Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-11-02 / 44. szám

348 magyar paizs édes atyjának az 55 évi tanítói működés után kir. kitüntetéssel nem rég nyugalomba vonult alsósághi kántortanítónak és az ünnepelt öccsének Berkovits József szepetneki p'ébánosnak jelenléte. Az ünnepély lefolyása a következő volt : Az egybegyűltek lelkesülten elénekeltek a „Himnusz" t melynek elhangzása után a kir. tanácsos tanfel­ügyelő, ki megyeszerte ismert disz-szónak, hosszabb beszédben megemlékezve a fatenyésztésnek, ugy közgazdasági, mint erkölcsszeliditő szép kihatásáról, elismerő szavakkal méltatta a megjutalmazottnak e téren hosszú éveken át kifejtett szorgalmát és nemcsak a községre hanem az egész vidékre kiható nagy sikereit. Majd átnyújtva a jutalmat és diszokmányt a ozerer cse kivánatait kifejezve a tanLónak, a jelenlevő gyermekekhez fordult ós beszedeben követendő például állította eléjük tanítójukat, felmutatván, hogy nincs az az egy­szerű foglalkozás és nincs az országnak az a félreeső zúgja, hol a tartós és sikeres tevékenységgel „kitűnni" ne lehetne. Meghatottan köszönte meg Békefi Elek tanfel­ügyelőjének ezen szép dicséretét ugy szintén a kapott jutalmat. Talpraesett válaszában kifejezte, hogy ő csak kötelességór teljesitetette és Ítélete szerint amelyrk tanuló nem ugy cselekszik, az nem méltó a nemesebb értelemben vett, „népta­nító" névre, mert az csak agy „okleveles nap számos." Az ünnepeltet még Illés Rafael premontrei kan?nok üdvözölte. Az orsz. gyűlési kepviselő Eitner Zsigmond táviratilag fejezte ki üdvözletét. A „Szózat" együttes eléneklésével végződött ezen szép átadási actus, mely után a kitüntetett tanítónál barátságos ebedhez települt az egybegyűlt intelligeoczia, hol vidám hangulat között több sikerült felköszöntőt mondottak; a kir. tanfel­ügyelő'e, a kitüntetettre, atyjára, a főbíróra stb. * Békefi Elekről még csak annyit kívánunk fel­jegyezni, hogy e v.deken igazi típusa azon taní­tóknak, kik bebizonyítják, hogy a falusi tanitó az ő szorosan vett s tulsjdorikepen tanítói (iskolai) kötelességének elhanyagolása nélkül is lehet igen sok, mind magának, mind a közügynek szép hasznot hajtó mellék foglalkozások kultivóloja; mert daczára annak, hogy a gyümölcsfa és szőlő ojtvány előállításán kívül mint járási faiskola­felügyelő, gazdasági vándortanító, megvebi/o tsági tag stb stb. nagy tevékenységét bjt ki, osztá lyában a tanítást oly pontossággá! végzi, hogy ezért a néhány évvel ezelő't betöltött negyedszá zados tanítói működése alkalmával szin én kitün­tetésben „miniszteri elismerő leiratban" resze^ült Wlassits Gyula akkori minisztertől. S még egy pár sornyi ismertetes Békefiről. Beketi Elek megérdemli e kitüntetéseket. Em­heiül iaszolgi.lt SZÍVÓS kitartásával, munkásságá val és ennek nyomán látható nagy sikeréve' ; de megérdemli a ju almat azért is, hogy midőn a filoxera tönkre tette a koppányi hegyeket és meg­fosztotta a lakóssagot a főjövödelem forrásától, a tanítót pedig 40—50 akó borkollektájátul, nem igyekezett jövedelmezőbb állásba jutni, hanem először megtanulta a különböző tanfolyamokon a fa ós szőlőfjtást, azután mint a „gazdasági ismétlő iskola" szaktanítója, megtanította erre a népet is, buzdított, példát mutatott. A nép szíve­sen fogadta Békefi Elek példáját, s hozzá fogott szőlőinek telujitásához és nemcsak a reconstruk­cziót fejezte be, hanem ma már ojtványok készí­tésével is jelentékeny jövedelemre tesz szert. A koppányiak a vármegye legügyesebb szőlőoltói, s az oda való