Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-03-30 / 13. szám

s M AGYAR P A IZ S 1905. márczius S. Egy czfpészmester jelentése a soproni kerületi kereskedelmi és iparkamarához — részletkérdésben és országos általánosságbonis. — Van szerencsém folyó hó 20-án keli; nagybecsű megkeresésükre vonatkozólag a felsorolt kérdésekre a következők ben viaszolni: Az általam űzött iparág mult évi üzletmenete nem mondható kedvezőnek. Az ipar pang és a vele foglalkozóknak általában nem ad biztos megélhetést. Vidékünkön gyári tömegtermelés a lálbeli iparban ez idő szerint még nincs. Történtek ugyan egyes kísérletek a lábbeli tömegtermelésének meghonosítására, de ez ideig minden siker nélkül. Ausztriával való váraközöstégben a tömegtermelés virágzó nem lehet. Egyes vállalkozások sikerülhetnek ugyan, d-j addig, niig az olcsó munkaerővel és liazi iparszeiüleg előállított o.-zirák lábbeliket vámmentes en hozzák hazánkba, nincs kilátás a n,-gv ipar nagyobb arám u térhódítására különösen Ausztriával határos videkeken. A vámmentesen behozott osztrák fábbtlik nemcsak a nagv ipar fellendülőiét akadályozz ik meg, hanem a magyar kis iparosnak is nagyon nehézze teszik a megélhetést. A különféle czioaen elnevezett áruházak, divat és lövidáru kereskedések tömve vannak kizárólag osztrák gyártmányú ruházati czikkekkel különösen czipőkkel, sőt ezen üzletek tulajdonosai ugy helyben mint vidókeu mérték után egyes fogyasztótól megrendelest is gyűjtenek. Ezzel a szakképzett kisiparosokat, kik gyakorlati {tanoncz és segéd) éveiket a munkaasztai mellett fárasztó munkában öltöttek, esetleg tanfolyamot is végeztek, érdekeikben hatósági engedély alapján, néha anélkül ia a szabad verseny elvénél fogva nagyon hatékonyan megtámadják. E'. egyébkent nem csak a czipés?. iparban, hanem a ruházati ipar egyéb ágaiban is igy van. A magyar ipar fejlődésentk előmozditá.-aia sztlk^éges volna az összes hazai ipaii termelési helyeket, a termelés mennyiséget ós minőséget a vállalat teimelési képességet magában foglaló könyvet és az ujabban .et -ülendő bi szerzési fonásokról negyed vaav féléi enkint pótló fiizetektt összeállítani, ezt olcsón, egyesületeknek, könyv ráraknak, iparosoknak és kereskedőknek ingyen i3 közrebocsátani, hogy a hazai ipartermékek beszerzési fonásait báiki könnyen nn gisr-iei hesse. Szükséges voina továbbá a jövő nemzedéket, de különösen a kereskedő nemzedéket a honi ipar pártolásának éa a honi ipartermékek fogyasztásainak gazdasági hasznára már az iskolában kioktatni. A vámvédelem nz ipar fejlesztésé; e é- megvédésére ma mái általánosságban elfogadott ea a külAusztria nagyobb városaiba, beküldött mint'.'s t-s meglevő mérték után nagyon gyakori, de u nt tömeges kivitel számításba nem jöhe

?. Végiil még megemlítem, hogy Nagykari most van egy czipő gyár társas czeg alatt alakulóban. Kezdetben egész olcó áruk kés, itúí ével foglalkozik tömeges eladásra. Jó kezekben vsa és a legjobbat reméljük. Nagykanizsa, 1905 január 80 án. Teljes tisztele'tel Miltényi Sándor czipészaiester, iparkamarai tag. Az iga-i tudománynak nyugodnia ke

