Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-07-05 / 27. szám

MAGYAR PAIZS 1906, julius l. Vasúti menetrend Érvényes 1906. májas 1-től. Zalaegerszegről indul Gzelldömölk-Budapest feló: reggel 5 óra 50 perez, délelőtt 9 óra 29 perez, délután 4 óra 43 psrez. Csáktornya feló: reggel 4 óra 58 perez, este 5 óra 51 perez. Zalaszentivánra indul: reggel 6 óra 10 perez Csatlakozás Kanizsa-Szombathely feló. Délben 12 óra 09 perez. Csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Délután 2 óra 33 perez. Csatlakozás Kanizsa Szombathely feló. Délután 5 óra 9 perez. Csatlakozás Szombathely feló. Este 8 óra 40 perc. Csatb kozás Kanizsa felé. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czelldömölk. felül: reggel 8 óra 43 perez; délután 5 óra 46 perez, este 9 éra 13 perez. Csáktornya felől: reggel 9 óra 20 perez, este 8 óra 34 perczkor. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre . reggel 7 óra 57 perez, délután 2 óra 12 perez, dólutár 4 óra 42 perez, este 7 óra 52 perczkor. A külföldre vitt pénz — tengerbe van dobva, holott az itthon elköltött, termékeny talajba hulló maghoz hasonlít, mert abból fejlődni fog a hazai nemzeti ipar; Távoliak. Kossuth Lajos-szobrot állítottak Kecskeméten s vaeárnap leplezték le fényes ünnepséggel, hol jelen volt Kossuth Ferencz miniszter, Juszth Ggyula képviselőházi elnök, Hock János ós mások a főváios képviseletében is. — A szobrok szaporo dásával terjed a Kossuth-eszme, izmosodik a 48-as történelemnek az emléke ós erősödik a magyar szellem. Felségfolyamodvány. A törvénytelen kormány tisztviselői felségfolyamodvány*- nyújtottak be Szatmár-, Csanád-, Zemplémvármegyékből, mely folyamodványukban állásukba való vissahelyerísüket szorgalmazzák. A kabinetiroda a tisztviselők kérvényét minden megjegyzés nélkül a belügyminiszterhez tette át. Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter az ügyet a miniszteri tanács elé terjesztette, mely a kérvényezőket azzal az indokolással utasította el, hogy a kinevezést eszközlő főispánok beiktatása nem a törvény által előirt formák között történt meg. Franczia szövőgyár Trencsénben. Tiencsénből jelentik: Fréres Tiberghien franczia czég tárgyalásokat folytat a megyei hatósággal egy nagyszabású szövőgyár felállítása tárgyában. A czég 19 katasztrális hold területet, homok- és kőbányát, 100.000 korona segélyt ós 25 evi adómentességet kór a várostól. Trencsén városa nagv előzékenységet tanúsít a franczia czégge! szemben, amennyiben 100.000 korona segélyen kivül az Összes feltételeket elfogadja. Hajlandó volna továbbá 50.000 korona segélyt engdólynzni. A czég lészvény társaságot alakitana két és félmillió korona alaptőkével és tekintve, hogy a kért és megszavazott segély közötti külömbség nem lényeges, remélni lehet, hogy a megegyezés mielőbb létre fog jönni. Helyik njságezikórt kell közlés dijat fizetni ? Pápa város port veszített — nem nagyot,az igaz, de mégis olyat, amit nem kellett volna elvesztenie, A pör azon a nyilatkozaton fordul meg, melyet a város egy a szénszállítással kapcsolatos támadásra vonatkozólag a Magyar Kereskedők Lapjában vá laszképen közzétett. A Magyar Kereskedők Lapja azért csekély 119 K 90 fillért számított fel. (Nem hiába, hogy Kereskedők Lapja. Szerk.) A város nem fizetett, egész helyesen azt mondván, hogy nem küldött ő be hirdetést s nem is jelent meg nyilatkozata hirdetés vagy nyílt-tér rovatban. És bár a városnak volt igaza, a város mégis elvesztette második foken a pört. Miért ? Mert a bíróság azt mondja, hogy a kiadóhivatalnak küldött közvéleményekért fizetség jár, „0 ég, óh eg! te vén kiszolgált katona," mondja a Pápai Hirlap. „Hát a kiadó hivatalnak küldték be ezt a szerkesztőség helyet?! Persze, akkor nem csoda, ha a városnak fi?etni Kell! Ebben az ügyben a szerény véleményünk az, hogy az ujságezikkeknek a tartalma nagyobbrészt világosan megmutatja: melyikben van közügyről szó és melyikben üzletről, vagy magánérdekről s a szerint esik fizettség alá, vagy r.em. Olyanok is lehetnek talán, melyeket