Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-11-08 / 45. szám

MAGYAR PAJZS 19u6. november 8. Bischitzky Miksáné Nagykanizsa. 32 év óta fennálló legjobb hírnévnek ör rendő hangszerraktárában Nagykanizsán 1 —í>2 ujak és kijátszottak nagy választékban kaphatók részletfizetésre is, a legjobb gyári árak mellett kaphatók, esetleg bérbe vehetők. Régi zongorák mindenkor becseréltetnek. Levélbeli megkeresésre azonnal válaszol. sokan belefáradtak, sokan árulók lettek. És móg volt egy oka a leveretésnek. II. Rákóczi Ferencz nagy ember volt. De a hűséges jellemzés okáért megemlítem — legyünk igazságosok — Rákóczi inkább ethikai lángszellem, erkölcsi tűz volt, mint inkább hadvezéri nagy tehetség. Nem is volt alkalma, hogy ez a tehetség kifejlődjék benne teljes nagyságában. Hiszen kolostorban tanult szónoklatot s Avé Máriát, egy kicsit utazott, s egy kicsit vadászott. Nem volt olyan nagy vezéri tehetség mint Zrinyi Miklós, még kevésbé mint a nagy hódítók. Attila, Hannibál Caésar, Nagy Sándor, Napoleon; olyan sem volt, mint Bethlen Gábor, aki faltóteleket diktált a császárnak; akkora sem volt mint Mátyás, kinek haragos hadát nyögte Bécsnek büszke vára. S megbukott Szatmárnál a magyar ügy. De, mondom, erkölcsi lángszellem volt Rákóczi s csatája is, a kuruez magyarok csatája egy nagy erkölcsi figyelmeztető volt arra, hogy a magyar nem nézi egykedvűen az elnyomatását, leigázását; erkölcsi figyelmeztető arra, hogv a népeknek nem szabad egykedvűen nézni az elnyomattatást, a higáztatást és nem szabad belenyugodni a zsarnokoknak buta hatalmaskodásába. A Bocskay, Bethlen Gábor s I. Rákóczi György szabadság harczai után újra meg újra való figyelmeztetes és kézzel fogható tanúbizonyság e:< a háború is arra az igazságra, hogy a műveltség kellékeiben: a felvilágosodásra, a türeimességre, a politikai ós vallás szabadság szeretetére nézve az ázsiai magjaiban magasabbra törő fényesebb szellem van, mint a nyugati urakban. Ez az erkölcsi tartalma és egyik nagy értéke ennek a vesztett csatának. Különben miért ünnepeinők olyan óriási pazarfénnvel most 20Q esztendő múlva ; ezt a harczban megbukott hadvezért? Szatmáron békét kötött 1711-ben a levert, de még életben maradt 12 ezer „nyalka kuruc ." Rákóczinak egy szavába került volna, hogy nem kelek többet fegyverre s békében nyugodtan, tenger vagyonában megmaradhatott volna urnák. Több millióra menő hold földje voít, Vio de az országnak, pénzben sok ezer millió korona értékű, de a hazai földnek szeretetére nézve ennél is nagyobb értékű. Nem tette meg ezt az egy szót. Itt hagyta mindenét. Elment bujdosni. Egy szavába került volna az is, csak ebbe. hogy : „Elfogadom" s egy nemzetnek királya lehetett volna. Hivták a lengyelek. De hogy mehetett volna ő oda, mikor saját hazá jában baj van? egy királyság helyett ködös Őszi időben pokiócczal takaródzott a táboii sátorban, melyen keresztül folyt a viz. Ez való történet. Ennek az értékóie nézve szólok majd a befejező helyen. Itt hagyta hát birtokát, hazáját, s egy csapat magyarral előbb Lengyelországba, azután Francziaországba s 1717-ben mintegy 10 ed magával Törökországba ment s a szultán adott nekik helyet ós megélhetést Rodostóban, a tenger mellett, — s ott 1735. ápr. 8 án meghalt 59 éves korában, de Konstantinápolyban temették el, ahol édes anyja Zrinyi Ilona volt eltemetve. Többi bujdosó társai is melyik előbb melyik később, elköltöztek, föld alá vitték mélységes honfiúi bánatjokat Gr. Eszterházi 1722. Bercsényi 1725. Sibrik Miklós udvarmester 1735. mikor a fejedelem. Legtovább élt a nevezetesebbek között a fiatal iródiák, Mikes Kelemen. 