Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1905-04-20 / 16. szám
1905. április 20. MAGYAR P A IZ S 3 íme az iparos inasok! Az iparos inasok is adnak a Csány-szoborra. Ők is összerakják filléreiket és jó kedvvel adják. Még gyermekek, neveletlenek, szegény gyermekek. Nem rossz példa, hogy ezeknek az apró kis szegény neveletlen gyermekeknek a filléreiből ide s tova már van 600 koronánk. Ez a hatszáz korona többnyire ilyen gyermekfillérekből van, mint porszemekből egy domb-gula. Mért ne alakulhatna meg még több porszemből a hegy is? Csak kis hitűek ne legyünk, és nagy képflek ne legyünk. Ezekből a gyermek-fillérekből három hónap alatt alakult össze a hatszáz korona. Ez csak egy negyed esztendő. Egy év meghozhatja igy is a 2400 koronát. Kis képpel de nagy, erős hittel. Nem a levegőből számitok. Itt van a látható alap. 1867 óta elmúlt 38 esztendő. Soksorozzuk meg: 2400-szor 38 =91200 k >rona. Lehetne még egy kis kamatgyümölcsözést is hozzá számitan'. 38 év alatt megerőltetés nélkül, csupán iskolás gyermekeknek és iparos inasoknak a filléreiből 100 ezer koronás szobor állhatna ma fen dicsőséges magyar szabadságharczunk nagynevű vértanujának az emlékére. Ugy tudom, Deák Ferencznek elég derék szobra is 80 ezer korona értékű, anyagi oldalról, de tudjuk, hogy sokkal többet ér az ilyen erkölcsi tekintetben. Látjátok kedves gyermekeim, ti iskolás fiuk és ti iparos inasok, látjátok, a ti szegény, szerény kis filléreitekből milyen rengeteg nagy összeg gyűlhet össze, anélkül, hogy dicsekednétek, nagy képüsködnétek s farizeusmódra képmutatóskodnátok. A munkás méhnek nemes buzgóságával, a kis hangyának fáradhatatlan szorgalmával s mind a kettőnek szelid szerénységével csak gyűjtögessünk tovább barátaim, s meglátjátok, ha csupán evvel a szerénységgel haladunk is, meglátjátok, ti megéritek még teljes férfi korotokban az emlékmű felállítását, mely nem csak egy megye életét, de nemzeti létünket is fentartó közművelődésünknek az épületében egy oszlop; egy számottevő oszlop, melyre majd büszke önérzzettel fogtok tekinthetni, mert ti állítottátok fel, vagy legalább is tí raktátok le a fundamentumát. És ne higyjétek fiaim, hogy erre nincs szükség. S ezt már nemcsak nektek mondom. Ezt mondom a nagy embereknek is. Ne higyjétek felnőtt, nagy emberek, hogy nem volna rá szükség. Ha csupán magát a felállítandó emléknek a munkáját tekintjük is, akkor is szükséges. Nálunk az iparnak és művészetnek ezerféle fa,tája még mind fejlődésre vár, még viszonylagosan is. Hát hol van még a határtalan (abszolút) szépségre, tökéletességre való törekvés t ! Jó, ha minél több foglalkozást adunk a tehetségeseknek. S ne higyjétek, hogy nincs szükség ilyen emlékeknek a felállítására az egyenes jellemnek és hazafiiágnak az ápolásáért is. Mennyi a hajlongó nádszálhoz hasonló jellein! mennyi a képmutató farizeus! mennyi a konczért, bérért szolgáló hirlap, röpirat, iró, szónok, diplomata! Mekkora zsoldos hadsereg van még ami földünkön, melyet a Kossuthok, Petőfiek, Csányiak szelleme kell, hogy elsöpörjön! — Ne higyjétek, hogy derék jeleseinknek emlékszobra nincs mit javítson rajtunk. Ne higyjétek. Állítsunk szobrot Csánynak! (B.) Kitüntetett iparosok. Amint a múltkor említettük volt, a sopioni kiállításon kitüntetett iparosaink közül Baly Béla lakatosmesternek és Pitterman István kálvhásmesternek az országos iparegyesüiettől ez időre nem éikeztek meg a bronzérmeik. Egy hét múlva azonban már megjöttek ezek is s Kováts László ipartestületi elnök vasárnap adta át lelkesítő betxéd mellett e kitüntetett iparosmestereknek is az orezágos iparegvesületi éimeket. Megyei élet. Vármegyénkben a 12 uj körjegyzőség stb. Em'itettük, hogy a 126 jegyzőséget parancsoló okok miatt még 12-vel szapoiitják. Az uj alakulást Árvay Lajos főjegyző dolgozta ki s terjesztette elő héí főn az e tárgyban összehívott rendkívüli közgyűlésen. Néhol egy jegyzőség községeiből két jegyzőség lett, máshelyt innen is, onnan is elszakítottak egy-két falut az uj jegyzőség számára, avagy nagy községgé al kulvalett meg az uj jegyzői hivatal. A hétfőn ülésező megyei törvényhatóság a tervezett 12 uj jegyzőséget a következőleg állspitotta meg. Uj körjegyzőségek: Az alsólendvai járásban 1. jegyzőség : a bellatincziből szakittatott ki Bratonc?, Deklezsin, Ganicsa és Lippahócz községekkel ; 2. jegyzőség szintén az alsólendvai járásban a turnischai körjegyzőségekből — Zorkóháza, Brezovicza, his és Nagypalina községekkel; 3. ugyancsak az alsólendvai járásban a rédicsi körjegyzőség mellett — Resznek. Jakabfa, Baglad és Lentikápolna községekkel; 4 a csáktornyai járásban Nagyfalu, D.-Ohid, Édeskut, Tótfalu és Zrinyifalva községekkel; 5. a keszthelyi járásban Szentandrá?, Felsőpáhok, Köszvényes és Egregy községekkel; 6. ugyancsak a keszthelyi járásban Zalavár nagy községgé alakulva; 7. a letenvei járásban — Borsfa, Báza, Tolmács, Vakonya és K^rettye községekkel; 8. a novai járásban — Gutorföid és Náprádfa községekkel; 9. a pacsai járásban — Nagy és Kisrada köiségekkel; 10. ugyancsak a pacsai járásban — Felsőrajk és Pötréte községekkel; 11. a tapolczsi járásban — Felsős Kúdörgicse és Akaii községekkel; 12. a zalaegerszegi járásban — Bonczodföld, Böde, Kávás, Hottó, Szentmihályfa és Teskánd községekkel. A több községből álló jegyzősógeknek székhelyét az alispán fogja majd meghatározni. Megállapította a közgyűlés a körjegyzőknek a fizetés javulását is, kiegészítés, korpótlék és személyi pótlék czimén igen sok rubrikában, még pedig visszamenőleg 1904 január l-ig. Némelyiknek ezer koronán is túlmegy a javulás s c?ak föl kell venni a pénztárakból. A lubrikák halmazát az is szaporítja, hogy némelyik javulást az állam fizeti, másikat a község, legtöbbjét mind a kettő. — A megyei tisztviselőknek napidijairól és költözködési dijairól alkotott szabályrendeletet visszaküldotte volt a miniszter némi változtatás végett. Ezt a javítást is elvégezte a törvényhatóság. — A megyei tisztviselők Árvay Lajos főjegyző vezetésével tisztelegtek Csertán Károly alispán előtt és Csertán Károly alispán vezetésével tisztelegtek Hertelendy Ferencz főispán előtt néminemű reménylendő jutalék ügyében. — Szóval a megyeieknek ha nem csordul, cseppen valamicske. A nemesi pénztár választmánya az elhalt Háczky Kálmán helyébe Bezerédy Lászlót választotta meg választmányi tagnak, Ügyvédi kamarai közgyűlés A zalaegerszegi ügyvédi kamara, mely ki:erjed Zalamegye és Somogy megye három törvényszékének területére, vasárnap közgyűlést tartott a székhelyén. Egyetlen tárgy volt a tisztviselői választás. Az elnökváltozás miatt elég érdekes volt a gyűlés. 1897 óta Szigethy Antal halála óta Hajik István volt máig a kamarai elnök, kit tudása és jelleme miatt általában tisztelet illet meg, ugy látszik azcüban — s ezt csak gondoljuk, mert más okot nem tudunk, hogy már vérmérséklet tekintetében is erélyesebb elnököt óhajtott a többség s igy választották meg többséggel dr. Czinder Istvánt. Beadtak 36 szavazatot, hova szabályszerint a meg nem jelentek is elküldhetik szavazatukat a távolból. Jegyzőkönyv hitelesítők voltak : rendesek dr. Szigethy Elemér, dr. Hajós Ignácz, póttagok : dr. Jakí-ffy János, dr. Árvay László. — választás eredménye a következő: Elnök : Dr. Czinder István, elnök helyettes: Hertelendy Béla (Nagykanizsa), titkár: Bo :cháo Gyula, ügyész: dr. Hajós Ignácz, pénztárnok dr. Szigethy Elemér. Választmányi tagok: rendesek: Isoó Ferencz (Alsólendva), Thassy Kristóf, dr. Haidekker Károly (Kaposvái), Hajik István, dr. Obersohn Mór, Sebestyén Lajos (Nagykanizsa), dr. Jámbor Márton, dr. Grü;,wald Samu; póttagok: Hajós Mihály (Alsólendva), Dr. Keresztury József, dr. Bárdió Ferencz (Sümeg), dr. Berger Béla. Közgyűlés. A fogyasztási és értékesítő szövetkezetnek — felszámolás alatt — 16 ra hirdetett közgyűlése a megjelent tagok csekély száma miatt nem volt megtartható. Ugyan e hó 30 án délelőtt. 