Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1905-03-23 / 12. szám
1905 - myrczius 23. MAGYAR P AIZ S fuwlmányi körúton. ítersák István kávási ^B^rtfmek jó tanuk* volt, raig a kőszegi gimná7,;imba.n tanult; a mint nőtt s álment a keresi«delmi iskolába, uiind gyengébb bizonyítványa kit- Végre megszökött s itt-ott bizonyítványt Mutogatott, melyet apja nevében saját maga iit jogról, mint a ki megengedte neki, hogy 'tftErc»mány-utra menjen. Nagykanizsán elfogták % csavargó tanulmányi körutazót. A Marába fulladt kotnyek István palini 60 fc'VíiP ember, ki a parton iii/.vesszőt szedegetett. Az elveszettnek hitt einbeit 20 nap múlva veíeíie ki a viz Muraszerdahely határán. lllatbeteflSÓf). BólyaQOí kiütés: I u ; Sertésorbdnct: 8; Ser lésvész: 132 u. Távoliak. k Eorestemjankóról és Puster Lloydról ígyire jón a hír, hogy innen is — onnan is tiltjbi kt és küldik vissza hazafiatlan érzelmeik jB'iaií. A muszkákat irgalmatlanul verik a japánok A feires Port-Ai thnr bevése után északra nyomulUi Madzsuriában s 10 napi ostrom után be•fí3Éik Mu'iden nagy várost is. A muszkákat ajiiídnem utolsóig megsemmisítették. A zsákmány is jeageteg. S tovább tovább űzik őket északra, Beint havat a fergeteg. — A következő napokon btveiték a japánok Tielien várost is s tovább terjeszkednek északi a. As amerikai partokra egyetlen egy hót alatt 4133 ember szállott ki — Magyarországból. Jiagyar pipik. Magyarország agyagbányái, atiót a Magyar kereskedők Lapja írja, roppanHi£ji»riségben szolgálhatnák a pipaáru készítését szükséges ehamotteot. A felvidéken fennálló iiaebb-nagyobb pipagyárami más külföldről hoaaijik a s.:üKséges agyagot, mivel elegendő menaywégben itthon nem kaphatják, sőt még megJeielo árban sem így aztán az osztrák pipaáru nsíjról-napra nagyobb tért hódit nálunk « olcsóságával teljesen felveszi a versenyt a magyar készítménnyel. Erdély egy nagy részében különösen Bibáxmegye keleti részén, nagy számban találhatunk tbinaotte-bányákat. E bányák észszerű kihaaználasíja nem nagy gondot fordítanak, minél fogva elegendő mennyiségű készlettel nem rendelkeznek igy kenvtelenek a hozzájuk forduló belföldi tta í'seh gyárosok rendelményeit elutasítani, mert íüizal a csekély készlettel csak egy-két házról-há^ra vá/3doiio pipakészitő szükségletét lehet kielégíteni. Ba íhamitte-bányámk tulajdonosai bánvájuk mellett pipagyárakat rendeznének be, Magyarországon egy fontos iparágnak lennének megteremeti t>í sok család apraját-nagyját keiesetforráshoz jcttatnák és egy kis élelmességgel lassankint a „Beiaoeczi" jelzővel hazánkba kerülő osztrák árut teljesen kiszoríthatnák. & Nap. Példátlan sikerrel egy csapásra hódi íoíia meg a Nap a közönséget. Fiisesége, elevensége, erős, becsületes ellenzéki hangja, tiszta aMBokratikus politikája, merész és kitartó küzdelme az alkotmányos szabadságért, rovatainak bősége az egész lap elegáucz'ája és kedvessége teljesen meghódítottak a Nap számára a közönség szivét. A Nap ezenfelül a legolcsóbb napilap; előfizetési ára negyedévre csak 4 kor. egy hónapra 1 koiona 40 fillér. A Nap valamennyi üjság megelőzésével a legkimeritőbb tartalommal mai kora reggel megérkezik az összes vidéki városokba. A Nap felelős szerkesztője: Braun Sándor, főmunkatársa: Ábrányi Emil. Politikai tzikkeinek nagyiészét dr. Vázsonyi Vilmos oiszággvillési képviselő írja. A Nap szerkesztőségének tagjai: Bródy Mihály, Csizmadia Sái.dor, Csergő Bagó, Cholnoki Viktor, Féld Aurél, Gergely István, dr. Hajdú Miklós (segédserkesztő), Hacsak Géza, Horló Márton, Holló Vilmos, Jozsa Antal, Kemény Simon, Nádas Sándor, Pásztor Árpád, Saekely Miklós, Szabolcs Bálint, dr. VázBonji Vilmos. Mutatványszámot készséggel küld A Kap kiadóhivatala: Budapest, Rökk Szilárd-ufcza 9. ssám. 2—3 Irodalom. Művészet. A Sági—Szaiay Balatonja. Az »Urania színház* Nagykanizsán működött három este. Előadták ;»Al éjféli nap országát«, »A modern asszonyt* éé a sBalatont®, mely utóbbit Sági János és Szalag Sándor hírlapíró társaink írtak. Nekünk igen rokonszenves a Balaton a tetmeszetben, rokonszenves a Sági—Szalay költészetökben is, mert irói is rokonszenvesek, A nagykanizsaiak itlköben fo-adták a szép darabot. Különfélék. Ariejtések magyar iparra. (A közölt árlejtésekre vonatkozó közelebbi adatok az illető hivataloknál, ecetenként pedig a m. kir. Kereskedelmi Muzeumb&n is megtudhatók.) A kolozsvári áll építészeti hivatalhoz-, márcz. 28-ig nemzeti szinház építkezésére. — A miskolci áU. építészeti hivatalhoz-, ápr. 10-ig közút rendezésére é<? kikövezósére. — Ssabolcs megye alispánjához: márcz. 29 ig kőanvag beszeizésére. — A földmivelésügyi m. kir. minisztérium segédhivatalának főigazgatójához: ápr. 10 ig különféle ágyfélékre. — A zalaegerszegi törvévyszék elnökehez: ápr. 19-ig hivatalszolgák egyeruházatára. — A kalocsai törvényszékhez: ápr. 17-ig ruhadarabok szállítására. — A szegedi törvényszék elnökéhez: máj. 6-ig pirszén szállítására. — A nagyváradi áll. építészeti hivatalhoz: márcz. 27-ig templom es paplfk helyreállítására. — Zselyi község elöljáróságához: ápr. 3 ig iskola ós tanitó lakás munkálataira — A nagyszebeni cs. és kir. katonai kórház parancsnokságánál: ápr. 20-án törlőrnhák és papucsok szállítására versenytárgyalás fog tartatni. — A m. kir. áll. vasutak igazgatóságának: ápr. 15 ig ón szállítására. — Az aradi ál', építészeti hivatalhoz: építési munkálatokra. — A dohányjövedéki közp. igazgatósághoz: ápr. 17-ig gyártási épület munkálatia. — A m. kir. áll vasutak igazgatóságához: ápr. 10-ig alapozási és falazási munkákra. — Sopron város mérnöki hivatalához: ápr. 13-ig malac tartályok munkálataira. — A budapesti áll. építészeti hivatalhoz: ápr. 3-ig utiszerek beszerzésére ós u sjelzőtáblák felállítására. — A zágrábi kir. erdőigazgató»ágánál ápr. 11-ón szelíd gesztenye sarjak eladásairánt versenytárgyalás fog tartatni. Sok pénzt takarít, ha vászonnemü, női és férfi fehérneműt közvetlen gyárakból rendel. Czim: Kereskedelmi iroda Budapest Kerepesi-ut 65. 3—8 „ Csak oly magyar felírású portékát vásároljatok, melyről meggyőződést szereztek, hogy az hazai gyártmány 1 1. Földmivelés. Állattenyésztés. BC A kié a föld, azé az ország ! -wt A gyümölcsfa. A tavasz közeledtével uem mulaszthatom el, hogy falun élő olvasóinknak b. figyelmét fel ne hívjam egy már igen sokszor hangoztatott hasznos és jövedelmet hajtó forrás kultiválására — a gyümölcsfa tenyésztésre. A gyümölcsfa tenyésztés hasznossága é3 fontossága elvitázhatlan, a tapasztalat bizonyítja azt, hogy ennek fellendülése előmozdítja nemcsak egyes családok, de községek lakóinak vagyonosodását is. Vannak egyes vidékek, melyeknek lakói a gyümölcsfák termékeiuek köszönik jólétüket, elmondhatom, hogy ennek a felkarolására ós elterjedésére hatni, mindannyiunknak csak hazafiúi kötelessége. Az óietben vannak egyes dolgok, melyek detkezben alig részesülnek figyelemben, később azonban látja az ember annak életre valóságát, kettőzött szorgalommal igyekszik javára fordítani. Hogy többet ne említsek, veszem a burgonyát Kezdetben mérges, élvezhetlen növénynek tartották 8 mit tapasztalhatunk most, azt hogy az ec,beiek millióinak képezi táplálékát. A gyümölcs jótékony hatását az emberi testre, az orvosok mái a legrégibb időben elismerték, az ujabb korban pedig mint üditő tápszert ajánlják. S miéit ne ajánlanák? Hiszen a gyümölcs egészséges tiszta helyen, Kellő meleg éghajlat, az üditő harmatban 8 a gyönyörű napsugárban nő s ezek által tápláltatik. Képzeljük magunk elé a gyönyörűen virágzó avagy gyümölccsel megrakott fát, mily élvezetet nyújt. — tekintsünk egy terebélyes fa árnyékában pihenő vándor arczára, mily édesen szunnyad, — avagy az egész nap erős dologban levő szántóvető ós családját, midőn a fa