Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-03-08 / 10. szám

VII. év. Zalaegerszeg

, 1906 márczius 8. 10. szám. Etödattéii ár: ti; em 4 korosa, fél é»r« í koron*. W«gy*

d 6*™ 1 kor. t<;» uáa 8 fillér. Hirdetések dija megegyezés szerint Wyilttér sora 1 kor Szerkesztőség és kiadóhivatal : Wlassii-s-Qtcza Alapító és főmunkatárs: BORBÉLY GYÖRGY Felelős szerkesztő: Z HORVÁTH LAJOS MEGJELENIK HETENKÉNT OST^TTÖRTOKÖIT ESTE. A szónokok. Tisztelt olvasója a Magyar Paizsnak ! Tudod-e mennyi az a három millió? Dehogy tudod. Legalább is igen kevés ember tudja közületek. Csak kimondani könnyű azt; rengeteg szám az. Három millió háromszor annyi, mint egy millió, és bárom millió fele a hat milliónak. Ezt biztosan tudod. De hogy jócska képzetünk legyen egy millió számról, egy millió koronáról: oda több gyakorlat kell, mint amennyi gyakorlatunk nekünk van a számokkal és a fillérekkel és a koronákkal. Tízszer százezer! Az egy millió. De csak egy százezeret is milyen kevés ember gyakorol közöttünk. Hát még háromszor tizszázezeret! Hát jámbor olvasó, azt tudod, milyen kicsinyke kis portéka az a gyufaszál ? Azt már tudod ugy-e! Milyen haszontalan kis portéka! Az értéke is! nohát az értéke megint olyan semmiség, hogy ezt már a kicsinysége miatt nem tudod mennyi. Vioo fillér. Egy fillérnek századnyi értéke. Hát mi az! Határos a semmivel. És, tisztelt olvasója a Magyar Paizsnak, értsd meg, hogy azért a haszontalan semmiségért Jézus Krisztus urunk s/.ületésenek az 1904 ik évében, csupán ez egv év alatt, három millió (3,000.000) koronát adtunk egyetlen szomszéd országunknak. Fillé'ékben 300 millió. Pedig egy gyufaszál C^ak VIOO fillér értékű. Pedig vedd tudomásul, nyájas olvasója a Magyar Paizsnak, hogy az én tudomásom szerint Magyarorszagon is vau gyufagyár, még pedig: Temesvárt, BékéJgyulan, Szegeden, Parajdon, Kolozsvárt, Budán, Eszéken, Győrött, Szombathelyt. Többet nem tudok, ámbár lehet még. Hogy Debreczenben van e! azt nem tudom. Aztán még egy dolgot légy szives végy tudomásul kedves olvasója a Magyar Paizs nak Vedd tudomásul, hogy magyar ember volt az az Irinyi József uevezetü debreczeni tanar, aki a gyufa feltalálasával megajandékozta a világot. És a magyarok most éveiként hol három, hol négy millió koronát fizetnek a szomszéd népecskének, hogy az készitsen nekünk gyufaszálakat. Mitől van orczátokon a pirosság ? Kérdem most már nemcsak a Magyar Paizsnak nyájas olvasóitól. A jólétnek, az örömnek e a jele az a pirosság? Nem. Az a butaságnak, a szégyennek, a gyalázatnak a bélyege. Az marja, égeti pirosra orczáitokat. Még jó jel, ha nem későn jön. Különben ez a kis 3 millió még apró dolog. A többi iparczikkekért együttesen csak futólagos számítással 387 millió koronát adunk évenként a szomszédnak. Csak a legközelebbi szomszédnak ám. De pl. négy év alatt csak e legközelebbi szomszédnak 2767 millió koronát adánk. Érdekes megnézni az alábbi táblázatból, hogy az osztrákok pl. a pamutáruikból míg a világnak összes országaiba csak 12 századrészét viszik ki, addig Magyarországba 88 század részét hozzák eladni. A többi országok népei nem ettek meszet. Ők készítenek magoknak ruhát. Nem szorulnak a brünni posztóra. A magyarqk urak és gyönyörűséges gyarmatát alkotják az anya országnak Ausztriának.: Bemutatok egy kis táblázatot, melyből meglátszik, hogy mit érünk mi Ausztriának? Ausztriának gyártmányaiból az összes kivitele 1901-beu 1,375 millió korona volt, miből Magyarországba jött 52"67°/o 1902-ben 1,369 millió korona volt, miből Magyarországba jött 5228 „ 1903-ban 1,660 millió korona volt, miből Magyarországba jött ...... 55*65 „ Csak az 1904. ívben a pamutárukból való kivitelből ... 88 °/o jött hozzánk : 143 millió gyapjú és gyapjuárukból való kivitelből 67 „ jött hozzánk 95 „ ruházat és fehérnemű bői való kivitelből 69 „ jött hozzánk 68 ., vas és vasárukból való kivitelből . . . 67 „ jött hozzánk 46 „ bőr és bőrárukból való kivitelből . . .45 „'"joU bo/./.áok 32 ,,' gyujtószerekböl valókivitelből . . .35 „ jött hozzánk 3 „ Tehát az osztrák kivitel felénél több talál elhelyezést Magyarországon ma is. A Magyarországba való behozatala Ausztriának 10 év alatt 4ő"6 millióval növekedett, miből a textilárukra esik 42 6 millió. Ezek a számok eléggé szónokolnak. De a magyar sem enged a jussából. „Nagyot iszik a hazáért s felszivit . . .". „Csakhogy egyszer tenne is már valamit!" óhajtja Vörösmarty. Tesz. Szónokol. Borlély György. Magyar ipart Magyarországnak ! Olyan időt élünk, hogy a magyar ipar érdekében rövid néhány hét alatt, hónap alatt megmozdul az egész magyar társadalom. Egyik másik megyében naponként alakulnak az iparvédő egyesületek s az eszme odább-odább harapódzik, mint felgyújtott faluban háztetőkön a tüzlángja. S a tüzlángja nem nézi, hogy inagas, vagy alacsony e a ház, uri ház e, vagy koldustanya? Akképpen megiryujtja a gondolat a szegény embernek is, a gazdag embernek is a lelkét az egységes nemzeti ügy érdekében. Szürke lateiner emberek szervezik az egyesületeket, grófi nagy asszonyok költői hevülettel lelkes felhívásokat irnak Magyarország asszonyaihoz és leányaihoz, hogy elég volt már a külföldi piperézésből ; tekintsék a nemzetnek koldusbotra jutását s lássanak hozzá, hogy a vérveszteség immár megakadalyoztassék. Akik eddig, talán a saját érdekekben huzodoztak az eszmétől, most magok a kereskedők is talpra állauak s a vezetők közt hangoztatják, hogy védjük meg a magyar ipart. És mindenik tényező buzgólkodik abban, hogy a mi még nincs, teremtsük meg Magyarország számára azt az ipart is. Olyan időt élünk, hogy rövid néhány hét alatt, hónap alatt talpra áll és lázba jön a ^emz^t- tömege a magyar ipar érdekében. " fájjon, nem, tehette volna é ezt a nemzet tár^Jalm^iryugalmasabb időben, nyugalmasabb tempóban? Különös! Az ember csak akkor gondol a halálra, mikor má- a sir szélén vau De ne bnszéljünk erről. Jobb későn, mint soha, s jobb egyszer, mint egyszer sem. Országszelte láz fogja el az embereket. Zalában megindultak a kereskedők is. Kezdték a csáktornyaiak. Szombaton nagy gyűlést tartottak a zalaegerszegi kereskedők is. Saját kezdeményezésűkből, Fan^ler és Gyarmati indítványára. Népes, lelkes tábor gyűlt össze. Előljártak az elsőrendüek: Faragó, Schütz, Gráner, Gyarmati, Fangler, Jaán, Fenyvesi, Fischer, Deutsch, stb. Kimondottak, hogy a mit csak Magyarországon meglehet szerezni, azt inir-n szerz'k meg. Egyébként belépnek a/ iparvédő egyesületbe s testületileg is belép a Kereskedelmi és Társaskör. Védő jegyet kérnek s a gyárai^ listáját. — Kell-e ennél szebb mozgalom ? Kitartást, őszinteséget, fokra-fokra baladást óhajtunk, kérünk. A közönséget pedig figyelmeztetjük, hogy magva