11 órakor megtartják a közgyűlést az az elemi iskola földszinti termében, s akkor érvényes lesz a gyűlés a megjelent tagok számára va'ó tekintet nélkül. Árlejtést hirdetmény. 1088. kig. 905. Zalaegerszeg város tanácsa a város tulajdonát képező „Aranybárány" szálloda udvarán foganatosítandó asphalt muukalatokra nyilvános árlejtést hirdet a következő feltételek mellett. 1. A városi mérnök által kt'szitett rajz 111 (egyszáztizenegj) négyzet méter kocsí-járó asphalt, természetes asphalttal a mérnök által megadandó magassági adatok alapjáj földegyengetés, 15 cz intiméter vastag 1:8 keverésű portlaudczemeutbeton alapra öntött 3 czentirneter vastag asphalt burkolat, az úttest szélén keramit téglával szegélyezve, kikiáltási egység .ár négyzet métereukínt 10 (tíz) korona. 2. Ugyanazon rajz szerint 227 (kettőszázhuszonhét) négyzet méter terület asphaltozása természetes asphaltal 10 czentiméter vastag porlandczementbeton rétegen 2 czentiméter vastag öntött asphalt réteg, keramit szegélyei az esésnek megfelelő vízlevezető csatornával ] teljesen elkészítve, kikiáltási egység ár négy• zetmétereukint 7 (hét) korona. t 3. A munkálat vállalkozó által azonnal • megkezdendő s legkésőbb folyó év május hó } 15 napjáig befejezendő. ; 4. Többlet munka semmiféle czimen fel nem ( számítható. 5. Tartozik vállalkozó az előirányzott 2699 = korona összeg 10%-át készpénzben ajánla, tához csatolni, mely összeg biztosítékul szol[ gál a városnak ugy a munka kifogástalan, mint a kikötött határidőre leendő teljesité; sére a vállalkozónak az e munka befejezte j után egy év múlva fog kiutaltatui, de időközi = kamata a vállalkozót illeti. 6. Az ajánlat azonnali kifizetés és 10 évi törlesztés esetére külön-külön teendő meg. 7. A zárt írásbeli ajánlatok 1905. évi április hó 26 napján délelőtt 10 óráig a polgármesteri hivatal iktatójában adandók be s ugyanazonnap délelőtt 10 V2 órakor fognak a tanács által az ajánlatok felbontatni. Zalaegerszeg 1905 április 15-en tartott üléséből. Németh Elek h. polgármester. Felszólítás. A ki sárga-fekete dobozban levő linzi-augsburgi gyufára lel még városunkban és megyénkben, szíveskedjék hozzánk küldeni annak jelzésével, melyik boltból vettte, — hogy tegyük a muzeumba. áz éneklő madarak. Ha nem csalódom, a földmivelési miniszter ur leiratban rendeleteket szokott küldeni a megyei bizottsághoz az éneklő madarak védelme ügyöben. Jó tolna, ha ezek a rendeletek nemc3ak a száraz aktákat szaporítanák, hanem mennén k ki az életbe is, hogy a tartalomnak ruegfelelőleg némileg czélt i« érjenek. Nem szükséges értekezést irni arról a vadságról, amely oknélkül ós czéltaían öldösi pusztítja az állatot, sem az érzésnek ami nemiségét nem kell itt bizonyitni, mely tenyé8zti a fát, védi az állatot és szeivti az éneket. A műveletlen népnek vadon csatangoló gyermekei puszti'ják az éneklő madarat. Hiába akarnók szépitni a dolgot, Göcsejben sok madár-pusztitó gyermek van. Szólítsa fel a közigazgatás a néppel érintkezőket, a körjegyzőket, szolgabirókat, papokat és tanítókat, terjesszék a nép között azt a tant, hogy az éneklőmadarakat nem szabad pusztítani. Legtöbb eredményt várhatni a tanítótól, m:rt az ő kezében van a gyermek. Aztán hát maguk a hatóságok Is tehetnének valamit egy más irányú intézkedéssel: nem kell az erdőt pusztítani, sőt fákat kell ültetni, nevelni és ápolni, gyümölcsfákat az országút menten s a pusztahtlyeken. Evvel mint
