Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-08-23 / 34. szám

6 MAGYAR PAIZS 1906. augusztus 16. A morál fogalmáról sok zavaros dolgot össze­írtak már a bölcsészek és laikusok. Tény az, hogy a morál praktikus tudományhoz tartozik ós magában foglal oly gyakorlati szabá­lyokat, elveket, melyek cselekvésünkre vonatkoznak és a melyeknek megszivlelóse s követése fokozza és elősegíti boldogságunkat. Általános felfogás szerint erkölcsi dolognak vétetik, ami az uralkodó szokásnak megfelel; ei­kölcstelennek pedig, ami azzal ellenkezik. Ennek folytán a morál fogalma nagyon is in­gadozó, hizonytalan volna, mert a szokások kü­lönféle időkben s különféle országokban nagyon különbözők. Az észszerű morál két alaptörvényben foglal­ható össze, kifolyólag az önmegunkhoz és má­sokhoz való viszonyból. Az első esetre vonatkozólag ezen főtörvény áll: ne légy rabja az érzéki élveknek, hanem fordulj a lót nemes örömeihez, melyek az igaz, jóból s nemesből erednek és törekedjél arra, hogy minél tökéletesebb lehess. A második esetben pedig: bánjál más embe­rekkel ugy, miképen akarod, hogy ők báujanak veled. De hát ezen elvek sokszor az által lesznek hiúkká, — hogy nem engedelmeskedik nekik az akarat, a mennyiben a jót el- és megiemeii ugyan, de a vágyak hatalma által mégis a rosszra csábittatik el. Hogy ez meg ne történjék, erre okvetetlenül szükséges: az önuralom. Cselkó Jó2sef. Asszonyok! inkább keményitetlen ingek­ben járnnk, csak ne vásároljatok osztrák keményítőt; hiszen szégyeljük, hogy 1904 ben 567 ezer korona ertékü osztrák keményítőt használtunk el! Mit tehet a magyar tanítóság iparunk érdekében? Azon impozánsan megnyilatkozó hazafias szellem, mely a nagy nemzeti küzdelmet minden momen­tumában kisérte, a maga nagyszerűségében meg­nyilatkozott ! Hosszú politikai tusák után egy uj, boldogabb kornak .előestéje beköszöntött" a „tuli­pán mozgalom"-mal. Kitűztük a tulipánt, mindenki ott viselte mellén büszkén vallva magyarságát. (Megjegyzem: e tulipánok nagy része Bécsből s még más osztrák sőt német gyárakból került ki!) Én magam is szemtanuja voltam, amidőn egy „tüz magyar" a vásárban tulipánt vásárolt. Intet­tem az illetőt, hogy a tulipán, melyet meg akar vásárolni, osztrák gyártmány. Az illető megvette eme fennkölt szavak kíséretében. „Hát bizony ón már miért nem venném meg, hisz mások is meg­veszik. Ezen megütközni való nincs! Olcsóbb is, mintha Pestről hozatnók s tulipán ez is." Álljunk meg s gondolkozzunk! De az e3zem is megállna ezen, ha sokáig gondolkodnám. „Bécs­ben készítik a magyar nemzeti ellentállást!" „Akad ember, aki tulipánnal akar ékeskedni, — mint a mesebeli szamár az oroszlán bőrrel — s megveszi az osztrákot figyelmeztetés daczára is, csupán azért mert tán két-három husz filléressel olcsóbb. 3 az illető tulipános magyar embernek tartja magát! Igen, igen! Hát nem a legteljesebb keserű guny ez? Hahotára tudnók fakadni az együgyü8égen s az őrült valóságon' És ilyenek a mi tulipános magyarjaink ? Megjegyzem : az illető sajnos, nem gyerek s nem a műveletlen osztályból való volt! Nem is rég történt! Találkoztam egy kollégám­mal, aki megelégedett mosolylyal újságolja nekem: „Képzeld pajtás milyen elegáns ruhát hozattam magamnak!" „Hogy, hogy?" kérdem tőle. Ó el­meséli, hogy egy osztrák vigécínél szövetet ren­delt s íme 12 korona a szövet ára s olcsón meg­várták s milyen nagyszerűen meg van vele elé­gedve. Ajánlta ! Erről az ajánlatról nem nyilat­koztam A ruha bélése pedig tulipános, a kedves kollega ur szintén tulipános, még pedig kívül is, "belül is! A mellén is tulipánt visel, belül pedig a ruhája béllésén! A napokban Alsólendván bemegyek egy keres­kedésbe ! Kivül a kirakat tulipános! A tulajdonos pedig arra, hogy magyar gyártmányt kértem igy felelt: „Uram, én csak elsőrendű gyártmányt tartok." Azonban a tulipán óráját éljük, mint mondám — 8 kell külső mez, mely annyi mindent ki8sé takar, mely a sok sötétségre némi fényt vet? (?) j Magyar tartóság! j Ismeritek-e ezt az 1000 éves agyon sanyarga­! tott magyar hazát ! Ismeritek-e azt az országot, mely tiz évszázad I vérzivataros napjait átélte? Ismeritek-e ezt a j hont, melynek szentjei, martyrjai vannak? Meg I tudnátok-e olvasni vértanúink számát? Magyar tanitóság ! Ismeritek-e feladatotok szent­ségét, nagyságát ? Tudtok-e ennek a szent honnak legőszintébb napszámosai lenni ? S hozzád foidulunk Tanitóság ! Világosisd fel a népet — a hol élsz, — hogy bemenvén a boltba ha két garasért vesz valamit, de tegye hozzá, hogv : magyar gyártmányt kérek! Ha krajczár­ért vesz gyufát, gombostűt, de magyar gyártmány legyen! Nem kell nekünk idegen csábítás, elég volt! Elég volt mindenből, ami eddig keseri volt! Magyar tanitóság ! Te ismered hivatásod nagy­ságát. Tanitói kar! Te ott élsz, a hol a magyar nép zöme, a becsületes magyar polgárság! Te reád hallgatnak, mint nevelőre s vezetőre! Légy községed szeme fenve! Vezesd azt a népet, mely­nek boldogulásáért hivatva vagy élni. Istápold, tanítsd, legyenek okosak s boldogabbak, mint a milyet a rosszakarat kiván nekik! Neveld a kisdedeket egy ujabb, de boldogabb évezred számárai Azok a kicsinyek éitik, tudni fogják, hogy azt a fillért, melyet édesapja nehéz verítékkel keresett meg, csak magyar irkáért, tollért szabad adni. Oh a kicsinyek majdan nagy fának csemetéi. Alsólendva, 1906. aug. 14. Hegedűs Elek. I, OO) w 99 V. ZALAEGERSZEG. Könyv, papir, iró- és rajzeszköz dus választéka. Gépekkel berendezett könyvkötészet. Olcsó és jó munka az iskola idény alkalmával, szülők figyelmébe ajánlja az összes helybeli és vidéki iskolákban használható i->r|]/nrmnn|/ ódon és tiszta uj példányban, Idilli Uiiy V Utl továbbá füzetek, rajztömbök, számtani és mér­tani jegyjetek a legjobb papiron. Tanári Jegy­zőkönyvek naptárral- Bárhol hirdetett könyv megrendelhető a legrövidebb idő alatt. Nagy raktár kath imakönyvekben é3 naptárakban. í—3 Heti hirek Helyiek. A megyei állandó választmányi tagokhoz. A folyó évi szeptember hó 10 éa tartandó törvény­hatósági bizottsági rendes közgyűlésre az 1907. évi megyei költségvetés megállapítása és az 1905. évi gyámpónztári számadás megvizsgálása tárgyá­ban teendő véleményes jelentós elkészítése végett az állandó választmány ülése az 1886. évi XXI. t.-cz. 17. § a értelmében folyó évi augusztus hó 25-én, ugyan a fent kitett közgyűlésen felveendő egyéb törvényhatósági ügyek közgyűlési tárgya­lásának elkészítése végett pedig az állandó vá­lasztmányi ülés folyó évi szeptember hó 3-án mindenkor délelőtt 9 órakor Zalaegerszegen a vármegyeház gyüléstermében fog megtartatni, mely ülésekre választmányi tag urat van szerencsém meghívni. Zalaegerszegen, 1906. évi augusztus hó 15-én. Gróf Batthyány Pál sk., főispán s állandó választmányi elnök. Gyűjtsünk a Csány szoborra! N. N — K 50 f. Mai gyűjtésünk — K 50 f, Hozzáadva a múltkori (2239 K 81 f.) összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 2240 K 31 fill. Kecskemét — persze gazdag alföldi — város a napokban leplezte le a hatalmas Kossuth-szobrot, melyre nem tudom, hány ezer, vagy hány száz ezer koronát szavazott volt meg. Most pedig a Rákóczy-szoborra sza­vazott meg 100 ezer koronát. — Magyar Paizs olvasói! ti csak filléreket gyűjtsetek a Csány szobrára, a rettenhetetlen magyar vértanú szobrára. Igy is meggyül valahogy, ha ma nem, holnap. S ne várjunk Zalaegerszeg vá­rostól sokat, mert ez a város szegény. Zala­megye fiaihoz szólunk. A megye csináljon neki szobrot. 400 ezer ember! Csak két-két fillért adjon mindenki. Egy nap alatt 8 ezer koronánk lesz. A napokban nyélbe ütjük a bizottságot is. De azt óhajtjuk, hogy a bizott­ság már találjon egy kis alapot. Zalavármegye a szabadságharczban. Nóvák Mihály zalaegerszegi áll. tanitó ily czimü könyve most jelent meg. Szétküldése már munkában van. Az előleges megrendelők is küldjék a 3 K 34 fillért azonnal a szerző-kiadóhoz, meit különben a költséges utánvétellel kapják a könyvet. Mivel­hogy a nyomdát — törik szakad — fizetni kell és nagy pénzről van szó. A könyvről lapunk jövő számában majd többet. Most csak annyit, hogy terjedelme 400 lap. Vaskos, érdekes könyv. Benne van Csány László arczképe ós sírkövének rajza is. Aki finomabb érzésű, zalai magyar, az ezt a könyvet bizonyosan megveszi. Királyok napja. Szombaton volt 18 ika, Fe­rencz József királyunknak születés napja, melyet országszerte megünnepeltek Magyarországon, s melylyel ő felsége betöltötte életének 76. óvót. Hétfőn, 20-ika pedig István napja volt. Ezt a napot Szent István királynak emlékere szoktuk orszá­gosan megünnepelni. Amint Árpád honalapító volt, azonkópen első királyunk a megtelepítéssel, azuj vallás felvételével s főképen a közigazgatás meg­tel emtósóvel nemzetalapitó lett. Honnan kerül ki a 73 millió, amit Ausztriába küldülik? Hát Zalaegerszegről is kerül. A bécsi John Thomas Gramli vízvezeték berendező válla­latnak egyik kiküldöttje most vezeti itt a vizet s a munkát Br. Solymossy Ödönnél — mondják — 35 ezer koronáért. Persze erre is azt mond­ják : Nincs magyar vizvezető ! Nincs az ördögbe! Itt lakik Zalaegerszegen Varga I. bádogos, víz­vezeték szerelő ós fürdő berendező. Ez a Varga épen a John Thomas Gramli üzletében dolgozott Bécsben s tanult öt esztendeig, aztán csinált víz­vezetéket az Eszterházy urodalmában ós csinált többrendbeli munkát itt Egerszegen is másoknál. — A bécsi munkavezető itt pöfög s fitymálja a magyart, a buta magyart, aki még egy rongyos vízvezetéket sem tud csinálni; pedig a roszlelkü magyart kellene hogy becsmérelje, aki nem pár­tolja a magyar ipart móg ebben a tulipántos vi­lágban sem, s aki negligálásával bántja a ma­gyar iparosok önérzetét, bántja a mai nemzeti mozgalmat s aki a nemzeti haladásnak a szeke­rét visszafelé húzza. Hibáztatni kell itt a környe­zetet is. Ugyan bizony, ha a nemes Báró nem ismeri a nemzeti életet s a korszellemet: a kör­nyezetének és tanácsadóinak kellene azt ismemiök könyvekből, hirlapokból s jó tanácecsal kellene szolgálniok, hogy van még Mag var országon vala­hol alkalmas ember egy kerti vizvezetósre. A hirlapirás ellensége. — Magamnak s a Magyar Paizsnak tisztázása érdekében tartozom ennek a hirnek a megirásávál. S ez a következő. — Egy idő óta bizonyos kellemetlen hangulat fog el, ha a vármegyei hivatalnak székes házába kell felmennem — móg ha magánemberként is. Ugy volt, hogy eddigelé újságírói minőségben hetenként egyszer felmentem a kiadóba s „No Szabó pajtás, mi újság ? kórdezém. Van ó valami világrenditő esemény?" Van, azt mondja: Jelen­tetett : 1. Háshágyon elégett egy kazal. 300 kor. Biztosítva volt 200 kor Tiszta kár 100 kor. Más: X. Y. segédjegyző kineveztetett Baktüttösre he­lyettes anyakönyvvezetőnek. 3. A lesenczetomaji vadászaton Z W. ellőtte a kis ujját s búskomorságba esett. Nincs több? Nincs. Ilyen ós hasonló híreket közölt Szabó a Magyar Paizs számára, én pedig szintén barátságból küldök neki tiszteletpéldányt. De amint Árvay Lajos főjegyző alispán helyettes lett, a nemzeti ügy diadalával együtt rögtön meg­tiltotta a hirek közlését. Én sem kérdeztem, Szabó sem mond/a miért; sem azt nem, hogy vájjon minden hirlap kizáratik ó vagy csak a Magyar Paizs? A többi lapok ugy sem laknak Egerszegen, a má6Ík egerszegi lapnak a szerkesztője amúgy is bent van a megyében; világos tehát, hogy a kizárást csak a Magyar Paizs bánja, ha bánja. Gondolkoztam, s máig is eleget gondolkozom, mi lehet az oka ennek a kemény rendszabálynak. Inkább czélja lehetne. Egyik talán az, hogv Szabó ne kapjon tiszteletpéldányt. Ez nem éretik el; mert én neki ugy is adok hírlapot, ha ő nem ad is újságot. A másik talán az, hogy a Magyar Paizs ne kapjon hírt. Ez a czól sem éretik el, mert ime bizonyság, hogy evvel a hirrel móg több van. — De ha legkomolyabban gondolkozom

Next

/
Oldalképek
Tartalom