a gyakorlati szokás állandósított a fizettség alá. De vannak olyanok is, a melyek vitát provokálhatnak, egyéni meghatározás alá esnek. Az ilyenekért az újságkiadó már a megjelenés előtt vagy kór dijat, vagy nem kór dijat. Ha dijat kór: a beküldő vagy megadja azt, vagy nem adja meg. S a szerint vagy megjelenik a czikk, vagy elmarad. De ha a megjelenés előtt erről a fizéttségről szót sem emiitett sem a beküldő, sem a kiadó: ha épen tetszik a beküldőnek, fizethet; de szerény véleményünk szerint nem lehet biró a világon, a melyik itt igazságosan fizettségre szoríthatná a beküldőt. Krónika a hirlapirásról Dr. Lengyel Zoltán orsz. képviselő otthagyta a Független Magyarország lapot, melybe tartalmas ós erős czikkeket irt annak szerkesztőjeként. Megvált Lengyel Zoltán, mert meg kellett váluia. Mert ő tiszta ideális, becsületes magyar ember. Szomorú históriák! A jó ellenzéki szellemű Független Magyarország tulajdonosának, Rónai Mórnak nagymennyiségű pénzt ad'ak,hogy a furulya-nótára tánczoljon a lap. Mondják, hogy R. Mór tulajdonos máskor is, másoktól is kapott úgynevezett szubvencziót. Lengyel Zoltán mikor észrevette a miskuráncziákat, rögtön ott hagyta. — Borzasztó állapotnak tartom azt, hogy egy lapot két ellentétes jellemű, elvű és irányú ember dirigál. Egyik a kiadótulajdonos, másik a szerkesztő Hogy fér meg egymás mellett egy ügynek a szolgálatában Rónai Mór ur 03 Dr. Lengyel Zoltán? De szomorú história az, hogy Magyarországon egy idő óta a könyvírás ós újságírás merő üzlet és nem lelki élet. A Ganz gyár villam-világitáaával — ugylátszik — Kolozsvár szabad királyi város is torkig van. A kezünkben levő akta mutatja, hogy a szerződést ott is átakarják alakítani, megjavítani, leszállítani, — vagy ami legjobb: házi kezelésbe venni. S érdekes, hogy erre a t;ozgaiomra Zalaegerszeg mozgalma indította őket is. Kuszkó István városi törvényhatósági tag, épen ugy mint Egerszegen Udvardy Vincze tanár, nagy tanulmányozás alá vette a szerződés pontjait s más városok szerződéseit igen sokszor hivatkozva Zalaegerszegre, 8 arra az eredményre jutott, hogy a város érzékenyen károsodni fog a szerződés mellett, érzékenyebben, mint Za'aegeiszeg. Emlékiratot ós javaslatot terjesztettbe a városi törvényhatósághoz, hogy a szerződést változtassák meg. Az eredményről majd értesítjük a közönséget. Ha csak egy évig nem vásárolnánk ablaküveget, lámpaüveget és közönséges öblösüveget Ausztriától; csak e czimen 6 millió 500 ezer korona maradna az országban. Különfélék. Mi lett? Uj darabont: Te! Inas: Na mi? U^ darabont: tudod mi az újság? Inas: Hát mi?Uj darabont: A grófnénak kicsije lett. Inas: No mi lett? Fiu? Uj darabont: Nem! Inas: Hát leány? Uj darabont: Az sem. Inas: Hát mi az istennyila? Uj darabont: Kom.te(k)sze. Sorsűldózte Ferencz megint levelet irt Pestről, még pedig hosszú versben Vándorfi J. nevű „érzenczi szivósz" költő barátjához: Tisztellek! beismerni Atyai . . . . . . Hason' érzetedet kéruém Jani. Hátha azt látnád — minő kezem rajza, Mint volt az a bires költő — Bajza, . . . Nem tudhat — mer hisz elmém még fi, De tetteim . . . „föltámadt Petőfi." stb. Neve alatt: „titkos országgyűlési kém s az ország őre." A levelezés azonban ritkul jövőre. Mert Sorsüldözte Ferencz titkos költő tegnapelőtt hazaérkezett Zalaegerszegre elegáns ruhában s egy igen szóles művészi kalapban. Vegyünk E. M K. E. vásznat! A magyar textiliparra korszakalkotó volt az 1882. óv; ebben az évben ugyanis keletkezett Ujpjsten, Rákospalota hftárán Káro'yi Sándor gróf által e czólra átengedett területen az „Első Magyar pamutfonó és B/övőgyár". Hazafiu szegemtől áthatva alapították eme gyárat, jól tudva, hogy ezen ipar meg honosítása ugyan nehéz munka, mely minden téren sok áldozatot követel, de egyúttal úttörő munkája nem?etgazdasá«unknak, ezer meg ezer magyar kéznek munkát adva, hazánk alsóbb rétegeinek uj megélhetési forrást nyújtva. Ha meggondoljuk, hogy hazánkban Ausztria éveukint több mint 380,000.000 korona értékű textilipari czikkiket hoz be, melyből