Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-09-28 / 39. szám

4 magyar paizs 1905. szeptember 14. Menykő csapás 27-én éjfélután 2 órakor a Nagy Kutason keresztül huzódó-zivataros felhő leütött és ifj. Zsuppán József gazdának mellék épületét felgyújtotta 8 igy összes évi takarmánya szalmával együtt a tüz martaléka lett. Biztosítva volt s a kár megtérült. Tüz. Folyó hó 13 án Mindszentkálla községben tüz ütött ki, melynek 3 lakóház és több melléképület esett áldozatul. A kár 5000 korona. Belörés. Kellemetlen meglepetés érte a napokban Berta János arácsi lakost, mig családján! hazu ról távol volt s este haza ment. Zárt lakását Dyitva s szobájában szekrényét fölfeszítve találta, melyből 900 korona készpénze hiányzott, mit ismeretlen tettes az ajtónak fejszével történt fclfeszrtése után ellopott. Öngyilkosság. Sötét János gyulakeszi lakos nagy legény volt a kisasszony napján Gyuiake«ziben megtartott bucsukoi. Többeket megazurkált s eg> legénynek az orrát is levágta, mi miatt folyó hó 17 ére idézve volt a tapo'czai kir. járásbírósághoz, hogy bűnéért kérdőre vonják, s ettől annyira megijedt, hogy szomszédjuk pajtájában egy gerendára felakasztotta magát, mire megtalált >k s kötelét elvágták, már meghalt és elsötétült számára a világ. Bezárt iskolák. A Tapolezán fellépett difteritis miatt az összes elemi iskolákban az előadásokat további rendelkezésig beszüntették. Színészek Tapolezán Mic3ey F. Gyöigy színtársulata e hó 16-átóI kezdve Tapolezán mulattatja a közönséget. Zalamegyei borok díjazása a külföldön. A lifc^H világkiálitás nagy zsűrije a napikban feje/te be működését. Bírálata a magyarországi borteimelők és borkereskedők országos szövetsége által rendezett gyűjteményen borkiállításra nézve fényesnek mondható, amennyiben kiállítóink nagy része kitüntetésben részesült. A zsűri a zalamegyei kiállítók közül Tapolczáról Frisch József és Fia czéget aranyéremmel és Eltér Lajos badacsonytomaji lakost bronzéiemmel tüntette ki. A jó hírnévnek örvendő kitűnő badacsony vidéki borok tehát a mes.sze külföldödön is móltí elismerésben íészésültek. VíSár A kereskedelemügyi miniszter megengedje, hogy Perlakon folyó évi október 3 án eső országos vásár ez évben kivételesen október 24 én tarfassék meg. Ti kos választás A titkos választás híre Zalamegye egyik községébe is elérkezett, ahol épen üresedésbe jött a haraugozói állás. Hárman is pályáztak reá és elhatározták, hogy titkos választással dörrenek. Reá is irta mindegyik elüijáró a maga választottjának nevét egy darab papírra, összegöngyölte és bedobta egy kehelybe. Azután bíró uram benyúlt és az egyik szavazólapot kezdte felbontani. — Tiltakzzom! — kiáltja az egyik magyar. Nem addig a! Nem szabad felbontani. — Miért? — Ha már titkosan szavalunk, hát szavaljunk tukosan, vagy mi ! Az automobilnak, ennek a gyors közlekedési szerszámnak a számára szabályrendeletet alkotott Zalavármegye. Egy pár elgázolás történt a megyénkben. Mintha emiatt és hasonlóknak elkerülése végett csináltak volna szabályt. A rendelet az 1879. 40. t.-cz. 1. § a alapján készült. Nem tartalmaz többet, mint a biciklire hozott ismeletea rendeletek : Balra térj ki! Jobbra előzz ! 8 ünnepi tömegek előtt állj meg, szállj le ! s még hogy: csak kocsiúton szabad járni, egymás mellett nem szabad haladni. — Az országúton és a községekben való sebességek viszonyát kellene pedig meghatározni, s a szükséges figyelmeztető trombitákat szabályozni, stb. Névmagyarosítások. Strick Leo tajáskereskedő, nagykanizsai lakós, valamint kiskorú Géza nevü ha c aládi nevét Sós ra. — Hanc József türjei lakos Hanyira, llozenfeld Adolf keszthelyi illetőségű nagykanizsai lakós Bartára magyarosította vezetéknevét. Keszthelyen a nyugdíjazással megüresedett tanítói állásra az iskolaszék 72 pályázó közül Károlyi Ferercz balatonkereszturi tanítót választotta meg. Terjesszétek a Magyar Paizst! Vasúti menetrend Érvényes 1905 május 1-től. Zalaegerszegről indul Gzelldömölk-Budapest feló: reggel 5 óia 50 perez, délelőtt 9 óra 29 perez, délután 4 óra 50 perez. Csáktornya felé : reggel 4 óra 58 perez, este 5 óra 58 perez. Zalaszentivánra indul: reggel 6 óra 10 perez. Csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Délben 11 óra 54 perez. Csatlakozás Kanizsa-Szombathely feló. Délután 2 óra 33 perez. Csatlakozás Kanizsa Szombathely feló. Délután 5 óra 9 perez. Csatlakozás Szombathely felé. Este 8óra40 perc. Csatlakozás Kanizsa feló. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czelldömölk felől: reggel 8 óra 43 perez; délután 5 óra 54 perez, este 9 óra 13 perez. Csáktornya felől: reggel 9 óra 20 perez, este 8 óra 34 perczkor. Zalaszentivánrál érkezik Zalaegerszegre . reggel 7 óra 57 perez, délután 2 óra 05 perez, délután 4 óra 48 perez, este 7 óra 52 perczkor. Távoliak. Ma'ión felállítottak a Kossuth Lajos szobrát. H irom nigy korrupeziónak mondjuk a következőket: l.gióf Kuhen Hederváry volt miniszterelnökságe alatt történt a Szapáry László féle. Pénzzel akarták megvesztegetni a magyar képviselőket, hogy álljanak el a nemzeti követelésektől. Nem sikerült. 2. Az 1904. november 18 ki Perczel házelnöki kendőlobogtatás, melyre mint titkos jelre felállással kellett Bzavaznia a Tisza István féle pártnak. Nem sikerült. 3. A napokban Berlinben írattak egy Habsburg ház ellenes röpiratot s ráfogták, hogy e királysértést a szövetkezett ellenzékiek csinálták, legnevezetesebben báró Bánffy Dezső. Ez sein sikerült. Tóbb korrupezió már nem is lesz. Hihetőleg nyílt önkényuralom lesz. Az első szövő fonó ipari tanfolyam Késmárkon nyilt meg ezidén az első szövő-fonó ipari tanfolyam. A tanfolyam c^élja, hogy érettségivel biró iljak a szövő-fonó ipar texén is oly ismeretekre tehesenek szert, melyek aria képesítsék, hogy nagyobb szövő-fonó ipari vállalatoknál és gyáraknál nyerhessenek alkalmazást. Ezáltal a szövő-fonó ipar felsőbb vezetésében uralkodóvá válik a müveit magyar elem és igy az alsóbb osztály ÍJ fiát ipari pályára fo^ja adni, azonfelül pedig megezünik a képelen helyzet, hogy fejlődő szövő fonó iparunkat osztrák elemek dominálják. A megnyílt tanfolyam látogatóinak száma 15, kik között egy jogász is van. Nyilatkozat. Több oldalról értesítenek bennünket, hogy rosszindul tu egyének azt a hirt terjesztik lapunkról, min'.ha előfizetési diját a légi árra emelte volna. Kijelentjük e ennel és tudomására fcdjuk olvasóinknak, hogy ez az áliitás iosszhiszL-mü koholmány, mert lapunk előfizetési ára ezen'ul is havookint 1 kor. 40 fill. negyed évenkint 4 kor. félévenkint 8 kor. egyes szám ára a tőzsdékben és az utczai elárusítóknál 4 fillér. Noha ezeu előfizetési ár a fél ára lapunk régi előfizetési d j.íaak, mindazonáltal olvasóinknak egy minden tekintetben érdekes, friss és bőtartalmu újságot adunk. Mutatványszámot bárkinek küldünk ingyen, ha erre bennünket egy levelező-lapon is felszólít. Ti'ztelettel a Budapesti Nípló kiadóhivatala V., Honvéd-utcza 10. sz. A társaságból A Szombathelyi Újság irja: Ez alatt a czim alatt rendesen az előkelők, a vezetők köréből való híreket szokták megírni. Mi ugyancsak vezetőkről írunk e czim alatt, kik ugyan kevés helyet foglalnak el az előkelők között, de annál előkelőbb helyet vívtak ki maguknak saját külön privilégiumuk, a velük született élősködős jellemző fajtulajdonsága révén. Annak az előkelő társaságnak a tagjai, amelyről mi szólunk, a következő ismert hangzású nevekre hallgatnak. Svalb Cháim, Klugmann Laura (ez mái budipesti), Sapira Nuhem, Fisch Ábrahám, Katz Juda Léb, Parnesz Mózes, Fríedmann Pinkász, Simonovits Jakab stb. Mindannyian ismert óletiajzuak, mindannyian hívek elveikhez „csak élni könnyen". Ez a drszes névsor az ország minden részében forgalomba hozott hamis 53 koronás bankjegyek gyártóinak és terjesztőinek névsora. Szép egyetértésben, testvéri szeretettel egymás iránt végezték a becsapás munkáját. A csendőrség nagymennyiségű pénzt talált náluk. A?t akarták értékesíteni, s aztán . . . Aztán let< lepültek volna ősi szokás szerint az ő részükre tejjel-mézzel bővelkedő Kánaánban, szép Magyarországban. A további szereplésükre van már elég példa. Előbb házaló, majd orgazda, aztán népvezér, a^tán szatócí, aztán kereskedő, aztán c^ődbejutott, aztán uzsorás, aztán bérlő, aztán feláldozza százezreit (de csak viszontszolgálat fejében előlegez) a magyar baza oltárára, aztán báró, akinek koporsójánál valóságos dithyrambokat zeng a zsidóliberális sajtó. Ezek a bíróságok u

0'y látszik megakadtak." Irodalom. Művészet. Könyv Csány Lászlóról. Nóvák Mihálynak „Zalavármegye a szabcídságharczban" cz. könyvére már előjegyezlek 188-an. A könyv nyomtatásához azonban még nem foghatnak, amig biztosítva nincs 300 megrendelő. Kérve kérjük a jó hazafiakat, tegyék lehetővé, hogy minél előbb megjelenhessek ez a jó könyv. Csány, Csertán és Gáspdrits emlékeinek van benne a hely szentelve. Legtöbb Cjánynak. Báró Jósika Miklós emléke Tordán. A hazafias nagy rtgényiró emlékét szülővárosában, Tordán, nagy tiszteletben tartják. 1894-ben az EMKE. közgyűlésével együttesen megünnepelték születése századik évfordulóját, szülőházát emléktáblával látták el s az első utczát nevéről nevezték el. Most a Tordai Ipatosok ö.iképző Egylete emlékezett meg róla. EÍ a derék egylet, melynek ólén Haimath Domokos, Marinka Miklós és István Vilmos áll, könyvtárát újból rendezte, növelte a a Jósika emlékének szentelve a/attafel. Az ünnepély alkalmáia az egyesület csinos Emléklapot adott ki, melyben értekezést irt Jósika Miklósról Ilarmalh Domokos és Lovassy Andor. Közlemények szólnak az Önképző Egyletről, a magyar ipar védelméről 8tb. Az emléksorok, levéltöredékek között van egy íalaegerszegi is az egyletnek egyik tiszteletbeli elnökétől. A levél a következő: Örvendenünk kell azon, ha a kézimunkások szel'emileg is művelődnek. Mert nagy jelentősége van az ilyen kétoldalú haladásnak. A kézi munkának, az ipáinak, az iparművészeinek fejlődése hazánk közgazdaságának az emelkedését jelenti. A szellemiekkel való foglalkozás, főként pedig magyar nemzeti történelmünknek, magyar iróink, költőink kincsesházának olvasgatása, tanulmányozása és megbecsülése lelki életünknek az eledele, mely nélkül festi életünk nem különböznék az állatok életétől. A kenyérszerzés életet ad; a szellemiekkel való foglalkozás igazságra tanít. Gondolom, hegy a Tordai Iparosok Önképző Egyletének olvasó könyvtára meg van telve magyar írók könyveivel. Ezekben a könyvekben pedig a lelki élete van a magyar nemzetnek ; a magyar nemzetnek az igazsága van ezekben a könyvekben. Hogyne örvendenénk tehát, ha ipiroiaink kezén több van egy olvasó könyvtárral! Zalaegerszeg, 1905 augusztus 27. Borbély György. E. Jóska sírjánál. Letűnt, pajtás, vezérlő csillagod, Korán elszóilitott a bus hálái, Ketté tőré szép pályád kezdetét, Melyen gazdag reménynyel harczolál. Tudom, ki voltál, jól ismertelek, Erdőn, mezőn együtt barangolánk, Gyermekkorunk tündér ábrándjain, A szép jövendőn sokszor osztozánk. Tudom, mint küzdtól társaid között S mint lángoltál minden művészetért. Csak nagy tudás terén s csak elsők között, Véltei találni illő pályabért. Szép volt az ut, mit lelked tervezett S merészen vágtattál a czél felé, De óh! a sors nem ismert végzete Czélt törekvő szárnyad elszelé Hűs íöld alatt mély álomban pihensz, Nem érdekel többé már seaami sem, Sirhalmodon sírod virágain Méhecskt döngiesélget csendesen.