Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-02-22 / 8. szám

6 MA G Y A R PAIZS 1906. február 22. •}. 1. Nagykanizsa. Az előbbire nem emlék izem. Talán nen volt alkalmas. Ez jó. Könyvkötő kerestetik szabadalmazott „érczpcnzcsomagoló-keret" elő­állítására. Czim a kiadóhivatalban. 3_o Kiadó urílakás! A Csány-utcza 41-ik szám alatt 3 szobás száraz utczai lakás, mellékhelyiségekkel együtt május 1-ére kiadó. 3 0 Földmivelés. Állattenyésztés. msr A kié a föld azé az ország! ra* A kapálás hatása A kapálással irtjuk a gyomokat, lazítjuk a talaj felületéi, előmozdítjuk a talaj légjárhatóságát és korlátozzuk a talaj nedvességének elpárolgását is. Ez u':óbbi mindenesetre igen fontos ós azáltal jut érvényre, hogy a talaj felületén elrontja a haj­csövességet. Szárazság esetén tehát czelszerü ka­pálni abban az esetben is, ha a talaj felülete tő­modött, de a vetés nem gyomos. Ez minden esetre a műtrágyázás esetén is előnyösen alkalmazható, mert a talaj nagyobb nedvessége előmozdítja a műtrágyák hatását. Szentencziák egy iparosnak készülő ifju számára, ami jó a kereskedőnek is. (XI.) Kivonatolta; KI. E. Házasság. A^ertéskirály utolsó leveleiben Pierrepant úrfinak egy szerelmi regényéről van szó. Az öreg milliomos ehhez a témához is okosan szól hozzá, mondván : — A pénz ne legyen a fődolog a házasságban, ie valami szerepet mégis kell neki jut atni. A ki az esküvő előtt tulkevesec gondok a pinzzel, %i esküvő után annál többször lesz kérntelen arra gondolni. És ha a férj este számolgatni kénytelen, akkor az asszonyt nem veheti az ölébe. Más szóval: Nem baj, ha olyan asszonyt akarunk elvenni, akinek vagyona van, de baj, ha egy va­gyont veszünk el, me'ynéi az asszony csak mellékes. Píerrepont imádottja nemcsak csinos, de okos is. Az ü/.letben az öreg nem alkalmazza, mert úgymond, nem szeretem, hogy amikor az alkal­mazottam bakot lő, akkor még én kérjek tőle bocsánatot, mert pirul, reszket és batisztkendöjé­vel a szemeiből könyeket töröl. A nőt a házban szeretem, nem az irodában. Ha nő kór nálam alkalmazást, akkor az uiát alkalmazom; mert a nő a ki a házban van, ösztökéli a férjet az ircdai munkára. És igy ketten dolgoznak nekem. Végül az öreg ezt irja Pierrepontnak : — A nős ember több ti/eté t érdemel mint » nőtlen, mert a nő fokozza 0 férje munkaerejét. A férj korábban fekszik le, korábbin kel, többet dolgozik, mint az olyan nőtlen ember, a ki min den nap más lánnyal mulat es sohasem maradhat otthon. Ehez képest eskiivŐd napján het ti /elesedet het­venöt dollára emelem. Jelűn leveleim írásával pedig felhagyok, a feleségedre hi om, hogy téged kordában tartson. Fogadni merek, hogv o ehhez jobban éit, mint én. Ezzel a bölcs tanácsok véget is érnek. A könyvnek iránya, a mehet ismertettem, töb­bek között azt a tendencziát is előtérbe helyezi, hogy bizony uapyon szükséges, hogy az üzlettulaj donosnak a fia, a ki apja üzletébe lep a gyakor­lati ismeretek lajtorjáján kapaszkodjék fölfelé; hoey megismerkedjék az ü, let minden fázisával beot és kint, a gyártási-, és kezelési módokkal, ezek minden egyes sajátságával, az emberekkel, a kikkel dolgozik, végre a termelők és fogyasz­tók igényeivel. Szükséges szóval, hogy megtanulja az üzlet minden csinját-bin\ját s igy emelkedjék fokról-fokra az üzler élere e; ne ugy, hogy szü­letése révén mindjárt elfoglalja a legmagasabb pozicziót s innen fensőbbséggel, de hozzáértés nélkül dirigálja az üzletnek szakértelemmel és tudással rendelkező vezérembeieií. A fokról-fokra vaió gyakorlati kiképzés az üzletnek javári és hasznára fog válni és nem sért semmiféle köz- ós magánérdekeket. Kénytelen vagyok bevallani, hogy ez a levelezés, melynek velejét itt ismertettem, nem egyéb, mint egy modern amerikai regény. Az öreg Graham és fia képzeletbeli alakok. Lehet, sőt valószínű, hogy az az életből ellesett alakok. Georg Horace Lozi­mar ur, a regény írója leste el élénk fantaziával a két alakot a mindennapi életből és az ő lelké­ben és okos agyában termettek azok a bölcs szentencziák, a melyek oly jól hangzanak az öreg sertéskirály ajkairól s a melyeknek kívánatos is­mertetésére ezúttal vállalkoztam. De nem érdekes e a reális élet? Fölfogás szem­pontjából, hogy Amerikában gyakran még a regény is nemcsak a szivet gyönyörködteti, hanem csi­szolja az elmét ós fölemeli az embert a gyakor­lati élet magasabb iskolájának régióiba? Egy csöppet sem von ie a bölcs tanácsok érté­kéből, hogy azokat nem a sertéskirály mondja, hanem egy okos regényíró, mert a ki akarja a kinek érzéke van minden iránt a mi szép, jó, nemes és gyakorlati, az tanulhat, sőt okulhat belőlük igy is, ugy is. Más Cíólja pedig nem volt sem a többször idé­zett könyvnek, sem pedig az igénytelen ismerte­tésnek. A