Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-06-14 / 24. szám

VII. év Haíasyersaceq, (§06. junius 14, 24. szám. i'í££i»í'é*i ír: ifj (rrrt i korom*, fii érr« S korona. 5*«íy«i érr« 1 kor. Sgjw nim 8 fiitér. Alapító és szerkesztő: BORBÉLY GYÖRGY. Hirdetések dija megegyezés szerin Wyilttér sora 1 kor Szerkesztőség és kiadóhivatal : "Wlassics-utcza Felelős szerkesztő: Z HORVÁTH LAJOS IVCEGjeljd^IK: B: E E K E E IV T GSXJTŐRT OIEÖ S T EJ. Magyarország kőszene, faja, vasa, reze, aluminiumjs, tízszer akkora mennyiségben fog termeltetni, mint ma. A vámterület nyomán keletkező gyáraknak es iparvállalatoknak nagy szüksége lesz ezekre. Szegény tisztviselő. (ír.) Említettem, hogy a tisztviselők csoportjába sorolom azokat is, akik dijtok, írnok stb. czimen dolgoznak; főképen azért, mert a megélhetésre nézve náluk is épen ugyanazok a feltételek. A tisztviselőknek évi fizetésök tebát 600—800 koronától felfelé 10—lő ezer koronáig megy. A múltkori elég hosszú czikkemre sokan azt mondhatnák: az csak olyan poétikus lári-fári, — nem ugy van az a valóságban. Jól van. Csináljunk hát reális számítást. Járjunk a főidőn. A 600 és a ritkább 10—15 ezer koronás jövedelmek között vegyünk egy közepes állapotot, pl. a 4000 koronást. 4000 korona! Ez már szép kis pénzöszszeg

; ugy é? Kivált ezelőtt 10—15 esztendővel szép volt; egy közepes család nem pazarolva elég uri módon megélhetett belőle. Most is jó pénz. Ennyit kap egy kőzéprendü tisztviselő. Hány embert kell eltartania ennek a négy ezer koronának ? Néhol csak egy embert. De némelyik tisztviselőnek olyan terjedelmes családja lehet, hogy gyermekeivel, gyámoltalan apjával, anyjával, nagyapjával, nagyanyjául, nevelt fiával, cselédségeivel felmehet '20 ra is családtagjainak a száma. Némelyiknek egy gyermeke van; némelyiknek lehet 8-10." És vegyünk fel szerényen egy középszámct. Magam is teméntelen embert ismerek a tisztviselők között, a kiknek hat-hat gyermekük van. A család tehát nyolcz tagból ál!. Valamelyes inas, szolga, cseléd, kell \jgy-e? Ha egyébért nem a világ szájáért. De bizony okvetlen kell a gyermeknevelésnél a Begitség. Tehát kilencz tagból áll a család. Ez elég közép szám 1 és 20 között. Négyezer korona fentart kilencz embert. Ruházattal csak ny olczat, élelemmel kilenczet. Ne felejtsük el. S jegyezzük meg, hogy a vidéki városokban nincs mellékes jövedelem. Tehát marad a négyezer korona. A kiadásokból — könnyebb áttekinthetőség czéljából három csoportot csinálok. A természet törvénye szerint első a legfontosabb, az élelem, második a ruházat, harmadik a mellékes kiadások csoportja. Ám a mesterséges divatnak a törvénye szerint fontosságra nézve mindezek egészen megfordított sorrendet követelnek. Tehát én is megfordított romndben tárgyalom. A látszat kedvéért, a luxusért, legfontosabbak a mellékes kiadások. Azután jön a ruházat és legutolsó az élet, vagy étel. Ez mindegy. I. Mellékes kiadásokra a mult czikkemben hirtelenében felsoroltam valami huszonöt pontot. De legyünk csak nyugodtak, higadtak, reálisak. A zalaegerszegi kaszinói dij . . 24 K Egy házi újság, napilap pl. a Magyarország, vagy helyette - egy szépirodalmi 28 K Egy megyei lap általában . . . 8 K Egy más valamily en, amelyet vagy a hivatalért, vagy a felekezetért, vagy a barátságért kell hozatnia . 8 K Köny vekre egy évb<n . . . . 10 K 3 humánus egyletnek 4—4 Kegyüti 12 K Az asszony kedvéért, vagy a nagyleány érdekéért egy évben legalább egyszer bálba, majálisra, hangversenyre, korcsolyázó térre stb., -legalább egyikbe el kell menni. Báli köntös, csipke, stb. s három embernek egyéb kiadásai ez estélyen összesen 100 K. Szóljon, aki sokalja. A férfiú banketre s hasonlókra évenként kétszer összesen 10 K Czigánynak, pinezén-k stöbbeíféle 3 K Szóljon, aki egy esztendőn át pgy kotonánál kevesebb borravalót adott a pinczérnek. Felülfizetésekre összesen 2 K Különféle társiságokkal besodródik az ember egy évben ötször a korcsmába egy-egypohár sörre összesen 1 K (Ha véletlenül nem sok ez). Koldusoknak összesen 1 K Felekezeti adó 10 K Tüzelő fa, öt ól 36 koronával 180 K Világítás 1 52 K Lakásbér 500 K (Pers/*, mi 600 —700 koronásban lakunk) Van aztán még zászlóavatás, templomépítés, szoboralap, özvegyek, árvák, elaggottak, süketek, némák, vakok, kórházak, tüdőbetegek, lelenczházak, „rongyos egyletek" ügye s ezekfn kivül még valami száz darab. Mindezekre összesen kimegy 40 K A mellékesekhez számítom a bútor költséget is. Törik, szakad, romlik, kopik — asztal, dívány, pohár, csupor, fazék, fakalán. Ezeknek a pótlására, keveset mondok, ba évenként felveszek 60 koronát. Nem elvből, csak bizonyos nézőpontom miatt idesorolom az iskoláztatást is. A hat gyermek közül három bizonyosan jár iskolába. Egerszegen a tandíj 60 korona, és kevés az a 40 korona, amely könyvekre menne és arra a tenger papirfiizetre, melyből a közvetítők bizonyosan nagyobb anyagi haszuot húznak, mint a mennyi szellemi hasznot nyer vele a nemzeti kultura. Szóval, egy gyermek 100 korona; három gyermek 300 korona; de a második s talán a harmadik is egy kisebb, olcsóLb iskolába jár. 300 koronánál kevesebb a költség. Ha helyben van bkola. Csakhogy hátba egyik a három közül, vagy talán kettő is egy ideg-n városban tuuü: akkor már csak egy gyermekért is 600 korona kell. Hanem csináljunk középutat. \ három gyermeknek ide-oda belekerül az iskoláztatása 450 K Ha mind a hat darab leány — nó akkor meg amugyis elég az áldásból, — s köztük ba egyik fiúgyermek, evvel egy kissé kevavebb a költség, de ez meg szereti a sportot, pl. a korcsolyázást de mit beszélek? Fiúnak, leánynak egyenlően szükséges a karcsolyázás nevelési tekintetből is. Ezért tehát legalább két családtagnak be kell iratkoznia s tíz-tíz az összes fizetés 20 K Bizony nem nagy tiszteletdíj lesz, ha a gyógyszertáraknak és o vosoknak fizetendő költség 60 koronát tesz. Állami adóba nyugta bélyeggel 125 K Talán kevesen gondolnak arra, amit most említek. Pedig ez is egy ült jár az élettel. Mindenkinek van valami kedvtöltése, szenvedélye, sportja. Némelyik szenvedély hasznos, némelyik ártalmas. De nem tehetünk róla. Épen olyan fűszere ez az életnek, mint ételnek a só. Egyik ember szereti a vadászatot, a másik a lovaglást, harmadik a bicziklizést; egyik kártyázik, a másik i

