Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-06-14 / 24. szám

4 M A G Y A R 5' A 1 Z S 1908. junius 14 Zalaegerszeg, 1906 jur.ius 9. Brenr. kat. ögv' előadó. Pályázati hirdetmény. Za'aváímegye alispán­jának 0269. n. 906. számú rendelete folytán. Zalaegerszeg rendezett tanác-:u városnál megüre­sedett s a képviselő testület által választás utján betöltendő városi tiszti ügyészi ós egy kültaná­CsOsi állásra pályazatot hirdetek. A tiszti ügyész évi tiszteletdíja 800 (nyo'czszáz) korona. A kül­tanácsosi állással javadalmazás nem jár. Felbi­valnak a pályázni szándékozók, kogy kórvényeiket, még pedig a tiszti ügyészi állásra ügyvédi okle­velük bemutatása, a kültana'csosi állásra nagyko­ru-igukat s erkölcsi előéletüket igazoló okmányok fcec atolása mellett a város kópv. testületéhez Cíimézve, legkésőbb folyó hó 25-ig bezárólag a pc^aimesieii iktató hivatalba nyújtsák be. A tisz'ujjitó közgyűlés a píhásat lejárta után fog kitüzetni. Zalaegerszeg. 1906 junius 18-an. Vár­hicij- Lajos polgármester. Szabadjunk el ezektől a cziganyoktól". A Müller stube' czimü osztrák maion ipar közlönye egy czUke végén 1903­baa ily előzékenyen bncsnzott a magya­roktól Megyeiek. Egyházmegyei hirek. A megyés püspök Újvári Ferencz apát-kanonokot a veszprémi plébánia vezetésétől saját kérelmére fölmentette a a plé­bánia vezetésével Adám Iván kanonokot bízta meg. Zalamiháljfai plébánossá a vallás- és köz­oktatásügy miniszter Gergvesi Ferencz lengyeltóti segédle'készt nevezte ki. Bereczk G.sula zalam­hályfai ideiglenes adminisztrátort a megyés püspök Pacsára küldte segédlelkésznek' Ilaukó András gyömörői plébános és Szabó József szepetki lel­kószhelyettes a zsinati vizsgálaton egyhangúan képe-ittettek. A szegény mun^ásoSt. Itt-ott Zoliban is sztráj­koljak a munkások, pl. Bessenyőn a Skublics Káto'y birtokán akadt vagy 10 Zalatáinokon Stadel Jánosnál ia egy kettő, s Páka vidékén. Vagyis a szerződéi ellenére fölhagy a munkával s magasabb bért kövttel. A í.'n kimegy a főszolga­bíró. Ez még hagyján, meif ez meggyőzi szóval é3 magyarázattal, hogy törvénytelen dolgot mivel az ipse s erre vissza áll. De "kimegy a csendőr, ez nem magyaráz, hanem fegyveresen bekíséri a tör vénybe, fogházba s punktum. Mig az a szuronyos hatalom má: vörös posztó az ember szemében. Szóval elzárják 10-20—30 napra a nyomorult j embert. Pedig hát a dolog ugy van, hog bu;to- ! gatják őket A fővárosból iend?zerrel 1-küldött sztrájkvigéczek bujtogatják. Ezek odább állnak s a nyomorult együg.vü emberen elverik a port Ujabb in a szepeíneki mezőgazdaságról 53 bajc-ai és fifyeházai munkást vittek be Nagykanizsára s 10—14 napi fogházra büntették. Á bujtogatok központja Pesten van. Onnan járo?k hódító útra az apostolok. DÜ vidéken is vannak bókközpontok. I !)tn Nagykanizsa is. ír ják, hogy Nagykanizsáról is járnak ki bujtogatok. — Tessék csak elmél­kedni a népiélekről, a népszellem megváltozásáról Kik változtatják míg? Hol vannak a központok ? Legújabban Sümegen, Vindomyalakon, Ürmand­lakou, Petriventén, Kámánház*. Söjtör, Hahót, Jakabfa, Igricze, Boldogfa, Be -enyő stb. köz­ségekbea is volt sztrájk. Szomorú dolog, hogv néh>l a munkaadó birtokosok sem tartják meg'a törvényt a szerződésnél. „A varmegyéhez" cz. cukkében a Balaton vidék, az alispán választásra vonatkozólag a követ­kezőket írja.- „Az én meghatározásom'szerint az alispáni állásra csak az a megfelelő, aki egészen ember. Szerintem nem csak az az oda való etber. aki iskolai végzettségénél fogva magának igényel­heti ezt a díszes állást; hanem olyan is legyen az, aki néhanapján a szivévé, is gondolkodik. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy hiányos j képzettségű embert állítsanak oda. E len ' wő'.eg. iv>, ha rajtam állana, olyan embert állítanék oda. akinek a szivf óságáról meg volnék győződve ,\i s szóval: akt az alárendelt legkisebb hivatalnokával szemben is először ember, és csak azután hivatal főnök. Mert az ellenkező gondolkodás leigázottakat, márként szólva: nyomorult páriákat ismer azokban a szorgalmas vármegyei hivatalnokokban. Ismerek abban a nagy apparátusban olyan', aki hérosznak képzeli magát. Nohát kérem, az nem főnöknek való. Menjen az égbe, ott talán talál magához valót, tisztesség ne essék mondván. Mert hát itt a fuldon r,em félistenek, hanem érző emberek vannak. E'. az egyik fel'étcl. A másik mii az az anyagiak terén mozog. Aki abba a székae kerül, annak anyagilag függetlennek kell lenni. Vagyis: nem a tiszteletdíjért kell abban a szék­ben ülnie, hanem a közjóért hozandó áldozat fejében. Ennek az alispáni választásnak el kell döntenie azt, hogy sziklaszilárdság kell e abba a székbe, avagy elegendőnek tartja e a vármegye közönsége azt, hogy holm; ingadozó nádszálat állit a tomboló zivatar elé. Mondják el mások is, kit tartanak oda érdemesnek; én csak azt mon­dom: okuljun a múlton! YPT." Anyakönyvi felügyelet. Minthogy a belügy­miniszter Í50Ó8 Pongrác, anyakönyvi felügyelőt a belüg;. miniszteiiumba rendelte, a felügyelői állás evvel megszűnt. Ezután a közvetetten felügyeletet a jáiásókban a főszolgabirák, rendezett tanácsú városokban a polgármesterek végzik. A második fokú felügyeletet pedig a vármegye alispánja tel­jesíti. Agyonlőtt vadorzó. Németh József, a gróf Festetich Tasziló tulajdonát képező 0!iár-uj majori erdő őre e hó 10 én ellenőrzés közben Odor István oloszkai (Yasm.) lakost vadorzáson érte. ódor az erdőőr felszólítására lövéssel felelt, s ez a lövés az eidőőr fülét Iukasztá keresztül. Erre az erdőőr is lőtt. Ez a lövés pedig Odornak a szivét találta, ós 6 7 perez a'lat kioltá az életét. Ódort fel bonc tolták. A vizsgálat serényen fo'yik. És oly sokan vagyunk, hogy az Istentől ingyen ado:t vadért még egy ember életét sem sokaljuk ! Érdekes üzlet a meggy-szárakkal. Epstein Ödón sümegi lakos a következő felszólítást kül­dötte lapunkhoz. Nagymennyiségű cseresnye és meggyszárat veszek. Eddig ez C3ak elkallódott. Ha ennek gyűjtésével foglalkozni óhajt, kéiem tudassa velem, l'tasitás. A cseresnye és meggy­szárát árnyékos helyen kell megszántani. 3-4 kilóból lesz 1 kilógtam, kilója 1 k. 20 f. — Nem tudjuk mit csinál Epstein ui a cseresnye3zátakkal, de mindenesetre hasznos foglatkozást nyújt vele a gyermekeknek is. Koltai Lajos Zilamihálji körjegyző e hó 6 án meghalt Bpesten a k i házban. Nagy tüz volt izombaton és vasárnap Alsó­hahőton. A korcsmáros pipájától ki^»uladt és 14 ház a melléképületekkel ós sok állattal együtt elégett. A zalaszeatgróti ipartestület pünkösd nap ján Nagy Kálmána-veudóglőben tekeversenyt és tánczmuUtságot rendezett jó kedvvel é3 j;zép sikerrel. A felüifizetést jövőkor közöljük. Vasúti menetrend. Érvényes 1906 mi;us 1-től. Zalaegerszegről indul Czelldömölk-Budapest felé: reggel 5 óia 50 perez, délelőtt 9 cra 2S perez, délután 4 óra 43 perez. Csáktornya felé: regge) 4 óra 58 perez, este 5 óra 51 perez. Zalaszentivánra indul: regge! 6 óra. 10 perez Csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Délben 12 óra 09 perez. Csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Délután 2 ói a 33 perez Csatlakozás Kanizsa Szombathely feié. Délután 5 ora 6 perez. Csat­lakozás Szombathely felé. Este 8 óra40 p«rc. Csatla­kozás Kanizsa felé. Zalaegerszegre érkezik Budapes * - Czelldöm cilk, felől: reggel 8 óra 43 perez; délután 5 óia 46 perez, este 9 óra 13 perez. Csáktornya felől: reggel 9 óra 20 perez, este 8 óra 34 perczkor. Zalai zentivánról érkezik Zalaegerszegre . regsel í óra 57 perez, délután 2 óra 12 perez, délután 4 óra 42 perez, este 7 óra 52 perczkor. — Fekély keletkezett a nyelvemen­— Nem csudáikozom; osztrák szivarszíp'kát használsz. Távolia*. Ejy ujságiró halála. A Fogadó cz. laptár­sunknak egjik munkatársa, Török László halt meg a muk héten 37 éves korában, elég korán, fiatalon. A Fogadó szerkesztősége gyászjelentést adott ki róla. Hegyi Aranka nagy színművésznő meghalt Bpesten 51 éves korában. Szabolcsi levél. Vajda József bankhivatalnok Zalaegerszegről a szabolcsmegyei Kisvárdai Ipar és Kereskedelmi bankhoz ment át a onr.an kül­dött leveléből írjuk ki a következő közagyi