Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-08-30 / 35. szám

2 MAGYAR PAIZS 1906. augusztus 30. „k tulipánt mozgalom"-hoz. — Pesti levél a szerkesztőhöz. — A „Magyar Paizs" folyó hó 23-án kelt 34-iki számában a tulipánt mozgalomia vonatkozó vezór­czikkóre szeretnék egy pár rövid megjegyzést koczkáztatni. Teszem, meit a szóban forgó vezérczikk összes következtetéseit a legegyszerűbb kereskedői szá­mításon alapuló magyarázattal meg lehet oldani, és igy azt, határozottam meg is dönteni. Czikk írója azt kérdezi, hogy van-e ok a két. ségbeesésre ? Nézzük csak. Az a 73 milliós baj (már mint annyival több osztrák árunak beözön­lése) igaz hogy ez év első felére, tehát tulipánt mozgalmunknak is az idejére esik stb. Ugy látszik, mintha az első pillanatra ezen fel­fogás meg is állhatná a helyét. Igen ám, de közelebbről megtekintve nemcsak czikk iró ur, hanem az összes hírlapjaink ("Ma­gyarország, Bpesti Hírlap stb. egyszerűen a N. Pl. Presse után indulva) igy a „Pesti Hírlap" vasárnapi száma „A verkli" czimón e kérdés fej­tegetésénél valamennyien kifelejtették számításaikból azon döntő körülményt, hogy ez év márczíus elsején életbe léptek a külfölddel kötött vámszer­ződéseink. Az áruforgalmi statisztika kimutatásánál helye­sebben. szóban forgó 73 milliós osztrák tévesen hirdetett többletének behozatalánál a márczíus 1-én életbe léptetett és általánosan magasabb vámtételek játszották a legdöntőbb szerepet! Miért? Mert köztudomásu tény, hogy ez év márczíus elseje, vagyis a magasabb vámok előtt, ezer meg ezer kereskedő e hazában, ezer meg ezer oly czikkben fedezé szükségletét, hosszabb egy sőt két éves időtartamra is; már amennyire az illető áruczikk természete megengedő, hogy igy a vámemelkedésben íejlő ós kínálkozó kon­junktúrát hosszabb a maga, sőt sok esetben a vevői anyagi hasznára is kihasználhassa. Ne felejtsük továbbá azt, hogy e 73 milliós többlet behozatalban, nem egyedül osztrák, ha­nem rengeteg mennyiségű más külföldi árut is bele kell gondolnunk. Számításba véve már most, hogy ezen 73 milliós behozatal, hosszabb időtartamra egyes áruczikkek nól egy-két évre is lesz fölosztandó; emiitett hor­ribilis behozatal, csalódáson alapuló látszólagos eredménynek is minősíthető. Nagyon valószínűnek tartom, hogy az 1907. óv elején megjelenő áruforgalmi statisztikánk ezen feltevésemet annyiban igazolni fogja, hogy az osztrák behozatalnál nemcsak egy horribilis csök­kenést fog felmutatni, hanem hitem, hogy fent­említett látszólag magas behozatalban, valójában máris csökkenés rejlett I Mindebből kifolyólag én sehol sem látok okot a kétségbeesésre !*) Kitűnő tisztelettel Kunczi József. •) A szakszerű helyes magyarázatot köszönjük, mely még inkább megerősít abban, hogy csakugyan nem kell kétségbe esnünk. Sz. talaj, fekvése dombos mint a legtöbb német te­lepé s ennek folytán mert mocsarak nincsenek rajt, egészséges, láz nem járja. Egy tőkepénzes csoport szándékozik e nagy terület javarészét megvenni, mely területbe be­lépnének az eddigi birtokosok is, birtokaik teljes vagy részleges belevonásával. A társulat most van alakulóban s már is az egesz terület nagy részét a ke­zében tartja érvényes ajánlatok alakjában. A terület nagyrésze jogosan birtoklók kezében van, egy részét kétségbe vonja a kormány ós magáénak követeli. Mindenek előtt arra törekednek az érdekeltek, hogy a kormányt arra bírhassák, hogy állítólagos birtokjogáról lemondjon, illetőleg a magáénak tartott területén a „Let Torrens"-t, fa települést szabályozó, s a németeknek alkalmattan törvény) legalább felfüggesztené. Azonban ha ezt nem volna hajlandó a kormány megtenni, az mégis keresz­tülvihető nagvobb nehézségek nélküi, hogy a ma­gáénak tartott területeket még olcsóbb áron át­engedi. Kétségtelen, hogy a szóban forgó területre számítanak sokan a rég megtelepültek ivadékai közül, akiknek régi celepsiken már szűk a tér­ségük. — Ezer és ezer fiatal kis grandéi föld­míves (német) váíja már az alkalmat, hogy régi hazája szomszédságában területet véve letelepül­hessen — ami csak a birtokviszonyok rendezésé­től függ egészen. Jól tudják, hogy rájok nézve ez sokkal előnyö­sebb, mintha a távoli nyugoti tartományokba te­lepülnének. Az alakulandó társulat vagy Syndi­A tisztviselők