Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-01-04 / 1. szám

1906 január 4. MAGYAR PAJZS Hagy tfiz volt Zalaszentbalázson decz. 27-én Héder István vigyáz,atlanal járt a pajtában a lámpával s igy keletkezett a tűz este 9 órakor. A 30 ezer korona kár Mu«sek Ferencz birtokost érte. Elégett 26 ökör, 900 mm. gabona, s négy cselédnek élelmi szere. Az érték biztosítva volt. A Zala titka. Andráshída melled a híd végén tegnapelőtt a hidegben találtak egy két lovas fogatot gazda nélkül. A lovak kapáltak a nagy hidegben, de nem mozdultak. A szekéren találtak kolmit: zsákot, kőszenet, karéj rozskenyeret, takaróxuhát J. M monogrammal, s egyéb jeleket, melyek azt mutatják, hogy a lovak régen ott állanak. A lovakat 500 koronára becsülik. Az elöljáróság a szolgabiróság u'ján megindította a nyomozást. Terjesszétek a Magyar Paizstl Távoliak. Baitba Miklósnak nem egyszerű síremléke lesz, hanem hatalmas szobra, a milyet érdemel is egy olyan ember, mint aki egyéb költői hevülete mellett a magyarnyelvnek védőszentje. Ritkán rala'unk oly?n tiszta magyar beszedet, mint a/, ő iiásaiban. Az ő nyelve olyan, mint a Halotti Beszednek, mint Mikes Kelemennek és mint Pe őfi költőnknek a nyelve. Hát csak ezért is megérdemli a szobrot. A „Magyarország" ban buzgalommal tart a gyűjtés. Ma már van 34 ezer koron*. S ob'rbizottság is alakult. A nagy közönség ugv vestzük észre, óhajtva várja írásainak a kiadatását. A szegénysorán tüdőbetegekért. Ritka érdekJődíssel es ambc/íóvai fog óstze a társadalom, hogy a József kir. Heiczeg szanatórium egyesületnek akczióját segítse. A fővárosban előkelő hölgyek az operában rendeznek nagy estelyt, de mindenütt az országban mutatkozik az embermentő akczió. Kassán fényes mola ség lesz erre a czélra, Zentán, Zomlorbau bazárt rendeltek. Erzsébetvároson rend kívüli sikerű műkedvelői előadás volt az alap növelésére. Veibáczon, Mármarosszígeten most zajlottak le az estélyek s mikor e sorokat írjuk nem kevesebb mint tiz uj ilytn mulatság híréről olvasunk. És ez heljesen is van igy. Olyan szép a czél, és oly nagy összegre vau szükség, ha csak némileg is enyhíteni ak írjuk a tüdőbetegsé ; pusztítása arányait. Mikor az egész országban ily ritka ambiczióvál fáiadnak Auguszta fobeiczegnővel élén az ciszág urihölgyei, nem akarjuk hinni, hogy minálunk ne akadjon oly lelkes, oly nemeslelkü hölgy társaság, mely a maga kezdésébői ne fogjon össze es valamely jövedelmező mulatságot ne rendezzen a rfzegénysorsu tüdőbetegek jóvoltára. A nemzeti elientállás statisztikája A „Vármegye

2 eidtíKes statisztikát közöl a hatvanhárom vármegye ellentállasáról. Eszerint a követke-ő 38 vármegye ál' teijes rizisztencziában: Abauj.Torna, Bars, Békés, Beresr, Borsod, Csanád, Csik, Csongrád, Fejér, Gömör, Hájdu, Heves, Hont, flunyad, JászNagykun-Szoinok, Kolozs, Krassó-S/örény, MarosToida, Motcn, Nógrád, Nyitra, Pest, Pozsony, Sáros, Somogy, Sopron, Szaboic?, Szatmár. Szepes, Szilágy, Szolnok-Doboka, Tolna, Torda-Aranyos, Udvarhely, Ung, Veszprém, Zd?,Z mplén. Mersékelt rezisztencziúban 5 vármegye van: Arad, Bác3 Bodrog, Esztergom, G^őr és Vas. Ez idő szerint még kétes tizenegy vármegye: Alíó-Feher, Árva, Bihar, Kis-Kiiküüő, Liptó, Máramaros, Temes, Torontál, Trénerén, Turccz, Zólyom. A „Vármegye" Közli a nem ellenálló megyék sorát is. Ebben a sorban kílericz tőr vény hatóság szégyenkezik: Baranya, Besztercze-Naszód. Hrassó, Fogaras, Háromszék, Komárom, Nagy-Küküliő Szeben, Ugocsa. Bojkott az osztrák ipar ellen. A brassómegyei választók dr. Zachariás Jáüos képviselő javaslatára következő feliiatott intéztek a szövetkezett ellenzék vezéreikhez : „Átérezve az ipar és kereskedelem támogatásának a politikai függetlenség szempontjából való nagy jelentőségét, teljes erővel támogatni óhajíja a hazai és helyi ipart és kereskedelmet, ezek védői eorába lép, hogy addig is, míg az önálló vámterület létesíthető és épen, hogy ennek létesítése előkészíttessék, minden polgár saját háza küszöbén állítsa föl az idegen és különösen az osztrák iparczikkekkel szemben a vámsorompót. Ezért fölkéri a közgyűlés a szövetkezett ellenzék vezérlő bizottságát, hogy az osztrák iparczikkek társadalmi bojkottálására indítson országos mozgalmat. A politikai függetlenség kivívása czéljáb51 szükségünk van gazdasági megerősödésre: ennek hatalmai emeltyűje a társadalom iparvédelmi tevékenysége. Az önálló vámterület előkészítésére szükségünk vau iparunk fejlesztésére ; ennek hatásos eszköze az iparnak pártolása, ho ii iparunk támogatása. Hirdessünk ellentállást a beözönlő osztrák iparczikkekkel szemben is. hogy elvegyük az osztrákok kedvét a nemzeti jogaink elleni ádáz küzdelemtől. Ne engedjük be azokat küszöbünkön, házi tűzhelyünkhöz. Htsz az idegen holmit idegen utazók, idegen nyelven kínálják és azokkal idegeu szellemet oltanak keieskedelmünkbe, lopnak be házi tűzhelyünkbe. Mi más ez, mint az idegen, az osztrák vezényszó érvényesülése kereskedelem és ipar terén ? Hogy magyar nyelv, szellem ós jelleg keljen hóditó útra az ipar és kereskedelem terén is, hogy magyar kezek munkája, magyar szellem alkotása, a magyar föld teimése, magyar levegőtől, hazafias lélektől, míuészi erőtől megihletve foglalja el helyét háztartásunkban, környezetünkben, azért kérjük a szövatkezett ellenzék vezérlő bizottságát: 1. Hogy az osztrák iparcikkek társadalmi bojkottálására indítson országos mozgalmat. 2. Kérje föl a vármegyéket, városokat ós községeket, hogy ingven telkek fölajánlásával. a megyei é3 községi adók elengedésnek kilátásba helyezésével ós minden lehető kedvezmény nyújtása.a! ipari, gyári vállalatok keletkezedét előmozdítsák. 3. Intézzen fölhívást főurainkhoz és tőkepénzeseinkher, hegy ipari és gyári vállalatok létesitésével fejlesszék iparunkat, adjanak munkát szakembereinknek és a munkások ezreinek." Ugyancsak hasonló czélzatfal Körösi Kálmán dr. debreczeni ügyvéd a követke/ő átiratot küldötte: „Debreczen városában is egy országos kiterjedésűnek tervezett mozgalom van alakulóban, melynek c<ólja a magyar ipar támogatása és az egész osztrák ipar bojkottálása. A mozgalom tervezői komoly akczióra gondolnak, nem akarják Dcbreczeu társadalmát, még kevésbbé az ország közönségét, legkevé-bbbé pedig magát az ügyet a sikertelenség haiciának kitenni. Az iparpártolási mozgalom tervbevételénél abból a gon

Holatbül indultunk ki, hogy a/ évek óta folyó nemzeti küzdelem alapokai közgazdasági kelyzetünkben találhatók fel: Ausztria a/ért igyeksziü elnyomni Magyarországot politikailag, hogy hihasználhassa gazdaságilag. A harc.ot «d d-gelé csak a politikai téren vettük fel, fel kell azt venni gazdasági téren i?. A kiviteli módozatot akként képzeljük, hogy vidékenkent egyegy városi ki zponttal iparvédő szövetségek alakittasanak, melyekbe a tagok 2—3 évi időre oly tartalmú nyilatkozat aláirásaval lépnek be, hogy szövetségi tagságuk tartama alatt ipari szükségleteik beszerzésénél figyelemmel lesznek első sorban a hazai, másodsorban a vúmkülföldi áruk támogatására s ugyani!)en törekvésnek a 8zöveí8égeu kívül állók közt is minden lehető eszközzel terjesztői, előmozdítói lesznek. Egy szakemberekből álló s Budapesten létesítendő kö'ponti szerv pedig a vámhelyzet figyelembe vél ele mellett összeköttetéseket hozna létre kereskedőink és hazai, valamint a vámkülföldi gyárosok között. Ez az akczió az osztrák ipar kiszorítását nem eredményezhetné, hiszen ez az önálló vámterület mellett s».m lesz elérhető, de arra gondolva, hogy a fér fi-ruházati, bútor- es gépipari és több effjle csikkekben mPy sok versenyképes s csupán a közömbösség miatt mellőzött magyar áiu készül már, bízvást reméljük miszerint kellő összetartás és kitartás mellett olyan lényeges károsodást okozhatnunk a csakn m kizárólag magyar piaezon élő osztrák iparnak, hogy ez az ekként előálló helyzetet hajlandó lenne felcserélni az önálló vámterület és a méltányos gazdasági kiegyezés mellett folytatható hnormális verseny eredményeivel.