czik, a harmadik utazik; egyik korcsolyázik, a másik tánezol, a harmadik szereti a virágot s bokrétákat vásárol magának s a kedvesének. Van olyan, aki m'nd a kilencz sportot kedveli. De legalább kettőt ezekből kell is művelnie, különben az élettől elszakítva megredvesednék, mint a földből kitépett fűzfa. Erre a költségre bátran kell számítani. 100 koronát. Nincsenek e pontok között még a véletlenül jöhető csapások. De azok nélkül is kitesz ez az apróság kiadás 1804 koronát II. A szükségleteknek második csoportja a ruházat. Két rendbeli ruha kell egy embern-k ugy é? Egy nyári s egy téli. Az őszit és tavaszit tudjuk bel^. Hétköznapi, ünneplő, az is miudegy. Összesen két rendbéli. Ez el is szakad. Pár hétig foltosán és kopottan is kell viselni, ha megengedi az illem, ha nem. Egy rend ruha 25 frt. Nem a levegőből beszélek. Ez a legolcsóbb a tiszteséges ruhák között. A két rendnek az ára tehát 100 korona. A téli kabátból elkopik egy évben 10 kor. értékű, a tavasziból 5 kor. értékű. A kalap eltart egy évig. Én a városban legegyszerűbb kalapot viselek. 8 koronát fizettem érte. Szalmakalapra szánjunk egy koronát. Jó czipőből elég ké-t pár? Legyen elég talpaltatással. Egynek az ára — persze a jónak 18—20 korona, de ne fizessünk többet 14 koronánál. A két pár 28, talpalással és egy folttal 33 kor Ingre nyakravalóra, kesztyűre nem tudom mennyi kell. Számitok összesen 10 koronát. S egy ember fel van ö töztetve igy 167 koronával. Csakhogy nyolcz embert kell ám fölóltöztetni. Készséggel elismerem, bogy a gyermekek számára olcsóbb a ruha, czipő stb. Sőt azt