetesse magát, mintha volna; sokat lehet kierőszakolni, csak nem a szellemet; a holt betű senkinek sem adhat szellemet. Az összességnek, a közéletnek s igy a nemzetnek is szellemre van szüksége, nem p^dig lélek nélküli hullákra. De annak jó szellemnek kel! lennie; mert különben mi csak dalnokok vagyunk, akik poklot hordanak magukban es azt maguk körül terjesztik. Óvjon meg a jőságos Ég minden intézményt, minden nemzetet attói, hogy olyan parda<.'moniummá legy en ! Cselkó József. Magyar nők, ti mivel foglalkoztok? Hogy lehetséges az, hogy egy esztendő alatt, 1904-ben, csak kész fehérneműért 10 millió 791 ezer koronát kellett adni az osztrák nőknek ?! Mivel foglalkoztok magyar nők? A zalai 9 kerületben a választás napja Választási elnökök és jegyzők. A központi választmány ápiilis 30 ikára tűzte ki az or.sz. választásokat. A választási elnökök s jegyzők a következők lesznek: A tapolrzai választókerületben: Választási elnök: Takács Jenő, jegyző: Rtdl Gusztáv, sz.avazatszedő küld. elnök: Ats Feiencz. jegyző: Csigó i Ferenc/, helyettes elnökök: Gsendes József, Eőry ! Miklo, jegyzők: Horváth Jenő, Eőry Béla. (jelőít j Darányi Ignácz). A keszthelyi választókerületben: Választási el| nők: dr. Dezsenyi Árpád, jegyző: di. Schvarcz ! Zsigraoid, szavazatszedő küld. elnök : Oltav Guidó, I jegyző: Fáber Sándor, helyettes elnökök: dr. i Csanádv Gusztáv, Lovassy Sándor, jegyzők : Pu!y j János, Kummer István. (jelölt Gr. Batthyány József). A szentgróti v liasztokeiületben: Választási elnök: dr. Bárdió Ferencz, jegyző: Glazer Gyula, szavazatszedő küld. elnök: HaydenSándoi,jegyző: K' ber János, helyettea elnökök: Beiényi Jenő, Nemeth János, jegvzők : Németh Zsigmond, Linter Gyúl*, (jelölt Eitner Zsigmond) A nagykanizsai választókerületben: Vá'a ztási j elnök; dr. Tripammer Rezső, jegyző: dr. Havas j Hugó, szavazatszedő küld. elnökök: Szentmihályi ' Dezső, dr. Scwarcz Adolf, jegyzők: dr. Etlényi | Géza, Áts József, helyettes elnökök: Tripammer ] Gyula, SoG8 Pongrácz, jegyzők: Szondy László, | Gyuk István (jelölt Gr. Zichy Aladár). A zalaegerszegi választókerületben: Választási ; elnök: Hajík István, jegyző: dr. Keresztury Jó| zsef, sxavuzatsfcfdő küld. elnök: dr. Sz.igethy | Elemér, jegyző: Fülöp József, heíyet'es elnökök: Nagy László, Skublics Károiy, jegyzők: dr. Jakabfy János, dr. Udvardy Jenő. (jelölt Farkas József és S-emnec Emi

1). Az al.iólendvai választókerületben: Választási elnök: Isoó Ferencz, jegyzők: Poiiák Emil, Petiik i Gyúlt, szava/átszedő küld. elnökök: Balázs Béla, | Pataki Kálmán, jegyzők: Rittera Béla, Ki-s Pál, \ helyettes elnökök: Kiss Dénes, Fuss Sándor, ! jegyzők : Muiányi Kálmáu. Hadrovics Elek, Korong | György (jelölt Dr. Nyári Bela). A baksai választókerületben: Választási elnök: i Babos Ármin, jegyző: Koller Nándor, szavazat! sztdő kiild eínök : Szalay litván, jegyző: Birtoi sievics Lajos, helyettes elnökök: Pc-rsay Gyula, | Gálos Kristóf, jegyzék: Bezerédj István, Farkas | István, (jelölt Dr. Darányi Ferencz). > A etenyei választókerületben : Választási einök • ! dr. Plihá! Viktor, jegyző: Galambos István, szal vazetszedő küld. elnök: dr. Hajdú Gyula, jegyző: | Novai Imre, helyettes elnökük: Za'kál Gyula, dr. Havas József, jegyzők: Szemző Gyula, Kele György, (jelölt Bosnyák Géza). A csáktornyai választó kerületben: Választási elnök: Zakái Henrik, jegyző: Fehér Jenő, szavazatszedö küld. elnök: Pálya Mihály, jegyző: Dobosy Elek, helyettes elnökök: Kayser Lajos, Wollák Rezső, jegyzők: Brauner Lajos, Dénes Béla. (jelölt Ziegler Kálmán.) Magyar férfiak! Ezelőtt az otthon szőtt pamut nadrágszövetek az apáknak ós nagyapaknak jók voltak s ti egy év alatt, 1904-ben, csak pamutból