Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-04-05 / 14. szám

MAYAR PAIZS HÍG. ípilis 5. Terjed a szövetkezeti eszme. Az omágos központi hitelszövetkezet 1905. évi jelentéséből közöljük az alábbiakat. Magyarország területén 58 vármegyében 1555, a főváros területén 15, Horvát- ós Szlavonország területén 8 vármegyében 244 szövetkrzetvan, ezen 1814 szövetkezet 5867 községre terjed, a ragok száma 453.929. üzletrészek száma 839.718, ezekne'' értéke 41.293.471, eire befektetve van 23.440 167 korona. Betétet kezelnek összesen 36.860 399 kor., ezeknek tartalékalapjaik 3,467.292 koronát tesznek. A dunántúli vármegijék szép eredménynyel működnek, van S ^ « <a> Szöv O C •Sf BG űű s 1 H s JÜ SD u ca v t) CQ S Betét U "OJ M — H 5 BsrmTsm Intergom fehtr m. Sjör m. Komárom Moion ni. 19 69 3035 10

! I6| 2167 9 13' 1272 lő 45 4145 34, 64 B| 14 7068 3075 2955 5924 7894^14050 1074' 1846 350270, lb2350 140600.10500 86800: 17440013100 47000 96200' 4400 308742! 202452! 280:0023700 7345üO 404116 10)50066200 155404! 148205, 92300j 44500 3? 600 Som.'? n 10 237 2079044777 22367601330300 2363000 Sopron ra. Tolía m. Tas n. Teiiprtm í»ls m. 4! 7j 647 9, 16 2375 20 84 6 12 20 96 2592 640 ll 1477 4467 4541 1845 4660' 7521 1700 131300 77330 43600 34300 1700 256470 167900 44670027500 2364H0I 190900 254200,27000 53970J 34800; 7700! 7700 42ÍÍ160, 250000: 29590046600 A Dunántulban Somogymegye az első, Zala vármegyénk pedig a 3. helyen áll, megyénk 20 szövetkezete közül 1-ső helyen áll a Zalaegerszeg és vidéke szövetkezet, mely 17 községre terjed 1073 iagja 1390 iizletrészszel, ezeknek összesen 69500 kor. van befizetve, 56600 kor. betét, 117900 kor. kezel s van 16300 kor. tartalékalapja. Megyénkben 2-ik helyen áll a Zalalövői 826 üzleírészszel, 3. a keszthelyi 773 üzletiészszel, 4. a pacsai 770 üzietrészszel s az utolsó helyen Rózsaszegi 85 üzletrészszel. Magyarország szövetkezetei között 1-ső helyen áll Pest-Pilis Solt-Kisknnvármeyye 43282 taggal s 84002 üzietrészszel, 2-ik helyen Torontálmegye 31708 taggal s 68013 iialelrészszel, 3-ik helyen Teraesvárraegye 22010 taggal s 38005 üzietrészszel és a 4-ik heiyen Somogymegye 20790 taggal s 44777 üzletrésszel. Zalavármegye a 29-ik helyen áll; — az 1570 magyarországi szövetkezet között utolsó helyen áll Szepesmegye 118 taggal ? 173 üzletrészszel. A központi hitelszövetkezet 1905. évi zárszámadása feltünteti, hogy váltókra kiadott 17,289.030 K 64 fillért, kötvénykölc-önre 29,436.152 K 08 fillért, folyószámlákra 352.831 K 08 fillért, van neki 4,162 445 K 92 fillér tartalékalapja. Nyeresége volt kamatbevételből 3,450 413 K 42 fii)., hi/bérjövedelemből 14.375 K 86 fii!., ös-zesen 3,464.789 korona 28 fillér. Vesztesege volt: üzle:kö!ísée : 684 191 K 60 fiii., tőkekamat• adó 63.664 K 87 1111., kamatkiadás 2.456.541 L 10 fillér. Tiszta nyereség volt 260 391 korona 71 fillér. A Zalaegerszeg és Vidéke hitelszövetkezet zárszámadásáról a jövő számunkban fogunk megemlékezni, de előre is jelenthetjük, hogy nagyon szép eredményt ért el. G. I. Háziipar-telep Turcsiicse, u. p. Hodosán. (Zalavármegye.) Vasúti állomás Murakirály. Van szerencsénk tisztelettel értesíteni, hogy mult évben Turcsúcsén háziipar telepet rendeztünk be. Telepünk czélja az, hogy Muraköz szegény népe közt a háziiparral való fcp'aikozást megkedveltessük, minél szélesebb körben terjeszszük és ez által állandó jövedelemhez juttassuk- Kiváló súlyt helyezünk arra, hogy horvátajku munkásaink a magyar nyelvet elsajátítsák. A munkások az Összes utasításokat magyar nyelveu kapják s a telep müveze'őjével kizárólag magyar nyelven beszélnek. Telepünkön honi termények dolgoztatnak fel, igy az onnan kikerülő tárgyak kizárólag magyar eredetűek. Főtörekvesünk oda irányul, hogy a közönségnek megfele'ő háziipari dolgokat a legjobb minőségben, lehető legolcsóbb áron állítsuk elő, mely által igyekszünk kiszorítani a küífo.'di e fajta árukat, s megteremteni a