1 .azoknak kölcsönös jcakaialán, akik tudnak s akik tanulnak; s nyugodnia kell továbbá mindnyájunk testvéri rokonszenvén; a mely rokonszenv annál jogosultabb, mert hiszen mi már ma az előbbi nemzedékek munkájátlak gyümölcsét élvezzük és mert a mi kötelességünk az, hogy ezen örökséget, ggarapitvu azt, utódainkra hagyjuk. Ezek tagadhatlan igazságok; s ezen igazságok mindinkább folyton terjednek a b^csületese-n és jiizanul gondolkodó emberek és nemzetek között. Váljon ezen igazságok eiég gyorsan éivónyesülnek és tulsuiyia ve.gődnek-e az ál'ütnok kormányzásában, hogy igv megakadál} ózzák a nehéz, benső nemzetközi kor.fliktusokat, melyek a népiket fenyegetik ? Ezt en nem tudom, s azt őszintén be is vallom. Egész a mi koiunkig a legnagyobb (áisadalmi változások haía ómmal lettek í.ierőszakolva Azonban annyi bizonyos, hogv ma mar a nemzetek s a kormányok is éivik az igazi tudomány hatalmának befolyását, mely okvetieniil irányítani s vezerelni fogja a ezivili/á!t emberek meggondolt akaratát. Támogassuk és segítsük e'ő minden uton módon, s tisztességes eszközökkel a vaicbiu tudományos műveltséget, és talán mégis sikerülni fog nekünk megakadályozni, eltávoíitaui ezen harezokat s ezen szerencsétlenséget; és sikerülni fog vegre tslán előidézni az, emberek egyenlősógenek és testvériségének áldásthozó korszakát s azok solidaritását a becsületes munkáuak szent törvényeiben. Ez azon eszmény, melyre meggyőzőid em .szerint keliene tanítani az emberiséget a modern tudomárynik. Oee'kő József. földi államok által kipróbált szer, a miről különösen Németország és Amerika bámulatba ejtő közgazdasági fejlődése is biztos tanúságot tesz. Ezen államokban az ipari fejlődés következtében a fogyasztás emelkedése a mezőgazdaságot is a lehető legmagasabb fol'.ií fejlesztette. A kis ipar igen sot és gondos támogatásra szorul. Pénzbeli támogatis nem igen ha ználna, hanem egy bizonyos jogsán mcgilhtő működési teret biztosítani és fejődésében ' irányítani kell, mert a kis iparra szin'ii szükség van, magáért az ipáiért és nem csak a vele foglalkozó embe rekert. Az ipar üzésone' jogát módosítani feltétlenül szükségesnek tartan. Legm..j> felélőbb mód nak t .ltom, hogy a azakk'pzettség nélküli egyének kiket cselekvési vágyul iparűzésre késztet, csak bizonyos meghatározott (mondjuk 20) számú szoíossui vett ipari alkaípzott állandó foglalkoztatásával csupán tömeg erraeléssel raktári áruk készítésével foglalkozlupanak, az egyes fogyasztóktól azonbai>caak szádépseitséggel biró iparosok fogadhassanak el npendelht. Szakképzettség nélküli vállalkozók iiJevez.etö nevére szóló ipar űzési engedély lyel, valy pedig olyan társasczég a melyiknek az egyik illa (ionosa szakképzettséggel nem bír, szinttn cik a fenti megszorítással tömegtermelésre kapaston engedélyt. E^en módosítássá biütcsitva volna azon kis ipaiosok ms-gelhetésiükik hosszas gyakorlati idő eltöltésével jogot nwnét az iprr üzésére, más tészről pi-dlg az ipj ü.ésére bajlan'lá szakképzettség nélküli vált/koz.'ik mupkdterének ilynemű szabályozásával a i^gya gyaii ipar alapját vethetnők meg. j Egyes külön'egéfvagj még meg nem honosodott iparágaknál á iparág sajátos ágának esetleg megfelelőbb móddtáa vo!ua szükség*?. His ipari kepzettség invonalát és versenv képességét, ipari szakiskftk felállításául, vándot szaktanfolyamok létepével, továb'á az ipari kontárkodás, l áz.mefrekcek és szolgáknak me'lékkereset czeljabólízött engedély ez kötött 'málló iparűzés eltiltásul hathatósar lehe'ii" emelni. A fegyeiiczek ipfr foglalkoztatóval pedig eddig meg neiulioiiositt ipirágat leheie meghonosítani. A munkás vipny altalábau kielégítő. A légi pátriárkáim vi«»ny a munktí ós munkaadója kőzett veszendőin van, de a még megmaradt kölcsönös bizatoi kielégítő. itzR^os kötelező alapra fektetett felesebbkor íinunkas jóléti intézmények letesse kívánaté és egyébként is nemzeti érdek. A politikai jo^k gyakorlá a magvar népnek, hazánk ezeAves alkotmyának hagyományaiból eredő leik-zűkséglete zért ennek foko z.atos bővítése síkban hasa volna s : rohamosan terjedő nemzett ö socmlismusuak gátat vetne. Ai ipuos-tauoncz ügy szín rendezésre szőrű'. Ns-.gy hiba, hogy nálunk yermekek szülői e-s nevelői a tanulni nem aka vagy nehezebb ielfogasu hukat még a polf családokban is a*zal a fenyegetéssel buzdítják, iskolai tanulásra, hogy ha nem tanulsz, ehetsz inasnak. Ezzel aztán beoltják a gyerme hogy HZ iparinaskodas mintegy megbelyegzntetés a tanulni nem tudó, vagy nem akaró meknek. Ebből következik aztau, hogy még ókeiőbb iparos sem kap alkalmas és valamialó gyermeket | inasnak. Az öletievaló ipaiosuak i&okoldalu képzettségeitek kell lenni. A tarképzés sokféle agazatának figyelembe vételéve 09 módosításra szorul, különösen a páros menésre dolgozó czipésí ipáinál, mert ezen á( az iparosnak készítményét rvm csak jól. 3en, hanem a mérteknek mi'1 méternyi pon'egtartásával a labcsont- és iz,uuirend3zetónek.etével a lábak más és uias aial jának és terrének inegfelelőleg kell készíteni az alkalm.belit. A beteg ós ábnormális labakra való I készítése, a láb betegségének sokfelesége audni valót ad a c/ipésznek, hogy még a legabb fokú kiképzés mellett hosszú gyakorivek eltöltése utan sem tanulhatja ki teljesikmáját. Mindezek után saját üzletenn szerencsém beszámolni. Harmincz tagu segéílyzet állandó foglalkoztatásával csupán egyiyasztók meglendelésere, a gyengébb munbn saját, raktáiomia készítek ug.v egyénre mint polgári lábbelieket kényesebb izlésnetagasabb igényeknek megfelelőiig. Készittdennemü uri, női és gyermek lábbelit, bete^ra orihoped czipőket, vadász ós sport iábllönlegességeket. Kivétel szintén csak paegrendelésre Országgyűlés. llgy volt a megállapodás, hogy április 4 :> ne tegye vita tárgyává a Képviselőház, a mai állapotokat. Addig majd megbíz a király u ít! valakit a koimányalakítással. A határidő mird^rt iit van. Uj minisztérium még u Eltérés király és az, egyesűit ellenzék közölt tudvaieví,ieg abban van, hogy a képviselők többsége a n.a^yar katonaság számára magjai- 11.• elvet kíván s gazdaságilag kfi'önválásL Au zfrián'l. A király ez=kbe nem hajlandó be'eegyezui. Egy sereg tanét'-eSrak a véleményét már méghal gatta a-z uralkodó-, előbb Bécsben, azután Bud.,pesten. Ujabban ui

