Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-04-26 / 17. szám

1906. április 19. MAGYAR PAIZS 7 sággal irtsák, annál inkább, mert az ezt tenni elmulasztók a fennt hivatkozott szabályrendelet és az 1894. évi XII t. c. értelmében 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel fognak büntettetni. Zalaegerszegen, 1906. évi április 23-án. Yárhidy Lajos s. k. polgármester. Lachenbach Ferencz, Pál és József nevüknek „Lászlódra átváltoztatását a belügyminiszter megengedte. A harmadik gyógytár miatt még mindig van egy kis baj. Kezdetben airól volt szó, hogy elég e a városban a meglevő kettő, vagy lehet é egy harmadik is. A jogot megadták a harmadiknak a felállítására, melyet megnyert Ilrabovszky Rezső. Most a kőiül folyik a harcz, hogy a városnak melyik részére állittassék fel az. Az előbbi kettő a váro.. közepén van A harmadik gyógyszerész is oda akarja állítani. Ugy látszik, a gyógyszertulajdonosoknak igy kedvező ez. Ha közel vannak egymáshoz, egymást rontják, de igy a központban nekik mégis kedvezőbb az anyagi emelkedéshez; a közönséget az érdekli, hogyan gyógyíthatja meg legjobban, leggyorsabban a betegjét, s néha hogyan vághatja útját a halálnak is pillanatnyi segélynyújtással. A város kösönségének mindegy, ha a templom tövében csak egy pitika van e, vagy tizenhárom egy rakáson, ha mindenikhez másfél kilométert kell futni, s jövet menet három kilométert, mig az Otay s Rákóczy ufc.ákon a központi patikákat eléri. Ezért volna jó a szerény véleményünk szerint a közönség éidekóben, ha a hosszú ölni utcza környékére is jutna egy gyógyszertár. Semmi egyébért. Igazítás. Egy hozzá értő jó barátom szives figyelmeztetésére készséggel kijelentem, hogy a , Magyar Paizs" 16-ik számában, a „Vilamvilágitási üzletünk" czime alatt irt közleményem azou pontjának számadata, melyben a magánfogyasztóknak ama kára vau kiszámítva, amely az által áil elő, hogy az óránkénti világítást mi 7 fillérrel Kőszeg városa polgársága pedig 6 fillérrel fizeti, — téves. — A kitüntetett 292,000 kor. felére redukálódik. A tévedés abból állt elő, hogy a számításnál figyelmemet elderülte az, hogy ez a kifejezés „hec'o vattonkent ós óránként" a polgári idő számítás 2 órájának felel meg. Nagyon természetes, hogy az igy redukált összeg, kamatos kamattal, 20 óv alatt nagyon megközelíti azt, az összeget, melyet az e czimen elérendő veszteségünk rovására a számításomban föit.ün'ettem. — Udvardy Yincze. Az ápr. 30 ki országos vásár a követ választásom miatt eilialasztato't, de nem május 7-ére, mint a múltkor jeleztük, hanem május 9 ére kélte a hatóság. Hirdetmny. Zalaegerszeg rend. lan. város köznirré teszi, hogy a város tulajdonát képező amerikai szölőtelepen az összes gyökeres és sima veszszö készlet folyó hó 29-én délután 2 órakor nyilvános árverésen eladatik. Várhidy polgármester. ós baromfihoz lehet jutni, valamennyi nemes' továbbterjesztésre alkalmas anvag. Ha a tanító urak lelkes szóval ezt az ügyet figyelembe ajánlják, ha érdeklődnek az ép oly hasznos, mint jótékouyczélu ügy iránt, akkor a társaság nagy hálárajlesz kötelezve és egy szép ügyön lendítettek. Kérjük a derék népnevelők táborát, hogy ezt a hazafias ós emberbaráti felszólítást vegyék figyelembe és minden erőből teljesítsék. A tanító és a tehénpásztor. A tapolczai képviselőtestület az ottani harangozó és a városi tehenes fizetésjavitási kárvényóttárgyalla. A fizetéseket 50%-kal javították. Ehhez a Tapolczai Lapok a következő megjegyzést fűzi: „Méltányoljuk mindenkinek a Myton súlyosbodó megélhetési viszonyok kötött a fuetós-era ílós iránti méltányos kérelmét. Néhány óv előtt a helybeli római katholikus blemi iskola tanítói lakbért kértek. Hogy mennyire méltányos a negyed század óta mindig egyforma fizetés javítása, azt a folyton súlyosbodó