sorsa. Némely megjegyzést tettem ahhoz a mozgalom­hoz, melyet mostanában indítottak a fővárosban az ország összes tisztviselőinek az érdékében(l) Többek között odalyukadtam ki, hogy ez a köz­ponti vezetőség a szegény tisztviselőket gazda­gítani ós boldogítani akarván, olcsó kamatra ad nekik pénz; addig pedig talán elfelejtik s a czól talán az is, hogy felejtsék el addig a tisztvise­lők sürgősebb kívánságaikat: a fizetésrendezós ügyét s a szolgálati szabílyzatot. A napokban a Magyarországban egy más em­ber is irt erről a históriáról s szintén azt mondja, hogy vigyázzanak a tisztviselők, mert nem fenékig tójfál. Ebben a czikkben arra is rájöttem, mit ugyan anélkül is kellett volna tudnom, de csak itt ötlött belém, hogy a tisztviselő?ég itt csupán egy nagyszerű eszköz. Róla, nélküle, de vele — dolgoznak. Valamelyik banknak vagy pónzkirály­nak van egy csomó pénze. Azt gyümölcsöztetni kell! Nosza! Mire nem jó a tisztviselő? Megfize­tik azok a kamatot s még hálásak is lesznek érte. Előbb csak 3% lesz. Lehet később 13% is, az mindegy. Azonkívül lesz tisztviselői állása egy sereg embernek. S a vigóczek még nagyobb sáska­sereg hadának is lesz zsíros fa'atja. A szegény tisztviselők tábora pedig eddig ha csak a közvet­len felebbvalóival bajoskodott, szolgálati szabály­zat nélkül, ezután meggyül a baja majd az ügy­védekkel és bíróságokkal is. — Ez is a tisztvi­selő sorsa lesz. — (ü.) A magyar népben meg van a haza­fias érzés. Ért a szép és okos szó­ból. Csak ki kell oktatni, rá kell a helyes és hazafias gazdasági elvekre nevelni. Községi önkormányzat, (T.I.) Ha jól emlékezünk, mintegy öt évvel ezelőtt a községi közigazgatás javítása érdekében a zala­megyei jegyzők egyesülete egy memorandumot szerkesztett, mely kiváló tartalmasságánál, az orvoslást igénylő t'.jókra törtónt szakszerű reá mutatásainál fogva az ilyuemü emlékiratok kö­zött a legelső helyek egyikét biztosította magá­nak. Sajnos, hogy a gyakorlatias követelmények behozatala iránti legilletékesebb tanácsok csak kiáltó, de elhangzó szavak voltak a pusztában s a belügyminisztériumban lefolytatott értekezletek során egyáltalán figyelembe nem vétettek, sőt a törvényhozási e részbeni íntéikedósek teljesen ellentétes irányt szabtak meg a hivatalos műkö­désnél, amennyiben nem az eljárás egyszerűsíté­sét teremtették meg, hanem kétes értékű alaki rendelkezéseikkel a bonyolult helyzetet éppen egy útvesztőbe állították bele, ahol mindeu egyéb, a bürokratikus jellegtől kezdve a közvetlenséget s igy az elintézés körüli gyorsaságot kizáró czopf­szerü hosszadalmasságig érvényesülni tudott, csu­catus előuyös feltóteleket szabhat a terület vásár­lóknak olyanformán, hogy a vételárat öt óves részletre os thatja be, s a telepeket az első ter mósig ideiglenes lakásokkal is természetben vagy eszközökben nyújtott segélyben részesíti. Lényeges szükség e tekintetben, az egész telep­nek egyszerű, olcsó és gyakorlatias igazgatása. Rövid idő múlva már tudni fogja a társulat, hogy mibe kerül a terület, s hogy mely összeget kell összeadni, hogy a vételt, igazgatást, szervezést megfizethesse. A terület kedvező fekvéseinél fogva előrelátható, hogy némi haladás ós fejlődésével a településnek a föld ár~i tetemesen fel fog emel kedrii. A német tőke elhelyzósére, német keres­kedelmi érdekek fejlesztésére, és a kultura ter­jesztésére német értelemben, kapcsolatban a már létező ós virágzó német telepekkel, a vállalkozás irányzata hasznosnak mutatkozik. A szükséges tőke nagysága fölött többféle a felfogás, de nem is volna szükséges az egész területet egyszerre megvenni, lehetne azt a telepítés arányában tör­ténendő vásárlások által fejleszteni, fődolog azon­ban, hogy kötések által az egész szóban forgó terület megszerezhetóse biztosítva '.egyen. A léte­sítendő telepek oly járásokban feküsznek, a me­lyek már jó úthálózattal bírnak, a mellett még a Jacuhy 03 Taquary hajózható folyamoknak is nagy fontosság tulajdonitható. A szükséglethez képest ujabb utak létesítése a társulat hozzájárulásával eszközlendő. A legnagyobb területek a „Lageadó"-i járásban vannak a Carreiro ós Guaporó folyók pán maga a nagy garral hirdetett egyszerűsítés fogalma nem ölthetett testet. Haszontalan, csiri­biri, aprólékos formaságok elrabolják a községi