Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-06-14 / 24. szám

magyar PAIZS 1906. junius 14. is megkövetelem, hogy nyáron át a családtagoknak legalább fele mezítláb járjon, egészeégi szempontból is, de leginkább takarékosságból. Csakhogy mindezekkel még nem kevesebb a gyermekruhára való kiadás. Amig nekem egyszer varrnak csizmát, a gyermeknek addig hatszor, hétszer hoznak czipőt a holtból. S a többi ruhával is igy van a dolog. Nemcsak azért, mert a sok játékban erősen rongálódik, hanem azért, mert nekünk nincsenek gyáraink; a mi mesterembereink gverek-ruhát, czipőt nem csinálnak; azt fel nem vállalják. Azt mondják: nem érdemes vele- vesződni. Vásároljuk tehát azokat a holtból; oda pedig hozzák az osztrák gyáraknak és boltoknak kiselejtezett holmijaik közül, melyeket már az idő is megevett vala, holott anélkül is pókháló ruhák azok és papírból készült czipők. Sokszor hetenként mást kell venni a gyermek számára Hanem ezt nem akarja megérteni a magyar közönség, hogy mibe kerül a magyar gyáraknak a hiánya, hogy mennyit fizetünk mi általában a magyar iparnak a hátramaradása miatt. De maradjunk csak a tisztviselő sorsa mellett. Azt mondom, bogy a gyermek-ruházat nem jön kevesebb pénzbe, mint a nagy ember ruhája. De ha mégis kevesebbe kerülne: a 8 között van egy-két asszony ember is. Azoknak pedig nem elég ám egész éven át egy darab 8 koronás kalap. Ennél fogva egyremásra a 167-et ha megsokszorozom a nyoícczal: kijön 1336 korona. Ez a szám a nyolcz embernek a ruházatját jelenti. De hát mit eszünk ? III. Ez volna a harmadik és utolsó kérdés. Könnyen végzek evvel. Nem számítgatom a kolibri nyelvnek az árát. Csak azt kérdezem, hogy nem lesz é sok, ha egy embernek az ebédjére 10 krajczárt számitok'? Nem tartják é ezt önök nagy fényűzésnek'? — Ném tartjuk! mintha hallanám. Mert hiszen a vendéglőben a legsoványabb egyszerűséggel is megebédel az ember egy forint értékűt. Na, jól van hát, én adok kosztot 10 krajczárért. Egy forintnál kevesebbel, 90 krajczárral jói tartok kilencz embert, az egész családot. Mert itt már kilenczen va Tehát nem nagy fényűzés. De m

eg akarom nyugtatni a más oldalon levőket is. S azt mondom, hogv de ennyi tnár kell is ám, t. i. 10 krajczír. S a 9 emberre 90 krajczár. Mert tetszik tudni, egy jó kiló hus 80 krajczárba jön. S egy kiló hus nem olyan sok 9 embernek, hogy hidegrázást kaphatnának tőle. A megmaradt 10 krajczár rámegy kenyérre, sóra, paprikára, borsra, eczetre, levesbe való pityókára, murokra, petrezselyemre, ciellerre, karalábéra, rántásjisztre, s a sülthöz való salátára, ugorkára, káposztára s a kényesebb gyomruaknak gyümölcs béfőttre s több efféle nyalánkságokra. D-niqne nem sok a 10 krajczár. Egy ebéd tehát 1 kor. 80 filiér, nagypénteken is, karácsony első napján is. Ugy é, háiőmszor szoktun r éjini naponta ? Háromszor annyi tehát = 5 korona 40 filiér. Harmincz nap van egy hónapban ? Ha harmincz nap. akkor ez 162 korona. , Tizenkét liónsp van egy esztendőben? Annyi. Tehát 1944 korona. De hát hónapban 31 nap van. 7-szer 5'40-nei tehát több: 37 "80. Összesen 1981 korona S0 fillér. j Hébe-hóba egy kis bornak is lenni kell a j haznal, orvosságkait is, hogy a kolera el ne i vigye az embert. Vájjon nem árt meg havonként egy (1) pint bor-? Csak jó legyen! Tehát 12 pint (18 liter) bor egy korona és 20 fillérjével egy éven át 14 korona és 40 fillér. Végül, hogy semmi se hiányozzék a jóiéiból és a kényelemből és a megelégedésből, férfiú lévén a családfő, tegyünk egy hosszúszárú pipát a szajába, mert ez dukál neki. Ez az ur elpipál havonként négy pakk 50 filléres, tehát két korona értékű dohányt, s évenkint 24 korona értékűt. A házi étel-ital és dohány tehát 2020 korona és 20 fillér. I. Mellékesek apróságok 1804 K — f II. Ruházat .... 1336 K — f III. Étkezés . . . . 2020 K 20 f Summa summárum: 5085 K 20 f De csak 4000 koronánk volt. Jobban nem tudtam elosztani. Aki egyik másik tulkiadásomat törli, az biztosan odább nagyobbítja, hozzácsatolja a harmadikhoz. Jobb eredményt nem tog elérni. Ha a luxus-féle kiadásokról mond le : komisz ember. Ha nem ruházkodik: piszkos ember. Ha nem eszik: éhen hal. Van egy negyedik mód. Ha váltót ir, adósságot csinál, melyet a nagy harang fizet meg. Ez azonban rosszabb a halálnál. Annak az embernek jobb lett volna nem születnie. Melyiket választod ? A dolognak a komolyabb oldala pedig az, amint a múltkor is mondtam, hogy a tisztvisetök, ka sem az igényt nem szállíthatják le, sem a drágaságot nem akadályozhatják meg: kérjék legalább — a zalaegerszegiek — ennek a városnak a magasabb lakásdijnak közé való sorolását. Borbély György. A külön vámterület már az első években 2—3 millió lélekkel fogja növelni az ország lakosságát, kiknek kenyér keresői a gyárakban és műhelyekben állandó és tisztes jövedelemhez jutnak. A kivándorlás végleg megszűnik. Emke. Ez a négy betű azt jelenti, hogy : Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. Ezelőtt 22 esztendővel Baitha Miklós volt az inditványozíja, egyik megalapítója és egyik alelnöke. Egy serényen munkálkodó ember lett a főtitkára, aki közvetlenül intézi a hatalmas egyesület ügyeit: Sándor József. Azért alakult, hogy őrt álljon a magvarságnak keleti határán, hogy védje, s hogy erősítse és terjessze a magyar szellemet. Most már milliókkal íendelkezik az egyesület s fajfentaitó intézményeket létesít. A legelső, a legnagyobb, a legnemesebb társadalmi egyesület az országban. „Erdélyi" jelzője van; de ez nem azt teszi, hogy csak Erdély érdekében van. Minthogy maga Erdély is nagy érdekében van a magyarságnak : az Emke az egész magyarságnak az érdekeben dolgozik. S ezért az országuak minden részéből vannak alapitó, pártoló, rendes és örökös tagjai. Jun'us 5 én 22-ik évi közgyűlését tartotta az Emke Kolozsvárt Gr. Beldi Ákos elnökletével. Bartha Miklósnak emlékét felújították, leleplezték oLj-képét s Dr. Csemátony Gyu!a tanfelügyelő emlékbeszédet taitott fölötte. — Az évi jelentésből ide iktatjuk a következő kis részt: Az Emke törekvésein Isten áldása is volt; mert a lezajlott 22 év alatt létrehoztunk 3,063 642 K 25 fiilér alapvagyont, a mihez még 1,000 000 várandóság csatlakozik; segélyekre kiadtunk ez idő alatt 2,272 290 K 03 fillt, mihez ismét az az 1,000 000 K járul, melyet a romániai vámháboru alkalmából és azt az követő'eg kincstári szállítások és megrendelések közvetítése által az erdélyrészi ipar táplálására sikerült mozgósítanunk. Ez együtt tőkevagyo ;ban és segélyai-czióban majdnem nyolezadfél miliió korona. E mellett rendesen lelhasználható év-járadékunk immár 171310 K 72 fillérre növekedett s 87.189 K 11 üli. keszvagyonnal növeltük csak a iefolyt psztendőben is, a hagyatékokon kivül az alapvagyont. Pedig a politikai és az abból folyó közgazdasági viszonyok épen nem voltak kedvezők a gyűjtésié nézve s mégis az utolsó tíz ev 74 451 K 49 f évi átlagát, 12.737 K 62 filliel haladtuk tul gyűjtésben is Lehet, hogy mindez a czélhoz képest igen kevés s ez igaz is: de a válasziuány, diiektórium és a tisztikar önérzettel tekint vissza a lefolyt időkre es a mult évre is s jóindulatu ós lelkiismeretes bírálat mellett emelt fővel állja a kritikát. — Mi a neve, a „hamis tulipán -t áruld kereskedőnek? — Hazaáruló! Néhány szó a fővárosi vas és fémipar Örömmel emlékszem vissza azokra a látottakra, a miket a fővárosi vas és fémipari kiállításon tapasztaltam. Ez uton különösen vasiparban működő szaktársaimnak nem tudom eléggé figyelmébe ajánlani. Mintegy felfedezés számba megy — írja Dr. Soltész Adolf — az, mert egy lelkes kis csapatnak, bátor ötletes és fáradozó vállalkozására volt szükség, hogy a maga nagyságában és haladottságában táruljon elénk. — Meglepi ugy a laikusokat, mint a szakembert, a jelenlegi nemzeti felbuzdulás, a lelkesedés forró időszaka — a melyet már nem lehet muiú tíznek nevezni — hanem igenis vele jár csodálatban ezen kiállítás azon hatásával, a melyet a szemlélőre gyakorol. A vasat és egyéb fémet feldolgozó magvar iparág már a nyugoteurópai színvonalra fejlődött ki. Jóság és kitejtett erő tekintetében gépeket é* szerszámokat mutat. Óhajom az, hogy szaktársaim minél nagyobb számban megszemléljék ós tanulmányozzák. A negatív csoport, mely azon czikkeket tárja elénk, a melyek egyáltalán nem — vagy csak igen kis részben készíttetnek hazánkban, szintén igen tanulságosak lehetnek egy gondolkozó komoly iparos előtt. 320 kiállító vett részt a kiállításban magyar vasból, magyar fémből, magyar kéz által készített ipartárgyakkal. Hogy a sok közül egyet említsek, ott vannak Csoknyay Jenő töldink szentendrei szerszám gyárának válogatott szerszámai a legremekebb kivitelben. Cáoknyay fáradhatatlan szorgalma után e szakmában az úttörők közt foglal helyet és szívből kívánok neki szerencsét ezen fontos magyar iparág meghonosításában. Ho váth Imre műi&katos és fegyvemüves. „Magyar árut nem fogadunk ei". Osztrák kereskedők jegyzete a magyar árjegyzékekre 1903-bdl. Tornavizsga a zalaegerszegi fögimnáziuaiban. Ez a jelentés ket részből áll. Az eísőrész a következő. Junius 8 án délután 3—

1/a6 óráig tartott a hót osztálynak a tornavizsgája. Kár, hogy a VIII.. osztály mintegy számű'.i magát a toruavizsgábL-l is, a tornaversenyből is, énekvizsgából is, s az esetleges évvégi mulatságból, majálisból is. Szerintem ez különös és helytelen, s íő'eg a tornánál káros is, erkölcsileg hátrányos az intézetre nézve, rajok nézve is, akik falán szép eredményt mutathatnának. Persze ők már tul vannak az u. n. osztály-vizsgán. Ha nem kötelezi őket a törvény,, köteleznék ők saját magokat. Ea az én eszem szeiirit rendes sőt elsőrendű tárgynak tennem a testgyakorlatot mindjárt a magyarnyelv mellé .. . Szóval a hét osztályt hat oszlopban vezette elé Takács József tornatanár az eléggé szük kis udvarra s nagy néző közönség előtt a katonai testhajtó gyakorlatokat szigorú ütemekkel pompásul végeztette. Jó hatást tett a kifogástalan formaruha, mely a város szinét: a fejér-kéket viseii. A csapatban a jól eső fegyelmezettség Takács tornatanárnak katonás magatartására, jó tanítására es jó vezetésére vall. A nyujtórudon való tornában, hol az általános ügyesség leginkább meglátszik, kitűntek: Spiegel Gyula, Pasay Andor, Büchler József, Ekste\n