Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-03-30 / 13. szám

1905 tnárczius 30. MAGYAR P A I Z S 5 Magyarul! Az izraelita hitfelekezet országos pagygyülésén Marton Ignácz hitoktató a pápai ),i:köz+ég képviselője tiszta magyar nyelveu kez­íet* dikcziózni, de a/tán átfordította német­nyelvre, Enekiabálták a gyiilés tagjai: Magyarul! magyarul! ő azonban folytatta németül a !eg­Tíífrább megjegyzések kőzött is. — A Pápai Hírlap méltán felette zúgolódik, hogy Marton Ig.iáez ros/. hírbe keveri Pápát ezt a derék ma­gyal várost. — Hát ilven eset bizony sok van. En csak azt szere'ném tudni, miért van az jíxaelita vallású embernek ugy a véiében a ger­mán műveltségnek. a német, nyelvnek a szeretete í a gyakoriati használata! s mindemellett miért Msikélkednek ugv a magyarságukkal!! azt is jó polna tudui. — Komédia az egész jelensé ;. A kisiparosok érdeke. A rab (fegyencz) ipar ellen minduntalan felmerülő panaszokra való tekin­tettel, a kereskedelemügyi riiiniszter az érdekel­tek tájékoztatása és megnyugtatása czóljábcl, az .igazságügyi miniszterrel egyetértőleg közli, hogy s rabipai kérdése gyökeres megoldás előtt áll é<> h végleges megoidásnál az igazságügyi miniszter a kereskedelemügyi miniszterrel való egyetértéssel, klilöusulyt kiván helyezni a kisiparosok speciális erdekeire. á selycmlenyéazlés és Bazeredj Pál. Bezerédj Pál főrendiházi tagot 25 éves jubileuma alkalmá­ból az országos se'yemtenyésztési alkalmazottak igen szép kivitelű ezüst szoborral lep'ék meg, Bezerédj Pál nagy érdemeket szerzett a selyem­'tnyészfés fölvirágzása körül, amelyet addig *Ma!íyarot>zágon lehetetlennek tar:ottak. 1879-b-íti már be akarták szüntetni a további kísérleteket, femikor Bezerédj önzetlenül, minden dij nélkül - íílSott az ügyek élére. Szolgáljon egy kis statisz­tika Bezerédj működésének illusztrálásául :1904 ig a tenvésztők számát 112.712-re emelte. A gubó­lermelést, amel 1879 ben 2507 kiló volt, 1904­ben 1.633.452 kilóra és a selyemtényésztéssel járó évi keresetet, mely 1879 ben 7400 K-t tett. 1904-ben 4,509.945 K-ra emelte. 25 éves mun kukodása idejébsn 60,783.926 K-t juttatott a selyemtenyésztéssel éi selyemfouóiparral foglalko­zok nak. A katona szökevények. Egy megyében ezer, h többi északkeleti megyében rámegy tízezerre j? e szökevényeknek a számuk. Magyarországon íim. De hogy e katonaszökevények is magyarok ?oSnának-e, azt csak gúnyból lehetne mondani. Nem magyarok azok. A magyar ember először js nem iéi a katonasagtól, másodszor, amelyik nern szereli is (az idegen nyelvű szó miatt), nem akarja s nem is igen tudja elkövetni azt a huncz­iatság^t, hogy megcsalja az országot. Nem igy Zemp'énrntígyebeu. A napilapok azt az érdekes tirt iuák, hogy ott a Galicziából bevándorolt ^.sídjk kibújnak a katonaság alól. Papjok meg­hamisítja az anyakönyvet, a Naftali léi fi név "Stnri oda tesz egy a betűt s lesz belőle Naftalia WsisasszoDy. Másokat meg ugy irt be, hogv 17 íves koiukhan álltak sor alá s ekkoi még véznók lévén, kimenekültek. Titkos feljelentés után a miniszter kiküldötte dr. Oilai biztost, kit előbb meg akartak verni, később megméigezni, de nem tikéi ült. Orlai kideiiteíte a csalást. Csak egv megyeben 1000 ilyen ifjút menteitek ki a rabbik a katonaság alól. 5000! A t-zövetkezeti mozgalom hazánkban ^eies mederben folyik, ugy hogy, mint a Szuba­-á<ilm Újság irja. az országban levő külomböző szövetkezetek száma ma már megközelíti az öt­t.^eret. Választási statisztika. A lefolyt választások k-nyesen igazolják azt, hogy hol yan a uemzet íobbsége; a statisztika adatai szerint ugyanis 900 ezer választó közül nem szavazott 300.000 polgár. A fentmaradt 600.000 szavazó közül a függet­-nségi jelöltekre szavazott 282 800, a néppártra, njpárt és diszideiisekre 93 ezer. A kormány­•pártra szavazott összesen tehát 139 200 polgár, összes szövetkezett ellenzékre pedig'460 200 polgár, i>iy kerületekben a melyekben az ellenzék állított jilöltet, de kisebbjégben maradt, az ellenzékre swazott 85 ezer ember. Tahát a 139.200 kor­mánypárti szavazó polgárral szemben 545 000 rmber áll. Ez a nemzet többsége. A Borsszem Jankó politikai élczlapct és a Péster Lloyd cz. németnyelvű politikai lapot nap nap után tiltják ki a Kaszinókból, Társaskörök­ből és Kávéházakból stb. A Pester Lloyd a mai politikai válságos időkben á siai csordának mondta a magyai nemzetet, a Borsszemjankó pedig ^ementtez egyik versezetében Kossuth Lajost raondá lelket'en lázitónak, aki tévútra vezette a nemzetet. — Hogy az előfizetők küidik vissza ezeket a lapokat, erre nézve is meg van a két párt. Egyik helyesli a vissza küldést, a másik nem helyesli. Nem helyesli a visszaküldést a Budapesti Hirlap sem a után i má colí, némelyik zalai uj3ág kollegáns is. A«t mondja a Budapesti Hirlap, egy találónak látszó hasonlatot véve föl, hogy n«m finomság, ső' neveletlenség alakit, akit már befogadjunk, durván kikergetni a társasá­gunkból avagy hámunkból csupán azért mert nem egy velemenven van velünk. — Hm! EÍ iehet igazságos meg igazságtalan Ítélet is, de igen hiányos okoskodás. Nem ugy van, tisztelt uraim ! Ha ártatlan az ellenvélemény, akkor nem szabad durván bánnunk, de ka a betogadott vendégnek az ellenvéleménye és erkölcsi tulajdonsága olyan, tragy időközben olyan lesz, hogy bántja legszen­tebb érzelmeinket, megrontja a társaság erkölcsi életét, avagy — csupán egyszerű ellenvélemény­ből — beszennyezi a családot: bizonyisten ki­verik, ki kell verniek az ilyen befogadott tagot bottal, korbáccsal, puskával s ennél még durvább módokkal és eszközökkel is. A veszprémmegyei főispán, Kolosváry József lemondott állásáról. Keleten a háború tovább tart s a japánok tovább verik a muszkát. Maudzsuriából nemsokára minden muszkát, kivernek a japáook. Szép a muszkától, hogy még van bizalma önmagában. Még mindig nem akar békét kötni. Hiszi, hogy még megfordítja a koczkát, mert háromszor annyi katonája van, mint a japánnak De még szebb a japántól az, hogy ő egyharmad annud magával folyton ű/i, folyton veri és apasztja a nagy töme­get, ellenfelét. Van ot*. testi erő ós ügyesség, de van ott lelki nagyság is. Mennyi vér folyt el ott másfél év alatt! Változtatás Gr. Csáky Gyula ós báró Thorocz­kay Viktor kilépett a »Szabadelvü« pártból s a függetlenségihez