Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)
1906-01-18 / 3. szám
1 906- január 18 . Meglopták a gazdag tikászt. Kmesz Ferecz zalaszen'ivání t.yukkereskedő betért egy pohár borra Ekkám József vasúti vendéglőjébe. Tárczáját a padon felejtette. Valaki ellopott belőle 1200 koronát bankókban. A tárezát ott hagyta s még hagyott benne vigasztalásul 650 koronát. Terjesszétek a Magyar Paizst! Távoliak. Halál. Egy jóságos derék nagy asszony halt meg a napokban Kolozsvárt 73 éves korában 1 Özv. Takaji Jánosné, szül, Zilahi Kis Eliza, követte most a tavaly elhalt férjét, Tokaji Jánost, marosbogáti minta papot, kinek áldásos működése 1848-tól arany fonálként húzódik végig vidéke., lakosságának történetén. Többek között az Emke is nagy kitüntetésben részesítette volt. S ami a férj volt a szószéken ós a társadalomban, az volt a nő, az asszony, az anya a családban. Kitűnő fiakat és leányokat bocsátott kr szárnyai alól, hasznos tagjául a magyar társadalomnak. Mérnökök, tanárok, közgazdasági irók váltak belőlük. Leányai tanítónők. Irma nevü lánya Kuszkó Istvánhoz ment nőül, aki nem csak Kolozsvárt visel vala vezető szerepet, hanem egész erdólyben nagy neve van társadalmi egyesületeket szervező kiváló tehetsége miatt. A jó asszonyt kiterjedt nagy családja kísérte utolsó útjára. Irodalom. Művészet. Zalavármegye a szabadságharczban. E'ta könyvet Nóvák Mihály barátunk és munkatársunk állította össze nagy buzgalommal és utánajárással. Nyomda alá nem meri adni, mig a nyomdai költség biztosítva nincs. Már régen gyűjtögeti az előfizetőket, nemhogy a maga számára szedjen pénzt, hanem a nyomda számára. Az utóbbbi héten rohamosan jöttek az előjegyzések. Még mindig szükséges azonban 40—50 példányra a megrendelés. Csak előjegyeztetni kell s a könyv átvételekor kell kifizetni a háiom koronát. Jó volna minél előbb megrendelni azt a hiányzó 40—50 példányt, hogy a derék könyv minél előbb, még márczíusban megjelenhessek. A könyvben, mondja, igen nagy hely van szentelve Csány László vértanunknak. Kérjük közönségünket, főleg a zalaiakat, vegyék meg ezt a jó könyvet. Különfélék A szerk. Levele. Lovászi. Ugy van jól, a hogy te mondod. Legyen meg a te akaratod — Ifj. K. J. Orosháza. Nem vigyünk hívságos emberek, de mégis embe rek vagyunk és enuélfogva nekünk is jól esik az elismerés. Köszönjük is meleg elismerő sorait, az érdeklődés mellett. Igyekszünk minél inkább megérdemelni. Szerénységünk mellett is helyben hagyjuk azt a kifejezését, hogyha 50—60 o/o volnánk olyanok, akkor 100 évvel előbb volnánk. Talán még többel is. Mi pedig egyszerű kopott külsejü, fakó emberek vágyónk, de szorgamas napszámosai a nemzeti ügynek s hűséges kifejezői magyar nemzeti érzületünknek.— W. J. Ztárriok. 1905 re, tehát ha már 1 jött, akkor még 1 jönne. E. úrtól természetesen 2. És csak aztán következnék az 1906. A kivánt jávitást megtettem. Vájjon mit szól E. ur az 1906-ra nézve? Üdvözlettel. — N. F. Turnitcha. Értékes levelét és érdeklődését köszönjők. S hasonlókat kérünk. — L. J. Jakabscállás. Nem tudom hog/ történhetett az elveszés. Postai hiba lehet. Földmivelés. Állattenyésztés. ar A kié a föld azé az ország! Selyemtenyésztők figyelmébe A szekszárdi m. kir. országob selyemtenyésztési felügyelőség közhírré teszi, hogy a földmivelósügyi m. kir. minisztérium az országos selyemtenyésztési felügyelőség utján, az 1906. évi tenyésztésre ingyen ad selyem érpetél, ós selyemhernyót mindazoknak, kik selyemtenyésztóssel foglalkozni kívánnak. Akik tehát selyemtenyésztóssel foglalkozni szándékoznak, jelentkezzenek azon egyénnél, aki községben