Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-10-05 / 40. szám

2 Upyancsak október 6 án végezték ki Pesten az Újépületben gróf Batthyány Lajost is, az első magyar felelős minisztérium elnökét. 10-én Csány Lászlót, És a boss-uszorojas kegyetlenség még folytatta orgiáját Kolozsvárott, Pozsonyban, Nagyváradon, stb. M S

zA zalai jegyzők üBnepe. Megemlített ük a múltkor rövid hírünkben a zalai jegyzők egylete 25 éves fenállásának örömünnepét (jubileum). Díszközgyűlésük lapunk zártakor volt s bővebben akkor nem szólhattunk róla. Kiegészítjük mosí a következőkkel. Kováts Gyuia elnök, légiádi jegyző, gondosan kidolgozott lelkes megnyitójában méltatja a jegyző sokoldalúságát s nagy felelősséggel-terhes állását. Szép szavakban buzdítja a tagokat az összetartásra, a testvéri szeretetre s főként az egyesület iránti érdeklődésre, a szellemi haladásra, a szívbéli nemességre s ha kell néha az egyesület érdekében, az anyagi áldozatra is. Üdvözlő iratok jöttek Hertelendy Ferencz főispántól, Légrád elöljáróságától, a légrsdi társaskörtől és tűzoltó testülettől s Mayer István novai főszolgabíró tevéiben menti ki elmaradását. Az elnök icditványára elhatározta a gyűlés, hogy héhai Illés Ló'riccznek, az egyesület megalapítójának sírjára koszorút tesz a nemesapáti temetőben. Az egyesületnek 25 éves történetét Vass Miklós Keszthely polgárvárosi jegyző állította össze s olvasta fel élén': érdeklődés között. Ebből látjuk, hogy Illés Lőrincz buzgolkodása folytán 1880. május 31-én volt Zalaegerszegen sz alakuló gyűlés s a 120 községi o körjegyző közül 22 vett részt az alakuláson, még pedig : Illés Lőrincz nemesapátii, Koltay László szepatki, Büki József pusztamagyaródi, Simonffy István gulácsi, Fatér József dobronaki, Sabján J' zsef pacsai, Csupor Endre ságcdi, Duzár István nagylengyeli, Kotsi Gyu'a szentgióti, Nagy Sándor bailatinczi, Simonffy János boczföldi, Vöczköndy László zalaegerszegi, Tschirtz Károly söjtöri, Zagyvay Ferencz szentiváni, Hartl János andráshidii, Nemethv Ferencz turnk-chai, Faics József bucsuszentlászlói, Vlasics Nándor gógánfai, Dobrovics Imre aranyodi, Rimmer Lajos zalaszentlászlói, Paslek Jánrsbaksai, Vehofsic3 Aladár felsőbagodi körjegyzők és Kluger S?mu nemesapátii segédjegyző. Az elsők kő. ül Ferenczy Já 03 kiskomáromi, Nagy Sándor bellatinczi és Rimmer Lajos zala szentlászlói körjegyzők ma is e:en a pályán működnek, kik közül különösen kiemeli az emlékirat Ferenczvt példátado tekin'élyósrt. Pál huzamot von a 60- 70-es évek jegyzőinek 8 a maiaknak tekintélye között: akkor csak szerzcdvényesnek ismerték el a jegyzőt. Némi javu'á»t kozott az 1871. évi XVIII. t.-cz. a községek rendezesével. S viszont a megalakult jegyzői egyesületek kitaitó munkálkodása nagy hatással volt az 1886. évi XXII. t.-cz. javító erejére. Az ez irániban működő egyesületek között pedig az elsők között küzdött Zalavármegye községi- ós Október 6. Irta: Krolly. Itt az ősz. Hullanak a fáról a hervadt levelek. Zizegésök mintha a múlandóságról regélne. E-ite felé süfü köd vonja be a tájat, hol nem régen a játszi nap ezüstszárnyon röpködött. Igv vonja be a rut feledés ködhomálya a mult legszebb emlékeit. Pedig feledni szent multuukat megbocsáthatlan bün. Október 6 ! Egy szent emléke a derüs-borus múltnak. E napon lett 13 csillaggal több az égen ós 13 jó magyarral kevesebb e honban. Csillag milliárd ragyog az égen; 13-raal több, vagy kevesebb! Jó honfi aiig e hazaban ! 13 elveszett, vájjon maradt-e még ? Haláluk a legrutabb halál! Bitó és golyó! Bünük? Tán az is a legru abb? Nem! A legma gaszfosabb: a lions>erettt. Meggyalázni akaríák őket és elnyomni a szabadságot. Czélt nem értek ! Őket megdicsőítették, ennek uj tápot adtak ! Meghaltak, mert igaz magyarok voltak akkor is, mikor annak lenni egyertelmü volt a halállal. Bátran, büszkén várták a halált, mintegy jelképezve: „Bennünket megölhettek, de az eszmét, a szabadságot nem, mert az halhatatlan." Arad! Vérázott Golgotha! Te a legszentebb és magyar paiz

s körjegyzőinek egyesülete. Illés után a következő elnökei voltak az egyesületnek: Csirke Iván keszthelyi, Ferenczy János, Kabdebó István, Neusiedler József, Lohonyay Elek zalamíhályfai jegyzők. 1886-ban Csáktornyán megjavjtjak az alapszabályt. Az akták elejétől végig általában panaszolnak a közöny miatt. Néha csak 15 tag van. Válságos időben állítják az egylet é'ére 1897. aug. 7-én Zala egei szegen Kováts Gyula légi ódi jegyzőt, aki máig is tiszteletben álló elnöke. Kovács fiatalon, de tehetséggel, ráterraetséggel, és erél< Ível járt el mindig. S számban, erőben és tekintélyben, azóta miLdig nő az egyesület. Fáradságának eredménye is lett, A közigazgatási reformok korát érte alatta az egylet. Kitűnő munkatársai is vol'ak, meg kel! adni. Caan eeypárt említünk, Kele György kottori jegyző, a poéta ós jelesül képzett ember vo't az egylet jegyzője. E'őtfe pedig Strazsinszky György (Galambok) volt a jegyző. Kiemeli az emlékiiat a felsőbb hatóságoknak jóhidulatu fél fiait is: Svastics Benő volt főispán, Gózony Géza most közigazgatási hiró, C ertán Károly alispán, Arvay Lajos főjegyző, Czukelter Lajos I. aljegyző, Kauftman Mátyás aljegyző, Odor Géza pénzügyigazgató, Szüliő Géza letenyei orsz. képviselő, kik sok jóindulatot tanúsítottak az egyesület ír. nt s általán a jegyzői kar iránt. E 25 óv nem befejezett munkát jelent, mondja az emlékirat, de megérdeml egy Ünnepet, egy határkövet, melyen megpihenve, visszatekinthet az ember, hogy ujabb erőt merítsen a következő 25 évre. E történetet s az ünrepely lefolyását, egy kiadandó Em'éklapban kiadja az egyesület. A diszközg) ülésen mintegy 50 jegyző vett részt. Jelen volt Cserfán Károly alispín. d;. Ruzsicka Kálmán kir. tanácsos — tanfelügyelő, Thassy Kristóf főügyész, Thasíy Lajos főszolgabíró, Czukelter Lajos vármegyei I. aljegyző s má

cok. Egy diszes hölgvtársaság is részt vett a diszgj illésen. Délben fényes közebéd volt a Korona verdéglő emeleti nagytermében, hol az előkelő társaságnak nagy része kitűnő hangulatban maradt az esti érákig is. A pohárköszöntőkről szóltunk már, melyek közül kiemelkedik a Csertán alispáné a jegyzőkre s azok tlnqj^re, akikie, úgymond, ö büszkeséggel tekint. Nagy elismeréssel szólt a jelenlevő egyetlen főszolgabíróra, Thassy Lajosra. S a sorok között ki lehe'ett olvasni, hogy érthetetlen, miért nem vettek részt ez örömünnepen a többi főszolgabírók? Kiemelkedik tárgjban és ékessíólásban a dr. Ruzsicska tanfelügyelő be 8/éde a körjegyzőkre, kik a tanügynek is hatalmas münkatársai; továbbá a Kováts Gyula eluök beszéde az, alispánra, a papokra, a tanítókra éa az újságírókra. S hogy az igazsághoz hiven minden szépről és jóról megemlékezzünk, feljegyezzük azt is, hogy Domokos vendéglős büszke lehet jó konyhájára s pompás boraira. Az ilyen nagyobb, fényesebb közebédek nála mindig kitűnően sikerülnek. Aminthogy kell is azoknak sikerülniük. L. legrutabb emlékű hely! Legszentebb, mert itt pecsételték meg ők, a dicső 13, máityrhalálukkal a magyar hazaszeretetet. Legru'abb, mert nt tiporta sálba a zsarnokság legszebb virágodat oh magyar s-.abadság! Olyan volt a haláluk, mint az ősz hervadása. Nem elmúlást, csak pihenést jelentett. Tavasszal pihent erővel uj életre ébredést. Hajnalhasadásodat szabadság I Meghaltak ők, de emiékök örökké élni fog sziveinkben. Hisz bármerre nézzünk, minden reájuk emlékeztet. A csillagragyogás az ők biztató tekintetök ' a szellő sóhaja az ők panaszuk ; a menydörgés az ők büszke szózatuk! Ne feledjük a multat! Multunk a hazaszeretet temploma! Egyik legszebb obárkópe október 6? Jöjjenek e templomba, ha kételkedtek jövőnkben, megtanultok biztii, jöjjetek ide, ha újra veszély fenyegetné e hont, erőt meríthettek a szent küzdelemhez és jöjjetek e templomba mindenkor imádkozni a magyarok Istenéhez, szebb jövőt kérni sokat szenvedett hazánknak. A boldogság ütja. Csak az a bizonyosság, hrgy a világot a szeretet és igazság kormányozza ós hogy létünk czélja egyértelmű a szerencsével, csakis ez teheti a teremtményeket valóban boldoggá. 