Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-10-18 / 42. szám

1906 október 18. MAGYAR PAIZS 3 Zsömbölyi M. 1 Vogrinc8Ícs — 40 11 Bugala M. — ,9 60 99 Tóth S. 1 U — ]) Steinauer J. — )) 20 91 Hrusóczy E.— ti 20 1) Halápi H. — 9» 20 99 Bencsák R. 1 O — >1 Mágics F. 3 i9 — 19 N. N. — 60 1* Premec M. 1 91 — 59 Kocsid J. 1 11 Dobsa K. 1 99 — 1) Pollák Ist. 1 •) — jj Ptcsornik 0. 10 9! — 59 Horváth Irén 1 i) — y 1 Grau Géza — 9/ 70 11 Hűli Cz. 1 ff — f) összesen 64 K — f. Mai gyűjtésünk 40 K — f. Hozzáadva a múltkori (2501 K 93 í.) összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 2541 K 93 fill. A Brauner féle 64 koronás gyűjtést ösz­szegében a mult számban nyugtáztuk s csa­toltuk a főösszeghez, ennek a hétnek bevétele­ként tehát nem szerepelhet most másodszor is. Most csak az aisólendvai 40 koronás szép összeg számit s lelkesít másokat is. — Az összeget, amint a múltkor is jeleztük, most két bankban kamatoztatjuk mindenütt 4V2— 4Va%-kal. — Okt- 6. Állami főgimnáziumunk ifjúsága is áldozott a tizeijhárom aradi vértanú gyászos em­lékékének. A Deák Ferencz önképzőkör tartotta az ünnepélyt; a műsor a következő volt: Him­nusz, énekalte az ifj. énekkar. 2. Ifj. Ábrányi Kornél: Okt. 6., szavalta Petrics Mráz János V. o. t. 3. Okt. 6-i emlékezés, irta és felolvasta Jámbor Kálmán VIII. o. t. önk. ekiöke. 4. Kossuth Lajos azt üzente, énekelte az ifj. ének­kar. 5. Ábrányi Emil: Tizenhárom, szavalta Eckstein Mói VIII. o. t. 6. Szózat énekelte az ifj. énekkar. Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Szabó La jos zaiaegerszegi törvényszéki s Pap Sándor toproni trszéki Írnokot kölcsönösen áthelyezte.— A vallás és közoktatásügyi miniszter Fazekas Lajos avasvámfalusi áll. elemi iskolai igazgató­tanítót eze minőségben a zalaegerszegi áll. elemi iskolához helyezte át szaporítva a tanerők számát. AZ V. s VI. osztályt most különválasztják. A ki­szorult tanulók most jelentkezhetnek. A Csány emléklap II. kiadásához ujabban igen érdekes adatokat kaptunk Pallini Inkey László 48 as bonvtd százados uifól is. Emlékso rokat Lengyel Ferei.cz úrtól. A II. kiadás több czikkel és több képpel lesz bővítve. E hó 25 körül készen lesz a könyv. Zalavár megye fiatalságát felkérjük, hasz­náljanak Cssny-féle képes levelező lapokat. Harsngszentelés. Az újonnan épült ág. hitv. ev. templom harangjait folyó hó 21-én, délelőtt V2II érakor szenteli fel Vaiga Gyula kemenes­aljai esperes, Kiiály Mátyás helybeli ág. ev. lel kész segédletével. Kedveiő idő esetén az ünnep­ség a templom téren, szabad ég alatt fog végbe­meiini, kedvezőtlen idő esetén pedig a főgimná­zium termében. A szociáldemokraták gjölése. Vasárnap, 14-én délután a ntmzetkö^i szceziálif-ták zalaeger­szegi c-oportja a város főterén gyűlést ren­deztek; a gyü'éstn csupán egy Andrási ne\ü talán szombathelyi s«.ccziálista beszélt. Az ország kor­mányát támadta, és mert a minisztérium megaL­kitása egybesett a „Tulipán 1' mozgalommal, „Tulipán" kormánynak nevezte azt. Az összegy ül ­tek között a párthívek egymást leiiczitá'va abczu • golták a „Tulipán" szót, amiből azt lehet követ­keztetni, hogy a magyar ipari termékek páiiclá­fcának szimbóluma nem tetszik nekik. Hogy miért, azt nem mor.dta meg egyik sem a jelenlevő párt­hívek közül. Megbírálta a szónok a kormány tagjait egyenkint is, de leginkább Polónyi igaz­ságügyi minisztert azért a lap lefoglalásért, a melylyel Polcnyi az aratók bérharczának e!