a selyem érpe*e kikeltésével meg van bízva. A tenyésztésre, a gubó beváltási áráia stb. vonatkozó tővebb felvilágosításokat az elöljáróság adja meg. Magyarnyelv. — Nyel-cóben él a. mem zet. — XXXV. A körmondat. Polában hallottam a következő esetet. Melyik megyében, melyik községben, milyen nevü iskolalfeügyelő volt, sem nem mondták, sem nem kérdeztem. Nem is ez a fődolog. MAGYAR PAIZS Bemegy a falusi iskolába az iskola felügyelőlátogató s kérdezi egyik gyermektől, — a hol csak 10—12 éves gyermekek szoktak lenni, hogy mi a körmondat? Mondj egy körmondatof, stb. A gyermek nem tud felelni. A látogató rosz néven veszi ezt a gyenge eredményt s a tanítóhoz fordulva kifejezi elégedetlenségét, mert hát a tanító a felelős, -r- sőt büntetésből azt is mondta volna a tanítónak, hogy adja be a lemondását. — A tanító pedig erre a következőleg felelt. Mélyen tisztelt iskolafelügyelő látogató ur! Én megbuktatnám önt, a magyarnyelvből, ha ön velem körmondatokban beszélne. Mert tetszifc tudni, kell ísmernünkpekünk müveit embereknek a körmondat tanát, elitifliíÉét-; de már gyakorolni még nekünk müveiteknek sem illik, ha magyaros stílusban akarunk beszólni. Egyes kivételes esetekben, kattrarnuson járó beszédekben használják az arravaló emberek, mint pí. Marcus Tullius Ciceró, Kölcsey Feiencz, Br. Eötvös József, Deák Ferencz stb. Ciceró azért használhatta, mert ő latin nyelven beszélt s oda inkább belevág a körmondat szelleme. Br. Eötvösék részint azért használhatták, mert ezelőtt száz esztendővel még a mainál is nagyobb nagyobb mértékben utánoztuk a külföldi szellemet; részint azért is használhatták, mert ők szónokok és költők. S meg kell adni, a körmondatban költői alakzat is van, meglepetés. De a mi falus' gyermekeink sem nem rómaiak, sem nem szónokok, sem nem költők. Nem kell nekik tudniok, kérem, körmondatot csinálni, s még as elméletét ismerni sem De ha már ennyire bele melegedtem, mélyen tisztelt iskolafelügyelő-látogató ur, egy kissé fejtegetem azt is, hogy a körmondatban való beszéd, amilyennek mi határozzuk meg a körmondatot, nem magyaros beszéd. A jó fordulat s a meglepetést okozó csattanossága miatt előre bocsátunk egy sereg mellékmondatot (amikhez hasonlítunk yalamit) s legvégül ostorhegynek, csapónak jön a fődolog, a főmondat, (amit hasonlítunk valamihez, vagy valamikhez). Pl. Mint a nyilt tengeren evező hajó kifeszített vitorláinál fogva haj tátik; (s még egy néhány „mint"): ugy hajtatik életünk hajója is. Ugy e, kérem, ilyen a körmondat. S megfelel talán az indogermán stílusnak; de hálaistennek a magyar stílus megfordítva van. Azért hálaistennek, mert a dolgok rendje, a jobb ízlés, az észszerűség, a logika is ugy parancsolja, amint az Isten a magyar szellemet, teremtette, hogy t. i. igy beszéljünk : Olyan ami életünk, mint a tengeren járó hajó. Vagyis a főbb dolgot mondjuk előbb, az életet, és azután költői világként, amihez hasonlítjuk, a hajót, a mellékgondolatot. Aminthogy előbb megvásáro'juk a kalapot s azután teszünk a karimájába bokrétát. Ez utóbbi esetben megszűnik a czikornyás szerkezet s a körmondat elnevezés is. A körmondat is hasonlat, legtöbbször, csakhogy a részek megfordított sorrendben adatnak elő. Nem vagyok a mellett, hogy iróháborut indítsunk a körmondatok ellen. Csak a tulságra törekvést nem helyeslem. Hiszen a magyar Arany Jánosnak is van körmondata, persze nem olyan terhes, mint Eötvösnek, hanem ilyen kedves kis egyszerű alakban: Mint a vándor hűvös érre; Mint a madár a fészkére; Mint a gyermek anyaölbe: Vágyom én e nyájas körbe. Nem kell irtó háború. De váltig fentartom