Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1905-04-06 / 14. szám
4 MAGY A R PAJZS 1905. ápri is 6 55 fillérre rugót/, moly összegből 9.447,372 kor. 69 tillér miut díjtartalék, minden tehertől menten jövő évre vitetett át. A jövő években esedekessé váló dijkötelezvények összege 90.301,649 koiona 69 fillér. A szállítmánybiztosítási ágban a díjbevétel kitett 3.646,057 korona 20 fillért, mely a viszontbiztosítások levonása után 1.547,460 korona 56 fillérre rúgott. Károkért a társaság 1904-ben 29.008,350 kor. 42 fillért folyósított. Ehez hozzáadva az előbbi években teljesített kárfizetéseket, a társaság alapítása óta káiok tejében 797,690.516 korona és 38 íilléinvi igen tekintélyes összeget fizetett ki. A nyereség tartalékok közül, melyek öss/.esen 20.851,064 korona 11 fillérre rúgnak, különösen ktemelendők: az alapszabály szerinti nyereségt(irtaiék, mely 5.250,000 koronát tesz ki, az értékpapírok árfolyaminqadozására alakított tartalék melv a 3.729,624 korona 17 tillér külön tartalékkal együtt 18.699,889 koroua 05 fillérre emelkedett, továbbá felemlítendő a 160,000 K-ra ru"ó kétes követelések tartaléka, és az 590,587 K 53 filléinyi ingatlan tartalék. Ezen kivül lennáll még egy 1.160,587 korona 53 fillért kitevő tartalék melynek az a rendeltetése, hogy az életbiztosítási osztályban a kamatláb esetleges csökkenését kiegyenlítse. A társaság összes tartalékjai es alapjai, melyek el«Ő rangú értekekbe vannak elhelyezvo, az idei átutalások folytán 227 329,923 kor 25 fillérről 247.497,014 korona 42 fillérre emelkedtek, mehek következőképen vannak elhelyezve: 1. Ingatlanok és jelzálogkövet elé 8 ek 38 468,591 K 65 f. 2 Életbiztosítási kötvényekre adott kölcsönök .... 20002,699 „ 07 , 3. Letéteményezett értékpapírokra adott kölcsönök . . 7?0,570 „ 92 „ 4. Értékpapírok 172.857,054 „ II B 5. Tárcza váltók .... 946 23fi „ 23 „ 6. A részvényesek biztosított adóslevelei 7 350 000 „ — „ 7 Bankoknál levő rendelkezésre álló követelések, készpénz s az intézet követelései, a hitelezők követeléseinek levonásával 7 122 762 , 44 . Összesen: 247.407,914 K 42 í. Ezen éltékekből 51.5 millió korona nrgyar értékekre esik. Terjesszétek a „Magyar Paizst! Irodalom. Művészet. A Borsszemjankóról és Pester Lloydiól cwk jön a hír, hogy minden arravaló helyről tiltják s küldik vissz* őket. A Borsszemjankónak eddig mintegy UO egy létből, kaszinóból tették ki a s'ürit. Abban a hírhedt Mementó cz. versezetében. melyben Kossuth Lajos emlékét ós dicsőséges szabadgágharczunkat teszi pellengére, ilyenféle sorok vannak: „Vigyázz magyar, nehogy elbizd magad, Már egyszer koczkára tett Nagy izgatód 9 uagy vérfürdő utáa A könyelmü játékot elvesztette." Minden magyar honpolgár, magyar iparostól szerezze be szükségletét! Csak boni terméket használjnnk Különfélék. Egy kis statisztika a gyula használatáról. Ráérő emberek unalmukban kiszámították, hogy Francziaoi8zágban hat, Angliában nyolcz, Belgiumban pedig kilencz gyufaszál esik naponkint egy emberre, és Európa naponkint körülbelül ket milliáid szál gyufát hasznát fel, amihez több száz métermázsa í's sziikseges A gyufát legiukább nyárfából készítik, a melyből egy köbméter 500 fontot nvom s Euiópában évente nem kövesebb mint 400 000 köbméter íá>- használnak fel gyufakészitésre. Foszforból mintegy 420 000 font szükséges évi termelésre. A gyufakeszités a szegény emberekre nagy áldás, mert, évente több mint 30.000 ember talál foglalkozást a gyufagyárakban. A gyufát tudvaievöleg 1832 ben találta fel Irinyi József magyar ember, debreczeni tanár. Magyar ember. És még mindig vannak magyar kereskedők, akik külföldi gyáiakrak adják pénzüket a gyufáért. ^Uirlsta-ötletek. (III.) — Dr. Hernntnn Antaltól — A csúcson minden ut találkozik. Erdély a legszebb