71 éves korában halt meg 1761-ben *). Tisztelettel legyünk Törökország iránt, épen ugy, mint Olaszország iránt, akik befogadják a mi fáradt vándorainkat. A szent háború kezdetének elmúlt 200 esztendeje, ide s tova kétszáz éve már a hősök halálának is. Annyi időn át mi még siit sem adhattunk nekik. A felkelésnek 200-dik évében 1903-ban megünnepeltük az emléket. Erdőn, mezőn dallal ünnepe! tünk s a kuruezuóták dala alighanem közelebb vitt minket a Rákóczi szellemhez. *) Egy Horváth István nevü udvari cseléd még később halt meg 120 éves korában. Ennek a holmijei között találták meg később a Mikes leveleit. S a mai 1906. évben csak néhány nappal ezelőtt meghozták a törvényt a magyar országgyűlésen, hogy az 1715. évi 49. törvényt eltörlik, mely Rákóczi.; ós társait hazaárulóknak s számüzötteknek nyilvánította volt, sőt a Rákóczi óidemeit törvénybe iktatják s porait ós bujdosó társainak a porait hazahozzák Törökország földjéből s nemzeti fényes nagy pompával itthon temetik el. Dicséret illesse mostani jó királyunkat, Őfelségét, hogy ebbe a törvényhozásba beleegyezett. (Csak ne adjuk meg az árát). Tököly Imrét, a kuruez királyt Kisázsiából Nikodemiának (ismidi) temetőjéből, II. Rákóczi Ferenczet, édes anyját Zrinyi Ilonát, fiát József Herczeget, Gróf Bercsényi Miklóanót — Csáky Krisztina grófnőt a konstantinápolyi szentbenedekrendi templom-sirból, — Gróf Bercsényi Miklóst, Gróf Eszterházy Antalt és Sibrik Mi! 'óst pedig a rodostói temetőből hozzák. (Folyt. KÖV.) Borbély György. írjatok üdvözleteket Gsányképes leVelező-lapokra. A Magyar Paizs felhívása. A Magyar Paizst a sors meggyakdosta volt, de meg nem ölhette. A szegek szúrásának a helyén itt-ott a vér még most is serkedezik, de a seb már heggedőben van. S ha az Isten is pártját fogja, amint hisszük is, nemsokára a nyolezadik életévébe lép Erié az időié kérjük a közönséget, hogy támogassa, jöjjenek minél többen segítségül előfizetőinek a sorába. Eddigi barátainkat kérjük, hogy az 1907. évre nyerjen meg mindenki egy-egy uj előfizetőt, hogy a régi sebeket teljesen begyógyíthassuk s' erőt is szerezhessünk a további küzdelemre. A Magyar Paizs magyar nemzeti szellemet óhajt, sürget a művészeiben, az iparban, a kereskedelemben, a tudományban, ós a társadalomban egyaránt. S a hü egyeseknek a jóllétén tartja felépithetőnek a nemzeti nagyságot, Magyarország megerősödését. A Magyar Paizs hetilap egész évre 4 korona. Csak olyan levélpapirost és borítékot vásároljunk, melyben benne van a magyar gyár vizjegye. Az ország dolga. A képviselőházban az iparfejlesztés egyes szakaszait tárgyalják. — A nemzetellenes volt kormánynak vád alá helyezéséről Visontai Soma 150 ives terjesztést készített, de hogy a királynál rosz hangulatot ne keltsenek most, mégsem javasolja a vád alá helyezést, csak a képviselő ház mondjon megfelelő formában ítéletet Fejerváryékról, Kristóffyókról. Azonban nem muszáj a Visontai ur véleményét elfogadni. Gazdasági önállóságunk elengedhetetlen feltétele: erős ipar termelése. Heti hirek Heiyiek. Dr. Bogyay Elemért, a zalai főispáni titkárt kinevezte a miniszter, előbbi helyén meghagyva, miniszteri aegédtitkárnak. Derék titkárunknak e kitüntetését örömmel adjuk hirül. Gyűjtsünk a Csány szoborra