szőlőmunkásokat mindenütt szívesen fogadják; oltványaikat szívesen veszik. A község fellendülése jórészt Békefi Elek érdeme, akit újból való kitüntetése alkalmából mi is őszintén üdvözlünk I Egy Jelen volt. Heti hirek. Helyiek. Megyei rendkívüli közgyűlés lesz 6-án, hét­főn d e. 10 orakor Csertán Károly alispán elnökletével. A 60 as bizottság elhatározta hogv jelen körűimen ek között a ki a fői^pánságot elfogadja, azt hazaáiulónak nyilvánítja, s Pestmegyéhez hasonló módon jár el veie, vagyis nem engedi be a törvényhozó terembe. Gyűjtsünk a Csány szoborra! Tótli János 5-ik gyüjtőivén Zalaegerszeg. Horváth János 12 f. Tschernkó Tivadar 02 „ Dómján István 02 „ Erdős Gyula 04 „ Ö^s/esTii 20 f. Horváth Lajos hitelszövetkezeti igazgató sytljtőiVn Za'alövőn. Sinun József 40 f. Horváth Lajos 20 , Lakatos János 10 „ Magyar Gábor 10 „ Szép Mihály . . í . . . 20 „ Kovács József 10 , P;mnv Antal 20 „ Mihályka Ferencz .... 20 „ Bumgartner János .... 20 „ Lukács György Budafa ... 20 , Németh István Zalapataka . . 10 „ Lung Adolt „ . . 10 „ Bauer Ede 20 „ Orczy ls'vén 40 , Zalalövői hitelszövetkezet . . 5 K — „ Összesen 7 K SO f. 1 9^ 5. november 2. Vass Jenő káplín Apátia .... 1 K Dr. Thassy Gábor orvos Zalaegerszeg 1 .„ Gyalókainé, Körmend 1 „ Bárdos József nagyker. főnöke Bpest. 1 „ Mai gyűjtésünk 12 K — f. Hozzáadva a múltkori (1030 K 76 <) összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 1042 K. 76 fill. tölgyfa és nov. 10-ig tölgy talpfa szállítására. Haerter Ádám zalaegerszegi áll. főgimnáziumi helyettes tanár kineveztetett rendes tanárnak ugyanez intézethez. Kinevezés A zalaegerszegi pénzügyigazgatóság Hörényi Béla érettségi vizsgát tett győrszemerei lakost a keszthelyi adóhivatalhoz díjtalan adóhi­vatali gyakornokká nevezte ki, Kinevezések. Somossy Gyula p. ü. dijaa fzámgyakornokot kinevezték számtisztnek a XI. fiz. osztály 3. fokozatába s az ő helyebe Halász Istvánt ideiglenes minőségű segély díjas pénzügu számgyakornoknak a zalaegerszegi számvevőséghez^ A városi közgyölés a Csány-szóborra mec~ szavazott 200 koronát. Ai ág. hitv. ev egyházközség vasárnap meg­ünnepelte a Lulher refoi macziojának 400 éves emlékét, melyen Király Mátyás lelkész mondott tartalmad emlékbeszédet az egyh. predikáczió keretében. A kereskedő ifjak önképző egylete e hó 4-én szombaton este tütja ez evi nagy hangverseny ünnepélyét a Bárány vendéglő nagy termében. A_ közönségben ólénk érdeklődés van iránta. Bucsu-lakoma. Jeleztük, hogy Nagy Károly adóhivatali díjtalan gyakornokot tzép elismerés, érte, le'kiismeretes munkásságán t. egyszerre adó­tisztnek nevez'ék ki Aranyos-maróthra. A nép­szerű derék hivatalnok tiszteletére tegnapelőtt este tiszttársai bucsu-lakomát rendeztek Nagy Dezső vendéglőjében. Édes otthonábol távo'ra költözik Nagy Károly ifjú barátunk, de magáva­viszi kartársainak s többi barátainak őszinte tiszj teletét és szeretetét. Meghívás. A szombathely egyházmegyei róm kath. tanítóegyesület zalaegerszegi esperesi köre rendes Ő8/i gyűlését f e. november 8 án d. e. 10 órakor tartja Zalaegerszegen a kath, legény­egylet helyiségében (Kummer kávéház I. em ) — rtelyre a t. tagokat és a tanügy t. barátait ezennel tiszteletei meghívom A gyűlést pont 10 órakor pzent mise előzi meg. Söjtör, 1905„ evi november 1. K-lár Károly kórelnök. Mayersl erg Frda táncziskolája véget ért a rnuif szombaton s ünnepellyel f-jezték be a tan­folyamot a Bárány vendéglő nagytermében Dél­után 5-től 8 óráig a gyermekeknek volt részint vizsgával vegyest a