Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-10-05 / 40. szám

1905. deczember 14. tel a város egyik büszkeségeként hegedű­művészeiéért. Sándor lelkesedve ajánlkozott e hazafias ügyben, hogy elkészül és vezeti az Irodalmi és Művészeti Körnek illető szak­osztályait, a zenekart és énekkart, igérte a Bánkkbánnak megfelelő részletét s a Talpra magyart, vagy egyebet. Nincs kizárva, hogy ha a hangulata kellő lesz, maga is eljátszik egy solo-hegedűt saját szerzeményeiből. — Szeretettel és tisztelettel kérjük Zalaegerszeg lakosait, a gazdagokat és a szegényeket egy­aránt, jöjjenek el erre az okt. 15-iki gyász­ünnepélyre. Rójjunk le némi részt kegyele­tünk adójából s a múltra emlékezve építsünk valam't a jövőre. — Az ünn?pély helyét s az időnek pontosabb meghatározását valamint a legcsekélyebbre szállítandó belép í-dijat a bizottság meghatározásaként jövő számunk­ban s a falragaszokon jelezzük majd. — Egyúttal kérjük a lakosságot, hogy külső kifejezést is adjun'í hazafias gyászos érzel­meinknek, aki csak teheti, tegye ki házára a gyászlobogót okt. 6-án, 10-én és 15-én, a gyászünnepély napján, s az ünnepélyre is lehetőleg illő íekete ruhában jelenjünk meg. Gyűjtsünk aCsány szoborra! Tóth János (zalaegerszegi) gyüjtőivén. Tóth János 1 K — f Svastits Elemér .... 20 „ N. N 20 „ N. N 20 „ N. N 20 „ K. B 20 „ Záborszky Géza .... 20 „ N. N 10, össszesen: 2 K 30 „ D r. Károlyi József tanár (Z-egerszeg) 1 K— f Borbély Sándor igazgató (Vácz) gyíijtöivén: A siketn:mák váczi kir. orsz. intézetében Bihari Károly 1 K — f VII. b) osztályú növendékek. 1 K —f VIII. osztályú növendékek . 64 „ Wolkóber János . . . 1 K — „ VI. b) osztályú növendékek . 45 „ Moussong Pál 40 „ V. b) osztályú növendékek . 1 K — „ Szotfrid József 50 „ Válek János 70 „ Vatter Ferencz .... 1 K — „ Heinrich Rezső .... 50 „ Záborszky Árpád .... 50 „ I. a) osztály növendékei . . 26 „ Kegler Ferencz .... 24 „ MAGYAR PAI ZS II. b) osztály növendékei . 55 f IV. a) osztály növendékei . 60 „ Borbély Sándor .... 6 6 „ összesen: 11 K — „ Polgár Lajos (Zalaegerszeg) gyüjtőivén. Ungár Rozika (Söjtör) . . 2 í Polgár Lajos (Zalaegerszeg) . 10 „ Kelemen József aljegyző {Páka) gyüjtőivén % Iker István 1 K — „ Kelemen József 50 „ Djroghy Kornélia .... 1 K — „ Rilí Román 2 K — „ N. N 1K-, Breier Gyula 1 K — „ Németh N 10 „ Mók József 20 „ Hirschl Gyula 40 „ Breiner Lipót 50 „ Zalai Vilmos 40 „ összesen 8 K 10 f Mai gyűjtésünk 22 Ií 52 f Hozzáadva a múltkori (619 K. 71 f.) összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 642 K. 23 fill. Nagy gyászmise lesz 6 án reggel 8 órakor a 13 aradi vértanú lelki üdviért. A zala­egerszegi 48—49 es, még élő öreg honvédek kérték erre L^gáth apátplébános urat, aki készséggel teljesiti. A főgimnázium ifj. segitő alapja jav ra a beiratások alkalmával adakoztak a következő tanulók szülei: Várady Sándor, Gráner Sándor, Deák Iván, Rohonczy Elemér, Gráner Lajos. Kiss István 10-10 K, Szigethy Tibor, Fitos Jenő 6—6 K, Jimbor Miklós, Zechmeisster Osz kár, Kovács Jenő, Kovács Árpád, Wapper József 5—5 K, Boschán György 4 K, 80 f, Makray Sándor. Weisz Ottó 4—4 K, Legáth Gábor 3 K, Weisz Ernő, Köhler Bála, Árvay Lajos, Büchler József, Kovács Imre, Deutsch Aladár, Csesznák János, Csertán Ferencz, Cserfán Sándor, C-eitán Elek, Árvay László, Szabó Elemér, Pislek Lajos, Kiss Lajos, Eisner Mátyás. Árvay Síilvia 2—2 K, Kocáis Kálmán 1 K, 70 f. Németh Ferencz, Alasztics Gyula, Koréin Lidor, Brill József, Heincz István, Kes9erü Imre, Kesserü Endre, Oi'sits Ferenc/, Fangler Imre, Párkányi Károly, Handlery Gyula, Pásztor Dezső, Kosztelitz Imre, Kaiser Károly, Hajós Ervin, Hajós