<-jét vette és a learatásra váró gabonát a nép javára megmentette. Beszélt a szónok a kivándorlásról is és a kivándorlók növekedését szintén ennek a kormáiiyLak rójja bűnül. Persze azt elfelejtette megmondani, hogy azala't a 40 eves „szabadelvű" uralom alatt hatvanyozcdott fel a kivándorlás és aiithmetikai kifejezéssel elve: a.alatt vontak gyö­köt a magyarból. „A nagy Kossuth Lajosnak igen kicsi fiát" nagyobb mameluknak tartja — Uram bocsa' — még Hieronyminel vagy Tiszánál is. A beszéd végén a nagy, az általános, az üdvö­zítő sztájkot éljenezték meg, azután pedig hatá­rozati javaslatot olvasott fel a gyűlés jegyzője. A beszéd közben Fűzik Lajos ellenvéleményé­nek adott kifejezést s ezért nagy ribillió támadt, de a csendőrség „a kakas tollasok" hamarosan egyensúlyba terelte a viharzó lelkeket. —1—cz. Lanb J. Henrik helybeli órás és ékszerész el­jegyezte Bricht Ilonka kiasszonyt Sümegtől. A zalaegerszegi pénzagyigazgatóságnál s a melléje rendelt számvevőségnél a hivatalos órák okt. 15-től kezdve hétköznapokon reggel 8 órá­tól déli 12 óráig, délután 2 órától 4 óráig — vasár- és ünnep napokon pedig délelőtt 9—11 óráig fognak tartatni. Fogbetegei figyelmébe. Szombaton e hó 20 án Szegedi László nagykanizsai jőnevii fogmüvész Zalaegerszegre jön s a Korona vendéglőben nyitja meg műtermét egy darab időre. Akiknek fogbe­tegségük van, vagy müfogakra van szükségük, forduljanak hozzá. Hirdetmény. Zalaegerszeg r. t. város tanácsa közhírré teszi, hogv a legtöbb adói; fizető városi képviselőknek az 1907. évié kiigazított névjegy­zékét az 1886. évi XXII. t.-cz. 33. §-a értelmé­ben 1906. évi október 18-fóI októbe: 23-ig be­zárólag azaz öt napon át az esetleges felszólamlás megtehetése czéljából a városi főjegyző >rcdájában közszemlére kitettem. Zalaegerszeg, 1906. évi október 18-án. Németh h. polgármester. Megyeiek. Az aisólendvai iparos olvasókör ugy mint minden évben az idén is megtartotta a „Tizen­három Vértanú" emlékére saját helyiségében este 7 órakor szép műsorral egybekötött ünnepségét az odavaló dalkör közreműködésével. Az olvasó­kör elnöke Pataky Kálmán tanár megnyitó ós záróbeszédet tartott, aki egyebekben is lelkes buzgalommal jár az egylet élén. Az ünnepi be­szédet Gaál Is.ván plébános mondotta, aki Kerka­szentmiklósrói rándult át e czélra. s aki az igaz magyar ügynek egyik legtüzesebb apostola ebben a megyében. Mély tartalmú és lángoló beszéde felejthetetlen hatást tett a közönségre. Az emlék nap jelentőségét méltatta még Biró Lajos is nagy utánjárással kidolgozott felolvasásával. Ifj. Ábrányi Kornélnak Okt. 6. cz. költeményét Guttman Ala­dár szavalta el nyomatékos színezéssel, mely ível méiió tapsot aratott. A Dalkör énekelte a Hyranust, Ne siij, ne siij Kossuth Lajobt, Kossuth Lajos kezdetű dait, Szabadságért s a Szózatot. Ünnepély után a kör társas-vacsorára gyűlt össze szép számban, melyen Gaál István keikaszentmtklósi plébános felkérő szép és megható szavaira Csány László szobrára gyűjtést rendeztek, s Guttman Aladár köri jegyzőt megbizták, hogy illő helyre juttassa. A 40 tkorona szép eredményt a túlsó czikkben nyugtázzuk. Rákóczy-emlskfak. 