Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-08-16 / 33. szám

1906. augusztus 16. MAGYAR PAIZS 3 városok díszes nagy utczáin, hanem a réteken, erdőkön, bárczeink, rónáink gyalogösvényein. Ne szégyeljünk vele szóba állani azért, hogy szegényes, kopott a ruhája bárdoltalan félénk a társalgása, többet mond minékünk az ő becsületes szemének egy jó pillantása, mint a napnyugati festett tündér minden kaczórsága Igaz jó lélekkel felel szavainkra, igaz jóérzéssel fogja meg kezünket 6 ugy vezet el — minket — oda, vissza a faluba, vissza az anyaföldre, ahol elfásult lelkünk felüdül és újra megtanul binni, szivünk újra megtanul szeretni. Vissza a faluba, a magyar nép közé, vissza az anyaföldre, ahol még vannak virágos kertek. Ahol még van virág a réten, van virág a szűrön, van virág a szívben. Szidjük össze a mi virágainkat, azokból kössünk bokrétát, minden virágcsokornál szebb lesz az a Í

mienk, és a nagy világ előtt is nagyobb értéke lesz annik, amit mi a magunk virágaiból mi magunk kötöttünk ! I * A mi kulturánk forrását itthon keressük, abból meríts ink erőt, meit csak abban is találhatjuk meg azt. Ne engedjük magunkat más nemzetek által más nemzetek hasznára czivilizáltatni. Czivilizáládjunk a magunk kivánsága szerint, teremtsünk kulturát a mi nemzetünk szellemével, a mi viszonyainknak valót, amely nekünk legyen jó. nekünk legyen hasznos Mindaddig, amig mi abban a kölcsönkért kultúrában járunk, vagy amig azt ugy vesszük készen, — készpénzen az idegenektől, addig mi mindig csak adótizetői, önkéntes rabjai leszünk a müveit idegeneknek. Méltó helyet a müveit nemzetek között csak akkor foglalhatunk, ha az általános kulturális törekvésekhez mi is hozzájárulunk a magunk saját tehetségeinkből fakadt, saját erőnkkel magas fokra fejlesztett, önálló művelődésünkkel, a mi nemzeti műveltségűnk külön zamatjával. Ha ezeknek eredeti, igaz értékével segítjük mi is szaporítani az általános művelődésnek kincsesházát, akkor számíthatunk csak az emberiség tiszteletére, akkor a mi nemzetünk sem lesz többé a nyugoti társadalomnak lenézett adófizetője, hanem szívesen látott egyenrangú tagja, amelynek az emberiség örömmel fogja megadni azt az elsőrangú helyet, amelynek betöltésére hivatva van s amelynek elfoglalására ennek a nemzetnek minden tehetséget megadott az isten. Feszty Árpád. Heti hirek Helyiek. A városi képviselő testület közgyűlést tartott szombaton Németh Elek h. polgármester elnökletével. Jóváhagyta a közgyűlés a polgári leámiskola építésére vonatkozó Morandini Tamással kötött szenődóst. - Bótbe ad a katouai lcvőtér számára 2 hold teiiiletet. — Fentartja azt a határozatát, hogy csendőr seggel akarj x ellátni a közbiztonságot, még p dig 18 helyett 22 esendőit ker a kormánytól. Megállapítottak az ág. ev. lelkész javára az ip iros iuasiskolában való tanításért némi tiszteletdijat. Gyüjtsünk a Csány szoborra-' N. N — K 50 f. Mai gyűjtésünk — K 50 f. Hozzáadva a múltkori (2239 K 811.) összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 2239 K 81 fill. Az áq. ev. felekezet temloma közel jár a befejezeshez. A csinos templom tornyára szombaton reggel 8 órakor tették fel a keresztet a felekezetbelieknek s másrendbéli közönségnek ünnepeiyes hangú jelenlétében. Megelőzőleg az egyház lelkesze, Király Mátyás szép beszéd kíséretében megáldotta a keresztet. Dicsőségesen nralkodó királyunk Ő felsége születésnapjának augusztus hó 18-iki évfoldulója alkalmából az izraelita templomban az ünnepéÍves hálaadó istentisztelet szombaton délelőtt 10 órakor fog megtartatni. Tanoncznsnnka kiállüás. A zalaegerszegi ipartestület evi tanoczmunka-kiáliitását f. hó 19-án d. e. 9 órakor Németh Elek helyettes polgármester ur elnöklete alatt nvitja meg az ipartestület dísztermében. Az érdeklődő közönséget szívesen látja az ipartestület elnöksége. Nincs irgalom, kegyelem a fenyőfáknak. A polgári leányiskolát a Wlassics utczában levő nagy telekre építik, melyen 10—12 szál fenyő kedves kis Iiget-rÓ3».t alkot, A szakbizottság kimondta rá a halálo3 ítéletet. Kivágják a fákat. Helyére teszik az épületet. A szaktudomány elölt meg