csatlakoztak. Mondják, hogy most gondolkoznak még vagy 35 öu kilépésről s a belépésről. Uj báró Törley József pécsi pezsgő gyárost báróvá tette a király Gr. Tisza István javaslatára. A zsolnai, Rudnay mondátumot megsemmisí­tette a Kúria Szmialovszky Valér függetlenségi javára. Jules Verne, (Verne Fynla), a franczk hires költő, gazdag fantaziáju regényíró, meghalt Amiensben, 77 éves korában. A világ legnagjoi-b gyémántja Annak a 3000 karátosnál su'yosabb ^}emántdarabnak a megvá­sárlásara, a melyre nemrég akadtak iá Pretoria közelében, országos gyűjtés indult meg a brit birodalomban. Öt millió font sterlinget, azaz 120 millió koronát készülnek összegjüjteni ebből a célból. A rengeteg értékű drágakövet VII. Eduáid királynak pjánlják föl a lojális gyűjtők. Távfutás Fraacziaorszáaból Belgiumba. A tport túlzásának lesz bizonyítéka az a távfutás, melyet május 28 áu akarnak lendezni Fraczia­országbol Belgiumba. A táv 530 kilométer, amit öt nap alatt kell majd befutni. Az egyes napi távok legnagyobbja 125 km , legkisebbje 75 Km. lesz (Herkules,/. Irodalom. Művészet. Uj kislap. Független Hirlap czimen uj politi­kai napilap indult meg Budapesten Zlinszkv István szerkesztésében. Azért taitozik a kis lapokhoz mert csak két fillér az ára. Da hogy komoly és tartalmas s hogy a Magyarország qal szellemi rokonságban vaD. onnau lehet gondolni, mert Bartha Miklósnak látjuk benne fenséges vezér­czikkeit. A Nap. Példátlan sikerrel egv csapásra hódi­totia meg a Nap a közönséget. Frisesége ele­vensége, erős, becsületes ellenzéki hangja, tiszta demokratikus politikája, merész és kitartó küz­delme az alkotmányos szabadságéit, rovatainak bősége az egész lap elegáncziája ós kedvessége teljesen meghódították a Nap számára a közönség szivét. A Nap ejenfelül a legolcsóbb napilap; előfizetési ára negyedévre csak 4 kor. egy hó­napra 1 korona 40 fillér. A Nap valamennyi újság megelőzésével a legkimeritőbb tartalommal már kora reggel megérkezik az összes vidéki városokba. A Nap felelős szerkesztője: Braun Sándor, főmunkatársa: Ábrányi Emil. Politikai czikkeinek nagyiészét dr. VázsonyiVilmos ország­gyűlési képviselő irjs. A Nap szerkesztőségének tagjai: Bródy Mihály, Csizmadia Sái.dor, Csergő Hugó, Cholnoki Viktor, Feld Aurél, Gergely István, dr. Hajdú Miklós (segédseikesztö), Hacsak Géza, Holló Márton, Holló Vilmos. Józsa Antal, Kemény Simon, Nádas Sándor, Pás/tor Árpád, Székely Miklós, Szabolcs Bálint, dr. Vázsonyi Vilmos. Mntatványszámot készséggel küld A Nap kiadóhivatala: Budapest, Rökk Szilárd-utc?s 9. tzám. 2—3 Az E. K. E értesítője. Az „Eidély" XIV ik évfolyamának 1—2. most megjelent számát Merza Gyula gondos szerkesztésében ezúttal is ugv a tájteirás, mint a népiajz köréből sok tanuh-ágos czikkely gazdagítja. A színvonalon álló képes havi szemle jelen füzetének élénk ós változatos tartalma a kö/et­ke/ő: a vezető czikkely a téli turistáskodás köz­egészségügyi előnyeit fejtegeti; Czárán Gyula a hitessé vált révi Zichy cseppkőbarlangot irja ie részletesen 4 sikerült felvétel kíséretében; Hermán Antal dr. az érdél) i kincses mondákról, Téglás István két sajátkezű rajzával