hivatalnokok drága s amugyis nagyon igénybe vett idejét egyfelől, másfelől pedig kiölik belőlük az ambitiót a rendszeres, logikus munkálkodás terén, mindössze csak a papirkereskedőknek ós könyvkötőknek, valamint a bélyegző árusoknak tó/ón jelentőségteljes hasznot. A községi közigazgatásban tevékenykedő tiszt­viselők kivétel nélkül, sőt a községi közigazgatás mostani menetét ismerő felsőbb hatóságok nagy részben tudják, hogy Széli-féle reformok mit eredményeztek e azért az életbeléptetéstől kezdve mostanáig gyűlésekben ós sajtókban egyaránt fel­panaszolták az immár tarthatatlanokká vált ujabb állapotokat. De persze, siker uélkül, mert hisz a régi korszak emberei az ő gyógyintózkedéseik csalhatatlanul üdvös voltának a bámulatába a szó legteljesebb ertelmében bele voltak bolondulva és a felhangzó jaj kiáltásokat nem vették egyebeknek, mint mindennemű újításokkal szemben a közélet terén nyilvánulni szokott bizalmatlankodási jelek­nek, melyek kitörhettek ós kérhettek ugyan eget, mindazonáltal a karaván tovább haladását a ki­tűzött czólt, a teljes állomositás felé meg nem akadályozhatták. Egy uj korszaknak kellett tehát feltűnnie, mely a községi közigazgatás korábbi keletű, valamint ujabban osztott sebeire a gyógyító irt megtalálni van hivatva s ez az uj korszak a nemzeti kor­mány működésének látóhatárán már derengeni kezd, mert az államhatalom felvette programm­jának üdvö3 teendői közé az általános, speczielt a községi közigazgatási sérelmek orvoslását az önkormányzati jog fejlesztésével. Annak előrebocsátása mellett, hogy az érintett memorandumban kifejtettek érvényesülését köve­telni most van a községi közigazgatási tényezők­nek leginkább módjukban s jobban, mint valaha vagy bármikor, — szegezzük le cikkelyünk tár­gyául a községi közigazgatás bajainak egyik leg­kiáltóbbikát, a jegyző éz elöljáróság helyzetét bizonyos kérdésekben a mostani autonomia kere­tén belül — az e szempontot, illetőleg már sok­r,zor szó ós toll vitákban elmondottak ismétlése nélkül 8 igy írjunk a túlterheltségről, a százféle más hivatalos közegekkel szemben való alárendeltség veszélyeiről, a felsőbb ós a hivatalos működés tekintélyét megbénító önkényről, a községi hiva­talnokok más, sokszor állásukkal össze nem férő felhasználásáról, csupán az önkormányzat körében megkívánt lényegről, mely követeli, hogv a köz­ségi alkalmazottak par excellence községi tiszt­viselők legyenek községeik javára, azok hasznos érdekei előmozdítására. Sajnos, ez a lényeg az alakiságok ós a subor­dinatió tömkelegében mindekkoráig nagyon cse­kély szerepet játszott s móg sajnosabb, bogy a kö sógi tisztviselők mindent inkább, csak tulaj ­donképi hivatásukat, a községek anyagi -és szel­lemi előremenelelének ügyét nem szolgálhatták, mert tevékenységük határát idegen beavatkozások, közt, úgyszintén a Forquetta folyó mentén. Var­ainké városkától 2 óv eiőtt épült állami kocsiút vezet Lageadóba a Taquirv mellett. Hogy a Taquary a száraz időben is akadálytalanul hajóz­ható legyen, némi szabályozási teendőkre van szűkség melyet az állam fog elvégeztetni, más kész tervek szerint. E telepitéíi tervvel kapcsolatba van hozva egy vasút építésének terve is az építkezés alatt álló „Iiararó" ronal Passo-Frudo vagy valamely más alkalmas állomásától kiágazólag „Lageadó"-ba, honnan a tovább szállítás viziuton történnék. Tervezett vasútvonal aránylag sűrű lakossága termékeny vidéket metszene, s több kilátása van forgalmi jövedelemre, mint bármely más „Rio Grande"-i vasútnak. A vonal hossza 150 km. ós nyomtávo'.a 65 cm, van megállapítva; érdekelt­ségi körzetében mintegy 90—100 ezer iakós van, melynek száma betelepítés által könnyen megkét­szerezhető. E vonal volna hivatva később a tran­sito forgalmat közvetíteni az ós?ak-nyugati államok felé. E vasút vonal engedményét könnyű les< meg­szerezni, mert állami érdek létesülése. Ha pedig e vonal kiépül, akkor az ottani területek nagyon megfognak drágulni. E vonal kiépítésének semmi akadálya sincs, sőt ellenkezőleg, az állam pártolja a tervet ós hathatós támogatás elől sem zárkózik el, az érde­kelt birtokosság pedig, minthogy ez a vasút, vonal elsőrendű érdeke, mindent meg fog tenni, hogy megvalósuljon." (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom