Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-01-18 / 3. szám

MII. fcalacaerszeg, 1906 január 18, / (y mf " 3. szám. Aiapitó és főmunkatárs: BORBÉLy GYÖRGY Felelős szerkesztő: Z HORVÁTH LAJOS MEGJHL-EIT'IK: H E T E N K É-'Sr T OS"Ö"TÖETOK:ÖIT ESTE £lőfíMtéci ár Sgy érr* 4 koron*. F6» ón* 2 korosa ü®£y«l érrt 1 kor. KgyM uán 8 fillér Hirdetések dija megegyezés szerint Nyilttér sora 1 kor Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wlassics-utcza A védő egyesületről. Nem egyéb közösségnek, h inem az érzés rokonságának a révén szólok hozzátok: magyar emberek. Sokan vagytok. Az igazi magyar emberek között egyetlen egy sincs, aki meg nem értené szavamat Az nem kepezhet akadályt, hogy az egyik talicskan tolja a földet; a másik baltavai egyengeti a házi gerenda oldalait; a harmadik nadrágot varr; a negyedik gépet vezet, s ugy szerzi meg a kenyeret. Mindannyian magyarok vagyunk. Ennek a tudata adja elem azt az el nem vitatható biztosítékot, bogy reátok: mint kőszálra, felépíthető a magyarság védelmére szolgáló épület. Csak félre ne értsétek! Az az említett biztosíték csak ugy lészen hathatós, hogyba egyenlően nyújtjuk azt. Vagyis: ha két iparos munkás, három napszámos, tiz hivatalnok, őt gazdálkodó és még több magyar ember nyújtja azt. De ez csak képlet. Mindanyiunknak helyt kell állani az oszlopok szilarditasára. Hiszen nemcsak az említettekből áll nemzetünk, hanem az anyagi téren tehetősebbekből is. Ide kell számitanom a kereskedőket és nagybirtokosokat. Hogy reátok, mint koszá ra hivatkoztam, annak oka azon feltétlen eredmtny, a melynek kulcsa t» ti kezeitekben vágjon. Ti vagytok kis emberek az evés és étel között a kanál. Megértitek-e, hogy nélkületek a védőegyesületet felépíteni nem lehet? Hiszem, tudom, hogy meg ! Előre tehát a magyarságért. Mondjátok ki, hogy a mai naptól mindennemű idegen gyártmányt boykotáltok. A czipész a fa és vasszeget, a bőrt, a fonalat, a sámfát, és egyéb kellékeket csak magyar gyártól veszi meg, A napszámos csak magyar czipész vagy csizmadia készítette lábbelit fog viselni. A hivatalnok magyar tintába mártott tollal magyar papirra rójja a közjóért hozott rendelkezés sorait. A gazdálkodó magyar gyári gépekkel teszi könnyűvé az édes anyaföld megművelését . . Egy szóval: élet czéllá A boszorkányok. Az irodalmi és művészeti kör estélyén előadta Tuczy János főgimn. tanár. I. A boszorkány okban való hitet az ókori népektől vette át a kereszténység. Már a régi görögök igen sokat tudtak beszélni, Lámiáról, egy igen szép és gőgős királynéról, ki tiltott sserelmi viszonyban ólt Zeus istennel. Zeus neje azonban, a féltékeny Héra, neszét vette a dolognak, s a tiltott viszonyból származott gyermekeket mind megölte. Lámia pedig viszonzásul az országban talált összes gyermekeket pusztította el. Ezért Lámia az istenek büntetéséből megvakult, szemeit erszényben hordozta, de az isteni kedvesétől nyert hatalomnál fogva, azzá változhatott, amivé akart. Féltek is tőle a görögök! Lámia nevét gyermekek ijesztésére használták. Lámiában való hittel együtt járt a hozzá hasonló, érzéki, buja és vérengző nőkben való hit, s gyakran megtörtént, hogy