Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-10-04 / 40. szám

2 MAGYAR PAIZS 1906. október 4. és mint a Il-ik hadtest parancsnoka ő szerezte meg az isaszegi győzelmet azáltal, hogy parancs nélkül, csupán az ágyuszó után indulva friss erővel jelent meg a harczteren. Részt vett Buda ostromában és elfoglalásában is. Nemcsak vitézsége és katonai tudománya, hanem nagy lelki tulaj donságai, férfias bátorsága 03 nemes szive szereztek neki kiváló tekintélyt ós tiszteletet A harcztérről betegen kellett megválnia. Ekkor mint hadügyminiszter szolgálta hazája és nemzete ügyét. Hősiessége a halál előtt sem hagyta el. nyugodtan ós móPóságosan lépett hóhérja eló. Damjanich, a magyar szabadságharcz legvitézebb katonája, a bánsági Strása községben született. A szabadságharczban a harmadik zászlóalj őrnagyává nevezték ki. Az alibunári ós lagendorfi győzeiemek jutalmául ezredessé neveztetvén, gyorsan haladt eiőre. 1849. márczius elején már mint tábornok ós a Ill-ik hadtest parancsnoka semmisítette meg Szolnoknál Karger osztrák hadvezér daudárát. Nagy része volt a honti, hatvani, isaszegi, váczi, nagysarlói véres győzelmekben. A komáromi várnál lába bokában eltörött. Móg teljesen ki sem épült félig bénán került osztrák fogságba ós igy végezték ki őt is Aradon. Dessewffy Arisztid Csákányban, Abauj vármegyében született. A szabadságharcz kitörésekor őrnagy, majd ezerdes ós végül tábornok lett. A tarczali győzelmes csata után a felsőmagyarországi hadak vezére lett ós vitézül harczolt az oroszok ellen. Részt ver. a szebeui csatában, vala mint a dólmagyarországi összes ütközetben. Hősiességéért és a haza iránti hűségéért halálra Ítélték és az aradi vársánczban lőtték agyon. Kis Ernő 1800-ban született Temesvárt. Az 1848-iki mozgalmak kitörése alkalmával a kikindavidéki rácz lázadás elnyomásában mint parancsnok vett részt. Innen a római sánczokhoz, majd a csajkás-keiületi ráczok megfékezésére vezényelték. Egész 1849. januáiig folyton a ráczok ellen küzdött. Parancsnoka volt a felső-tiszavonali hadtestnek. Férfias bátorsága, hűsége ós katonai erényeiért altábornagygyá lőu s mint ilyen halt vértanúhalált ő is az aradi Golgothán Nagy Sándor József 1804-ben született Nagyváradon. Kezdetben ő is a ráczok ellen harczolt Kiss Ernővel. Résztvett a szolnoki ós váczi csatá bau és hősiességéért tábornokká lett. Ott volt Nagy&arlónál, Komáromnál, Isaszegnól, Budavár elfoglalásánál é3 mindenütt kitüntette magát férfias bátorsága által. Vécsey Károly gróf Pesten született 1809-ben. llósztvf tt a délvidéken vivott harczokban és ott tábornokságig emelkedett. Mint ilyen foglalta el az osztrákoktól az aiadi vá at. Temeavár ostroma alatt érte a világosi fegyverletétel, mely után ő is megadta magát ós hős társaival a vórtanuságban osztozott. Török Ignácz Gödöllőn született. Kitűnt mint Komárom várparancsnoka a vár megerősítésénél, valamint Budavár bevételénél. Lázár Vilmos 1815 ben Nagybecskereken születatt. Részt vett Észak-Magyarország védelmében és kitűnt a temesvári csatában. Gróf Leiningen Károly a komáromi és váczi csúfság törtónt rajtuuk," szólt. „Ugvan mi?" „Hát ez az alsó szomszéd kiadta az első szobáját egy zsidónak árendába, már hurczolkodik is bele." „Huj I hogy ezt mi előbb nem tudtuk" — monda Kati néni