Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-12-14 / 50. szám

VI. év Zalaegerszeg, 1905 deezember 14. 50. szám Előfizetési ár: Ifj étre 4 korosa. 5"él érre 2 korosa. Hegyed évre 1 kor. Sgyas »ám g fillér. Alapító és főmunkatárs: BORBÉLY GYÖRGY. Hirdetések dija megegyezés szerint Nyilttér sora 1 ko Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wlassics-utcza Felelős szerkesztő: Z. HORVÁTH LAJOS MEQ JBLENIE HETENKÉNT CS-Ö"TÖE.TOK:Ö3Sr EST El. IRagyar iparczikkek — a szanatórium javára. — „Magyar hölgynek születtél: áldd érte sorsodat. Magyar hölgynek szüielni szép és nagy gondolat." Mondá Vörösmarty Mihály. Ne tagadja senki; ugy érezzük, ugy tudjuk, ugy kell róla vallsst tennünk, hogy a mikor a magyar asszony őszintén nemzete ügyének a szolgálatába szegődik, akkor keze munkája alatt széppé lesz a gazdagság, és meggazdagodik a szépség. Egy nemzeti nagy munkának a küzdelmében oly kicsinyke kis parány lehet az, hogy a zalaegerszegi asszonyok és leányok bárom napig fáradozva közel pár ezer koronát szereztek a szanatórium ja ára; s a nemzet nagy munkájának több százados küzdelmében kicsinyke kis parány az a tízszerte nagyobb értékű munkája is a zalaegerszegi asszonyoknak és leányoknak, hogy fölmutatták e három nap alatt a város közönsége előtt a magyar iparművészeti czikkeknek egy hosszt; sorozatát. Fölmutatták a magyar tudásnak s a művészeti hajlamnak példáit, a boldogságra és dicső ségre juthatásnak legalább az első lépcsőjét. Kicsinyke kis parany ez a munka és e munkának az értéke! Uyy-é! Mint egy harmatcsepp. mely nem üditi föl a rétnek mindenik fűszálát, s n.int egy gyöngyszem, mely nem alkothat gyöngyfüzért a nyakon: hanem azért egy harmatcsepp a rózsaszálon épen olyan kedves, mint a harmatcsepp, és egy gjöngyszem épen olyan drága, mint a gyöngyszem. Nem kisebb értékű. „Oh hölgy, az Isten gyönyörül teremte tégedet!" M< ndá ezt is Vörösmarty. Oütörtökön megérkeztek a ládák tele hazai ipargyártmányainknak ki'ünő czikkeivel. Bettelheim Miska és Társa bpesti cíógnek különböző fajtájú gazdag gyűjteményét rakták ki először. Azután jöttek pnmpá" edényei az agyag iparnak, Nagy Zsigmondnak (Borsod megye) apátfalvai ós holió házai árából és a kunszentmik!ósi majolikagyár ból. Poropá/ ott a textil ipar: a székely szőttesek, kalotaszegi varrotasok, nyitra trencséni tót hímzések, a festői oláh katrinczák, a pozsonyi Izabella Egyesület készítményei, a Kovalszky Sarolta féle torontáli hímzések Német Elemér községből.*.1. A képes könyvek kisebb kelerdőségüek valának. A Karácsonyfa Egyesület választmányi tagjai Ruestcs Ká rolyné elnök vezetése mellett fáradhatatlanul dolgoztak egész nap az éjfélig a számbaveteliei, iendezéssel, csoportosítással, s külön sátrakban való elhelyezéssel. Ugyancsak végig jelenvoltak a tagok *) Éneken kivlil felemiitjük még a következő gyárakat : Első magyar játéle babagyár Ormos Gusztáv Bpest Rottenbiller u. 21., Székely játék és faárugyár részv. társ. Marosvásárhely, TVerther Hugó első magyar fa és mache játékszergyár Békéscsaba, Magyar ruggyanta árugyár részv.