mulatságok s 8 óra után a nagyoknak, vendégeknek. A belépő csak egy kor. volt s igen nagy közönség vett reszt. A tanulók,. Hatottak, napján. A mécsek égnek, a kripta világos, Özvegy ós árva, ha ur, ha r.ap«zámos, Künn a temetőben igaz kegyelettel A szemök is immár forró könynyel telt el. Eey fán fészek, lakója felébred, Hogy párját siratja, daián megérzed. A temeiőkertbe most egv leány fut... Előtte borzongva táiul szét az ut. . . A madár elhallgat . . minden ember fel. . . S a megc-aít leány zokog: Az en halottam — él! ! Széli Miksa. Rátaposnak, . . Rátaposnak a virágra, vlintftu neki nem is fájna; Dui*a kezzel törik, tépik, Hová dobják, azt se nézik. — Ez a sorsa a virágnak, Ez a sorsa a leánynak. kiKeitnc alig nyn ki; 8/ep tavas/át át sem éli; Azt se várják, hogy hervadjon, Ugy intézik, hogy a szive Virágjában megszakadjon. Frászt Lujza. Áz ia belsejében.*) I rta : Znnyi Béla. X. A Perzsa batáron egy kapitány fogadott, ki valamikor Korzikában rablóvezér volt. Ez a kapi­tány nem valami udvariasan bánt el a pasasé­rokkal. Ütötte, rúgta őket és csak éppen azt respektálta, aki viszont ót ütötte, rúgta. Mert igy van ez egész Perzsiában. Itt csak az ökölnek és a késnek van tekintélye. Ahány csendőrt vagy szolgát adtak mellém, az mind rabló volt és hamar elpusztítottak volna engem, ha nem elég gyakran szerepeltettem volna két élü kése­met. Egyik szolgám ct perczczel azután, hogy hozzám csatlakozott, elárulta a kigyófogát, de mikor gyengéden oldalba szúrtam, megjukászko­dott és attól kezdve hűségesen kitartott mellet­tem. Mert itt, még ha nem is intézményesen, de tényleg rabszolgavilág uralkodik és a földesúr a cselédeit akkor kötteti a fára, mikor neki tetszik. A régi hatalmas Perzsiának itt-ott még látsza­nak a maradványai. Kin jártam Tagibosztonban, Dárius egykori kéjlakábau. Leírhatatlan az a pompa, tenger kiucs, ami itt a szem elé tárul. Igazi királylak, ligetekkel, tündérlakokkal, tavak­kal, kéjlakokkal. És mindenfelé a primitív perzsa művészet domborművei. Kaitaníában Nuzzalahán vendége voltam, ki az első látásra megkért, maradjak örökké nála és vegyem nőül a leányát — pedig a leány nem volt púpos. Ilyen különös viszonyok vaunak arra. Teherán felé két látogatásomat kell megemlí­tenem. Az egyiket a konstantinápolyi Széchenyi pasa leányánál tettem. Gyönyörű asszony ez a grófnő, ki mikor meghallott magyarul beszélni, a nyakamba ugrott és olyan csattanós csókot adott, hogy az ilyesmit az ember nem felejt el. A másik látogatásom körülményei sokkal szomo­ruabbak voltak. Mecset nevü nyomorult fészek­ben történt. Meghallottam, hogy itt egy Hartfeld nevü német banktisztviselő lakik, kinek felesége budapesti leány. Felkerestem. Az egész lakás olyan volt, miut a halottas ház. Kisírt szemek, suttogó beszéd, a szegény asszony haldoklott a legbelső szobában. Azt mondta a férj, hadd le­gyen a haldoklónak még egy utolsó öröme és hozzá vezetett. A fiatal asszony sápadtan, lihegve feküdt az. ágyon. Azt mondták, hogy már napok óta agy szót sem szólt. Én lassan közeledtem az ágyhoz és magyarul köszöntöttem : »Jó napot, földi!« A beteg megdöbbenve meresztette rám bágyadt tekintetét, a könnyei peregtek és nagy megeről­tetéssel egy magyar szót suttogott. Megértettem. Ezt mondta: »Isteuem.« Ugy szeretett volna szegény még beszélni. Görcsösen fog'a a kezemet és mosolygott. Nagy­sokára még azt dadogta: »Ua egészséges lennék paprikást fózuék.«. *) Jog fen tartva. Zr. B. (Folyt- k-iv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom