Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-02-22 / 8. szám

lacgcrgteg, lauo Tepruar zz. 8. szám* EJ6S**té«i ár: Bgy évr* 4 korcmv Vél ém S koron. érw 1 kor. Kfjw mám 8 fillér Hirdetések dij» .' megegyezéi jzeriot Nyilttér sora 1 kor Szerkesztőlég éi kúdóhiviUl: WlMsiea-utce* Alapító és főmunkatárs: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z. HORVÁTH LAJOS MEGJELENIK HETENKÍNT CBŰTÖKTOEÓN £3. Aki velünk van. Háládatos dolog ebben a szomorú időben a magyar ipar védelmével foglalkozni. S minthogy lehet is, kell is: háladatos dolgot művelek én is. Megelőzőleg azonban habozás nélkül állítom, hogy ebbeu a kérdésben aki velünk nincs, az nekünk ellenségünk. Nekünk, a magyarság ügyének. A csáktornyai kereskedők együttesen, összeségükben elhatározták s hihetőleg meg is tartják, hogy csak magyar iparczikket hoznak forgalomba, és csupán csak a legégetőbb nélkülözhetetlenségben fordulnak külföldi iparczikkekhez. Ha ezt a határozatot a csáktornyaiak meg is tartják, akkor a csáktornyaiak velünk vannak. De hogy példánakokáért a nagykanizsai kereskedők és a zalaegerszegi kereskedők & magyarság ügyével tartanak é, vagy ellenünk vannak, azt ma még nem tudjuk. Mert ők még semmit sem határaztak arra nézve, hogy belföldi, vagy külföldi iparczikkeket akarnak é tartani. Pedig ebben a határozatban most tisztán, világosan eldűl az ellenség, vagy jóbarát kérdtse. Legújabb hír szerint a sümegiek és zalaszentgrótiak is velünk vannak. Más kérdés, hogy Csáktornya, Sümeg és Zalaszentgróth kereskedői között s a nagykanizsai és zalaegerszegi kereskedők között van é különbség? S ha van, mi az a különbség? Talán csak ethnográfiai kérdés az egész. Magam lehetek pessimista, de a lap olvasóközönségének azt mondom, hogy legyen optimista. S keresse csupán csak a lassúságban a különbséget. Mindenesetre várjuk meg, hogy a kanizsaiak és egerszegiek is határozzanak, miként a csáktornyaiak. Addig ne ítéljen senki. Sokáig azonban most nem lehet várni. Jó volna tehát, ha a kereskedők lassúsága nem engedne okot arra, hogy a közönség elhamarkodja Ítéletét. Egy pár szót a zalaegerszegi kereskedők kaszinójáról. Régebb kereskedelmi kör, most néhány év óta Kereskedelmi és Társaskör a czime. De régebb is, most is inkább kereskedők a tagjai. Legalább is háromnegyed részben kereskedők. A választmányi gyűléseken, ámbár hogy csak a helytelen czim kereskedelmi kör, he! esebben a kereskedők köre, kaszinója: a v. .asztmányi gyűléseken — mondom — mégis jobbára specziális kereskedelmi ügyeket tárgyalnak. De legyen azért az helyén való és természetes. Nem kell ezt hibáztatni. Inkább a hiányosságát lehet kritizálni. Azt, hogy a specziális kereskedelmi ügyeken kivül nem igen terjeszkedik ki a kör egyébre. Vájjon a szükkörfi osztályérdekek mellett nem lehetne é bevimii a nemzeti ügyet is? Más kaszinó tisztán csak kaszinó. Ott nem lehet tá^gvísM se*?> a Mtíesztmán}i, sem az évi közgyűléseken a pénzügyi hivatalnoki tagoknak fizetésemelési ügyét, sem azt, hogy az erdőgondnok hány órakor keljen fel s hol legyen a harmadik patika, sem a törvényszéki birói tagoknak bánásmódját a pörös leiekkel szemben, sem hogy a tanárok délelőtt, vagy délután tanítsanak és hogy millyen paedagogiai módszer szerint neveljék a gyermekeket: ennélfogva országos vagy nemzeti ügyek sem szerepelnek a határozatokban. De a kereskedők kaszinójának a gyűlési határozatai beleszólnak a vasúti rakodóhely kérdésébe, a vasút ügyébe, s hogy a kereskedelmi iskolát elvigyék é innen, vagy hoz zák ide; elintézhetik itt, hogy a boltban nyolczkor nyissanak é, yagy hét órakor stb. S ha ez így van: nem beszélhetnék é meg határozatnak az erejével azt is, hogy minden tagnak, sőt minden zalaegerszegi kereskedőnek kötelessége, hogy Prágából hozzamJiabkaccsot, Olmützből a pogácsát, Brünnből a posztót, Stájerből a vasat, Augsburgból, Linzből a gyufát s Bécsből a szőszmenkőt? Vagy nem határozhatnák é meg azt, hogy mindenik kereskedő feltétlenül csak magyar gyárakból hozza a ezukrot? s hogy minder. kereskedő minden portékát Magyarországból szedjen össze, amit csak itt megtalál? Felhívom tanúság tételre a kereskedők kaszinóját együttesen, vagy egyenként: tárgyaltak é ilyen nemzeti ügyeket csak egyszer is ? Fognak é tárgyalni, nem tudom. Felhívom tanuságtételre az egyesületet. Hagyjuk a nagyobb körű nemzeti ügyet. Akárcsak tréfából is fordult é elő a gyűléseken kereskedelmi ügyekkel kapcsolatban a városunk iránti szeretet abban az alakban, hogy városunk 450 iparosának a sorsán lendítsen egyet a városi kereskedelem? Beszéltek é arról, hogy elsősorban enuek a 450 adózó sorsosunkon, legközelebbi polgártársainkon segítsünk? hogy előbb ennek a 450 iparos polgártársunknak a készítményeit hozzuk forgalomba. Ebben a perczben beállok optimistának. S azt gondolom, hogy eddig azért nem volt ez meg csak gondolatban sem, hogy most, az iparvédelemnek emez erősen lüktető korszakában tettleg is megtörténjék. Aki nem ellenségünk, az velünk van. Borbély György. Karnevál. Mikor jöttél, talán még a Természet is Ünnepelt. Lépted elé szűz fehéren Terité a Hólepelt Hozzánk jöttél, kovácsoltad Himen rózsa — Lánczait, Virágokkal népesitéd, Bakfis lányok — Almait. Két hónapig tied volt a Párti vadász Éjjele, Most elmégy és nem kísér el Jenkinek egy — SÍljene ! . . . Nem sajnálunk, a magyarnak Most kezdődik Csak a tánez, Mit most kovácsolnak néki, Vasból van, nem Rózsaláncz. Reánk rakják, talán mégis Talán, el is — Viseljük ; A türelem o;a Hailgatagon Bekenjük. Hanem aztán, ha türelmünk Végre mégis, Megszakad. Ha fülünkbe csendül a szó Magyar! el ne Hagyd magad. Akkor, lássa'ak én téged, Bátor népe /alának; Akkor, perdülj ki a tánezra, Hogyha kell a — Hazának. Akkor az legyen a jelszó: Hogyha kell hát Meghalunk, De jussunkbó' egy hajszálnyit Mprt nem szabad, Hát senkinek Nem adunk. Akkor . . . hanem Isten veled Vidám farsang Karnevál! Mentek; pedig minálunk még Most kezdődik. Csak n bál. Fekete László. A szó és tudomány hatalma. A beszéd kelleme egy szép ajánlólevél életüuk egész pályáján. (Ilerder). Csalódik, aki a hangot, melyen valaki beszól, <;?ak valami külsőségnek tekinti. A hang az egyén belső minőségével áll a legszoiosabb összefüggésben. A lusta.száju, vonszoló hang, jele a szellem lustaságának is. Ks csodálatos dolog mily nag? hatalma van az okos gondolatnak, szép szájból kiejtve. Sokat s jól beszélni: az az élezés fejnek tehetsége ; keveset és jól: a gondolkodó jelleme : sokat és IOSSZUI : a butának dühöngése; keveset es roszul: a balgának szerencsétlensége. Egyéb iránt ténv az, hogy a legjobb komvr sations-lexicon a képzett, müoelt ember. Minden uj javításnak s érdeknek kell hogy legyen védője. A politikai kérdések is, melyek az emberek millióit ieltUzelni képesek, embereket találnak vagy képeznek, kik a természettől arra vannak teremtve, hogy az ilyen ügyekről értekezzenek, tárgyaljanak s választóik előtt érthetőkké, ukik kedvesekké váljanak. Ugyan ez áll a nevelésről, művészetről s azon kérdésekről is, melyek illetik az ember-szeretetet. Az ékesszólás az ember erejét s hatalmát mutatja meg s bizonyítja. Egyszerre csak támad valaki,