díszített közlemé­nyében a Szent László kútjához tett kirándulá­sáról mondanak el egyet-mást. A folklore körébe tartozik egy a „regölósnek' 1 Köszvényes Remetén szokásos leírása, melyhez hangjegy is van csa­tolva. Az trdélyi Kárpátokban czimü havasi ki­íándulás ós egy ismertetés az E. K. E. múzeu­máról fejezik be a nagyobb közlemények sorát. — A Különfélék rovatában több érdekes turista hír élén tudomást veszünk az E K. E. uj turista zsebnaptáráról mely magában foglalva a tagok kedvezményeit egyúttal az eddigi arc/.kópe3 iga­zolót fogja czélszerüen pőt°Ini. — Kapható 1 koronáért az E. K. E, Mátyásházi irodájában Kolozsvárt. Az „Erdély" előfizetési ára egész évre 10 kor. melyet a tagak 6 kor. évi tagdijuk fejében díj­talanul kapnak. Különfélék. Az alma. Nincs olyan gyümölcs, mely a tes­tünnek szükséges ásványi sókat, névszerint a meszet, nátront, vasat, foszfort olyan könnyen emészthető alakban tartalmazná mint az alma. Savával kellemesen izgatja a gyomiot s fokozza az emésztést és az anyagcserét. Különösen szel­lemi munkásoknak ajánlható, mert az agyműködés által fogyasztott foszforsavat nagymértékben s könnyen oldhatólag tartalmazza. Clő embereknek nagyon ajánlja egy svájezi újság — bár az egóss nem újság, mert már a római ember is tojáson kezdte és almán végezte az ebédjét. (Ab ovo ad malum.) — Ültessünk alma fákat. Gyakorlati eljárás. Versec, Fehértemplom 3 mondhatni az ország egy nagyrésze iga,.áa bá­mulatos módon mutatnak példát a házak eleje és végeihez ültetett szőlőíugasokkal. Egé^z őszre egész télre valu szőlőt, bármily nagy család részére házaik falán termesztik meg, hol a hideg­től ós jégtől is mentve van. Ezen eljárás most az egész országban megindult s minden vidék rohamosan követi a jó példát. De minthogy ehhez nem mindenik szőlőfaj alkalmas, felhívjak olvasóink figyelmét mai számunk hirdetési rova­tában ábrán is bemutatott «Szőlőlugast ültes9ün..c minden ház mellé» cimü hirdetésünkre. Mennyi pénz van a világon? Statisztikusok és ráérő emberek kiszámították, hogy az egész világon 33 milliárd értékű készpénz van forga­lomban és pedig 16 milliárd aranyban é3 17 milliárd ezüstben. A térmészet örök törvénye, hogy a világon semmi sem tart örökké, ós szá­molómüvéfizek kimutatták, hogy az arany- es ezüstkészletből óvenkint 20 millió korona értékű "kopik el. Az érepónz mellett tudvalevőleg az egész világon papirpenzek é3 bankjagyek is van­nak torgalomban mintegy 16 milliárd korona értékben s az az összeg, mellyel az összes álla­mok a papírpénzeket nemes ércben födözik mindössze 10 miíliárd koronát tesz ki. Tehát az egesz világon 6 milliárd koiona értékű papírpénz forog födözetlenül. Ha tehát a nemes srezpénz értékéhez hozzávesszük a forgalomban lévő lődö­zött es födözetleh papírpénz éitékét megálla­kitjuk, hogy az egész világ készpénzkészlete perek 50 milliáid koronát tesz ki. Kvintesszenciák. A szorgalmas ember házába is be-bekacsinthat olykor az inség, ds be nem meri tenni a lábát. Ha a fa magától hullatja gyümölcsét; neui kell kővel hajigálnod. Nagy teher is könnyű, ha sokan emelik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom