Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-10-25 / 43. szám

Islaegspssegj (906c október* 25 43. szám. £16ax«tásl ár: ém 4 koron*. fi\ érrt 2 korom*. 9s$y»á érrt 1 kor. ssáas 8 fillér. Hirdetések dij& megegyezés szerin iífyilttér sora 1 kor Alapító és szerkesztő: BORJBÉLY GYÖRGY Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wlassics-utcza Felelős szerkesztő: Z. HORVÁTH LAJOS MEO-JELEITIK HETENKÉNT OS-CTTÖRTOJKIÖIT ESTE Városok, községek lakosai! Polgártársak! Most hozzák haza II. Rákóczy Ferencz vezérlő nagy fejedelmünknek és bnjdosd társainak a porát! 200 esztendő múlva. És higyjük a jobbat: poraikkal együtt talán hazza hozzák szellemöket is. E hónap 27-én magyar földre érkeznek a szent porok. Orsovától Budapestig, Kas áig és Késmárkig diadallal fogják vinni. Nagy nemzeti temetési menet ez, de nem sírással és jajgatással, hanem diadallal, dicsőséggel, nemzeti büszkeséggel. Erdő-mező visszhangozza, patak csobogása zúgja, a madár is azt dalolja, — óhajtással énekelje: Térj vissza hazádba Rákóczi szelleme. Öltözzetek ünnepies rnhába ti emberek , házatokra háromszinti magyar zászlót tegyetek polgárok! s belsőleg is, külsőleg is ünnepeljetek október 27-től 30-ig. Vendég jön! Rég nem látott fiu tért meg szülői házába. Nagy Rákóczy Ferencz jőn Magyarországba! Milyen aluszékony a magyar! Ne csudálkozzatok. Két millió értékű mákot hozat — külföldről. Holló Lajos a magyar iparról. A szombati országgyűléstől máig Kossuth Ferencz ipari ós kereskedelmi miniszternek nagyterjedelmü ipari törvényjavaslatát tárgyalták. Elfogadta azt Holló Lajos is, de a következő elveket csatolta hozzá nagy és tartalma? beszédében. Terjedelmesen megokolt eszméit mi itt ezen a fzük helyen, csak egy két szóval jelezhetjük. Fedezet. Csatában a hadsiiegn-.k fedezetre van szüksége. A mi ipari vállalkozásunknál is fedezet teli. Ez a fedezet a vámokkal vuló védekezés. A kormányok élete véges. Bármint tiszteljük is és megbízunk a mai kormányban s annak szavá>an : de sokkal jobb lesz az, ha biztosítjuk mi azt törvényileg is, hogy a gazdasági elkülönítés és a vámvedelem felállítása 1915 ben meglesz Hazai tőke. Ha idegen erők ós tőkék jőnek elfoglalni a teret, nemcsak az történik, hogy azután kezdik elfoglalni a magyai földet is ós logy rendesen olyan tényezőket támogatnak, melyek a magyarnak ellenségei: hanem a saját pénzünkön, vérünkön megbízva bántó ós bontó, izgató, lázító tényezőkként szerepelnek ellenünk — állandóan, azok, akiket állandóan segélyezünk, íbben az országban a magyar faj elsőbbségét kívánjuk megőrizni ós fentartani. Helyes volna, >a a miniszter, a ki hivó szót intézett az angol társadalomhoz, intézne ilyen hivó ezót a magyai társada'omhoz is, a magyar szunyadó tőkékhez s a magyar szunyadó gazdasági erőkhöz közgazdaságunk fellendítésére. Külföldi fogyasztó piaczokat kéli teremteni, s a meglevőket megtartani. A-kereskedők kicsinyeskedése. N?gy tűzzel vannak a kereskedők a szövetkezetek ellen. Pedig ez már európai áramlat, ezt fel nem tartoztathatják. Sokkal jobb volna, ha e garatoskodás helyett teremtenének világ kereskedelmet Magyarország