1 Özv. Muzsik Kálmánné Zalaegerszeg 2 K — f. Stockinger Ferencz „ 1 „ — „ N. N. , - ; 11 , összesen 3 K 11 f. Mai gyűjtésünk 3 K 11 f. Hozzáadva a múltkori (2573 K 73 f.) összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 2576 K 84 fill. Képkiállítás Zalaeyerszogan Besnyő Bála budapesti tehetséges fiatal festőművész saját képeit 8 művész társainak a képeit a vidéki városoknak is bemutatja. Most Pápán rendezett kiállítást azokból. Néhány nap mutva Zalaegerszegen lesz. Ez az eljárás helyes. Jobban czélra vezet, mintha nekem kellene felmenni Pestre képet vásárolni, vagy mintha a vigécz sózza a nyakamba, ami neki tetszik. Értelmes közönségünknek a figyelmét felhívjuk erre a magyar művészetre. Jövő héten többet is szólunk róla. A szabadságharc? kardja. A keszthelyi muzeum egy fényes ereklyével gazdagodik, nem kisebbel, mint II. Rákóczi Ferencz egyik tábornokának a kardjával. Története a következő. Lukacs Bódog zalai fiu ezelőtt 16 évvel kivándorolt — csak a mult héten beszéltem Anasits Dániel tanár úrral, aki Dálamerikában alapított családot s Paraguavban eszi a kenyeret, s tegnapelőtt Lukács Bódog úrral beszéltem, aki Oláhországban Jássyban alapított családot s nyugodtlelkü megélhetóseórt az oláhoknak és a muszkáknak van javokra iparmüvészetével. Nem tudom, másnak, de nekem fáj a lelkem, mikor látom, hogy nemcsak a dologtalan gézen-guzok, de szeílemi, teati ós erkölcsi erőink is, a nemzetnek a dereka is kénytelen itt hagyni e hazát. Egyik azért megy el, mert a sok szédelgő gazember halálra csalja, koldusbotra juttatja családját; a másik azért megy ki, mert megutálta a féregnek való csúszás-mászást, tányérnyalást, protekeziót, a handa-banda svindlit, s a nemzeti életben azt a piszkos humanismust, hogy az idegeneket jobban kell becsülni, mint saját nemzetfiainkat ... — hogy száradjon a leikökre ez a szellem azoknak, aki'i ezt a szellemet teremtették és ápolták ... A kard története pedig az, hogy Lukács Bódog ur sok hányattatás után megtelepedett Jassyban, virágzó műhelyt teremtett, az agyagkályha készítéssel, szobrászattal, épiiletdiszitósekkel foglalkozik. Kaszárnya és templomdiszitésekre a szomszédos Oroszországba B^ssarabiának Kislnev nevű városába is meghívták. Egy alkalommal itt Kis-Inevnek egyik polgári vendéglőjében észrevesz a falon egy kardot. Tulajdonosa, a korcsmáros nem tudta, miféle kard, csakhogy kard, Lukács megnézi, lelkesedve nézi, hisz ez magyar szabadságharczi görbe, damoskusi kard; művészi domborművek vannak rajta a magyar koionával, a milyen művészet Magyarországon csak Mátyás király ós II. Rákóczi Ferenc?, korábanvolt; a fejedelmek felirata van rajta : „Pro Deo et libertate" — odább: „Pro patria et libertate vitára," tul: „Virgo Maria patrona Hungáriáé." S 25 rubellel (50—60 korona) megvette a korcsmárostól. Ugy adta a sors, hogy a napokban hazajött látogatóba zalai rokonaihoz. S ugy hozta a véletlen, hogy épen akkor jött, mikor II, Rákóczi Ferencz porát hozták a magyarok Törökországból. Pesten Lukács csatlakozott a zalai küldöttséghez s nyomban át is adta a kardot a küldöttség egyik tagiának, Oltay Guidónak, hogy tegye be egyik muzeumba. S amint megtudta, hogy Keszthelyen is van ereklye muzeum, meg is hagyta, hogy a zalai keszthelyi muzeumba tegyék a nevére. A véletlennek is, Lukács urnák is köszönjük ezt a szent ereklyét. Schütz Sándor és fia ujabb ajándéka. A keszthelyi balatoni muzeum egyik leglelkesebb hive a most nevezett czég, a mely eddig is sok értékes régi könyvvel gyaiapitotta a muzeum könyvtárát. Legutóbb Cicerónak 1754-ben megjelent háromkötetes orátiit, s az 1787-ben kiadott nevezetes Mátyás-féle Ó és Uj Diaetetika hat kötetét ajándékozta. A könyvek kitűnő állapotban vannak, s pompás tanúi ama kor irodalmának és nyomdai iparának. A muzeum vezetősége szép levélben köszönte meg a ezógnek többször megnyilvánuló nemes érdeklődését és áldozatkészségét. Udvardy Ignácz feső kereskedelmi iskolai igaz' gató, a Zalamegyónek 22 éven át volt szerkesz" tője, a megyei törvényhatóságnak, városi képvise" letnek, többféle társadalmi, közhasznú és magán" intézeteknek elsőrendű tagja, 33V« évi tanárkodása 8