Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-03-29 / 13. szám

1906. márczius 15. MAGYAR PAIZS 7 A tulipán. Rügyfakasztó tavasszal látni meg minden kert3en a kerttulajdonosnak a lelkületét legjobban lellemző, dédelgetett virágjait. A japánok a jázmint és chrysanthemumot; az }lasz a nárcziszt; a német a szegfüvet; a török, görög és arab a rózsát dédelgeti. Hát a magyar ? magyar minden virágot szeret. Ha a magyar a viiágia tekint: lelke ellágyul, olyan kimondhatatlan, édes érzés üt tanyát a szivében, hogy könnyezni tud kedvenczeinek egyetlenegy szirmáért is. Ezt a mindenható érzést a nő iránti szeretet érzésével hasonlítja össze a magyar em ber, ós ennek még a dalában is kifejezést adott. Nem igen válogat. Majdnem minden virágot össze hasonlít az áiiala szeretett lénnyel. Ez az ő virágszeretetének a bizonysága. A házi asszonynak, vagy a leánynak tavasszal az a legelső gondja, hogy a kibúvó jáczint, kulcsvirág, szegfű, róz8atő és más virágok körül fogalkozzék. Osztatlan szeretettel ápolja mindegyiket. Ezek a falu-á kertekben is egytől-egvik feltalálhatók. De ami legjobban emeü a falusi magyar nő tekintélyét: az a Tulipán. Ez az igazi magyarvirág. Mondottam: minden virágot szeret, de a legtekintélyesebb helyet Ez kapja. Erre legkényesebb. Ezt őrzi leginkább a tártól. Ezt imádja. ívben hajlott szirmait ki nem mondható gyönyörérzettel vizsgálja. Nemcsak a magyar nő, hanem a magyar férfi is ilyen érzéssel van iránta. Ezért vitte be a faragás diszitményei közé is. Ezért festi a ládájára. Ezért hímezi az asztal takarójába. Ezt a symbolumot választotta ki az a lelkes, dicsérendő hölgytársaság, aki a „Tulipán kertet" alapította. Ebbe a kertbe gyűjtik azokat a magyarokat, akik mindenben magyarok akarnak lenni. Ez a magyarságnak az a symboluma, amely az egyűvétartozást a legtalálóbban fejezi ki. Éz a porczellánból készült tulipán jelvény fogja egyesíteni a koldus érzést a herczegéve', a grófét a kisiparoséval; a gyárosét a papokéval; a hivatalnokét a földmivelőjével, é° a napszámosét a kereskedőével. Szóval: minden rendű és rangú magyarnak a „Tulipán kertben" lesz a helye. Magyar érzelmük lészen a vezetőjük. A jelen nemzedékről nem merek szólni. A jövőről egész határozottsággal mondhatjuk, hogy az magyar lesz szívvel-lélekkel. Nekünk azonban nemcsak a jövő talaját kell elkészítenünk, hanem a most dolgozó tömeg érzését is magyarrá kell tennünk. Mert, valljuk meg őszintén, a jelenlegi nemztdék a hazafias érzésben nincs kellőképjen megerősödve. Láthatjuk ezt úron, paraszton •egyaiánt. Az ur, — legyen az állami hivatalnok vagy földesúr — ha a hazafias érzés ápolására irányuló mozgalomról hall, azt lekicsinyli, semmibe sem veszi. (Csak némely ur. Szerk.) Az ilyen mozgalomban való részvételt pedig, mint a tulipán jelvény viselése, azzal a czinikus kijelentéssel utasítja el, hogy neki nem kell külső jel, ő az érzésben úgyis magyar. A jelenlegi ipaios és kereskedői osztályban lesznek legtöbben, akiK ezt a mi symbolumunkat nem fogják viselni. Tisztelet adassék a kivételeknek, de erre a kijelentésre meg van az alap. Borbély György barátom azt kívánja, hogy a zenében, költészetben, építészetben, szobrászatban, festeszetben, kő és fa faragászatban, agyaggyurásban, hímzésben, szövés-fonásban, csipke 'erésben és gyékény- kosárfonásban olyan mes'erek lennének a vezetők mint Feszty Árpád művész és Seprődy tanár ur. Én a munkásokat is szeretném magyaroknak tudni és látni. Mert mi haszna, ha az utasítást megadják Is, ha nem érző lélekkel készítik el azt a tárgyat ? Az iparosok ós más munkásaink a zenében éppen nem magyarok. Felvonulásukkor a magyar léleknek kedves Szózat, Hymuus és Rákóczy induló helyett a nemzetközi Marseillaiset ordítják. Az igaz, hogy vérforraló dallama van, de nem magyar! A költészetben, épitészetbtn, szobrászatban és festészetben is a nemzetköziség felé hajlanak. Nyugodt lélekkel veszik meg a kölni dom képét, vagy a talián által