hazaiipart. Hazafias czélunkat azonban cs?k ugy érhetjük el, ha a magyar társadalom törekvésünket megértve, szives megrendeleseivel pártfogol. Telepünkről kikerült, áruk kitűnősége álta! az állam anyagi támogatását is megnyertük, t. i. megfelelő gépekkel látta el telepünket. Igy ez évben már abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy kés/iiményeinket csinosabb fortnábra állithatjuk ki, s olcsóbban hozhatjuk forgalomba. Készülnek telepünkön : 1. a mezőgazdaságban szükséges vesszőáruk, (gazdasági kosarak szekérkasok és ülések stb. 2. fiuom dísztárgyak : szalma-, gyékény-, nád03 vesszőfonásból (papírkosár, női kóziraunkako sár, ujságíartó, viragasztal, kefetartó, stb.) 3. bútorok gyékényből, nádból, vesszőből, ugy egyes darabok, mint teljes készletek a kivánt minta szerint, 4. utazó kosarak minden nagyságban, pinczefokruhkkosár, piaczi kosár, kenyér- és gyümölcsko, sár, stb., 5. gyiimölcsszállitó posi'akosarak minden kivánt nagyságban. Telepünket a közönség figyelmébe ajánlva, kérjük, hogy szíves megrendeléseivel ezt a közérdekű ügyet támogatni kegyeskedjék. Mi pedig azon leszünk, hogy a legjobb és legolcsóbb munkával iparkodjunk ezen támogatást meghálálni. Pártoljuk a hazai háziipart! Hazafias tisztelettel háziipar telep. 1905-ben 254.305 magyar ember hagyta el a szülőhazáját, mert munkája után nem tudott megélni itthoni! Hát a morál? Megmérhetlen számú különféle részre, vagyis szakra szétoszlik az emberi tudás. Mindezen szakoknak célja: a munka,éppen azért mindannyina :, egyenlő értékűnek kellene lennie — a moiál szempontból. Az emberek becsületesen dolgoznak, hogy megélhessenek. Az egyik kitűnik ebben, másik meg abban és mindenki járatlan a más szakokban, sót nevetségesig tudatlan. Ennek folytán egy szaknak sincsen joga le nézni más szakokat, vagy épenséggel azokat megvetni. S egyáltalában ugy kellene lenni, hogy a tudomány szegényekké tegye az embereket. Igaza volt a régi klassikus bölcsésznek, amidöu mondta: minél többet tudok annál inkább látom, hogy semmit sem tudok ! A rendek középkori institucziója csak oda vezet, hogy az egyik megvesse a másikat, vagyis vezet az önzéshez s erőszakhoz. Egy osztály sem ragadhatja magához teljesen a hatalmat, £z zsarnokság lenne, amelyet mások nem tűrnek ós csakhamar magukról leráznának. Megtalálni bizonyos modus vivendi t, ez legyen jelszava mindazoknak, akik veszekednek egy darab kenyérért, mn, a huszadik században. Flni és másokat is élni hagyni. Társuuk munkájának lenézése, saját munkánk túlbecsülése: ez az, amivel mindenki diskreditál minden tudományt. Ha valaki többet, vagy kevesebbet tud: annak a mai korban nincsen nagy fontossága; hiszen a tudományokból már épp ugy van elég, mint a — nyomorból. Ma szó van a morálról; a társadalom morális bomlásban vaa ! Nem sok tudásra, hanem sok jó, becsületes, erkölcsös emberre van szükségünk ! A tudomány növekedik a jóléttel és kisebbedik a nyomorral! A mai általános sülyedésnek következménye az, hogy mindenki csak saját anyagi álláspontját védi, csak a saját érdekét, nem tekintvén másokra. Ez a puszta egoismusnak álláspontja. Ez az általános — kenyérmezei csata! Látjuk, hogy semmiféle tudomány, semmiféle általános műveltség nem elegendő önmagában, hogy megmentsék a társadalmat a sülyedéstöl és bomlástól, ha pusztul a morál, s ha hiányzanak a jólét föltételei! A képzelt megmentő, a tudomány és műveltség ugyanazon arányban pusztul, mint sülyed a társadalom. A müveit proletárok veszedelmesebbek a műveletleneknél ! — A tudomány az emberiség kulturája — erkölcsi elvek nélkül meg uem állhat. As emberi társadalom alapja épp ugy, mint a családé, sőt államé is, nem a tudomány, hanem a morál! Az egykor dicső Byzancz s az egykor hatalmas Róma elvesztek, szétbomlottak, mihelyest, náluk befészkelődött a moiális rothadtság. Igy tehát a paedagogiának, főelveinek is a murai nevelésnek kell lennie. Nincsen kibúvó, nincsen segítség! Meg