r portékát kérjen s avval elégedjék meg. Minden tényezőt pedig arra kérünk, hogy minden irányban fejtse ki mindenki a buzgalmát; minden irányban sürgesse mind-nki, hogy ahol észbeli és zsebbeli tehetsége van, állítsanak fel gyárakat, iparvállalatokat, fő-^ kínt, olyanokat, a milyenekben szegény kedik/ még ez a szegény ország. Kiadjuk a gyűlésről felvett jegyzökönyvet. fölvétetett a zalaegerszegi kereskedőknek a tioui ipar védelme tárgyában 1900. évi márczius hó 3-áu tartott szakérlekezletéről. 1. Gráner Géza, a kereskedelmi és társaskör alelnöke, üdvözölte a nagy számban megjelent kereskedőket és hazafias szellemtől áthatott magvas beszédben utalt jelen viszonyaink között mindinkább előtérbe nyomuló ama szükségességre, hogy honi iparunkat terjeszteni és versenyképessé tenni a magyar kereskedőségnek hazafias kötelessége. Meggyőződése szerint a zalaegerszegi kereskedők eddigelé is teljesitettik a honi ipar terjesztése körül tartozó hazafias kötelességeiket, mindazonáltal a honi ipart védő egyesület szabályzatának ismertetése kapcsában szükségesnek tartotta a honi ipar intensivehb védelme tárgyában a kereskedők megnyilatkozását, miért is előterjeszti tárgyalás és megvitatás végett következő indítványát. Mondja ki a zalaegerszegi kereskedők s/.aUértefcezlete, hogy a boni ipartermékek védelmét elsőrendű hazafias kötelességének ismeri, hogy a honi ipartermékek terjesztését forgalomba hozását és ezekből folyólag versenyképességét szaktudásának teljes latbavetésével tőle telhetőleg elősegíti, hogy a zalaegerszegi kereskedelmi és társaskört, mint a zalaegerszegi kereskedők szakegyesületét az országos honi ipart védő egyesületbe való belépésre felkéri és hogy a zalaegerszegi kereskedők egyenkint is a honi ipar érvényesüléséért küzdő országos egyesületbe belépnek. f-1