megformált szerecsen szobrot. A képes levelezőlapokról ne is szóljunk. Nevetnek azon a — szerintük — tréfás kép-jn, a melyre az osztrák agy pohárral koczingató disznókat fotografált: vagy azon, a melyre — egy szarvakkal ellátott emberhátán lovagló — meztelen hölgy van festve. Ugy-e, milyen erkölcsi és szépérzék nyilatkozott meg ennek a tragédiának a felképelésében V És micsoda kelendő dolgok ezek! Akárcsak ingyen adnák, ugv viszik! Ebben azonban nemcsak ők a hibásak. Azok, akik magasabb iskolai képzettséggel bírnak, (a hivatalnokok) szintén az ők nyomdokaikon haladnak, vagy megfordítva. Az a magasabb képzettségű ember, akinek több alkalma volt a hazafiúi, erkölesi, és szépérzékének a kifejlesztésére, majd minden tettével lábbal tiporja ezeknek elemi szabályait. Beszédében éppen usy, mint cselekedetében. Az iparpártolási mozgalmat észre sem veszi. Bevásárlásainál nem a származást, hanem esak az árát nézi. A lábravaló kapczát — ha két fillérrel olcsóbban kapja — Bécsből hozatja. A fehérneműt vagy külső luházatot; a kefét vagy ágy tollat; a gyufát vagy szappant; a czípőt vagy tintát; a tollat vagy csipkét; az órát vagy czukrot; a bicziklit vagy süteményt; a tükröt vagy czérnát; a kalapot vagy lámpít; mind,mind az osztrákoktól veszi meg. Nem bolondság az, hogy még az asztalt, gyümölcsöt és a pálinkát (a mergek mérgét 1) szintén onnan szerzi be? Dehogy nem' Hasonlóképen tesz a paraszt is, mert neki meg a keieskedő adja ezeket a dolgokat. Sőt még a parasztfiú is ennek a bolond szokásnak hódol, amikor a kalapjára osztrák bádogból nyomorított lovat tesz, és elhiszi, hogy az szép, mert a ló feje zöldre, a farka koronasárgára, a dereka feketére, a lábai tüzvörösre vannak festve. A tulipán ez a közös jelvény fogja felépíteni a magyar lelkekben a magyaripar czikkek tanyáját.. Ez fogja a viselőjét arra nógatni, hogy amit itthon nem kapunk azt hozzuk akár amerikai, angol, tatár, vagy hottentotta kézből, csak osztrákból ne; mert az angol, amerikai, hottentotta, vagy a tatár rendeléseinkért megbecsül; 8 a mi pénzünkön nem faragtat számunkra bitófát., a mi pénzünkön nem szerez nekünk szánt golyót, és a mi pénzünk fejóban nem igér nekünk végtelen nyomort és szenvedést. És tudják e, hogy a mi ellenségeinknek kik a segítségeik ? Magyarok, megzavarodott, összekavaiodott magyarok ! Ezen a bolondos kavarodáson mint a villámlás, ugy jött át a magyar nők mozgalma: „ Viseljük a nemzeti vonatkozású tulipánt Rajta tehát! Szebb lészen ai^k a magyar embernek a kalapján vagy ruháján ez a jelvény még annál is, mintha minden osztrák czók-mókostól rá lenne aggatva Lengyel Ferencst. Vigasz . . . Egy-két nap még s örökre válunk Utunk' a sors ketté szélé Te, megmaradsz a járt ösvényen, Én megyek más világ felé, Hogy ott is lesz kő az utamban És tüske is terem elég, Tudom. Hiszen már régen bolygok — Az ón lábam csak arra lép. De legyen éj sötét, borongó: Marad mégis pár csillaga, A sárguló, hervadt virágnak A sirató szél vigasza A fergeteg dühétől tépett Fákat felhő köny öntözi, Minden sebre találunk gyógyirt Gyengéd kezet, mely beköti. Volt nekem is, te voltál paizsom, Ha rám ütött a sors harag, S bár sok mindent elvitt az élet: Vigasztalás mindig maradt. Most, hogy el kell tőled is válnom, Most sem leszek egész szegény: Egy szép álom, a múltnak képe Emlékezet — ez az enyém. Frászt Lujza. Heti hirek. Helyiek. A királybiztos Zalaegerszegen. Megírtuk, hogv Szulyovszkv Dezső nyitrai ügyvéd, volt orsz. képviselő kineveztetett vala Zala és Somogyvártnegyék számára teljes hatalmú királyi biztosnak. Most megírjuk azt, hogy szombaton, 24-én d. u. 1/g 5 órakor meg is érkezett a királyi biztos Zalaegerszegre s itt is lesz a főhadiszállása, gondolják az emberek, azért, mert az a hir, hogy itt van a legnagyobb kuruczvilág. Ebbeu pedig alaposan tévedni méltóztatnak az urak. — A megérkezés érdeklődés tárgya volt. Volt a városban valami 100—150 gyalog és lovascsendör. itt volt Kőszegről