Elemér, Presz­ler István, Lackenbach Dezső, Salzberger Rezső, Perzsay Andor, Villax Béla, A'.tmann József, Stern Jenő, Weisz Imre 1—1 K, Gryneu^z Sándor, Keszli István, Weinberger Ferencz, Miszory György, Baly József, Kotsis Andor, Gombás Géza, Kummer Gyula 80—80 fill. Gryneusz György, Pokrcczy Nándor, Lendvay János 70—70 fill. Császár Pál, Zimics Eerencz, Zimics Lajos 60—60 fill. Koréin Sándor, Sattler Imre, Singer Géza, 50—50 fill. Grünwald Ernő, Singer Gyula, Kluger Sándor, Kluger György, Mattersdoifer Lajos, Molnár Miksa, Molnár József, Dazár Ist­ván, Duzár József 40-40 fill. Vörös János, Vörös Géza 30—30 fill. Rechnitzer József, Rozntr Richárd, Fridrich Lajos 20—20 fali. Összesen 187 kor. 60 fill. Fogadják a nemesszivü adakozók az intézet hálás köszönetét. — Az áll. főgimnázium igazgatósága. A villaaivilágitásról megírtuk, hogy a vár­megyei törvén} hatóság helyben hagyta a város határozatát, hogy létesítse a villám világítást s a felebbezést mellőzte. Most pedig megírjuk, hogy a felebbezők tovább mennek ós felebbezik az ügyet a vármegyétől a miniszterig. Az iskola. Az iskola, s megint az iskola. Igaz, hogy unalmasok vagyunk evvel, de nem tehetünk róla. Pedig a városi közgyűlési terem­ben hangzott el elsőrendű ajakról az a beszéd, hogy az iskola nem produktív. Létesítsünk előbb produktív intézményeket, pl. villamvilágitást. Ez ad pénzt az iskola számára is. (Bár csak ugy lenne.) Az iskola semmi hasznot, nem hoz. Az iskola improduktív. Az iskola maradhat. Tehát az iskola improduktív. Mintha látuám s halla­nám egy régi nagyúri asszony ismerősömet, aki nyíltan és őszinteséggel jelentette ki egy ebéd alatt, hogy ő csak többrebecsüli a bivalat, mint a tanítót, mert a bival hasznot hajt, a tanító pedig havonként 20 frt. kiadást csinál. Ez csak világos példa a produktív és improduktív foga­lomra. Hogy állnak tehát az iskolák? Ugy, hogy Zalaegerszegen az elemibe nem férnek be a gyer­mekek. Ö;venen visszamentek a szülői házba. A kik beférnek, azoknak nincs elegendő mozgó, játszó, tornázó udvarok. Lyen egyáltalában egyik egerszegi iskolában sincs. Ahová pedig beleférnek, kivált két lyukban az épület bedüléssel fenyegeti őket. Udvartalan szűk helyen szorong a polgári leányiskola is — Most már van egy alkalom. A villanyvilágításra megvett Bikonyi-féle telek nem jó villanyvilágításra. Tehát jó lesz iskolának. Ugy áll itt a dolog, hogy ami nem jó rendőr­tanyának, nem jó szegényekházának és dologház­nak, a mi nem jó börtönnek és korcsmának, az jó iskolának. A Bakonyi-féle telek igaz, hogy aiant van, de ha az épület helyét fölemelik, nem lesz alkalmatlan iskolának. Legalább itt tágas udvar lesz. Legalább a leányiskolának itt rendes helye lenne. S a mostani leányiskola helyiségébe át lehetne szállítani azt a néhány fiu osztályt, melyet bedü!és=el fenyeget a Csácsi-uíczai s a másik lvukfele helyiség. Két kérdés lenne vele megoldva. Nagyszabású hangverseny. A zalaegerszegi kereskedő ifjak önképző egylete folyó évi novem­ber 4-én a helybeli k itünő erők bevonásával ós Sas Zsigmond jeles konczerténekes közreműköké­sével nagyszsbásn hangversenyt rendez. Az elő­készületek nagyban folynak. A művészi magas­laton álló mű-ort lapunk legközelebbi számában fogjuk közzétenni. E derék ifjúsági egyesületnek mindig hazafiasan törekvő működésére szívesen felhívjuk a közönség figyelmét. Jól rendezett estélveiben nem is csalódtunk soha. tatlan működése: a szerető, intelligens, boldog s;oval — tökéletes emberhez. Hol található ez az ember? Hiszen a mondottak után léteznie keli. Ez a magva a valósággal egyező állításunknak. A szerető, bodog Igenhez hasonló ember létezik; de a tudatos boldogságot fokonként, átérezve ki kell küzdeni. A boldogságot nem lehet elajándékozni; azt nekünk kell meghódítanunk ós ez a munka, mely­lyel minden ember, teremtmény él a földön, el van foglalva, ha még annyira is szeiencsétlennek érzi magát. Az ut, mely a tökéletes boldogság elnyeréséhez vezet, teimészetesen nem lehet rövid, könnyű; mert hogyan is lehetne a tudás, az érzés ós a képesség legnagyobb fokát minden nehézség nél­kül megszerezni, hogyan lehet a magszem röktöa kész növénynyé? Ezért az, amit saját és a többi teremtményeknek földi életéből látunk, csak annak az útnak apró darabkája, melyen a legnagyobb boldogság eléréséhez át kell haladnunk. Mindeu élő valami, legyen az növény, állat vagy ember, jó vagy rossz, szegény vagy gazdag, állandóan azzal a munkával van elfoglalva, hogy a czélt megközelítse, elérje. Ebből következik, hogy életpályánk, tielyen a földön éppen haladunk, nem az egyetlen ós nem is lehet az, hanem még más utakat is kelt járnunk, hogy magunkat a tisztességgel való harczunkban a tudatos boldogsághoz felküzdjük. Aki ebben az életben egy nehéz, szomorú vagv hálátlan szerepet vinni látszik, ama sokol­dalú földi viszonyok közt, melyek önismeretet vannak hivatva fölébreszteni, épp ugy dolgozik leendő tökéletes boldogságának megvalósításán, mint minden kedvező föltételek közé jutott más teremtmény és magának tulajdonithat minden bajt és szerencsétlenséget nem pedig a Teremtő­nek. Másrészt azonban ez teszi aztán képessé arra, hogy minden bajt lassankint legyőzzön és magát már e földön is boldognak érezze. Valaki azonban ellenvetheti: Mit segít ez a tanítás szegényen ós betegen, vakon és bénán, hi álla­potuk javulását, meggyógyulásukat nem remélhetik és nekik e fejtegetések megérthetetlenek maradnak? Igy jutok a legnagyobb autoritáshoz, mely a földön valahol létezett: Jézus Krisztushoz, a Világbölcshöz, akire minden, amit itt mondottunk, támaszkodik! Egyéb iránt tekintetbe kell vennünk és meg­gondolnunk, hogy az igazság helyébe nem léphet egyhamar minden embernél az igazság megisme­rése, sőt, hogy az élet sokféle áldása boldogságunk czéljából okvetlenül szükséges, hogy a létért való küzdelemnek teljes erővel véghez kell mennie és hogy az előbbi századok kegyetlenségei szüksége­( Bek voltak, mert: „Per aspera ad astra" és azi emberek közti megbotránkoztatás az a kemény kő, melyen lelkük kristállyá csiszolódik. Minél jobban közeledik az emberiség a csilla­gokhoz, az az czéljához, annál jobban keil az utaknak kiegyenesedniük és a teremtmények közti ellentéteknek elsimulniok; mert hi a kristály alakot nyert, finomabb eszközök kialakítják és a magasabb önismeret nemesebb alakot követel, mint a közönséges mindennapiság; amint a történelemnek előttünk ismeretes arasznyi része néhány látszólagos vissza esés daczára feltartózha­tatlan haladást mutat. Ha mái most minden teremtménynek ugyanazt a boldogságot a lehető legjobb uton elérnie kell és ehhez a teremtmények közötti különbözés szükséges akkor ós szükséges volt az is, hogy Iiten a teremtményeket nem egy id ijiileg, hanem csak nigyobb időbeu teremtette, életre keltette ; ámbár azok mindöröktől fogva Isten képzeletében léteztek, Eíért látunk az életben egyenlőség helyett különféleséget az egyik teremtmény csak a növényvilág fokán van, egy másik az álllatén egy harmadik pl. az emberiség fokáig jutott és itt is annyi a fokozat, mint a hány teremtmény van. Különböznek csak a fejlődési fokon, — tehát az idő ós tér folytán, mint teremtmények azonban mindnyájan egy é3 ugyanazok: t. i. isteni, a legmagasabb boldoságra képesített élő tények. Cselkó József.

Next

/
Oldalképek
Tartalom