Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-11-30 / 48. szám

1905 október 12. magyar paizs uay Kajetánnó, Mayer lstvánné, Takách Imrénó, Vidor Samuné, Ziegler Kálmánná, kiknek díszoklevelük is van e megválasztatásukról. Az ovodaban rendezendő népipari kiállítás nál leendő segítségre, szives közreműködésre, melyet a szánatorium nemes czéljára rendeznek decz. 8., 9. és 10-én, Ruzsics Károlyné elnök és Kászonyi Mihályné jegyző aláírásával szép levélben a következő zalaegerszegi kisasszonyokat kérte fel a rendező hölgy-bizottság: Udvardy Rafaella, Hajnal Stefike, Somossy nővérek, Mayer Marianna, Grész nővérek, Hagymássy nővéiik, Gráner Margit, Weisz Erzsi, Gráner Juliska, Láng nővérek, Szigethy Margit, Rechnitz Irma, Gáspár (Breisach) Erzsike, Heinrich Irma, Heinrich Kornél, Gerencsér Mariska, Zomody Emília, Fritz Paula, Iso > Viola, Kaszter Ilonka, Fitos Anna, Balassa Annuska, Miszory Eizsike, Tosch Irma, Horváth Mariska, Travnik nővérek, Bajomy Gizella. Városunk képviselete az országos szana tórium Ügyben. A József főherczeg védnöksége a'att álló Szanatórium egyesületnek központi igazgató tánácsa e hó 26-án vasárnap Lukács György minister elnökletével népes értekezletet tartott Bpesteu, melyen rés/tvett városunkból Kászonyi Mihály polgári leányiskolái igazgatóis, ki az igazgató tanácsnak tagja. Kászonyi két életrevaló indítványt teijesztett elő, s mindeniket egyhangúlag el is fogadta az igazgató tanács. Egyik az, bog; szóllitsa fel a központ a különféle egyesületeket, főként pedig az irodalmi ós művészeti köröket, hogy hébe-korba tartsanak egy-egy művészeti esté'yt, felolvasást, vagy másféle mulatságot a szanatórium javára is; a másik pedig az, hogy a már tervbe és gyakorlatba vett hazai népipari kiállításokra, (bazárok) szólítsa fel a központ egyik-másik közellevó gyárost, nagyobb iparost, akiknek erre alkalmas üzleti czikkeik vannak, hogy ajánljanak fel kisebb na gyobb gyűjteményt készítményeikből ingyen is a kiálliás számála, a szanatórium javáia, mely bői nekik viszonzásul megtérül az a haszon, hogy honi gyártmányú czikkeiknek gyáraiknak, üzleteiknek jó hire terjed, hogy evvel együtt terjedjen a magyar iparpártolásnak is az eszméje. — A deczember 8-iki zalaegerszegi iparkiállitásra valószínű hogy a csáktornyai uj pezsgőgyár is fel fog ajánlani ilyen értelemben néhány üveget az orsz. szanatórium javára. Mozgalom a zalaegerszegi Kaszinóban. Vannak hírlapok, melyek jobbra-balra forognak, mint a szélkakas, mások meg néha jókedvökben a legszentebb nemzeti érzelrúbket kigúnyolják. Az ép lelkű emberek fájdalmas megdöbbenéssel látják a magyar szellemnek ilyen prédálását. A zalaegerszegi kaszinóban azonkívül van fianczia lap s valami négy-öt németnyelvű lap. Pedig Zalaegerszegen mindenki tud magyarul s francziául talán senki, legfeljebb félig meddig két három ember s németül kétszerennyi ... A zalaegerszegi kaszinónak újságolvasó tagjai aláirt ivet adtak át az elnökségnek azzal az óhajtással, hogy a Budapesti Naplót, Az újságot, a Fester Loydot és a Borsszem Jankót szüntessék meg s többet meg ne rendeljék. Az okokat, ugyhisszük bőségesen előfogják adni a gyűlésen, ha ugyan erre szükség volna. Békakuruttyoló. A siputczai feketevizü mocsarak festésébe már csaknem belefáradtunk. Pedig nemcsak ez a dögleletes fekete mocsár nyűgözi le lábunkat s akadályozza égretörő haladásunkat. A Kisfaludy, Csány, Vörösmarty és Wlasics utczák jó darab négyszög területet kerítenek be városunk közepin. Ezekre az utczákra lakóházak rúgnak, de telkeik öss-.eségben egy csúnya nagy fertőtavat képeznek, kivált esős időben. Megfe'elő időszakokban békákuiuttyolásnak a tanyája. Pedig, pedig régen, régen, még 1878 ban elhatározta a városi képviselő-testület, hogy a;; ilyen helyeket lecaapoltatja. Csapoltatja. Azt határozta. Határozta. 