része­Ke': Az itteni népéletből és viszonyokból az „Amerikai kivándorlást" különös fontosságúnak kell felemlítenem E< a nép aztán fel tudja fogni „Amerika fogalmát". Itten eladósodnak. Kimennei Amerikába, —(az náluk oly egyszerű fogalom, mint nálunk Budapestre menni), O'nnan küldik be a pénzt, szóval teljesen tehermentessé teszik bir­tokaikat, akkor haza jönnek móg egy csomó pénzzel és boldogan gazdálkodnak újra, de már okosabban. Számtalan család igy szerezte vissza régi birtokait. Ea neme a kivándorlásnak nem mondható károsnak. (Jól van, jól, de ez a neme a kivándorlásnak nagyon ritka, 1%. Csak r,e kápráztassa ez el a szemünket. Sz.) A mi bankuak számtalan Amerikai magyar, német, franczia bankkal van összeköttetésben, ahhonnan az itteni, ott élő magyarok pénzeit küldik haza. A városban külön iroda van a kivándorlási jegyek kiszolgá­lását a. Egyrésze jön haza, a többi megy ki. Engem ez a dolog először ugy meglepett, hogy nó! — Az egé3z vidéken sok a gyár pl. Kőolaj finomító, szeszgyár, olaj-kenőcs stb." — (Ez már jó Sz.) Szép Tulipán országból. Az országos statisz­tikai hivatal közreadja a márczius havi adatodat: Márczius havában élve született gyermek. 67934 tavaly ugyanebben a hónapban 65250 A születési többlet ez évben 1634 A halálesetek apadása 7289 Szaporodott volna a lakosság ebben a hónapban 8973 fővel, vag) mondjuk; kerek tizezerit). Az ám, most nézzük a kivándorlásokat: Kiállítottak útlevelet: 33216 ebből Európára szólt 11958 tehát Amerikába ment 21548 A visszavándorlások leszámításával maradt tiszta kivándorlás 17171 mondjuk kerek számban csak tizenhétez<:r Tehát hétezer emberrel több vándorolt k: — Amerikába, mint amennyivel az ország népese­desi mozgalom révén gyarapodott E,'_y hónapban hétezernyi apadás és tizenhétezernyi kivándorlás. És ez nem is a legrosszabb hóuap. De tegyük föl, hogy a Iegic°szabb és hogy átlag csak öt­ezer az ap dás: akkor is hatvanezeirei apad a la­kosság évente, a kivándoilások pedig háromszo: annyira, vag) is egyszáznyo'ezvanezerre íugnak. Még szomurubbá válik a statisztika, ha figyelembe vesszük, hogy a kivándorlók között volt 5142 egyén, akinek anyanyelve magyar. Tehát hatvan­nezer magyaremb:r vándorol évente Amerikába, vagyis a népesség egész apadása jóformán a ma­gyarság rovására, az elmaradó szaporulat a többi nemzetiség rovásáia esik. Ilarmincz óv alatt a C'unaid L'ne állami szubvenezióval ilyenformán az egész magyarságot elszállítja Amerikábi. Miképp ke'l beíizelni az adóhátrálekokai ? Nagy jelentőségű dciog most, amely minden adó­fizető polgárt, kivéve akik a törvóuytelen kormány alatt fizettek adót, kiváltképpen érdekei, hogy miképpen kell az ex'ex miatt elmaradt adókat befizetni. A kormány az inderanitási javaslatban határozta meg a fizetés módját s a pénzügyi bi­zottság az adóhátrálékok befizetése tárgyában a következő § t vette fel az indemnitási törvény­javaslatba : 5. §. A'. 1905. évből száimazó, valamint aa 1906. év I negyedéből származó kozadótaitozások befizetésére következő határozatok irányadók : 1. 1905. jaüuár elsejétől az 1906. évi "július 15 éig késedelmi kamat számlásának helye nir,C3. 2. A jelzett adótartozások két egyenlő részlet­ben- még pedig az első részlet 1906 október végéig, a második részlet 1907. óv végéig fizet­hetők 3. Az ekképp elhalasztott adótartozások után olyan adózóknál, akiknek évi tartozása 200 ko­ronát nem ér el, késedelmi kamat felszámításának hehe nincs. 4. Ezenkívül felhatalmaztatik a pénzűt; mi­niszter, hogy egyes adózóknak indokolt kéreímére a fennebbiekben megállapított határidőn tui ter­jedő halasztást engedélyezhessen, sőt a késedelmi kamatot tekintet nélkül az adótaitozá3 nagysá­gára, meitányos elbírálást igénylő esetekben el­engedhesse. 5. Felhatalmaztatik továbbá a pénzügyminiszter, hogy az illetéktartozások befizetésére nézve a fi­zetésre kötelezettek helyzetének méltányos figye­lembevételével szintén messzebbmenő halasztáso­kat engedélyezhessen s indokolt kérelmükre a késedelmi kamatokat is elengedhesse.

Next

/
Oldalképek
Tartalom