s ott hagyta egyetlen lábas jószágukat Bimbót ós ijedten nyitott be a szobába meg ágyban fekvő élete párjához. „Hallod u apjuk mi törtónt?" „No mi kőne ha vóna" moudá az öreg reggeli álmából felriadva. „Ne kő nekem semmi, hs-iem tudd meg, hogy csuffa vagyunk téve " „Hogy hogy talán a pinczekulcs veszett el?" „De hogy ! annál is rosszabb." „Talán a Bimbó nem adja le a tejet?" „Nem a, hanem zsidó jött lakni a szomszédba!" Huj! a ki árgyélusa van ennek a pénzes világnak, ez már móg sem figura, ez ellen kő valamit tenni — mérgelődött Jani bátyánk. Tett is. Az ő udvarán kellett ^ szomszédoknak keresztül járni, mert arra vezetett az ut. Jani bátya ezt szívességből megengedte, de az uj szomszédnak Izraelnek nem. Egy napon meg is szólította : „Te zsidó! azt mondom, hogy erre többé ne járj, mert leütöm a derekadat." „Wie heiszt, le üthöm a dherekhadat ? das kan sie nicht megcshinálni!" „Nem is a kan, hanem majd ón, érted zsidó, mert itt én vagyok az ur!" „Én is vodjok ohr, különben geh cum teifel!" „Micsoda te is ur vagy, hát akkor miért mégy tejfölért." Czoki zsidó az udvaromból, menj Palesztinába, te ekeló lábu, te kajla orrú . . . te ... „Ne mérgelődj apjuk" szólt közbe Kati néni „tudod, hogy megfájdul a gyomrod." „De keresztapja leszek a kutyának, ha még egyszer 0 rfö írtn® ^ 7 Ara/V * a »»í ann o n h nl/AeiiftfA caafában vett tevákenv részt, mely utóbbibin az oroszokat késő estig feltartóztatta. Lahner György Beszterczebányán szü'ete't ós mint a hadsereg felszerelési felügyelője szerzett kiváló érdemeket. Schweidel József Zomborban született. Résztvett a pákozdi. ichwecháti ütközetben és Világosnál került az oroszok utján az osztrákok kezébe. Knézich Károly a horvát határőrvidéken született, résztvett Damjanichcsai a szerbek elleni küzdelemben. Később mint ezeredes, parancsnoka volt annak s dandárnak, mely a Tápió hidját iszonya golyózápor között foglalta el. Pöltenberg Einő legkiválóbb szerepe a kápolnai ütközetben volt, hol a legválságosabb pillanatban mentette meg huszárjaival a magyar ágyukat és Verpelólig üldözte az ellenséges vasasokat. Résztvett az isaszegi csatában és Kéméndnél is megverte az osztrákokat. Miskolcznál pedig az oio szokon tartott győzelmet. Hősiességéért és vitézségéért akasztófára ítélték az osztrák kamarilla zsoldosai. Megakarták gyalázni a hősöket', de nem sikerült, mert az aradi tizenhárom vértann emléke örökön ól a magyar nemzet és minden szabadságszerető ember szivében. Tóthváradi Komis Elemér. Ha azt akarjuk, hogy a magyar ipar viruljon, hogy a versenyképességében fokozódjék, elsősorban le kell mondanunk az idegen bálványoknak az imádásáról. A természet hatalma. Hogy a természet czélszeiüségét kellőleg méltányolhassuk, mindenekelőtt kell, hogy minden teremtést önczól gyanánt fogjunk fel s annak tekintsük ; akkor azután hamar kitűnik mily szeretetteljesen s bölcsen gondoskodva van mindegyiknek szükségleteiről; de kiviláglik az is, mily czólszerüen ki van jelölve mindegyik életfeladatának teljesítése; s kitűnik az, hogy mindenegyes teremtés az ő nemében és az ő czdljához képest tökélete?, befejezett remekmű. S oly nagy a természet hatalma, hogy egy pillanatban mint egy varázsütéssel uj ól tet képes létrehozni, annak minden rendeltetéseivel együtt. Főleg az emberi test törékeny hüvelye az, a melyre egész művészetét alkalmazta, a milyent csak egy földi képződmény magában foglalni képes. De különben sem fukarkodik sem erővel vagy idővel sem pedig ésszel s élettel ; s egy póknak a fejébe épp ugy rakta le a mérést művészete, mint pl. Nevton fejébe is ; azzal a különbséggel, hogy amaz öntudatlanul, emez pedig öntudatosan űzi azt a művészetet. Mig az állat az ő négy vagy több lábának segítségével biztosan tovább halad és természeti ösztöne által a helyes iránvban vezettetik: addig az ember sok botlás és esés közt tanulja a járást s rendesen csak tévelygéseken át érkezik az igazsághoz. Ö, az ember, a természetnek első szabadoncza. Reá merte bizni a természet az ő legnagyobb Az nap este felé nagy zivatar volt. A falu bordása iparkodott a rá bizott jószágot hazaterelni, mert attól félt, hogy azok a nagy villámlás és égdörgós miatt majd szerte szét szaladnak Mindeu igyekezete daczára azonban Jani bátyánk Bimbó tehene megijedve a szomszédban elhelyezkedett zsidó gyerekek zajától le szaladt az alsó falu végére épen akkor, midőn Kati néni az istálóba akarta terelni. Futott utánna a jóasszony szidva a zsidót, Bimbót, zivatart, mindent, végre, hogy nem érte el, a kezében levő venyige szálat utána hajítva igy szólt: „Hogy változtatna az Isten zsidóvá!" — s azzal hazafelé ballagott. Ekkor ért haza Jani bátyánk Szentgyőrgy heeyóről, hol jól beszopogatva hatalmas kurjantások közt lépett portájára, mig nem egy nagy villámlás s menydörgés a szobába készteté. Ugyan e pillanatban az udvarán keresztül a szomszéd zsidóókhoz igyekezett Schvarcsteiti Adolf borügynök, ki a nagy villámlás ós menydörgóstől szintén megijedt s gyoisanJani bátyánk istálójába ugrott a lezuhanó eső elől. „Anyjuk! anyjuk ! merre vagy ?" kiabált Jani bátya. „Itt vagyok" szólt Kata néni siránkozva. „Látod é apjuk elveszett a Bimbó, elfutott, talán többet so'se lesz meg." Ezek a szomszéd zsidógyerekek megijesztették ésel8zaladt, 'egi8 átkoztam a szegény állatot, hogy változna zsidóvá. ,De hiszen azt 'eg kő keresni" szólt Jani bátya s ezzel az istálófrié siettek. „Jaj apjuk!" — sikoltja el magát Kati néni a hogy az istálóajtón benézett — „zsidó lett a Bimbóból!" Jani bátyánk is oda siet be néz s lát egy zsidót a jászol durungon ülni. LeI.ak.'A l. ~ l^:~Í. i ... . . i • , . adományait, f. i. az értelmet s a szabadságot' Itt áll ő egyenesen; benne függ a jónaks arotznak a hamisnak s az igaznak mérlege; ő kutathat, vizsgálhat és választhat. S Herder szerint az ő hatalmában van az, hogy az ember maga legyen a suly ebben a mérlegben. A világ tele van esodamüvekkel, a melyek napnap után történnek. Nézzük csak ott azokat a kősziklás hegyeket s mégis a legfinomabb bor terem rajtuk ; ott azok a homokos földek kenyeret adnak nekünk. Nézzük meg az állatokat, az embert, önmagunkat; hogyan lettünk keletkeztünk, hogy lesz mindez? Nem csoda müvek ezek? Hajlandó vagyok elhinni azt, hogy a természettudósoknak egykor könnyebben fog talán sikerülni, kikutatni a/, összesógi testek képzését, mozgásuk okait, sióval a világ egész alkotmányát, mint nyomára jönni azon mechanikus okoknak, törvényeknek, melyek alapján biztosan határozhatnák meg akárcsak a legkisebb állatnak vagy növénynek keletkezését. Ia dem Kleinsten