való nadrágszövetért 9 millió 618 ezer koronát küldtetek az osztrákoknak! Nem volna-e jó a székelyszőttest divattá tenni?! A magyar kereskedelem és a magyar ipar pártolása. Mikor a napokban megindult az oiszágos óriást mozgalom, hogy igy meg ugy pártoljuk a magyar ipart! nyomjuk ki az idegent' alakitsunk védő egyesületeket! stb. Mindjárt legelsőnek a tüzvonalba állottak a csáktornyai, sümegi, keszthelyi s tán a nagykanizsai kereskedők is. Vagy nem? talán csalódom ? De ugy emlékszem. Kedvem volt dics-őító hymnuszt írni. — S most ott látom, hogy a nagykanizsai keieskedők a hírlapoknak eiső oldalán, a vezéiczikk helyén nagy betűkkel hirdetik: „Valódi Brünni szövetek! Siegel Inhof Brünn." Mellette a másik: „Angol Cokiim és b ousekelmák!" s igy tovább. Mert nem élsz most poéta? Mondhatnád most igazában: „Ti fekélyek a na'ának testén." — y A hazai földmivelésnek első rangú érdeke, hogy az iparos népesség és ezzel a fogyasztók száma lehetőleg növeltessék, vagyis érdeke a nagymérvű iparfejlesztés I A kőszegi sörgyár érdekében. Most hogy az egész ország úgyszólván megmozdul! t a hazai ipar pártolására, a kőszegi sörfőző részvény társaság igazgatósága is egy felhií vással fordul a msgvar érzelmű közönséghez, i Itt a határszélen sörgyárat létesített ez a társaság, a hol legjobbban ki van teve az osztrák sörökkel való versengésnek : meit az osztrák sörök egészeu ellepték a piaezot. Kiszórjanak mindent, i a mi hazai. i Mi mindennek daczára fölvettük a harezot A kezdet nehézségei oiiásíak voltak, különösen a megalapítás idején, 1894-ben. Akkor még a'udt a társadalom, nem támogatta a honit. Azt elképzelte, hogy a hazai gyártmány nem jó: rajongtak a graca svehati meg a pilseni söréit. Reményeink ugyan meg voltak, a milyet e vállalkozáskor fűztünk, de e remények csak nem akartak • megvaíósulni. Gyárunk alig bír évenkint 5000 - 7000 hektoi liternél több sörön túladni, pedig bátran versenyezhetünk minőség tekintetében az osztrák ; sörökkel. j DÍ azt his.-'ük, hogy most a hajna-hasadáskor • mikor egy szebb jövő int a nemzet felé, leteszi a közönség azt az évtizedes közönyösséget. Talán talál ez a határszéli vállalat is párifoi gókra A kormányok segélyében sohasem része; sültünk, pedig éppen úr nálunk esnék az jól. ' Volna fegyver a híiczra. Igy nincs egyéb, mint a föltámadó táisada'om remélt pártfogása. Nem tesszük meg itt a fejtegetést, mit használ a házai sör ipar fellendülése, megtették azt az j erre hívatottak elégszer. Csak arra kérjük, az i igazán rongyar erzelmüeket: jöjjenek pírífrgölni ! vállalatunkat! Kicsiben, nsgyb n, a m.nnyire < kinek-kinek módjában áli; minden porszem hozzájárul a hegy megepiteséhez. Különösen itt a haráiszélen, s kiilunö-en azért, mei t lelkes magyar embeiek kezében van a vállalat '.ezetése. De beszéljen majd felhívásunknál ékesebben, a fogyasztó közönség meggy öV'dése, a mikor -állalatunkat támogatva annak söiét megízleli. Bizton remeljük tehát, hogy a most megindult mozgalom nem volt szalmaláng, hanem egy örökké égő szövétnek, melynek fényébői egy sugár miránk is esik. Hizafias tisztelettel. A Kőszegi sörgyár Igazgatósága. Magyar nők ! Az 1904-ik évben csak, tehát egy esztendő alatt selyemszövetekért 16 millió 231 ezer koronát adtunk Ausztriának ; a selymetek ma már ronggyá változott, de ugyan ebben az esztendőben 173.802 munkabiró ember lett hazátlanná'! A közönség köréből! — A feleljsség az alulírotté. — — A harmadik gyógyszertár helye. — A több oldaltól szállongó hirek, melyek napnap után ujabb alakban jelennek meg, hogy mulattassanak, vagy ijesztgessenek, arra indítottak, hogy a sok baráti és rokoni jóindulat ega~ lizására, amelyet Hrabovszky kollega ügye iránt