lap a természet könyveben. Az Isten kalapjában levő bokrétában r.rdóly a legszebb virág, de a kalap nem tud róla. Az E. K. E. elég mélyen szánt, de keveset vethet balé. Az uj főtitkár az E. K. E. szeiencsójének — a Kovácsa. Erdély a világ szanatóriuma lehetne, de mi nem akarunk betegápolók lenni. A szent-Anna-tónak nincs sem kellő utja, sem fürdője, sem vendéglője. E tó tükrében a székely turistaság tükröződik .... Rabsonné csináltathatott volna az ördöggel turistautat Szovátától a váráig. Mert most az ördög sem csinál, A szovátai Medve tó hideg viztől — melegszik .... A Gyilkos-tó az élet vize lehetne, ha Lázár István gróf milliómos volna .... A gyulai havasok messzebb vannak Kolozsvárról. mint a — Vezúv. Rumén honfitársaink tengeri-betegségét az orvosok psllagrának nevezik. A magyar nem megy fel a hegyre, de az oláh lejön a völgybe. Az erdélyi magyar olyan, mint Mohamed: azt váija. hogy a hegy jöjjön hozzá. (Folyt, köv.) Magunk közt. Lengyel Zoltán Gyulán beszédet tartott. Miután beszédét elmondta, egy ájtatosan hallgató zsidó polgártárs odalepett a szónokhoz és bizalmasan megkérdezte: — Ugye, a képviselő ur izraelita ? — Nem vagyok én ! — felelte Lengyel Zoltán. Mire a kérdező ravaszul hunyorgatott a szemével és suttogva mondta: — No. no, hiszen magunk közt bevallhatj i! . . . Ha a köolajlámpa füstöl, (petróleum) azon ugy segíthetünk, hogy a lámpabelet 2—3 óráig ecetben áztatjuk, utána megszárítva kerüljön használat alá. Iljen béllel ellátott lámpák nem KJstolnek. még akkor sem, ha a kézilámpában alkjlmazva ritkábban gyújtatnak meg.(Szöv —ünk.) Az ermelléki borok. Akiknek alkalmu volt az érme.lléki borokat megbírálni, azok állítják legbiztosabban, hogy az országterületén ezek a valódi gvógybnok, me t r:em ?avanyu, nem émelygős édes, hanem gyengén savanykás ize mellett rendkívül tüzes erős es kemény borok, ebben rejlik a valódi gyógyeieje, mert a beteget ez az egyedüli, mely feleiősiti és lelüditi, az egészséges embert pedij; felvillanyozza és megizmositia. betegség ellen edzi es megerőgiti. — Az <'Érmellóki Első bzőlőoltványtelep') több mint ezer hektoliter saját termését, minden évben családi logvasztásra 50 liter és feljebb mennyiségben, hitelesített uj hordóval egjütt 50 fillérért literenkitu adja el, melynek mai számunk hirdetési rovatában közölt és ábrán is lemutatott «Szőlőlugast ültessünk.) czimü hirdetésére felhívjuk olvasóink figyelmét. Árlejtések magyar iparra. (A közölt árlejtésekre vonatkozó közelebbi adatok az illető hivataloknál, esetenként pedig a m. kir. Kereskedelmi Muzeumban is megtudhatók.) A fővárosi pénzügyigazgatósághoz május 3-ig egyenruha szállításra. — Az államvasút igazgatóságához ápiilis 12 ig gyalog felüljáró vasszerkezetre H ugyanide április 5-ig kazánkocsi bérbevételére. — A budapesti áilamépitészeti hivatalhoz ápr. 12 -ig kőanyagok szállítására — A temesvári dohánygyár igazgatóságához ápr. 27-ig gépház kibővítésére s április 26-ig lakatosmühe'.y kibővítéséi e. — Az ampelológiai intézet igazgatóságához (Bpest) ápril. 5-ig linóleum burkolatra. — Somogyvármegye alispánjához április 10-ig köalap es kavicsolás munkálatra. — Csongrádvármegye tanfelügyelőjéhez ápr. 17-ig iskolaépítkezésre.— Szabolcsvármegye alispánjához ápr. 10 ig utbiztotisági korlátok s kerékvetők készítésére. — A nagyenyedi áilamépitészeti hivatalhoz ápr. 15 ig iskolaépítésre. — A dézsi ál'amépitészeti hivatalhoz ápr. 8-ig templom torony építésre. Sok pénzt takarit, ha vászonnemü, női és férfi fehérneműt közvetlen gyárakból rendel. Czim: Kereskedelmi iroda Budapest Kerepesi-ut 65. 