életviszonyok megerősítik. Az izraelita hitkösóg megadta tanítóinak a kért lakáspénzt, de a katholikus tanítók kérvónvét a polgáii község elutasította Hát kérdjük, a harangozó 240 korona fizetésének 50 százalékos javítása méltányosabb, vagy a néptanítók 20 százalékos lakbérének adományozása? A tanító móítánvos lakáspénzét megtagadják, de a harangozó 240 koronás fizetését 120 koronával javítják. Hol itt az arány, a méltányosság? Szegény tanitó, a te terhes, de magasztos muukádat a XX-ik században is kevesebbre becsülik Tapolczán a harangozó és tehenes munkájánál! Mert hát ugyanez alkalommal a tehén pásztor fizetését 50 százalékkal emelték. A tapolczai kortes nóta. A Balaton szép vidéke Magyarország ékessége; Nekünk rneg a büszkeségünk, Hogy Darányi a vezérünk, Éljen a magyar szabadság, Éljen a haza! A veszélyben megmutatta, Hogy igazi kuruez fajta, Hogv meg kezdtük a küzdelmet. Ő kitartott népa mellett Kijén a ruauyar szabadság, Éljen a haza! Kisiparos és földmives Jobb követet ne is keres: Darányi a nep embere. A kisgazdák minisztere É|jen magyar szabadság, Éljen a haza! Forgács c/.imü rovatában irja a Sümeg és Vidéke: A prágai kereskedők, mint a Polgár irja a következő táblát akasztották ki, persze ékes német nyelven: Magyar háziasszonyok I 1904-ben csak csokoládéért kétmillió 390 ezer koronát juttattatok Ausztriának — a magyar verejték sovány gyümölcséből II Megyeiek. Eljegyzés. Briglevics Tinicza kisssszony

f, Brigievics Károly nemesapáti földbiitokosnak kedves leányát eljegyezte Tibor József külsővác/i lakós. Tertíócz István honvédelmi miniszteri tanácsos Csáktornyán Tiszapárti képviselő volt. Ezalatt otthagyta hivatalát. Most kép/iselő sem lesz. Kérte a hivatalba való visszahelyezését. De nem kapta meg. Egy emberbaráti egyesület a megyebeli tanitókoz. A ref. Nagypénteki Társaság hazafias magyar szívvel fordul a tanítósághoz, segítse meg emberbaráti akcióját. És a társaság felekezeti korlátozás nélkül gondjaiba veszi az árva, az elzülléenek induló gyermekeket. Lehetetlen, hogy a gyermekvilág mély érzésű vezetőit ez a szép czél hidegen hagyja. A Társaság nemes feladatainak hatékonyabb, nagyobb mérvű gyakorlása érdekében jotékonyczólu sorsjátékot rendez. Kérjük a tanitó urakat, propagálják a szép czélt. Szíveskedjenek a gazdálkodó közönségnek különösen ajánlani, hogy egy koronás sorsjegy ellenében egy egész, a gazdálkodáshoz szükséges gazdasági fölszerelésekhez, nemkülönben ló, tehén, sertés K.OLDUSOíNAK, KUTYAKJNAK ÉS MAGYAR UTAZÓKNAK TILO -5 A BEMEN" KT. Hát ti magyar kereskedők, ti barbárok, ilyen durvasággal ne járjatok el az osztrák vigéczekkel szemben Da ellentmondást nem tűrő hangon jelentsétek ki, hogy nem rendeltek s egész udvariasan ajánljátok magatokat. Mert az osztrák az művelt, de ti barbáiok vagytos. A divatárusnál. Két uri hölgy, mindkettő tagja a magyar vedőegyesületnek, beraegv a helybeli divatárus üzletbe. Kalapot kérnek, de pestit ám: Mert most a magyar ipar pártolása — a divat. Kirakják a kalapokat, egyik sem tetszik. Adjanak mégiscsak bécsit! Adnak. Ez aztán már egészen más, jól áll. Meg is veszik. Hej pedig de szépen kifejtette Németh János plébános, a védőegyesület alelnöke, hogy a hölgyektói kívánja a mozgalom a legnagyobb áldozatot, a lemondást. Csakhogy a hiúság és a megszokás erősebb, mint a hazaszeretet és legyűri a lemondást. Tudják mit, hölgyeim, ha nem kapnak megfelelő magyar kalapot, viseljék — a tavalii. Ennek férjem uram is megörül. Bárd. Betörés közben elaludt rabló. Szabó Kálmán csavargó megfigyelte a zalaszentgróti vásáron, kik adtak el drága öklöket. Perom Károly báty ki lakost szemelte ki jó áldozatnak. Felfeküdt ennek padlására, hogy éjjel majd kirabolja. A zsivány itt elaludt s reggel az asszonyok megcsípték, s átadták a csendőrségaék Szabó uramat, akit állítólag 2 év óta köröztek is, mert a fegyházból szökött meg. Torokgyik. Krampatits József stridói áll. isk. tanítónak Józ-sef nevü 5 éves fii torokgyíkban meghalt. Titokzatos halál Felső-muraköz Murafüred községében Mursincsics István 32 éves földmivest április 21 ón reggel, a nyakán ejtett sebével, a „Trébes" nevü patak párján, vértéesában holtan megtalálták. A bonczolás kiderítette, hogy a a golyó az elhunyt nyakán bejutva, rögtön halált okozó volt, 8 hogy az életét részegeskedásber* elzüllött ember tüdejét, az alkohol végzetesen felemésztette. A stridói esendőrőrs lázas tdvékenységet kifejtve, a nyomozást intézi s remélhető hogy a gonosz tettes elő kerül. A kik Csány-emlékkönyvet kaptak, szíveskedjenek az erte járó egy koronát elküldeni, hogy elszámolhassunk. Meghívó. Steirer Vituve szepetki vendéglős saját helyiségében e hó 29-én (vasárnap) rossz idő esetén május 6-án d. u. 3 órakor zártkörű kerti mulatságot rendez. 40 fillér belépővel. Vasnti menetrend Érvéuyes 1905 október 1-től. Zalaegerszegről indul Czelldömölk-Budapest felé: reggel 5 óra 50 perez, delelőt*: 9 óra 29 perez, délután 4 óra 50 perez. Csáktornya felé: reggel 4 óra 58 perez, este 5 óra 58 perez. Zalaszentivánra indul: reggel 6 óra 10 perez. Csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Délben 11 óra 54 peicz. Csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Délután 2 óia 33 perez. Csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. Délután 5 óra 9 perez. Csatlakozás S/.ombathelyfele. Este Sóra40 pare. Csatlakozás Kanizsa felé. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czrlldömölk, felől: reggel 8 óra 43 perez; délután 5 óra 54 perez, este 9 óra 13 perez. Csáktornya felől: reggel 9 óra 20 perez, este 8 óra 34 perczkor. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre : raggál 7 óra 57 perez, délután 2 óra 05 perez, déluc.ía 4 óra 48 perez, este 7 óra 52 perczkor. Hiaba ! Némely magyar ember szebb szalmának nézi az osztrákok esenevesz zsúpját a magyár-aiíoldinel, mert, 1904 ben szalmakalapokért 1,012.650 koronát adtunk a „szomszédoknak". Tavoliak. „Rudolf Bodonzky Holzhánd er Papa" — nem szégyenít magát ? Tuüom, taj a s<ive ennek a fakereskedőnek, hogy Papi várost is nem mondhatja és nem írhatja németül. Gróf Károlyi Sándor a magyar szövetkezetek lánglelkü apostola 24-t u d. u. meghalt. Messse, idegen országban lehelte ki nemes lelkét. Gyógyulást keresett és Francziaország határán fekvő Mautonban érte el az örök álom. Jövőre bővebben irunk róla. Unió Keményítőgyár. Baimel ós Baseli, Budapest, IX. Szveteuay-utcza 3. Fiókgvártelep Yersecíen (Ttraes varmegyej. Mintegv 30 éve á'.l lenn és egyike a coiitínens legnagyobb és legmodernebb gyárainak. Körülbelül 250 munkást foglalkoztat íillandóan. Gyártási ezukd: buíakeményitS töbféle minőségben, rizskeuwnyitó', EmKe-tábíakemónyitő tengeri-i-eményitő, hajpor, csiriz; eiuten (tapamagok készítésére) es s>:áí>tot

f tengeri-mos'ék (tatai máuyezéiokra). Buzakeiiienyitőt és csirizt a világ minden részébe fxpoitil » e gváitmanyaival a külföld cíz atian elismerését érdemelte ki. — Rizskeményitöje és tengeri-keményitője, mely cikkekben az óriási amerikai, belga, német 03 tranczia verseny következtében a kivétel lehetetlen, az Osztrák-Magyar Monarchia minden Gluiábaa közismert. Kiválképen az Emke esornago3-és Erake táblarizskeményitő óriási elterjedtségnek örvend a magyar vevőközönségnél, el-őrendü minőségénél fogva és azért, meit közvetve a hazafias czélt szolgálja. A gyárat számos aranyéremmel és díszoklevéllel tüntették ki Az „Unió szárított tengeri moslék" számos bel-és külföldi nagy gazdaságban elsőrendű takarmányként szerepel, miről kiváló gazdaságok es uradalmak elismerő levelei tanúskodnak.