1903 ban Rákóczy felke­lésének 200 eszter.dős emlekére SzaUpán Hayden Sándorné, müveit lelkű asszony, emlék fákat ülte­tett s emléktáblákat állított. A fák már gyümöl­csöznek utcza hosszat s díszére és gazdagságára válnak a községnek. Ezt csak azért említjük fel, hogy most újra országos nagy ünnepség van ugyatcsak a Rákóczy nevére. Ne csak hadaban­dázzunk tehát ilyenkor, hanem tegyünk olyan dol­gokat, amik nemzetünknek erkölcsi, szellemi éj vagyoni gazdagodását e/ősegitik. Csak gondoljunk II Rákec-:v Ferenczre és gazdag ko.'ára. Nem csak külsőségekben tudctt ő jsoxpázni. Életének a tevékenysége csak 8 esztendőből állott. Hazá­jában csak ezt a 8 esztendőt töltötte. Életének ifjú virágkorát. Azelőtt gyermek volt. Azután bujdosó lett. Azt a kis 8 évet is táborban töl­tötte. És mégis, nézzünk csak bele a történet szent könyvébe, meglátjuk, hogy uralkodásának e 8 éves szakaszában, ameddig az ő keze éit, iro­dalom, művészet, ipar, közvagyon milyen hatal­mas lendületet, kezdett venni. Annak aztán nem ő az oka,hogy 1711 után mindent elsöpört vagy felperzselt az osztrák hatalom. Emlékéve! téijen vissa szel­leme. Építsünk magyar művészetet, m.-gyai ipart, magyar közgazdasága-. Járuljon hczzá minden ember valamelyik mezőn akárcsak egy-egy kapa vágással. Egy, de,nagy kapavágás az is, ha pl. az országutak mentén, bent a községekben is gyü­mölcsfákat ültetünk, mint Hayden Sándorné cse­lekszi Sza'apán a Rákc'czy emlékezetére,szellemé­nek az ápolására cs a magyar közönségnek a müvelődesére. Hármas menyegző egy családban. Zalaszent­gróton e bó 16 án az öreg Nagy Károly 50 éves házasságának aran<= lakoda'mát ünnepelte, ugyan­atnapon a leánya Selfer Károlyné 25 éves házas­ságának ezüst lakodalmát tartotta, s ugyanekkor egyik unokája Stffer József tartotta első menyeg­zőjét. A közigazgatás gyűlésén a pénzügyigazgatő jelenti, hogy ez év szeptemberében bejött egyenes adó 506.585 kor. 494 ezerrel több, mint tavaly. A január—szeptemberi félévben pedig bejött 2 millió 866 ezer 975 kor. majdnem két millióval tóbb mint tavaly ilyenkor. — Hadmentesség 9878 kor. tavaly csak 86 kor. A félévi 23.509 kor. 18.645 koronával több mint tavaly. — S a fogyasztási és italadó már csak 86.660 kor. hol­ott tavaly 158.833 kor. Itt az idei kevesebb 72 ezer 173 koronával. Di az idei félévi 57.669kor. s a mult félévi csak 47.752 kor. ugy hogy félév végén ennél a tételnél is 9918 koronával több az idei a tavalyinál. Betegségek a megyében. Szeptembeiben volt 26 roncsoló toroklab, 37 hasi hagymáz, 103 ka­nyaró, 64 vörheny, 11 hörg hurut, 1 gyermek­ágyiláz. — 3 bonczolás, 11 hullaszemle, 2 súlyos sértés. — 5 öngyilkos. — 29 lelencz, 391 daj­kaságba adott, 782 elmebeteg hülye, 695 süket­néma, vak és nyomorék, 2095 közsegélyre szorul*-, 1675 keresetképtelen árva. Becsöljétek meg már egyszer a tanítót. Egyik miniszter is, a másik miniszter is csupa jó czéllal hirdeti, ösztönzi ós rendeli, hogy ala­kítsanak a tanítók ifjúsági köröket