1878 ban. Hetvennyolczbau. A kommusitásba. Ugy látszik azóta a véleményet megváltoztatta. Változtatta. A keresk. ifjak egyletének évi közgyűlése vasárnap, deczember 3-án lesz az egylet helyiségében. A kereskedő ifjak f. hó 4 iki hangversenyén a következők felülfizetésiikért fogadják egyletünk hálás köszönetét: Dr. Czínder látván 7 kor., Schütz Sándor 6 kor., Havas Lajos, Heinrich W. és L., Breisach Sámuel, Gyarmati Vilmos, Iparos ifjak önk. fgylete 4—4 kor., Singer Miksa 3 kor., Balassa Benő, Polgár Arnold, Latzer Pál, 3 Schütz Samu, Singer ós Kollmann Győr, Hundália ernyő gyár Alsólendva, Reisman Alpár Bécs, Weisz Ignácz férfiszabó 2—2 kor., Komlos M Miksa, liadványi B. Bpest 1—1 kor. Az irodalmi körnek 8-án kezdődő előadásán, amint említettük, Buesy István tanár beszél Vörösmarty ról; az előadást Vörösmarty két költeményének az elszavalása fogja illusztrálni. Az uri hölgyet Grész Irma tanárnő s a Vén czigányt ifj, Czukelter Lajos adja elő. Jótékonyczólu műkedvelői színielőadás. A zalaegerszegi „szabómunkások", „famunkások" és „bőrmunkások" szakegyesületei együttesen 1905. deczember 26-án (karácsony máj napján) jótékonyczélu színielőadást rendeznek. Szinre keiül „Az ördög mátkája" énekes népszínmű, amelyre az előkészületei* már nagyban folynak. A kath. legény eqy esiilot vezetősége a téli i lény re a munkarendet következőkben állapította meg

: Vasárnap délután vallás-erkölcsi előadás, tartja-' Fábián Gábor ur. Vasárnap este társadalmi kérdések tárgyalása előadó: e. elnök. Hétfőn és péteken este ének, tanítja és vezeti Horváth János ur. Kedden helyesírás példákban, előadja az elnök. Szerdán számtan és könyvvitel, tanilja Horváth János ur. Csütörtökön történelem földrajzzal kapcsolatosan, előadja az elnök. Midőn az e. elnöksége ez uton is közzé teszi, felhívja a r. tagokat az előadások buzgó, szoigriima» látogatására. Itt említjük meg, hogy az egylet mulí vasárnap társas összejövetelt tartott a kaszaházi vendéglőben. Katalin bált nem rendednek, e helyett volt ez házi összejövetel, ahol Kun Vilmos elnök előadást tartott az egyesületi eszméről. A bor. Gárdonyinak ezt a derék népdrámáját játszották el szombatou ós vasárnap a Balaton Sándor műkedvelői, még pedig olyan ügyesen, hogy akárhány vidéki s; intáisulatot feleslegessé is tehet. A főszerepet persze Szalay Sámuel vitie és biztosította is a sikert Méltó társa volt ebben az özvegy szerepében Pausa Miriska. A két fő jó szereplőnek segítségére voltak ügyes, gyakorlottságukkal: Szláby Mariska, Gecsovics Mariska, Tornyos Erzsike, Barkó Karol)ina, Toinyos Ferike, Mojzer Annuska, Csoknyay Anna, Stabó ;István, Hegedűs Feiencz, Szabó Elemér, Zsédely Károly, még a 10 éves kis Papp Béla is jól viselte magát. Ki kell tüntetni a szereplők között Péntek Ernőt (az örög Mihály) ós Magyar Józsefet (Durbincs sógor) érdekes szenvedély telensége miatt, továbbá Németh Józsefei, Szabó Ernőt és Frankó Ferenczet a muzsikus czigányok szerepében. Göre Gábort maga Balaíori játszó?ta ki az egészet rendezte ós tanította. Nagyon jól alakította. Az ismeretes Göre nótákon kívül sok etedeti, helyre vonatkozó nótát adott elé, melyekért zugó tapsot kapott. A közönség kitüntette tapsával és kihívásával még főként Szaiayt és Pausát. — Szombaton nem volt nagy közönség, de vasárnap este annál többen voltak, mert akkor tánczczal volt a dolog egybekötve. Mindakét elő adás az iparos ifjak egyletének s az ipartestületnek a nevében ós javára rendeltetett. A több kupié kézül íme egy: Ad notam:BÚ3az magyarnak élete. Kineveztek több főispánt, De mind zárt ajtókra talált, A vármögyék nöm fogadják, Fucs tehát az installálás, Nálunk is az a hir járta, Mögyéuknek lösz főispánja, De a jelölt, ki ezt várta. . . . . . . Inába szállt bátorsága. Zalaegerszeg köllséavetése 1906 ra. Rendes bevétel: 160.647 kor. 25 fill., rendkívüli bevétel: 66 817 kor., 04 fill., összesen: 227.464 kor. 29 fillér. Rendes kiadás : 147.333 kor. 38 fill., rendkívüli kiadás: 159.418 kor. 37 fill., összesen: 306.751 kor. 70 fillér. Több a kiadás: 79.287 kor. 41 fiiérrel. A városi pótadó 75

8/io °/o. Nagykanizsán 74°/o a pótadó. Mindakét helyen elég magas. Nálunk nincs házbér adó. Adó. Az ellentáliás miatt megyénkben októberben C8ik 16.561 kor. 74 fillér egyenes adó jött be, vagyis 2 millió 353 ezer 500 kor. 70 filléirel kevesebb, mint lavaly. A \bevótel csak a fogyasztási, ital és dohányadónál emelkedett. Az izraelita szegény gyermekek felőegéié-ére alakult úgynevezett Chanuka egylet dr. Gráner Adolfné urnő vezetése alatt e hó 19-én ruházott föl 41 gyermekei, mely ünnepély 800 koronábi került. Áz ünnepélyen jelenvolfak nyomban adakoztak alapul a jövő télre. Egy kis iskolás leány nemes lelkiiségérőértesülünk, a napokban ugyanis a helybeli elem iskola egyik osztályában Hoffoaan Arnold beteges pinczér kis leánya nem tudván feladatát, tanítója kiállította s e miatt a kis leány oly keserves siiásra fakadt, hogy a tanítónak feltűnt ez enyhe büntetés miatti túlságos siránkozás. A sírás okáról kérdezősködvén, a kis lányka elmondta, hogy mái 2 napja nem evett s azért sir, hogy éhes. A tanítónő a kis lánynak mindjárt enni valót hozatott, óra után pedig Dr. Gráner Adolf városi orvos 8 éves kis Lenke nevü leánya kis társnői között gyűjtést rendezett s a befolyt összegből legalább az napra ellátták a kis éhezőt. Tehát a kis szivekben is honol már az irgalom ós könyöriilet érzete. Pályázati hirdetmény. Zalaegerszeg r. t. város tanácsa a „Skublics Jenő" alapitvanya elaggott és önhibájukon kívül elszegényedett zalaegerszegi önálló iparosok segélyezésére edmü 1000 koronás alapítván}nak 1902. julius 4-től 1905. julius 4-ig felszaporodott egy évre 40 korona 26 fillért kitevő és Zaleegerszeg r. t. város képviselőtestülete által kiosztandó kamatjára nyilvános pályázatot hirdet: 1. Az alapítvány egy-egy évi kamata külön-külön fog adomány oztatni s ezért a pályázat lubár egy kérvényben, de az év megjelölésével adandó be, mert nincs kizárva, hogy ugyanazon pályázó több évi kamatot elnyerhessen. Pályázhat minden elaggott s önhibáján kívül elszegényedett zalaegerszegi önálló iparos vallás különibség nélkül. Több jelentkező közül elsőbbségre a teljes vagyontalanság szolgál alapul. 3. A város képviselőtestületéhez intézendő bélyegmentes kérvényhez csatolandó a pályázó szegénységi vagy vagyoni bizonyítványa, az esetleg s csalad tagok számának s azok kereseti minőségének feltüntetésével és az elaggottságot igazoló tiszti orvosi bizonyítvány. 4. A kérvény folyó évi deczember 9-ig bezárólag a polgármesteri iktatói an nyújtandó be. Később érkezett kérvény nem vétetik figyelembe. Kelt Zalaegerszegen, 1905. évi november 17 én tartott tanácsüléséből. Várhidy Lajos sk., polgármester. Hirdetmény Zalaegerszeg rend. tan. város tanácsa mint illetékes első fokú iparhatóság az 1884. évi XVII. t.-c. 27. §-a értelmében közhirrö teszi, hogy Briill Mór zalaegerszegi lakos a zalaegerszegi 424 számú telekjkvben A f 15 sor 4226 hrsz. a zalaegerszegi 1782 sz. telekjkvben A f 8.10 sor 4228 hrsz. 4227 hrsz. a zalaegerszegi 1839 számú telekjvben A f 4225 hrszám alatt felvett úgynevezett „Braunstein"-féle téglaszén telepen egy 14 kamarás téglaégető körkemenczét mellékhelyiségekkel együtt szándékozik építeni. Az iparhatósági telep engedély megadhatása czéljából a tanács 1905. évi deczember 4 én délután 3 órára helyszíni tárgyalást tűz ki, amelyre azok kik a vállalat ellen bármily oknál fogva kifogást akarnak tenni, kifogásaikat szóval vagy Írásban a tárgyaláskor előadhatják. A telepuek a rajta felailitandó épületeknek s belső felszereié üknek pontos rajzát leírását a városi főjegyző hivatalos helyiségében az érdekeltek a tárgyalás napjáig megtekinthetik. Zalaegerszegen, 1905. évi november 17-én tartott tanácsülésből Várhidy Lajos sk., polgármester. Árverési hirdetmény. Zalaegerszeg város közönségének f. évi november 23 án tartott rendes közgyűlésének 3875. kig. 905. számu határozata folytán közhírré tétetik, hogy a zalaegerszegi 1390 sz. telek jegyzőkönyvben A f 2665 hrsz. alatti s a város tulajdonát képező jelenleg útnak használt keleti telek föld 1905. év deczember 4-én délelőtt 10 órakor a városháza kis tanácstermében tar-