« Az intenczió mindkét felhívásban hazafias, nemes, de mindkét felhívás abban a hibában szenved, hogy politikai térre akarja vinni ezt a tisztán közgazdasági kérdést. A honi ipar pártolása terén nem szabad honfitársak között nézeteltérésnek lenni, ezért e mozgalomból a politikai színezetet ki kell törölni. A megvont dotáczió. Az a tizenkét vármegye, amelytől a belügyminiszter a dotácziót megvonta, az 1893. IV. t.-cz. szerint egy évre a következő összegű állami dotácziót kapja: kapná: Abauj-Torna — — — 78,800 forint Bais - - - - 68,000 „ Csanád — — — - 57,200 „ Hajdú - — — — 50,600 „' Hont - - - - 64,000 „ Nógrád — — — — 77 500 „ Pest- Pilis Solt- Kiskun — 186,400 „ Somogy — — — — 99,500 „ Szatmár — — — — 97,100 „ Veszprém — — _ 78,200 Zala — _ _ _ H6 200 „ Zemplén — — _ _ 107,600 „ A ki meglövi Kazinczy Ferenczet. Kaposvárt egy Abafty Zoltán nevü gimnázísta nem tudott felelni, a nagy Kazinczyról. E'.ért annyira meggyűlölte Kazinczyt, hogy a lakásán levő szobrocskáját kezdte lövöldözni. Da a golyó visszapattant s a gyerek hasába fúródott. Azért talán életben marad. — Tanuljatok diákok! Kazincíyt nena lehet meglőni. Uj gyárak. A Mezőhegyesen selyemfonó gyár létesitesát tervezik. — Nagyváradon kókuszzsirg}árat létesített Lőrincz Dávid és Rothbard Adolf. — Pozsonyban bőrtárcza gyár lesz. — Vágsellyén a gazdakör gőzmalmot ló

fesit. — Villamos világítást akarnak bevezetni Dunaföldvárra és Eger városába. Mindea magyar honpolgár, magyar iparostól szerezze fee szükségletét! Csak honi termékei hassnálja^k Irodalom. Művészet. Két levél a muzentn ügyben Báró Helfert József v. b. t. tanácsosnak, a Ferencz József-rend főkanczellárjának az 1848—49-iki események híres történetírójának és az e korszakra vonatkozó emiekek legnagyobb gyűjtőjének levele, mit gróf Kreith Bélához intézett: Méltóságos Gróf Kreith Béla urnák Budapesten. Nem mint politikus, hanem mint történész a lehető legnagyobb érdeklődéssel vizsgáltam meg gyűjteményeit, a melyek az 1848—49-i évben Magyarországon törtéutekre vouatkoznak. Mostani gyűjteményének szinte beláthatatlan gazdagsága fölött annál nagyobb volt a csodálkozásom, mert még igen élénken emlékMem előbbi gyűjteményére, a melyet pár éve a Nemzeti Muzeumnak adott át s a melyet a mostani gyűjteménye ugy a kepek és emléktárgyak számbeli mennyiségére, mint sokféleségére és történelmi becsére nézve, messze túlhalad stb. Tiszteit családja tagjajnak b kedves emlékébe ajánlva magamat maradok igaz tisztelője. Bécs, 1898. junius 11. Helfert. Kossuth Apánk a következő levéllel tisztelte meg gióf Kreith Bélát az 1848—49-iki muzeum gyűjtése körül tanúsított áldozatkészségéért. Kedves Gióf Kreith! Engedje megújítanom köszönetemet becses látogatásáért, mely mindig kedves emlékeim kö'é io^ tartozni, s nagyrabecsülésemet a fáradhatlan buzgalomért, s eléggé nem méltányolható áldozatkészségéért, melyet ön a 48—49iki korszak történelmét felvilágosító adatok kifiirkészé=ére s összegyűjtésére és a tenyezőkre való visszaemlékezés ébrentartására szentelni meg nem szűnik; oly hazafiúi igyekezet ez, mely ama nagy nemzeti erőfeszites iránti érdeklődés élesztéséveL hatálvosan közre hathat arra, hogy a múltnak kegyeletes emlékezete csirája legyen a jövendőnek. Fogidja Gióf ur tiszteletem kijelentése mellett őszinte barátságos üd vő'.letemet. Tutin, 1892. október 15. Kossuth Lajos. Különfélék. Természetes. Egyik zalamegyei földbirtokos ispánja meghalt. A számtartó sürgonyzött az uraságnak: Ispán mpghalt, mit tegyünk ? A válasz nem soká késett. Még aznap megérkezett és igy hangzott: Temessék el ! *) — Dr. Hermann Antaltól. — A turista a legbiztosabban spekulálj vigécí: egészségben utazik. A turistaság télen egészsógesehb, mint nyáron; nyáron a', árnyékot keressük; ez nein hasznos; télen a napot: ez éltetőbb. Minden nyelvet megért a viszhang és a szeretet. A sas és az igazi turista nem jár tömegesen. Két pont között csak egy egyenes vonal van, de számtalan göibe ut. a gondolatot nem lehet megvámolni, a gyalogjárást nem lehet megadóztatni. *) „Erdély" honismertető folyóiratból, Szé k. Me-za Gyula.