-tárr. Bpest Kükőkerepeii ut 11, Germán János gyára Zilah, Elbert Mór gyára Bpest Szövetség-utcza 31., Hohmann Maul és Tsa Bpest Dalnok-utcza 19., Bossányi József gyermekjáték készitő telepe Fenyves-Chvojnicza Nyitramegye, Veubauer és Salvendy magyar gyermekkocsi és kocsifonó gyár Vágujhely, Rozsits József kosáráru gyár Bpest Nagy diófa-utcza 23., Első magyar müdomboritó és papir kézmügyár Bpest Lebel-utcza 8., Bata György gyára Bpest Lehel-utcza 71. Gráf György gyára Bpest Tilzolfó-utcia 21., Maugsch Nándor né maaché babagyára Bárt fa. a következő három napon is az elárusitásnál. Jelenvolt a rendezésnél s ugyancsak kivette részét a munkából Hegedűs Ödön ur is, a m. kir. keresk. muzeum főfelügyelője, aki Bpestről jött le e napra. Mondani sem kell, ott buzgólkodott Czobor (Kauflman) Mátyás titkár is. Igazán tiszteletet érdemelnek a hölgy-bizottság tagjai őszinte lelkes munkájukért. Ruzsicsné elnök körül sürgölődtek legtöbbet: Kászonyi Mihályné jegyző, Rutich Sándorné, Remm Józsefné, Vargha Vilmosné, Krosetz Istvánné, Mattuschek Rikárdné, Morandini Tamásné, Dr. Czinder Istvánné, Dervarics Lajosné, Bődy Józsefné, Csokonyai Laura, Mayer Mdriánna. Másnap pénteken delelőtt 10 órakor ünnepélyesen megnyitották a kiállítást. Ott volt a közönség élén — Czertán Károly alispán, Várhidy Lajos polgármester, Dr. Szigethy Eb.mér ügyvéd Czukelter Lajos megyei I. aljegyző. Jelen volt Hegedűs Ödön muzeumi főfelügyelő Budapestről és Laki Kornél gépészmérnök is szombathelyi kerületi ipartel ügyelő miniszteri kiküldöttként. Czobor titkár lelkes és magyarázó szónoklatot tartott arról, hogy keHős-hármas magas czélja van ennek a kis kiállításnak. Tudja is azt mindenki. Pénteken, szombaton és vasárnap látogatták a kiállitást, melynek külön csoportjainál szép kisasszonyok kedveskedtek a kiuálgatással. Sorba írjuk nevöket a kiállítás sora szerint: Horváth Jolán. Palkovits Olga, Hagymássy Ilona, Láng Olga és Adrienna, Csoknyai Laura, Udvardy Rafael!?, Hajnal — PaukCf.^.v — Steü, Mayer Marianna, Bajomi Gizella, Gráner Margit, Weisz Bö^ke, Gerencsér Margit, Travnik Hona, Hagymássy Margit. Gresz Irma 68 Elza, Miszory Erzsike és tesivére, Tosch Irma, Zomody Emília. Vasárnap meglátogatták a kiállitást a megyei ellenzéki pártnak vezető férfiai is: Nederczky Jenő, Bosnyák Géza, Gr. Batthány Pál, Ifj. Thassy Imre. Nagy László stb. Eíég szépen sikerültnek mondhatjuk e bazár rendezést, mert közel 1500 korona gyűlt be a czikkek árából, s ezt nagy mértekben e kedves kisasszonyok segítették ennyire. Igen jól tették íehát a választmány tagjai, hogy rendezték, és hogy nem állottak el ez első tervtől. Mert a kereskedők kaszinója küldöttségi'eg kereste fel Ruzsicsné ^leököt, úgymint a polgármestert is, ez, hogy akadályozzon Yaíamit, az elnök pedig hogy halasztassa el máskorra. Ruzsicsné elnök azonnal értekezletet hívott is össze, de az asszonyok, dicséretükre legyen mondva, nem városi kepviseleti tagok, hegy ma fehéret ha'ározzauak és holuap feketét. Megmaradtak abbeli első határozatuk mellett, hogy a magyar iparterjesz téaere, s a szanatórium javára 8, 9, ós 10-én az ovoda termében vásáros kiállitást r endéznek, melyre az ovoda termét Hajik István ügyvéd, ovoda elnök már át is engedte. És a határozatot megtartották és szép eredménynyel végre is hajtották. Felemlítem újra meg újra most is, hogy ez a kiállítás nem ártott, nem árt, nem árthat a kereskedő uraknak. Azt a sok gyerekjátékot a gyermekek karácsonyig mind pozdorjába törik s karácsonyra ujat vesznek Fenyvesinél, Heinriknél és egyebütt. Akinek