Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)
1906-11-08 / 45. szám
4 MAGYAR PAIZS 1906. november 3. zetö a X. fizetési osztályba lépve kineveztetett telekkönyvvezetőnek. Sebestyén Lajos nagykanizsai ügyvéd királyi tanácsos lett. A nemzeti küzdelemben valünk tartva vett részt. „Egy fogalom." Deák Ferencz Söjtörön született. Síolczer Jakab Söjtörön hilt meg a napokban. Stolczer gazdag ember volt, szegény szomszédjain segített egy-egy véka krumplival hol hitelbe, hol kontóra, hol pénzért, hol csak köszönetért, szóval jó ember volt, azonkívül Festetics Mária grófnőnek bejárósa ós tanácsosa is volt. Halotti bucsuz • tatóját Deutsch Endre hahóti főrabbi mondotta. De szerintünk elvetette a sulykot, mikor nagy sulylval és magas hangon monda, hogy: „Deák Ferencz és Stolczer Jakab egy fogalom Alsolendvai esperesi tanítókor Koller Ferencz elnökkel tegnap tartott gyűlést Alsólendván. Szép János cserencsóczi tan. derék felolvasást tartott a magyarnyelv tanításáról az idegen nyelvi isko Iákban' Horváth Jenő (Petesháza) a tanítói fizeíésrendezésről értekezett. A harmadik felolvasó Rákóczi a madarakról ós fákról értekezett. & kereskedelmügyi m. kir. minizter f. évi october 17-én 65931. sz. leiratával aGanz féle budapesti vilamodsági részvénytársaságnak a Keszhely városi fürdő pataktól kiindulólag Hóviz gyógyfürdőig vezetendő ktskeny vágányu villamos vasút vonalra az elő munkálati engedélyt egy évre megadta. A Kereskedelmügyi m. kir. miniszter ur 70230. III, 2, számú rendeletével Brrihalos István zalalövői földbirtokos pápai lakosnak a dunántuli h. é. vasútnak Rédics esetleg Alsólendva állomásától Muraszombatig, esetleg Mátyásdombról vagy Sáltól a m. k'r. államvasntak Szentgotthárd vagy Gyanafalva állomásig s végül Muraszombattól Radkesburg irányában az ország határáig vazeteudő szabványos nyomtávú gőzüzemü h. é. vasútvonalra az előmnnkálati engedélyt egy évre megadta. Válogatott zongora, harmónium ós czimbalom iparmüveket lehet kapni Nagykanizsán Bischiczky Miksáne raktárában. Figyelembe ajánljuk különben a 2. oldalon levő hirdetését. Távoliak:. „Rákóczi hiénái." Ez alatt a czim alatt ismerteti a Szombathelyi Vjság a Szombathelyen megjelenő „Testvériség" czimü lapnak Iiíüóc?iról irott büzleletes czikkét. A „Testvériség" hunczfut gunynyai nevezi Rákóczit „nagv"-nak. A hazahozott csontokat örmény csontoknak tartja. A hazahozatalt pedig „A hon-hazaffyak delírium tremensó"nek nevezi. Továbbá: . . . „felturkálják e fizetett emberek, a hazaszeretet piszkos oltárán lerakodott évszázados undok szemetet!" „Az „urak" keserves Keresményünket egy nyomorult csontváz ünneplésére fecsérlik ..." — Hát ezek bizony csinos kis tréfás beszédek. De eszünkbe jut, hogy az országba mindenféle csatornán át bejutott patkányok, miazmák, ázalagok, palaczkférgek a testvériség czimén rugdossák, köpködik szembe a nemzetet s piszkolják be legszentebb oltárainkat. Kedves tréfás dolgok ezek. Mintha a magyar, pardon! kir. ügyészeket caak azért fizetné a nemzet, hogy csak a Portelekyóket nem eléggé tisztelő közönség ellen indítsák az eljárásokat. Irodalom. Művészet. „A Honi Ipar" november l-ő száma érdekes tartalommal jelent meg. Az olvasó figyelmét elsősorban a „Gyakorlati utmntató az iparpártolás terén" czimii rovat köti le. Kimerítő jelentést olvasunk az összes gyáralapitásokról, iparpártolási-. iparfejlesztési- és munkásmozgalmakról Előfizetési ára 16 kor. Budapest, VI., Király-utcza 34. Különfélék. Dörge bankbál mai mellékletére felhívjuk olvasó kö zönségünk figyelmét. Mikor legnagyobb egy ember? Ha ezt kérdezné valaki, azt feleinők: ak'tor, a mikor egy befejezett munkája előtt meg áll ós azt elmerengve szemléli. Nem abban találjuk nagyságát, hogy ily remeket tud teremteni, hanem abban, hogy nincsen egészen megelégedve a művel, hogy szeretne egy másikat, egy ujabbat, egy jóval szebbet és tökéletesebbet teremteni. Az emberi nagyságmértéke az a szellemi tehetség, a mely mindig fölül akarja múlni önmagát, s igen gy^an fölül is múlja. Az ember nemcsak teremtméi-y, hanem teremtő is. — Dr Boros Görgy theologiai hittanir. Egy jó szölömankásra van szükségem, kinek a felesége szereti a baromfi tartást. Jól jövedelmező életet biztosíthat családja számára. Pestmegyében Kiskőröstől 12 kilométerre Kecskemét határa mellett egy 120 magyar holdas homok birtokom van, mintegy 8 hold szőlővel, 3 hold termő, 5 tavalyi ültetés. Néhány darab háziállatot is kell gondozni a vinczellórsóg mellett. Fizetek 100 koronát, 50 véka (28 literes) rozsot, 50 kiló szalonnát, 50 kiló sót, két hold szántóföldet, egy tehén tartást, két malacz tartást, s minden 11 ik hektoliter bort, baromfit, csirkét, kacsát, libát, pulykát tarthat amennyit akar, de felét a tulajdonosnak kell adnia. (Értekezhetni lehet a kiadóhivatalban.) 1—0 A sserk. levele. H. Cs. Somogykereki. 1906-ról hiányzik még 3 korona. — L. I. Sárosd. Megjött a Csány-szobor féle 1 korona, — Detkovde*. Egy-egy darab 6 fillér. A 2 koronát köszönettel megkaptam. Két első izben hányat küldöttem, nem tudom ; most 25-öt. — G. J. Nagykanizsa. Az irnoki állást még nem töltötték be. Pályázati hirdetés utján, vagy anélkül a főispán ur nevezi ki. Felelős szerkesztő: Z. Horváth Lajos LapkiadótulajdoDos az Alapító. Nyomatott Tahy R. Utóda könyvnyomdájában Zalaegerszegen. í^ Arany éremmel kitüntetett órák raktára ^ ll _A_z óra ±3pa:c o"b"bIb_ox3_a J I Aki jó és megbízható órát akar venni, forduljon & teljes bizalommal m A ÖZ1VUÖ AITAL szakképzett műóráshoz j/í$ Nagykanizsa, Erzsébet Királyné-tér 14, szám a hol mindennemű zseb, fali, ébresztő órák olcsó árak mellett (3) három évi jót állásra kaphatók. Arak: & 1. számú nikkel óra — — — — 5 korona. Y^* n n n l n » O 8—4 3. „ „ „ — — — — 9 ,, A dhO Dupla fedelű „__.__ 10 „ fT^ ^J Nyitott (egyfedelű) ezüst órák — — 11 „ ™ * Duplafedelü ezüst óra — — 14—24 koronáig. V W Ak Fali lánczos óra 5 korona. Ébresztő óra 3—4 korona. ^ ^y Valódi nikkel és ezüst lánczok olcsó árért kaplf(j hatók. Postai megbízások azonnal elintéztetnek. cMl 7013. Tkr. 1906. szám. Hirdetmény. Nagypáli község telekkönyve birtokszabályozás következtében átalakíttatott és ezzel egyidejűleg azokra az ingatlanokra nézve, amelyekre az 1886. évi XXIX. t.-cz., az 1889. évi XXXVIII. t.-cz. és az 1891. évi XVI. t.-cz. tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését rendelik, az 1892. évi XXIX. t.-czikkben a szabályozott eljárás a telekjegyzőkönyvi bejegyzések helyesbítésével kapcsolatban foganatosíttatott. Azzal a felhívással tétetik közzé: 1. hogy mindazok, kik az 1886. évi XXIX. t.-cz. 15. és 17. §-ai alapján, ideértve e §-oknak az 1889. évi XXXVIII. t.-cz. 5. és 6. §-aiban és az 1891. évi XVI. t.-cz. 15. §. a) pontjában foglalt kiegészítéseit is, valamint az 1889. évi XXXVIII. t.-cz. 7. §-a és az 1891. évi XVI. t cz. 15 §-a b) pontja alapján eszközölt bejegyzések, vagy az 1886. évi XXIX. t.-cz. 22. §-a alapján történt törlések érvénytelenségét kimutatják, e végből törlési keresetüket 6 hónap alatt, vagyis az 1907. évi április hó 30 ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után indított törlési kereset annak a harmadik személynek, aki időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett, hátrányára nem szolgálhat; 2. hogy mindazok, akik az 1886. évi XXIX. t -cz. 16. és 17. § ának eseteiben, ideértve azutóbbi§-nakaz 1889. évi XXXVIII. t.-cz. 5. és 6 §-aiban foglalt kiegészítéseit is, a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése ellenében ellentmondással élni kívánnak, írásbeli ellentmondásaikat hat hónap alatt, vagyis az 1907. évi április hó 30-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros batáridő letelte utáu ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog; 3. hogy mindazok, akik a telekkönyv átalakítása tárgyában tett intézkedések által, nemkülönben azok, akik az 1. és 2. pontban körülirt eseteken kívül az 1892. évi XXIX. t.-cz. szerinti eljárás és az ennek folyamán történt bejegyzések által előbb nyert nyilván k önyvi jogaikat bár mely irányban sértve vélik, ide értve azokat is, akik a tulajdonjog arányának az 1889. éviXXXVIII. t.-cz. 16. §-aalapján történt bejegyzését sérelmesnek találják, e tekintetben felszólalásukat tartalmazó kérvényüket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt, vagyis 1907. évi április hó 30-ik napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő elmulta után az átalakításkor közbejött téves bevezetésből származó bárminemű igényeiket jóhiszemű harmadik személyek irányában többé nem érvényesíthetik, az emiitett bejegyzéseket pedig csak a törvény rendes utján, és csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, akik a hitelesítő bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, hogy amennyiben azokhoz egyszersmind egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak, az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik. A kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság. Zalaegerszeg, 1906. évi október hó 18. Dr. Berczelly 3—3 kir. tszéki albiró.