a 11. vadász zászlóaljának két százada Spanik őrnagy vezetése alatt. A városi rendőrség a Kossuth utczán s a mellék utczákon a kapukat, ablakokat becsukatta 4 órakor. A csendőrség a Kossuth utczáról s a beletorkolló meUékutczákból a népet eltávolította. Csendőrség és vadászkatonák megszállva tartották ezeket az utczákat A helyi honvédluiszárság br. Solymossy Ödön honvédhuszár százados parancsnoksága alatt diszszázaüként állott a vusuti érkezésnél, a. vasúti udvaira két hírlapírón kivül senkit sem engedtek. Külön vonaton érkezett a királybiztos, kit leszálláskor dr. Porteleky László volt kormánybiztos üdvözölt s jelentkezett előtte Ságy Lajos helyi rendőrkapitám. A kíséretben volt néhány miniszteri hivatalnok. Kocsiba ültek és sebeshajtással érkeztek a vármegyeházába, a főispáni lakásba, melyből Csertán Károly alispán előző napon kiköltözött. A kocsit a helyi huszárságnak egy szakasza vette körül s kisérte be vágtatva gr. Batthyány Tamás főhadnagy parancsnoksága alatt A bevonuláskor czivilember nem volt az utczáu, csak az ablakok voltak tele kíváncsi aszszonyokkal. Teljes csend volt mindenfelé. A királybiztos mellett tit/.árokként vannak : dr. Porteleky László volt kormánybiztos, Nemes Ignácz belügyi irodatiszt, Szecsey N. belügyi számtiszt. Takácto Gyula min. s. fogalmazó, dr. Dukovics István s. titkár volt soproni főispáni titkár és Tóth János zalaegerszegi p. ü. szám ellenőr. — A királybiztos a mai Zalavármegyei hivatalos lapban a következő hirdetményt tette közzé : »17. 1906. kir. biztosi szám. Hirdetmény. Ü cs. és apostali kir. felsége folyó évi márczius 8-án Zalavúrmegye közönségéhez intézett legfelsőbb királyi leiratával a magyar felelős ministeriumnak az 1905. évi V t. cz. alapján tett előterjesztésére engem Zalavármegyére nézve teljhatalmú királyi biztossá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatván : ezennel közzéteszem, hogy királyi biztosi működésemet megkezdtem, hivatalomat Zalaegerszegen a vármegyeházán tartom és rendelkeztem, bogy a közigazgatás keretébe vágó akár szóbelileg, akár irásbau előterjeszthető panaszok hivatalos helyiségemben hétközuapokon délelőtt 10—12 óra között elfogadtassanak. Zalaegerszeg, 190<-. márczius 25 én. Szulyovszky, kir. biztcs«. — A hivatalok, testülek főnökei testülettel vagy anélkül, részint figyelmeztetésre, részint anélkül naijvobbrészt jelentkeztek, tisztelegtek a kir. biztos előtt; a megyei szolgabiróságok is. A megyei és városi tisztviselőket egyenként meghívta beszélgetésre a kir. biztos ur s kikérdezte, hogy akaruak e szolgálni a jelen s a talán jöhető viszonyok között. Némelyik tisztviselő szintén megkérdezte a kir. biztos úrtól, mi az oka és czélja ideérkezésének s micsoda jogi alapon neveztetett ki a kir. biztos. A kineveztetés és idejövetel oka a vármegyének utóbbi határozata a passiv ellentállásra vonatkozólag. Czélja, hogy az előbbi állapot visszaálljon. Gyiijtsünk a Csány szoborra! Horacsek Jánostól Fánglernél fiatalok asztaltársasága Zalaegerszeg . . • 2 K 40 f. Erdős Gvula Zalaegerszeg . — ,, 06 ., K. Hajós Mihály ügyvéd Alsólendva 9 „ — ., Imreh Antal Pördeföld . . . . 10 „ — „ Németh János plébános Sümeg 1 ., — ,, Breisach Sámuel utján: D. K. UT 1 „ — N. i. ur 1 „ — „ Boschán Gyula ügyvéd Zalaegerszeg 3 „ — .. Fischer Irma kisasszony gyűjtése Zalaegerszegen Baross ligeti vendéglőben: Fischer Bözsi . 10 f. Borbély György 10 f. Vajda iózset' . 20 „ f>r. dus . . . 20 .. Fiscber Irma . 10 „ összesen . 70 I. Mai gyűjtésünk . . . . 28 Iv 16 f. Hozzáadva a múltkori (1942 IC 31 f.) összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 1970 K 47 fiU. Meghívó. Szulyovszky Dezső kir. biztos t> Méltósága rendelkezéséhez képest Zalavármegye törvényhatósági bizottsága folyó 1906. évi márczius hó 31-én délelőtt 10 órakor Zalaegerszegen a vármegyeház gyüléstermében rendkívüli közgyűlést *ait; melynek kizárolagos tárgyát <> Császári és Apostoli Királyi Felsége állal ezen