nőket, mint megigézések okozóit vádolták be. A rómaiak hasonlóképen hitték, hogy vannak kell kitűznünk az idegen gyármányok kiszorítását. Nem szabad hitelt adnunk amaz állitásnak, h 'gy a külföld a hazainál jobbat termel. Nyomást kell gyakorolni a kereskedőre, iparos vagy munkástársaitokra; a családtok körében pedig: fel kell tennem, hogy mint családfők feltétlenül érvényt szereztek ezen hazafias érzés parancsának. Lehetetlennek tartom, hogy olyan akadjon közöttetek, aki kövesse azt a hivatalnok embert, aki kijelentette, hogy ő magyar gyártotta tollal írni nem tud. Avagy követnétek-e azt az urat, aki a kézelőit Bécsből hozatta? Hát az az egyén kedves lenne-e előttetek, aki még ma is — Í nemzeti öntudatra ébredés korszakában — az „Union" gyújtóért és „Kalodont" fogtisztitó szerért küldi cselédjét? Helyettetek, a nevetekben felelem: Nem I De a dolog kényesebbik oldalát még nem is néztük. A szoharcz semmit seui segít, ide tettek kellenek. A kérdésnek ez az oldala: darázsfészek. A czipész, asztalos, lakatos, kalppos, szabó, bádogos és m^tj ipa- •-!. keséken van a helyzet kulcsa. Ha ők a magukévá teszik az előbb hangoztatott elvet, akkor megnyílik a Kánán. Persze, éz még csak a kisebbik tett. A nagyobbik az már áldozattal jár. Azt kívánja ez az elv, hogy még a magunk kárával is elő kell segíteni a megoldást. Az iparos tehát munkájának árát szállítsa a lehető legolcsóbbra. Előre a jó példával. Ha a boykottot érvényre juttatjuk, a kereskedőnek is be kell látnia, az idegen portékák iráliti előszeretetének hátrányait, és kényszerül a nemzet mellé állani. Lehetséges — de nem bizonyos, — hogy ezen a téren veszteség éri a buzgólkodókat. Az ilyen kicsinyes dolog ne akassza meg az iparvédő egyesületbe való tömörülést. Ami az esetleges veszteség természetét illeti: az lehet időleges, de nem állandó. Tehát oknélküli volna a félelem. Próbáljuk asszonyok, akik a csecsemők vérét kiszopják, vagy saját emlőiket adván nekik eltörpítik, megrontják. Szerintök az ilyen nők baglyokká változhattak, s innét vet

fék latin nevüket: striges, ami magyarul éjjeli madarakat „baglyokat" jelent. A zsidók Talmudja bizonyos Lilithről emlékszik meg, mint az ördögök szülőanyjáiól s az újszülöttek megrootójáról. Hogy pedig-Lilith a csecsemőknek ne árthasson, a lebetegedő nő szobáj iban : Is'en, Ádám és Éva neveiből egy háiamszöget rajzoltak, s ezt irták a falra: „Távozzál oh Lilith!" Ezek és ezekhez hasonló babonák a keresztényekhez is eljutottak, s ekként telve vannak velők a régi keresztény hagyományok, mondák, törvények ós Ítéletek, melyekben a mvsticismud a gonoszsággal, az iszonyatos a csodálatossal karöltve jár. És habár ;alálunk is néha tudósokat, törvényhozókat, királyokat, kik a boszorkányok létezését tagadják, mint pl. Kálmán magyar király (1095— 1114), de a köznép mindig makacsul ragaszkodott azokhoz. A középkor vége föle es uikor elején pedig (1500 körül) általános lesz a boszorkányokban való hit s az a meggyőződés, hogy amit az meg bezárni a 400 éves igát, hogy megízlelhessük a gazdasági függetlenség gyümölcsét. Ha aztán nem tetszik a szabad élet: bujjunk vissza az igába. Gondolkozzunk