mintegy a tanulmányoknak ismétléséül, s hogy a kocsmától vonják el a népet, hogy a téli estéken át mint­egy kaszinó-szerü társaságokban olvasgassanak, mesélgessenek inkább a legények stb. Mert bizony isten vasárnapokon át a koicsmában magyaror­szágszerte annyi koponyát bevernek a részeg emberek, hogy a régi szittyáknak nem volt annyi karczatejük, hogy ezekbe a koponya fejekbe be­lefért volna. (A régi szittyák koponya fejekből ittanak volt) No hát a jó ciélzitu intést meg­fogadta a zaiamihá'.yfii igazgató-tanüó i», aki mellesleg mondva derék müveit ember s a vár­megyének ez a minta faluja is megéid^mli, hogy jó dolgot csináljon benne az ember, megfogadta mondom Lugmaver tanitó a jó intést s amint odajött ezelőtt négy évvel, mindjárt megalakította az ifjak egyletét s hasznos mulatságokkal teltenek az estéL: írással, számolással, felolvasásokkal a mindezt megfűszerezték avval, hogy évenként egyezer tánczra perdültek a iegények a falu leányságával egyetemben és nem hasogatták a koponyákat a korcsmákban és talán, a mi a fő, nem is itták a falu koicsmárosának a borát. Á krajczáros tagsági és belépő dijakból a tanító e pár év alatt már néhány száz koronát gyűjtött könyvtárra s több ' fféle dolgokra. Cbakhogy nem azért körjegyző a körjegyző, hogy ne legyen kör­jegyző. Beszélhet a miniszter, a körjegyző azt módja: csit 1 vétó! s punktum. A körjegyző azt mondja, hogy az iskola szent hely, ott nem sza­bad tánczoíni. (Persze, hogy szenthely, annyira szent, hogy az ilyen avatatlan beszédek is sértik). Szóval szenthely s hatalmával kivitte, hogy az ifjúsági egylet ott nem tarthat mulatságot. Az ifjak p-.dig azt mondják, ha ezt a kis mulatsá­got sem engedik meg, akkor semmiféle egyletet nem csinálunk. S evvel megszűnt a három éves egyesület. A köíjtgyző tudja, hogy ő nem hivatott annak a megítélésére, mi szent, mi nem szent azt is tudja, hogy a tárczra vonatkozó ítélete hamis, de azt is jól tudja, hogy Zalavármegyt tanfelügyelőjének olyan jó lágy szive van, mint egy darab vaj, aki hogy zenebonát-huzavonát n« csináljon, inkább helyben hagyja az ő hamis véleményét, inkább ne legyen kultúra, csak huza­vona ne legyen. Pedig hát nem ugy van a do­log kérem alásan. Van talán még valami nagyobt hatalmasság is a földön, mint a körjegyzői hata­lom, ha esetleg nem volna is jó barátságban a p3ppal és tanitóvai. Folytatni kell Zalamihályfán az >fjusági egyesületnek hasznos működését £ csinálni kell ilyeneket más községekben is. — A körjegyző us psdig bizza csak másra ani ak el­döntését, hogy mi a szent hely és mi nem szent hely. Ha pidig a tanitó a rendes dolgán kivü önfeláldozóan ilyen áita'árnsabb neveléssel is fog­lalkozik: becsüljétek meg már egyszer a 'anitót. Pársör! Aki csak egyszer iá utazott a türjei vasúton, az tudja, mi az a pár sörAz egy pohái sör. A vasúti vendéglős élénk buzgalommal árul­tatja a vasúti utasoknak. Félkezében öt hat pohár sört is visz s hogv annál gyorszabban menjen l dolog, kiáltja is: „páisőr! pársör ! pársöi I" Meri hát üzlet, és egy két garast csak jövedelmez i? De nagyon csudálatos, hogv a buzgóság csal egyik oldalra terjed. A koicsma mátik oldalát

Next

/
Oldalképek
Tartalom