számára, amig szatócakodnak. Nem veszik észre, hogy csupán a bécsi boltokból közvetítik ide a holmikat. Keresnék fel a forrásokat a behozatalra 8 a piaczokat a kivitelre. Ez lenne nemzeti kereskedelem, nem amit ők annak hivnak, s amit tesznek. Bel kell költeni a közönség érdeklődését. Igazán megbocsáthatatlan bűne a mi közönségünknek az az indolenczia, amelyben van. Nem törődik avval, hogy idegen portókát használ ó, vagy hazait, még akkor sem, ha tudja, hogy ebből vagy abból bőviben van nálunk is. Mert nincs érzéke arra, hogy állami pénztárunkból néhány éven át 300—350 I milliót költünk iparfejlesztésre. Nem fáj a közöni ségnek ez a rengeteg áldozat. Mégis ott hagyja szegény iparunkat. — Az ásványvizekre nézve mondja Holló, hogy a legkitűnőbbek a magyar ásványvizek az egész világon; itt vannak a borok, pezsgők, sörök, sajtok, sonkák, jobbak mint a külföldiek, s a külföldiek mégis könnyű szerrel leszorítják ezeket a magyar portékákat, a magyar közönségnek bűnös könnyelműsége miatt. Meg kell jelölni a portékáknak származási helyét, 8 ha mégis csempészet történik vagy törvénnyel, vagy táisadalmi utón irg* '"úlrnul meg kell torolni. A közönség onnan ne vásároljon. Tervszerű eljárás. Jön X. Y. Gyárat alapit, itt vagy ott, ahol neki tetszik, ilyen vagy olyant, a milyent akar, rendeden a fővárosba concentrál mindent. A kormány segélyezi ennyivel, vagy annyival. Ez nem iparfejlesztés. Először isszétkell nézni a vidéken, legyen ott is munka, hogy ne vándoroljanak ki, (Közbe szól Szterényi József államtitkár: Ezért kell a házi ipar. — E közbeszólt tételre vonatkozólag nemsokára megtesszük elmélkedésünket a Magyar Paizsban. Sz.) Másodszor is — folytatja Hoiló, maga a kormány nézzen vagy nézesseu szót a vidékeken, ismerje meg a társadalmat, a szokást, a viszonyt, az embereket, földet, füvet, fát, vizet, levegőt s a szükségleteket, hogy hová mi kell, s oda irányítsa ezt, ugy azt a gyárat, iparműhelyeket, u. n. szezonipart stb. A magyar faj az iparban. Valami gonosz ráfogás sújtja a magyart. Ráfogta valami gonoszság a magvan a, hogy ő nem alkalmas. Próbáljuk csak meg. Irányítsuk, 6egitsünk rajta. Segítsünk rajta is. A ki becsülettel beszól, az nyilvánítja is, hogy a magyar leleményes, ügyes, gyors és erős. Igaz, hogy még sok a hibánk. Még igen lateinerek vagyunk. Iskoláinkban még a mult századoknak sötét szelleme uralkodik. Nem törődünk a gyakorlati élettel. Csak az elmélkedésben bölcselkedünk. De próbáljuk csak meg ráiránvítani a gyakorlati életre a magyart is. Az alkalmasabbakat ki kell küldeni jó műhelyekbe, gyárakba, hogy tanuljanak, vagy hozzanak be jó tanítókat, s számon kell venni tőlük a költséges tanulást. Ne bizzuk saját véreinket mindig csak az okkáziókra, a véletlenre. A kereskedőtől nem követelhetjük, hogy kárával is csak a magyarhoni portékát közvetítse, nem követelhetjük kivált az egyes kereskedőtől, ha az összesnek működését nem tudjuk evidencziában tartani, mert akkor a lelkiismeretlen meggazdagodik, s a lelkiismeretes tönkre megy. De a hol egyenlő-áru a belföldi is, a külföldi is, ott okvetlen meg kell követelnünk, hogy