és cselekedjünk. „Ut sementem feceris, ita metes!" Lengyel ferencz. A határszétfMoíák. Mult számunkban közöltünk egy nyilt levelei egyik vend vidéki községnek, Cserencsócznak az iskolaügyéről, mely komoly orvoslást vár. A !e/elet maga a tanitó Szép János, irta, nyíltan, de komoly higadtsággal. A levél hangja mutatja, hogy minden betűje való igaz«ág. Mi nem is bizalmatlankodtunk, de hogy mégis bővebb tájékozódást nyerjünk, más levelet is szereztünk arról a helyről ós arról az ügyről. S az ujabban jött levelek ugyancsak rádupláznak Szép János tanitó levelére. Azt mondják ezek a levelek, hogy bizony nincsenek ott rózsás állapotai a tanítónak sem a családjának. Rozoga házban lakik. A szól keresztül jár rajta. Az eső beesik az ágyba. Egy esős reggelen viztócsában találja gyermekét az ágyban, hova észrevétlenül lassan iassan csepegve bár befészkelődött a viz. A gyerek tüdő gyuladásba esett. B.le is halt. Mádnak ez semmi. A szülőknek minden. Az eső az iskolába is beesik. A tanító a levelek szerint ietkes munkás ember, 3-szor meg is jutalmazták felettea hatóságai. De kutyát ér az a jutalmazás, ha halálba jutalmazzák az embert, mert 10 esztendő alatt az ördögé lesz az a tanitó, aki naponként 100—150 gyermeket tanit négy-öt osztályban négy öt féle tantárgyra s még hogy eredményt is tudjon mutatni. A vendeket és horvátokat tanitsa meg magyarul, aztán még tanitsa meg a közmondatokra is. — Hót óv alatt évenkerit legkevesebb tanitvánva egyszer volt 117, a többi években 145, 150, 151 És! mindez a tenger nép egy 6 méter hosszú és 5 méter széles teremben! És! van még ós? Van. Ennek a tanítónak ebben az iskolai évben még egy fillérnyi tanitói fizetést gem ad'ak, e levél Írásáig. Minek is! Ha megéhezik, ott a tanteremnek az a vastag levegője, vághatja azt, mint a >épát, Igy gondolkozhatik a körjegyző. Mert községi iskola. Községi Elöljáróság jár elől. Itt pedig a körjegyző az ész. Éa Cserencsócznak ugyanaz a körjegyzője, aki Kö/iépbisztriczének, mondja a levói. Illő tehát, hogy a cserencsócn iskola is azt a nótát járja, ameUet a középbisz^riczei iskolai tnitó járt a körjegyző ~ ~ " i ember Istentől meg nem nyerhet, azt megnyerhet az ördögtől, vagy az ördög áltai segített boszorkányoktól. Most már jogászok, tudósok, theologusok, királyok, császárok, pápák mind hiszik, hogy vannak boszorkányok, Wier szerint a protestánsok még a katholikusoknál is jebban megvoltak győződve a boszorkányok létezéséről, éjjeli összejövetelerkről és véghezvitt gonoszságaikról Lpgfölebb arról vitatkoztak, hogy csak lélekben jelennek-e meg a gyülekezeteken, vagy pedig testileg iLuther és Melanchton az előbbit állíiá, Daürió az utóbbit. (IU. k. 16. czikk. Martin Delirió.) II. A boszorkányságba való felavatás az ördögök fejedelmének, Belzebubnak való hódolattal történt, mely után a nagy fejedelem egy ördögöt rendelt az uj boszorkány mellé, kitől sohasem volt szabad elválnia. A gonosz szellem a nőnek minden kívánsága fe'jeritésében segítségére van (s ha a boszorkány gyűlésen, vagy játékon kell megjelenni, ördöge viszi a gyűlés helyére, minden szükségesre betanítja) s mindig ugy kiséri, mint férj a feleségét.