azt az elvet, hogy az Arany János beszédje is jobb volna igy: Vágyom én e nyájas kirbe, Mint a vándor stb. Petőfi már nem beszélne ilyen nehézkesen : Valamint a gyümölcs függ a fán: Ugy függtem én anyám ajkán. Nem. Ö jgy mondja: S a kis szobába topanók . . . Röpült felém anyára . . . S én csüggtem ajkán — szótlanul, Mint a gyümölcs a fán. A mit én a magyar stilus szellemének tartok s a minek megfelel a dolgok rendje, az ó&zsze'üsóg (ratio) ós a logika: azt kitűnő gyakorlati példák bizonyítják is. Hirtelenében csak négy, de hatalmas négy példát említek: A Halotti Beszédet, Mikes Kelement, Petőfi Sándort ós Bartha Miklóst. Nem kell azt bizonyítani, hogy ezekben megtaláljuk a legjobb magyar írást. 5 A H. A-ben nincs is körmondat. Még hasonlat sincs külön mondatban Benne van a hasonlat a tőmondatban. — ilyen fenségesen egyszerű mondatok vannak benne: Látjátok felebarátaim, mik vagyunk. Bizony por és hamu vayyunk . . . Es evék (Ádám) a gyümölcsből. És a gyümölcsében halált evék . . . Bizony senki sem kerülheti el e vermet (t. i. a sirvermet vagyis a halált). Mikes Kelemen: mindjárt első levelének első mondata: a hajónk olyan nagy habok között fordult egyik oldalról a másikra, mint az erdélyi nagy hegyek. . .•'.•'. . . . de azután ugy kellett ennem, valamint a farkasnak. És nem mondja ezeket megfordítva. • Bartha Miklós setrr'ugy mondja, hogy : Valamint a milyen a tengerben levő Medusa fajta furcsa növény, mely midőn lent van a viz fenekén, szótterpeszkedik és hatalmaskodik, de mikor felszínre kerül, a magasban összezsugorodik, mint egy haszontalan vizes zacskó: azonságos képen olyan a zsarnok is, melv lent a gyenge nép között hatalmaskodik, de fent a nagyobb urak előtt hétrét görnyed. Nem így beszél, mert nem a tengeri növény itt a fődolog; nem arról beszól. Azt csak bizonyításra használja. Beszél a zsarnokról, mely kidüleszkedik lent a nép között, mint viz fenekén a polyp; de fölfelé összezsugorodik, mint viz fölött a Medusa s mint a vizes zacskó. Petó'ű Sándor sem mondja, ugy hogy : A milyen a felhő, Olyan az én lelkem s az én dalom. Hanem: Olyan az én dalom. Mint a felleg. S mint az é^nek villámlása, íme elé is idézem: „Oh de mig a pohár van kezemben, Nemzeteknek keze van bilincsen, S a milyen víg a pohár csengése, Olyan bus a rabbilincs csörgése. Dalaim, mik ilyénkor teremnek, \ Fellegei bánatos lelkemnek. De mit tűr a szolgaságnak népe? Mért nem kél föl, hogy lánczát letépje? Arra vár, hogy Isten kegyelméből Azt a rozsda rágja le kezéről? Dalaim, mik ilyenkor teremnek, Villámlási haragos lelkemnek Ezeket felelte r falusi tanító az iskolalátogatónak a körmondat ügyében. Legalább ezeket felelhette volna. Arról aztán nem tudok, hogy vájjon elcsapták e„ vagy nem csapták. Borbély György. A levegőben. Zalaegerszeg. Magasság 156 m. abs. Jan. hó Barm. m/m reggel ' Hőms. c. |7 órakor Felhőzet Szél. Jegyzet 12 772 2 h bor. — — 13 767 1 m bor. — — 14 764 0 bor. — eső ry. 15 774 1 h ragy. — — 16 773 2 h í ragydk jég-bordás 17 773 2 h bor. dk köd 18 768 3 h 1 bor. — köd Időjárásunk csendes, borongós, gyengb fagyok, reggeli ködök néha-néha, de hónak még eddig semmi nyoma. Az időjárás képe f. hó 16-án reggeli 7 órakor Zalaegerszegen volt 2 fok hideg, Árvaváralján 10 h, Budapesten 1 h, Kolozsváron 9 h Bukarest 9 h Prága 2 h, Krakkó 2 h, Szenpétervár 5 b, Moszkva 6 h Bécs 2 h, Berlin 2 m, Pári3 5 m, Róma 4 ra, Fiume 3m, Szerajevó 8 m, Konstantinápolyban 5 fok meleg volt. Bk. Felelős szerkesztő: Z. Horváth Lajos Lapkiadótulajdonos az Alapító. Nyomatott Tahy U. Utóda kkjvnyonuVÁjáhaü Zalaegerszegen.