kell tehát az embereket különböztetni ma csak két Felhivás város atyáinkhoz í — Vasút ügyben. — Építik már a körmend, zalalövő, muraszombati vasutat,s ittaz idő, amidőn elődeink hibáit némileg helyre hozhatjuk ; azért felhivjuk város atyáinkat, hogy hassanak oda, hogy városunk ezen vasúttal Zalalövőnél összeköttessék. Élet kérdése ez elhagyatott városunknak, mer t ezen összeköttetés által piaezuuk minden tekintetben emelkednék. Először is gabonáinkról szólunk és pedig ha a legközelebbi községekben mondjuk : Ságodon, Andráshidán, Boldogfán, stb. egyik vagy másik gazda nagyobb mennyiségű gabonát akar eladni, nem fogja azt a mi piaezunkra hozni, hanem viszi Körmendre, de miért? mert ott métermázsánként 60—80 lillériel többet kap és az a gazda, ki ott gabonáját eladja, ott vásárol fűszert, vasat, czipöt, ruhát, stb. ezáltal nemcsak városunk vészit, amennyiben piaczi jövedelme kevesebb, de kereskedőink s iparosaink is károsodnak; azért pang nálunk a kereskedelem és iparosaink szegényednek s hogy mégis valahogy fentartani akarják magukat, kénytelenek vásározni. S honnan van az, hogy a körmendi gabonakereskedő többet fizethet miut a mi vevőnk ? Azt mindenki tudja, hogy gabonaáruinkat Budapestre nem viszik, azt mind felfelé de leginkább Stájerország felé szállítják; tehát akár a déli vasúton Zalaszentiván és Szombathelyen át akár Kisczell felé lesz szállítva, míg Körrneudre jön, a szállítási költség körülbelül 60 fillérbe kerü!, ha pedig azt egyenest Zalalövöu át Körmendre szállíthatnék alig kerülne 20 fillérbe. Köztudomású dolog, hogy vidékünk, de különösen városunk nagy bortermelő hely, csak emlékezzünk vissza a régi időkre, hogy mennyi boros szekér fordult meg nálunk, de mióta a sümeg—tapolczai vasút kiépült, azóta aUg lehet szekereket látni, mert az a felső vidéki borkereskedő vagy korcsmáros kényelmesen utazik vasúton Tapolczáig, magával viszi hordoit, borát megveszi és hordóit megtöltve haza küldi, mert az előnyös vasúti díjfeltételek mellett alig fizet valamit, s ha ezen összekötetésünk meg volna, vevőinket idővel ismét vissza nyerhetnök. Már azért is iparkodui kellene ezen vasút építési terv keresztül vitelével, mert miut moudják, a Lenti és Rédics, vidéke erőseu mozgolódik, hogy az épités alatt lévő vasút az Ukk—csáktornyai vasúttal náluk legyen összekötve, ha tehát azok minket meg előznek, akkor már nehezebb lesz a mi városunkra miudenfélekép előnyös vasút építését végrehajtatni. A legutóbbi városi képviselőtestületi közgyűlésen elhatározták, a vasúttól a téglaszinig vezető lóvasut építését, tnely körülbelül 40 ezer koronába kerülne; miut értesültünk, szakértők oda nyilatkoztak, hogy legelőnyösebb volna ezen hely érdekű vasutat a Janka hegyen keresztül viuu. és akkor a városi jtéglaszint is érintené és ot 1 osztályra: jókra és rosszakra; minden mász osztályozás álljon félre a — fenyegető sociális katasztrófával szemben. A rossz, a gonoszság előtérbe tolakodik; a jó pedig háttérbe szorul. A régi alchymisták nem voltak képesek aranyat csinálni vasból; a modern alchymisták okosabbak, ők képesek jogot csinálni a jogtalanságból. Másképpen néz ki az élet színpadján s másképpen a kuliszák mögött! Han gzatos jelszavakat kiálltunk s ez — ámítás! Hirdetünk igazságot, s ez - hazugság! Sok ájtatoskodó igazán — istentagadó; az álszenteskedö — gonosz szemtelen ; a sok tudós csak ignoráns; sok humanista — érzéketlen ; sok úgynevezett becsületes ember—csaló gazember. Beszélünk erkölcsről, társadalmi morálról; ez pedig társadalmi romlottság. Röviden: az a lázas és kíméletlen vágy a nyomorult garas után; azok a veszekedések a száraz keryérhéja miatt okozzák azt, hogy a XX. század társadalma uem ér rá, hogy a demoralizácziónak rajta ragadó mocsokját némileg lemoshassa és az önmegismerés tükrébe tekinthessen. Ilyen toilettre — i!yen bolondságra nem ér reá. Pedig ez a tükör megmondauá neki: hogyan néz ki ő és a moralja! Cselkó József.