a honiakat közvetítse megtorlás árán is. ' A vidéki pénzintézetek támogassák az ipari ós kereskedelmi vállalatokat oly mértékben, mint a külföldi források, hitelezők teszik, hogy embereink ne szoruljanak a külföldi gyárosok, boltosok nagy engedményére. S e bankokat támogassa a kormány is. Ezeket ós hasonlókat mondotta Holló Lajos! Bár csak megfigyelnék az emberek. Siessenek tehát az országban levő vagyonnal ós tőkével rendelkezők a baj orvoslására", mert az a vagyon nemcsak egyénileg az övék, hanem országilag is. Nemcsak egyéni jólétüknek, de a hazának is tartoznak valamivel azokért, a kincsekórt. Siessenek, amig nem késő. Perikies azt mondta Athénben a görög nemzetnek válságos idejében, hogy áldozzatok polgártársaim a haza oltárára,' mert ha egyénileg elszegényedtek is e miatt, ne' féljetek, újra meggazdagodhattok, ha az ország boldog lesz, de dúsgazdagok hiába vagytok, pillanatig tart az, ha tönkre megy hazátok, mert evvel kiszáradt életünknek a forrása. Borbély György. mult éVbep 900 darab gőzcséplőkészlet jöttbe Ausztriából pedig a mi gyáraink jobbat tüdnalí produkálni, inínt az osztrákok. A soproni iparkamara kerülete Il-ik iparos értekezletének lefolyása. Szeptember 22-én délután V24 órakor érkeztünk a keszthelyi állomásra, útközben a különböző ipartestületek kiküldöttjei tekintélyes számra növekedtek, miután a soproni ipar és kereskedelmi kamara, soproni iyartestűlet, Szombathely, Körmend, Kaposvár, Garta, Csorna, Vasvár, ós zalaegerszegi ipartestületek kiküldöttjei mindannyian ezzel a vona taztak, A fogadtatás impozáns volt, Kesztheiy-tfcotvóreink egész sorfalat képeztek a pályaudvaron. Bernád József keszthelyi ipartestületi jegvző Üdvözölte az érkező vendégeket az iparosság nevében. Mire Zsombor Géza kamarai elnök mondott meleg szavakban köszönetet a vendégek nevében. Hosszú kocsisor állott a vendégek rendelkezésére s a menet az ipartestület helyiségénél állapodott meg, hol a körhelyisége teljesen megtelt érdeklődőkkel, innét a rendezőség kalauzolása mellett megtörtént az elszállásolás, este az Amazon szálloda nagytermében ismerkedési estély volt. Ví9 órakor felhangzott a derék keszthelyi iparosok kitűnően szervezett dalárdájának ajkáról a Hymnu8, igazán élvezet volt ezt a szép összhangot hallgatni, a dalárda több darabot általános tetszés nyilvánítás közt, tap3 viharral jutalmazva elénekelt. Mire Zsombor Géza kamarai elnök az első pohárköszöntőt a keszthelyi testvérekre 8 az egybegyűlt vendégekre mondotta. Buzdító beszédw

,orkodom a n. érdemű közönségnek ^cza 8 szám alatt becses tudomására hozni, hogy Zalaegerszegen 6—62 Tiszteletté Biió Márton- (Pap, uri szabó műhelyt kezdtem meg, ahol mérték szerint a legdivatosabb és legelegánsabb uri és fiu öltönyöket és felöltőket st:b. kül- ós belföldi fővárosokban szerzett tapasztalataim szerint készítek igen jutányos áron, úgyszintén javításokat is elfogadok. Legújabb szövet mintáimat a n. é. közönség rendelkezésére bocsátom, kívánatra helyben ^yjádló JÓZSef házhoz megyek. Vidéki levelekre azonnal válaszolok. — Szives megkereséseket kér 1 nriazabó. Mai számunk 10 oldal