1905. október 5. Országgyűlés - nincs. Van kavarodás és óriási felzudulss országszerte a szeptember 23-iki fogadtatás miatt, A szabadelvű féle Tiszapártból naponként .'épnek ki s többnyiie csatlakoznak a szövetkezett ellenzékhez. A 23 iki fogadtatást s annak alkotmányta'an voltát az okt. 3-iki pártértekezleten maga Tisza sem helyesli. (Sőt az Újság cz. ujpág szerint Tisza itt még jobban védi az alkotmányt, mint maga az e'lenzék). A koaliczió is nagygyűlést tartott 3 án. Kossuth Ferencz javaslatát egyhangúlag elfogadták, hogy helyeslik az öt vezérfór-, fiu iak (Kossuth, Apponyi, Andrássy, Bánffy, Z ch>) eljárását, kárhoztatják az öt pont fogalmazását. Azután még voltak kihallgatáson báró Fejéivárv Lányi és Kriste ffy miniszterek és gróf Csáky Albin felsőházi elnök. A beszélgetésekről nem tud a világ. — Igen felemelő Jélekünnepóly folyt le 3 án a fővárosban. Az ország egyetemi tanu'ói összevarrták a hazátlan „czucailisták'-tól eltépett zászlót s óriási tömeg előtt szent esküvést tettek, hogy a magyar zászlót megvédik. Gyönyörű beszédet tartott Kováts János István egyetemi hallgató. Jelen volt s beszédet tartott. Kossuth Ferencz ós gróf Apponyi is, törvény-tiszteletre tanítva az ifjakat. Nemcsak a Tisza-pártot, de a „ezuezilbta" pártot is kezdik o'thagyogatni az emberek Innen már eljött 30-40 ezer ember, mert rájöttek, hogy a Jakab-féle czuczilisták ellenségei a magyarnak. Heti hirek. Helyiek. Emlékünnepély a Csány-szoborra. — Zelaegerszegen megünneplik ez évben okt. 6-át és okt. 10-ét. Október 6-át az aradi 13 vértanú emlékére és 10-ét Csány Lászlónak Zalavárm^gye dicső férfiának emlékére, akit Budapesti n végeztek ki. E két napnak és a 14 hősnek elmulahatatlan emlékét október 15-én vasárnap délután ünnepelik meg a Zalaegerszegiek. Az ünnepély jövedelmét a zalai Csány-szobor alapjára szánták. Egy 15 tagu bizottság alakult a rendezésre. Ez kérte fel a gyászünnepélyen levő szereplőket, akik készséggel vállalkoztak is. Tuczy János, a főgimnázium történelem-tanára tart előadást az aradi 13 vértanúról. Nóvák Mihály, ki a „Zalavármegyeaszabadságharezban" cz. könyvnek a szerzője, felolvasást tart Csány László utolsó napjairól, kivégeztetéséről. Ifj. Gzukelter Lajos, aki megrázó hatalmas szavalatairól már ismeretes és Szalay Samu tanitó, aki szintén nagy elismerések mellett szavalt már, alkalmi költeményeket fognak elmondani. Szép pontjai lesznek az ünnepélynek Sándor Zsigmondtól is, kit méltán tiszHogy az ember képes ezt a bizonyosságot elidegeníthetetlen tulajdonává tenni, ennek a bizonyítása a következő soroknak a czélja. Ha ez az állítás első pillán tra nagyon merésznek is tűnnek löl, köze.tbbiől megvizsgálva nem az ; mert az állítás maga nagyon régi tétel, c^ak az a fény, mely mellett vizsgáljuk, uj. Nézetem szerint minden teremtmény ál'andóan ós igazán boldoggá, lesz, akármennyire is e' ene szól a látszat. Ámbár erőm és tehetségem is hiányzik, hogy a legtalálóbban fejezzem ki gondolataimat, mégis, amennyire erőmtől kitelik, igyekezni fogok, hogy ezt lehetőleg bebizonyítsam. Első bizonyítékom az az alapelv, melyre visszaakarok térni és melyet minden létezés őseredetének, Ő3eionek, Istennek, vagy jónak nevezünk. Minden gép megkíván egy leleményei szellemet, ki szerkezetét érti éá vezetni tudja. Igy a legnagyobb és a legcsodálatosabb gépezet az ember ós az érette tönálló termeszet is egy, majdnem megfoghatatlan feltalálót tételez föl és a szerető teremtmények egy szerető, t. i. az összes lényeket boldogsághoz vezető Teremtőt követelnek, a kinek bírnia kell a végczél eléréséhez szükséges erővel és bölcsesóggel, vagyis tökéletesnek kell lennie. Ragaszkodjunk tehát azon elvhez: Isten, mint ok és mint elmaradha