levegőben. Zalaegerszeg. Magasság 156 m. abs. Febr. hó Barm. m/m reggel Hőms. c. 7 órakor Felhőzet j Szél. Jegyzet 16 761 0 bor. kis eső 17 764 0 bor. | — köd 18 766 3 h bor. — — 19 764 1 h bor. j — eső, hó 20 763 0 bor. — köd 21 765 0 bor. I — köd 22 765 0 bor. [ köd, hó 11139. sz. tkv. 1905. árverési hirdetmény. A zalaegerszegi kir. törvényszék, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Borsos Teréz özv. Eberhart Józsefné végrehajtatónak, Hegyi Ferencz. végrehajtást szenvedő elleni végrehajtási ügyében, az árverés a zalaegerszegi kir. tszék. területén levő a zalaegerszegi 3378 sz. tjkvben Hegyi Ferencz és neje Szabó Rozi tulajdonául felvett a végrehajtási törvény 156 §. értelmében egészben elárverezendő következő ingatlanokra f 1482. 48 hrsz. alatti házra 500 kor. f 1564 hrsz. alatti szántóföldre 153 kor. kikiáltási árban alábbi feltételek mellett elrendeltetik és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1906. évi február hó 28-ik napján d. e. 10 órakor a törvényszék árverési helyiségében I. emelet megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is elfognak adatni. Árverezni szndékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10% át, vagyis 50 kor. és 15 kor. 30 fill. készpénzben 1881. évi LX. t.-cz. 48 §-a alatt jelzett árfolyammal számított ós az 1884. évi november hó 1-én 3399 sz. alatt kelt I. M. rendelet 8. § ában kijelölt óvadékképes érték­papírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. év LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bíró­ságnál történt előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. A kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság. Zalaegerszeg, 1905. évi november hó 19-éu. Dr. Berczelly. kir. tszéki. albiró. nyomtatványt Időjárásunk enyhe, tavaszias, erős olvadás napról napra, hó csak a hegyeken. Az időjárás képe f. hó 20 án reggeli 7 órakor Zalaegerszegen volt 0 fok hideg, Arvaváralján 2 h. Budapesten '2, m Kolozsváron 2 h Bukarest 4 h, Prága 2 m Krakkó Oh, Szfiipétervár 2 h, Moszkva 18 h, Bécs 0 Beilin 2 m I'áris 0 h,Ró;na 6 m, Fiume 5 m, Szerajevó 5 h, Konstantinápolyban 0 fok meieg volt. Bk. Felelős szerkesztő: Z Horváth Lajos Lapkiadótulajdonos az Alapító. Nyomatott Tahj R. Utóda könyvnyomdájában Zalaegerszegen. 37. sz. vktó. 1905. Árverési hirdetmény. Alulirt kir. bir. végrehajtó az 1881. évi LX. t. cz. 102. § a éit<-!mében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti kir. járásbíróságnak 1905. evi Sp. VII. 2379. számú végzése következtében hivatalból képviselt Dilimont Fiigyes javára Domokos Ignácz ellen 130 kor. járulékai erejéig 1906 január 23. foganatosított kielégítési végre­hajtás utján letoglait 650 koronára becsült követ­kező ingóságok, u. to. egy teke asztal nyilvános árverésen ebdatnak. Melv áiveiésnek a Zalaeger ­szegi kir. járásbíróság 1906. évi I. 28. 2. számú végzése folytán 130 kor. tőkekövetelés ennek I 1905. évi deczember hó 2. napjától járó 5% kamatai, Vs'/o váltódij és eddig összesen 48 kor. 30 fillérben bíróilag már megállapított költségek erejéig, Zalaegersaegen leendő eszközlésére 1906. év február hÓ 26 ik napjának d. u. 3 órája határidőül kitiizeűk és ahhoz a venni szándékosok ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107, §-a éltelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsaron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások I is le és felülfoglaltatták és azokra kielégítési | jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Zalaegerszegen, 1906. február 10. napján. Lukács József, kir. bir. végrehajtó, kereskedők, ipa­rosok, hivatalok, iskolák és egyéb intézetek részére szükséges legcsinosabb kivitelben, gyorsan és pontosan, jutányos árak mellett szállít yr R. Uiöda könyvnyomdája fa8 J ^ Zalaegerszegen tér 5. Országos 1 Országos Vendéglős Szalíközliiij x Pinezér Szakkózlönj Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Kerepesi-ut 13. Egyedili heti- és legelterjedtebb szaklap. 906. kig. 1905 Hirdetmény. Zalaegerszeg r. t. város tanácsa közhírré teszi, hogy a város tulajdonát képező tégla­gyárban részint géppel, részint kézzel készült első minóségü czikkek a következő árban kaphatók: Kézi falazd tégla . . 22 (huszonkettő) korom Géppel készült falazó tégla 26 (huszonhat) Horony zsindely . . 64 (hatvannégy) Lapos zsindely . - 28 (bnszonnyolcz) Kongó tégla (klinker) . 22 (hnszonkettő) ' 5 cm, belső átm. 30 (harmincz) 6.5 „ „ „ 40 (negyven) 8 „ „46 (negyvenhat) . 10 „ „ „ 80 (nyolczvan) „ Az itt jelzett árak 1000 darab után számit­tatnak. A vételár a városi pénztárnál fizetendő. Zalaegerszegen, 1905 junius 28-án tartott tanácsülésből. Várhidy Lajos sk. polgármester. .s-s • U a s 5 5 JS a<3 » » >>

Next

/
Oldalképek
Tartalom