;gi;ií Széli Kálmán

1, Wekerle Sándort s megint GidfAndrássy Gyulát. Tegnapelőtt Szőgyen JÍar'ch László nagy követet is magához hivatta Bei .aből. Udvari ebédeket is adnak, ro^b ékre n.'-aiiannyi ellezékit hivi ak meg, a liánv ,,.

izabfcde juti'

4 pártit. A második ebéden Kossuth Ferene-z, Juszt Gyula, Gr. Zichy Aladár és Szedeikényi Ná.ndox is jelen voltak. (írják, hogy némelyik el!e:-. -ki nem fogadja el a/ ebédre hívást, nehogy v. 'as 'ói puhuiásia gondoljanak). Mikor es mi lesz « kibontakozás? Melyik rósz győz? Miiyen kerrv :ty alakul? Ebben ma még a legnagyobb l.zoiiytalansagban vagyunk. Holnap talán döntés is >1. Ma legforróbban foir az üst. Majdnem egyszerre dobálja a láthatatlan lenekről a felszínre a legellentétestbb atomokat a türelmetlen képze:5dáinek foirongo üst-vize Gr. AndrássyC.yute, László, vagy az u ezán áétáló búi melyik „e-íüindereo" ur, vagy Széli Kálmán. Wekerle. . egy „szürke'- ember, »/ ikmjniazter, vagy á'rre ,<ti kormány, Zselénszky Róbert, koalicziós ko;m^cv. vagy a régiek, hivatalnok minisztérium, a t: ?.esősökből és államtitkárokból, felelő.', va=;\ éukényii stb. S Koüsuth Ferenci biztatja embereit nézzenek szét a kerületeikben, mert vaus : : ü, hogy uj választás lesz. E komoly dolgok m llett nagy vidámságia? szemlélheti a jámbor es türelmes tíjságc'vasó némelyik napraforgó újságnak a játsii átváltozni akarását. Miként a szélkakas fordul, de fordultában Bzörnyen csikoiog, mint a megrozsdásodott zár, azonságo<képpen fordulnak e^ek is. Hol balra, hol jobbra fordítják azt a bizonyos subát, hol egészen beleburkolódznak, hol a földre dobják. De a nagy publikumnak iránytűje ez az ösztönszerű jel — most ezekben a felhős napok':-an. Azt sejti ebből a közönség, hegv a koalíciós párt gjőz. Azonkívül a »sziiwdelvü« pártból mindennap ki-kiváliL egy-egy tag. Attila előro tudta, hogv gvőzelme3 hadserege elől mindjárt menekül az cstromlandó Aquileja város lakossága, mert látta, hogy a gólyák már kó.' zködnek kifelé a városból. —Ks a Kossuth seclíget Kolozsvárt is felavatták fényes ünnepséggel. Hock János remek beszédet mondott. Ápr. 4 su összeül az országgyűlés. Heti hirek. Helyiek. Püspöki látogatás zalaegersze§eii Értesülünk, hogy dr. István Vilmos megyés püspök ur bérmálás czéljából tavaszi körutat tesz a jövő hónapban Leteme, Nova, Őrség és részben Vasvár vidékén s május második felében Zalaegerszegen is szülővárosában. A uagy vendéget fényes ünnepséggel fogja fogadni az apátság és a város. Gyűjtsünk a Csány szoborral Németh zalaszentmihályi igaz gató-tanitó |g_vüjtése szentmihályon. Umszunsz L. 4 K — f. Rosenfeld G. 1 „ — n Kolthay Lajos 1 „ — " Skublics N. 1 „ — . Goldmann I. — ,44 ProschNándori „,— Ungár N. 1 . — Prosch N.-né — JO