5-8 Földmivelés. Állattenyésztés. SC A kié a fold, azé az ország -jb* A íagyöngy. Ez a szép nevii növény az életének a fenntartásához szükséges táplálékot nem a földből, hanem más növényekből meríti, szóval élősködik. Különös előszeretettel a gyümölcsfákat támadja meg. Ezeknek szíja el a nedvét, ezeket teszi tönkre ott, ahol nagyon elszaporodik. Épen olyan veszedelme ez a gyümölcsfáknak, mint a milyen az aranka a luczornának. A mint cz. elpusztította az alföld lóhoreseit, ugy teszi tönkre — a hol csak megjelenik — a gyümölcsösöket. Az aranka (ördög czérna) pusztítását ma már miniszteri rendelet sürgeti, a fagyöngy irtása még nincs előírva, mert úgy látszik még nem ismerték fel a bajt, mely hazánk gyümölcstermelését a fagvöagy részéről fenyegeti. A felső Tisza mentén már tönkretette a gyümölcsösöket, ugyanaz a sors vár a dunántúliakra is. Hellyel-közzel itt is vaunak már oly területek, melyeken az elhatalmasodott fagyöngy miatt már csak felényi gyümölcs terem, mint néhány évvel ezelőtt. A- Zala mentén a fagyöngy fellépése nem öltött ugyan nagy mérveket, rio azért itt is számos fát láttam már, melyet a tulajdonos kivágatott azért, mert négy idő óta nem akar termést hozní«. Nem hogy nom akar, hanem nem tud, mert a 10—20-ávaI élősködő fagyöngy tönkretette. »Néhány év előtt csak egy-két*gyöngy volt rajta,« ma már tele van. A baj ijjori gyorsan terjed, szinte észrevétlenül. Terjesztői a rigók, különösen a léprigó, raefy fehér gyöngyhoz hasonló bogyóját eszi. A csőréhez ragadó magvakat pedig csőrének tisztogatása alkalmával ragasztja fel az ágra, hol azután kicsírázik. A csira gyököcskéje átfurakodva a fa kért <én a farészig hatol. Tovább nem nó befelé hanem a megtámadott ág tengelyével párhuzamosan haladó gyökeret fejleszt, ezekből indulnak ki a fába hatoló szivógyökerek. Ezek a fát összevissza lukasztják és igy értéktelenné teszik. De ez még csak hagyján. Igazi ártalmas&dga abban áll, hogy ezekkel vonja el a gazdanövényből a vizet és ezzel együtt a tápláló anyagokat. Á megtámadott ág a gyöngy erósbodésével fokozatosan satnyul. táplálék híján kénytelen elszáradni. Ez történik az. egyik, majd a másik ággal, végre az egész fa álelozatul esik. Nem szabad tétlenül nczní a fagyöngy gyarapodását és szaporodását, hauem kíméletlenül irtani kell. Az irtás legkezdetlegesebb módja galyjainak letordelese. fclzzel az eijárással annyit mindenesetre elérünk, hogy nem víragozhatik s igy termést sem hozhat, mellyel a madarak megfertöztethetnék a többi fát. De ez nem elég, mert ágainak elpusztítása után a gyökere cs tóve bea marad az ágban, melyből az utóbbi ísmételteu kihajt. Hogy ezt elkerüljük, legtanácsosabb a megtámadott ágat a fagyöngy gvökerezésétöí számítva 10—20 cm.-nyivel alább lefűrészelve eltávolítani. Ha ezt mindenki következetesen keresztül viszi, akkor a gjumötcslák megszabadultak tőle, de kérdés, mennyi időre. Mert afféléi sobasem lehetünk biztosak, hogy nem palánláít-e át ismételten valamely madár nyár, füz, akácz, fenyő stb. fáról. Tehát nemcsak gyümölcsfákról keli pusztítani, hanem arra is kell törekedni, hogy mis fán se érlelhessen bogyót. Ezt elérni bajos dologi He közös erővel egy czél — a gyümölcs termelés —• érdekében ezt ís keresztül lehet vinni, csak akarat legyen! A pusztítást szerfölött megkönnyíti az a körülmény, hogv a fagyöngy — különösen télen —• már messziről feltűnik a lombjukat lehullatott fák koronáján örökzöld leveleivel, dus elágazású, gömbölyded, cserje alakú termetével. Minket ezen sajátosságai fognak • vez&tni a felismerésében és pusztításában, a régiek előtt meg ezen tulajdonsága miatt állott nagy tiszteletben, A görögök és rómaiak mindenféle csodadolgokat müveitek vele, a germánok előtt mes épen szent fa volt. Az angolok még manapság is nagy tiszteletben tartják, fenyő hiányában karácsonyfának használják. Nálunk Girgáczíában szintén u^gy népszerűségnek örvend, levén ó kcrcsmaczégér^ llaerter Ádám.