kell hajolni, de nem hiszem, hogy mindig eltalálná dolgát a szaktudomány is. Ez például elég jó nagy telek. Ez a kis facsoport igen kis részét foglalja el a területnek. Bővön van ott hely az épület számára az utcía mentén is, a belsőbb területen is. Miért kuli azt a kis facsoportot kiirtani, csak a szaktudomány a megmondhatója. A túlsó oldalra csak kell ültetni fát is, virágot is, annyival is inkább, mert leányok iskolája lesz ez a hely. Tegnap előtt mondta nekem ennek az irgslmatlanságnak a hírét Stetka Pó*er mérnök barátom. Jókedvű mosolylyal adta ele a dolgod, múi'ha diadalmas győzelmet aratott volna, hogy kivágják a fákat, mert igy intézkedett a szakbizottság. Én pedig ugy fogadtam, mintha kést döfött volna belém, hogy mily kellemetlen a közönségre, s ők arra szavaznak. A zalaegerszegi asztalos ipar s általán a faipar nagy fejlettségie emelkedett; megmutatták ezt iparosaink a mult évi soproni kiállításon is. Igazán szógyen, hogv ebben a kis városban 30—35 asztalosmester kitűnő munkája mellett is a kereskedők raktáraiban garmadában lehet látni a külföldi városokból hozott sokszor rozoga bútorokat, épitmenyeket. Ilyen kis várost ki kellene hogy elégítsen ennyi jeles asztalos mester. Időközönként fel szoktuk említeni a jobbiknak műhelyeit, hogy a közönség figyelmét mindinkább honfitársaink munkáira iráuyitsuk, Faiparosaink között a jelesekhez tartozik városunkban Kaszás Ferencz asztalos mester is, ki az ifjabb nemzedékhez tartozik s buzgósággal lát hozzá, hogy műhelyének jó nevet teremtsen. Felhívjuk a közönség figyelmét a Magyar Paizsban megjelenő hirdetéseire' Bedugják a fülöket, bekötik a szemüket s homokba dugják a fejüket, mint az afrikai nagy madár. Kik ezek? A Ganz gyár R. T. ós Zalaegerszeg város. Ez az újság a nagv baj mellett hányszor felemlegette már az apró, cseprő bajokat is, hogy pl. későn gyújtják, hamar eloltják, itt-ott meg sem gyújtják azt a — a körtét. Mondom — betartják fülöket, szemöket, fejőket, mert máskép nem hiszem, hogy olyan vastag réteg borítaná a halló, látó ós erő tehetségeket, hogy ez a sok lárma be ne hatolhatna odáig A széppé fejlődött Baross ligetben este 9 órakor korom sötét van, mint hajdan a Bikony erdőben. A viílamlámpa pedig ott lóg a nagy akasztófán. Messze vidékről jött vendégekkel megyünk a Baross ligeti vendéglőbe este 9 órakor, á'bandukolván a sötét sétatéren. Az i?ó téren senki sincs, A vendéglős, aki különben jó vendéglős, hirtelen besurran, eltűnik, hihetőleg búvik, gyanítván, hogy itt a sötét erdőben zsivánvok járnak. A pinezór pedig bármily előzékeny épen nem hajlandó semmi olyat hozni, ami csak fóligmeddig is tűrhető. — Ó tekintetes Zalaegerszeg város, miért is fuec százezreket a mélyen tisztelt Világító Részvénytársaságnak. Beküídötfók. Literezetlen ós hiteleditetlen hordókban érkeznek a vasúton borok Zalaegerszegre — mondja a beküldő — hihetőleg külföldről. Zagyvalék lesz az, mert elárusitásra jött egy kereskedőhöz Zalaegerszegre, ahol sok ós pompás bor terem s a gazdák nem tudják értékesíteni. A gyönge elméjűek pedig veszik ezt a külföldi zagy valókot kettős-hármas áron. A Sip Utcza. Mikor már közvetlenül szóra is fogtam a rimánkodást, hogy az a Siputcza! az a Siputcza! S az a dögletes pocsolya! Art felelték: Ne okoskodjál. Hiszen az 10—20—30 vagy talán 60 ezer koronába is belekerül. Vízvezeték, csatornázás! nagv dolgok ezek hé! Pedig világos, hogy nincs igazuk. Saját tettükkel magukra czáfoltak. A város északi szélén folydogáló ós állon goló patakot néhány napszámmal kitakarították, s most tisztán folydogál az árokban a viz. Néhány esztendő múlva megint piszkos lesz. Akkor megint ki kell takarítani s punktum. Evvel hát rendben volnánk. De ott van még a Siputcza. Az Istenre kérem, menjenek el oda a képviseleti tagok. Itt van a város közepén. S gondoljanak valamit, valami merészet és nagyot és tegyó'c iá éltöket. Ménkőbe is' Nem kell semmi. Ide már több napszám kellene, hogy kitakaríttassuk. De gondoltam egyet. Nem kell semmi. Sőt jövedelmez a városnak. Nem tréfa dolgot beszélek. A kiknek szántóföldjük van 3 nincs elég marhájuk, pénzen is megveszik a trágyát. Nem tudom, talán egv korona egv szekér trágya. Vegjék meg a várostól a gazdák ezt a jó drága trágyát., sokkal többet ér ez, mint a milyennel a Nilus kövéríti Egyiptomot s a Zala a mentében levő réteket. Vegyék meg 8 hordják ki onnan. Hasznot bajt a földmivelőknek, hasznot hajt a városi pénztárnak (néhány száz koronát) s hasznot hajt a város közegészségi ügyének. És a mi legfőgb, nem kerül a városnak sem 63, sem 20 ezer koronájába. A helybeli közkórházban 1906. évi szept. hó 1-ÓQ megüresedik egy ápolónő állása. Teljes ellátás, havi 30 korona bér. Pályázni óhajtók jelentkezhetnek a közkórház igazgatóságánál naponkint reggel 7—8 óra között. Hirdetmény. Zalaegerszeg r. t. város adóhivatala közhírré teszi, miszerint a rendőrkapitányság által beterjesztett 1906—7. évi ebadw ös8zeiráei lajstrom folyó hó 16-tól 23-ig a városi adóhivatalnál közszemlére kitéve van, ahol is a hivatalos órák alatt bárki betekintheti. Zalaegerszeg, 1906 augusztus 11-ón Magyar Lajos adóhiv főnök. Megyeiek. A nagykanizsai dalversenyen e hó 19 én és 20 án részt vesznek : a „Tatai ós Tóvárosi Polgári olvasókör dalárdája", a „Siklósi Iparos Olvasóköri Dtlárda", a „Siklósi Polgári Dalkör", a „Pécsi Dalárda", a „Székesfehérvári Dólivasuti Műhely Dalegylete", a „Keszthelyi iparosok Dalköre", a „Komáromi r. kath. egyházi Énekkar", a „Nagykanizsai Irodalmi es Művészeti Kör Dalárdája", a Budapesti Lyra Dalkör", a „Pécsi Polgári Daloskör", a „Szombathelyt Dalosegyesület". Mezőgazdasági gyáripari szövetség. A szomszédos Vasvár megye gazdasági egyesületi elnökségének kezdeményezése folytán Vas—Zala—Veszprém ós Somogy vármegyék gazdái nagyszabású mezőgazdasági gyáripari szövetkezet létesítésén fáradoznak. A szövetkezet czólja a Dunántul, elsősorban Szombathelyen mezőgazdasági jellegű gyárak létesítése. Legeslegelsőnek árpadara gyárat állítanak fel; de tervbe vették egy maláta ós burgonyakeményítő gyár felállítását is. A szövetkezet, mihelyt végleg megalakul — a mi csak napok kérdése — átvesz egy már meglévő 150 vaggon napi termelőképességü gyárat és az a szándéka, hogy azt 400 vaggon termőkópességüvó bőviti ki. Halál. Kopácsi György nagykanizsai gimn. tanár e hó 10 én 30 éves korában Bakaán, 8 Id. Unger János birtokos 7-én 64 éves korában Felsőraj kon meghalt. A zalaszentgróti iparos ifjúsági egvesiilet augusztus 19 én, vasárnap, kedvezőten idő'eseten 27-ón, Nagy Kálmán kerti helyiségében, saját pénztára javára tekeversenynyel egybekötött zártkörű tánczmulatságot rendez. Belépő 50 fillér. Kzedete d. u. 4 órakor. Esküvő. Dr. Fiikor Márton alsólendvai népszerű ügyvéd esküvőt tartott a napokban lvaniti Lili kisasszonynyal, Ivánits György alsólendvai "agybirtokos leányával. A környékbéli előkelőségeknek jelenlétében szép mulatságot tartottak 8 a fiatal pár a Kárpátok fürdőibe ment nászútra. Változások az erdészet körében. Hrabovszky Kelemen m. kir. főerdódz Alsólendváról Nagykanizsára helyeztetett át. Az alsólendvai erdőgondnokság vezetésével pedig Földváry Miksa m. kii. erdészjelölt bízatott meg Liptó-szt-Miklósról. Jókedvű csendőr. Zalaszentgróton Nagy József c

:endőrőr8vezktő helyetesitette az őrmester, ő lóvén a térparancsnok, használni akarta urasáságát, Uasságában igen jó kedvű volt s az utczán mindenkibe belekötölödzött s nagy csődületet teremtett; az ulcza nép hahotával mulatott rajta, ez bántotta a büszkességét, haza futott fegyveréért s még egy pár csendőrnek hozzászegődése u'án egy Kalovics Károly nevü embert összevagdaltak, kinek sebri Dr. Mizner orvos bevarrta s most fulyos betegen fekszik a kórházban. Három ökör s egy ember, Zalaszentgróton a Harkányi uradalmiban Mozsolyic3 Is'ván nevü csordás — abbeli félelmében, hogy a marhákat a lóher földön legeltetve azok megdagadtak s 3 drb elhullott — igen félt a megdorgálástól s a közeli kiseidőben felakasztotta magát, mire észrevették meghalt — 6 gyermeknek volt az atyja. „Nem szabad vasárnap dolgozni" cz. hírünkre Ferencz Győző intéző ur azt uja, hogy javítsuk ki, mert az „teljesen hazug hir". Pedig hát nem teljesen hazug hir. A hirnek három állítása I