der Schöpfung zeiget sich des Schöpfers Macht und Huld am grössten. Valóban a legnagyobb bölcsesógót látjuk a természet egyszerű, nagy törvényeiben az ógi testek mozgásában s a világ összealkotásában, rendjében. Benne minden ugy el van rendezve számmértók és suiv szerint, hogy a folytonos megzavarhatlan és elromolhatlau egyensúly megmaradhasson. És ezt a nagy bölcseséget mindeuekelőtt önmagunkon láthatjuk ós körülöttünk minden elő szervezetben. A természet bizonyos Iátnoki egybevető adományával előre is gondoskodott mindenről, a mire csak bármely teremtésnek akármily tekintetben szükségé lehetne már fölébredésénél, keletkezésénél is. Nézzük a madarakat, mily gonddal, fáradozással rakják a fészket fiaik számára, figyeljük meg a méhek szorgalmát, a hangyák fárasztó munkáját stb. Csodálatos kombináló adomány az, mely a vándormadarakat távoleső világrészekbe vezeti nagy tengereken át; holott az emberi ész még az ilyen világrészek létezéséről is századokon keresztül bizonytalanságban volt. Und noch niemand hat's erkundet, wie die grosse Mutter schaffc.Unergründlich ist das Wirken, Unerforschlich ist die Kratt! Valóban mi titok közt mozgunk, oly légkör veszkörül minket, a melyről alig tudjuk, mi minden rejlik benne Vannak a természetben hozzáférhető dolgok, de vannak hozzá férhetetlenek is, ezt ne felejtsük el és ezek iránt legyünk kimelettel, tisztelettel. Az egész természettel, az összes küitárgyakkal oly szoros fizikai és lelki összeköttetesben állunk, hogy az ezektől való elválásunk, ha az lehetséges volna is, létünket semmisítené meg. Mennyire dicsekedni, gőgösködni szoktunk önállóságunkkal, függetlenségünkkel; holott mégis, ha a dolgot komolyan vesszük, akkor be kei! látnunk, hogy a természettel szemben a mi akaratunk igen gyönge, sokszor tehetetlen. Annvira kötve vagyunk a természet erőihez

! Majd közelebb menve bánatos hangon kérdezi: „Bimbóm! hát hol jártál s mi lett te belőled?" „Micshede Bhimbu ?" — szólt Schvarc;tein — „khi khárek mogomtol a Bhimbhu! Én vodjok o Schvorcstein von . . „Mi vagy te?" — szólt Jani bátya — „no várj mjjd Vgkötiek." „Mith okhorjo? khütni engimet ? nem vodjok én..." „Jaj végünk van apjuk! hogyan fejem én ezt meg?" — kiált Kati néni. — „Várj anyjnkom majd 'egtapogatom" — mondá Jani bátya a zsidó feló közeledve, — ki e közben a sarokban egészen a Bimbó helyére húzódott. — „Látod a helyét is tudja." Majd vélt állatjához fordulva keserves hangon kiáltá : „Bimbóm! hát nem ismersz? ón vagyok a raposkai Jani bácsi a te gazdád !" „Khicsedo mogo? éhn thülem o gozdo? én vodjok o mogomtól o gozdo órthi ?" „Bimbóm hát ez a hála, ezt érdemlem ón tőled, hogy 'eg sem akarsz ismerni?" — szólt most már könynyeit törülgetve Jani bátya. Ugyanekkor az igazi Bimbó megunva az utczai csavargást, beállít az istáló ajtóba s a saját nyelvén szól: „Bu-u-u.* Jani bátya az ismerős hangot hallva egy perez alatt tisztába volt a helyzettel. Kapja a vasvillát, mit a zsidó látva menekülni akart, de Bimbó elállta az utat. Háromszor is megkerülték az istálót mig végre a Bimbó vetett véget a komédiának, ő ugyauis belépett, a zsidó pedig kiugrott az ajtón. „Megállj zsidó! kerülj móg egyszer a kezem közé" — kiált utánna Jani bátya. „A kotya lesz neked thübbet a Bhimbu" — szólt az vissza.