árnyában pihen s költi el ebédjét. Vagy nem útmutatóinké hófúvások alkalmával az utaink szólére ültetett fák? Nézzük egészségi szempontból a gyümölcsfák hasznát. Kigőzölgésü; által az ember életének fentartásához elkerülhetlenül szükségei éltető levegőt szolgáltatják, a szerves anyagok bomlá a által képződött romlott levegőt felhasználják 3 ezáltal azok káros hatását az ember egészségére meggátolják. Az időjárás kiegyenlítésére jótékonyan hatnak, a szelek erejét s romboló hatását nagy mérvben csökkentik. A gyümölcs élvezete igen nagy befolyással van az ember egészségére — mennyiben az oly vidékek lakói hol gyümölcstermés van s a lakók azt élvezhetik, a betegedés ritkább. A gyümölcsfa közgazdasági szempontból ia hasznos, ugyanis a föld alsó rétegéből yeszi táplálékát, hova már semmiféle más növény gyökere lehatolni nem képes 8 az ott rejlő táplálók a gazdára nézve teljesen veszendőbe meune, —• a mostani gazdasági viszonyok nem engedik, hogy a gazda földjét ki ne használja. Lehulló lombozatával földünk felső talaját gazdagítja. Házunk környékére ültetett fa lombozatával a tüz tovaterjedését megakadályozza, évenkinti fanyesés alkalmával rőzsével, — ha pedig kiteremte magát: szerazámfával, vagy tűzifával kedveskedik ápoiójának, gazdájának. A gyümölcsöt, nyersen, aszalva, befő ive értékesítjük. Lehulló gyümölcséből az okos s értelmes gazdaasszony kitűnő eczetet készíthet. Kellemes italt készíthetünk némely fajú gyümölcsből, pálinkát főzhetünk belőle, mely szintén keresett áruezikk. Az elmondottakból világosan kitetszik a gyümölcsfa tenyésztés haszna s bátran elmondható, hogy egyetlen egy gazdasági ág sem hoz annyi hasznot oly csekély fáradsággal, mint a nemea gyümölcs tenyésztése. Ültessünk tehát gyümölcsfákat szzrgalmasan, iparkodjunk kifogyhatatlan türelemmel e tekintetben hazánkat oly magas nívóra emelni, a melyen a nálunk nagyobb és vagyonosabb nyugati nemzetek állanak. Iparkodjunk, hogy a nyomor helyét, melyben egyes községek sinylenek, az általános jólét váltsa fel — iparkodjunk, hogy községünk tgyes területeit a gyümölcsfák sokaságai tegyék szebbé. Petőfi mondá: „Ha a föld Isten kalapja Hazánk a bokréta rajta." Tegyük meg tehát s változtassuk e bokrétát a gyümölcsfa ültetés ós tenyésztés által, nagy gyümölcsös kertté s akkor örömmel néz le ránk édes hazánkra, a magyar nemzetre, koszorús költőnk a csiliagok közül. Németh Jenő. Szőlővessző. Amerikai alanyra oltott kűlömböző fajú elsőrendű gyökeres fás és zöldoltvány kapható, míg a készlet tart, fajek szerint ezrenkiűt 65—75 forint, százanként 7—8 forintos árban Jusztus Izidornál Zalalövőn. 1—2 Eladd százezer darab szokvány minőségű I. oszt. riparia portalis sima vessző ezrenkint 16 K. 40 fillér, átvéve Besenyőhöz tartozó Gólafeji szőlő telepen. Felvilágosítást ad Skublics Károly földbirtokos u. p. ZalaEgerszeg, Besenyőn. 2—0 Minden magyar honpolgár, magyar iparostól szerezze be szükségletét I Csak boni terméket használjunk "3&B Szentencziák egy iparosnak készülő ifin számára, ami jó a kereskedőnek is. (II.) — Kivonatolva ismerteti: KI—y •«. — Költekezés és kereset. A fiatal milliomos fiur az egyetemben bolondul költekezik, nagy számlákat küld haza; amire az atyja ezt irja neki: — Az én vagyonom mellett ezek a számláic nem esnek ugyan latba, de neked fognak ártani, ha nem térsz észre. — Mielőbb tanuld meg, hogy csak annyit költs, amennyit keresni tudsz. Sokat az ón cégemnél csak ugy fogsz keresni, ha vezető állásba jutsz. És ilyen állásba az ón cégemnél csak ugy juthatsz, ha a legalsó fokon kezdve, fokról-fokra haladsz. Nem adhatok neked mindjárt magas állást, mert az ártana a ezógnek ós neked is. — Sohse lesz belőled jó üzletember, ha elébb tanulsz költekezni, mint keresni. Az ilyen embernek a dollár, mire megkapja, már csak 60 cent; mig a jó üzletembernek 100 centnél is jóval többet ér.