pénze nincs, az sem az ovodában nem vett, sem Fenyvesinél nem fog venni. Azok a kötények, asztalfutók pedig s még amely remokei valának ott a textiliparnak, azok specziálitáeok. Emléktárgyak. Magyar izlést ápoló dolgok. Ilyeneket sem Karácsony előtt sem Karácsony után nem veszünk a zalaegerszegi kereskedőknél; mert ők ilyent nem tartanak. Ők ilyenekre rá sem néznek. Áruljanak kérem szőttest, varrottast, gyermekjátékot, boros kancsót stb. magyar gyártmányból. Akkor még talán vitatkozhatnánk a szanatórium ellen. Addig nem. De hogy semmi veszedelem nincs a dologban, legfényesebben bizonyítja ezt az, hogy e magyar ipar kiállításon két elsőrendű kereskedőnek két leánya buzgőlkodotfléglelkesebben s kínálgatta a magyar iparczikkeket a megvételre s más két elsőrendű kereskedőnek a felesége buzgólkodott a bizottságban. Kárt nem, hasznot csinált ez a kiállítás. Nemcsak a szanatóriumnak, hanem a magyar ipar ügyének is. * * * Kerek hat esztendeje, hogy a „Magyar Paizs"-ban hetenként kérem az embereket magyar iparunknak a védelmére, ápolására, fejlesztésére; hat esztendeje, hogy hetenként epedő sóvárgással irok egy-egy czikket hitvallásom terjesztésére: hogy higyjék el, hogy a magyarnak van esze-tudása, keze-ügyessége, lelke-szépsége a munkára; hetenként szólok vérem apasztásával, hogy a magyar kéc munkáját meg kell becsülni, dicsőségre kell emelni, mert szivünknek és zsebünknek is dicsősége lesz akkor: s hetenként özönnel zúdítom ezzel magamra a kicsinylést, gyűlölködést, a lenézést — hogy a megbélyegzésről ne is beszéljek. Az ember el is fáradhatna. Én nem fáradok e!. S volna két életem: mind a két éle• r temet ennek az ügynek a prédikálására szentelném Mert ugy vagyok meggyőződve, hogy igy kell tenni. Zaíamegye nagygyűlése is felemelte a szavát a magyar ipar pártolásának az érdekében. Most a napokban. A mai országos viszonyok között, a bajok orvoslásául hatalmas czikket irt Holló Lajos a Magyarországban a magyar iparczikkek felkarolására. Vasárnap Nedeczky Jenő elnöklete alatt a nagy értekezlet, hétfőn pedig a megyei gyűlés megint a magyar ipar védelméről hoztak határozatot A szanatórium az ő szép czéljának elérésére felhasználja eszközül ezt a magyar ipar pártolást, mely működés közben fenséges czéllá magasztosul. Kiváltképpen a magyarhölgyek kezében. Ezek a mozgalmak egyúttal engemet is védelmeznek, — Még megérem, hogy elapad a megbélyegzők tábora. Borbély György. Adventi levél. Hit és — tudomány. Ma a theologia ós képviselői mintha ellentétben volnának a természettudományok képviselőivel. Látjuk azt főleg azon kérdéseknél, a melyek a világteremtésére vonatkoznak. Más álláspontja van e tekintetben a bibliai történetnek és más a mai természetvizsgálcknak. Nem ugy volt ez azelőtt. Elfelejteni látszanak a természetvizsgálók, hogy a keresztényegyház, vagy ha tetszik a keresztény papság volt az, mely szülője volt a természetvizsgálók tudományának ; de viszont a papság egy része is elfelejteni látszik, hogy a mostani természettudományok az egyház öléből származott gyermek. — Szent Ágoston irataiból tudjuk, hogy ő korának összes tudományát birta, annak oly áttekintésével rendelkezett, minc a mai kor legtartalmasabb tudósainak talán egyike sem. És a ki későbbi időkben ia tanulni akart e tekintetben, a tiszteletreméltó (venerabilis) Beda