legalább is 150,000.000 konna munkabérben és más kiadásokban fizettetik tiakkor tisztában lehetünk azzal, mily fontosságul bir az országra az ha ezen 150,000.000 korom, munkabérben és más kiadásokban, Magyarország, ban maradna, néptömegeknek kenyeret adva. Méj pedig azt a kenyeret, melyet magyar búzából sütnek, igy tehát ez uton a magyar gazda agrárproduktumainak ujabb, vagy legalább is fokozottabb fogyasztási piac.ot teremtene A gyár a hozzáfüzöt reményeknek meg is felelt. Hosszú küzködósek után eljutott ma már arra a pontra, hogy gyártmányai a külföld legelső productumaival ugy minőség, mint ár tekintetében kiállhat* ják a versenyt. Megálta a helyét azért is, mert sikereitől felbuzdulva több más hasonló vállalat alapíttatott hazánkban, ugy, hogy ma már honi textiliparról komolyan beszélhetünk. Az eszme tért foglalt mindenüt, ugy hogy a nagyközönség is ezen ipar fejlesztését czólul tűzte ki. A czél eléréséhez pedig maga erejéből ugy járul a nagyközönség, hogy a kereskedőktől lehetőleg csakis honi gyártmányokat követel. Minthogy a kereskedő, mint közvetítő, előbb utóbb a nagyközönség kívánalmaihoz alkalmazkodik, ma a nagyközönség kezében nyugszik eme nagy eszme továbbfejlesztése. A „Magyar Pamutipar R.-T."' ujpoíti telepe minden tőle telhetőt megtesz, hogy gyártmányaival a legkényesebb vevőközönsóget is kielégítse. Ez a gyár, mely 1200 lóerejü gőzgép által hajtatik, 26000 orsó és 400 szövőszók gyártmányait hozza évenkint forgalomba ós körülbelül 700 munkást foglalkoztat; munkabér fejében évente körülbelül 400.000 koronát kifizetve. A gyár munkásai a telepen laknak, saját betegsegélyző-pénztárral bírnak és baleset ellen biztosítva vannak. A gyár üzemköltségei évente a 900.000 koronát fölülmúl ják és fuvarozásai 50 000 koronát tesznek ki. — A gyár productumai a következők: Mindennemű fonál a meczhanikaí ós házi szövéshez, 2—32 számig és pedig 1 ós 2 szálú nyers, fehérített ós festett állapotban, csévókben ós motoláz'-a csomagokban, minősógenkint, mu'Ie, doud'e, hardwater ; mindenféle nyers pamutszöveteket, nyers gyolcsokat, még pedig V. K , V. R, V. P. cabot, szines, csíkos, koc?káa intetteket, flanelletteket és tourista flanelleket, különféle fehérített pamutvásznakat és gyolcsokat, ós pedig különféle czhiffoDokat, székely, Emke 40-es és 50 es, Havas, Erdélyi, Apponyi, Rumburgi, Irlandl, Irish, Emke ós Balhavásznakat, kék munkásöltönyökre való vásznakat, kék munkásöltönyöket, katonai ós csendőrségi fehérnemüket, különféle ipari czólokra használható szöveteket, úgymint szűrő- ós ponyva szöveteket, bányamécs-belet, tisztító-gyapotot stb. stb. Évi forgalma körülbelül 4,000.000 korona. Kívánatos volna, ha minden magyar honpolgár fehérnemü-szükségletót magyar ipari termékből fedezné ós pedig anélkül, hogy holmi nyerészkedési vágytól sugalmazott becsapásoknak ki legyen téve. Ezért az E M. K. E. elnöksége évekkel ezelőtt szerződést kötött a „Magyar Pamutipar R. T."-al arra, hogy egy kiváló jó minőségű vásznat EMKEvászonnak nevezhessen el és e czimem forgalomba hozhasson. — E,.en EMKE vászon rövid időn belül a vevőközönsógnól ugy megkedvelte magát, hagy ma már minden jó magyar gazdasszony a kereskedőtől EMKE-vásznat követel, mert tudja hogy az EMKE-vászon feltótlenül jó ós gzraiuöit honi ipartermék, hiszen máskülönben nem is ajánlaná a< EMKE. Aki EMKE-vásznat vesz, az fejleszti a magyar ipart és fejleszti egyúttal az E M. K. E -t, melynek szent c?ó!jai mindenki előtt ismeretesek. Vegyünk tehát E M K. E.vásznat! A szerk. levele. B. J. A versben vannak jó részek. De jobban össze kellene szerkeszteni. A ritmnsra is több gond fordítandó. Igy nem válnék előnyünkre. P. S. Oltár, Tavaly 2, most 4 jött; tehát rendben vau 1906 jol. 1 ig. F. Gy. Egervár, ügy van! V. Z. lelkész. 1906 ápr. 1-ig Egy lakószoba kiadó a Bozótutezában, Orsits Ferencz szabómester ur házában. Értekezni lehet a főtéri műhelyben is. 1-3 Szivarka papirosból 85,100 k. értékűt vittünk ki, 156,200 koronára hoztunk be. Ez ls csak a ml szégyenünkre íródott.