Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1905-09-14 / 37. szám
magyar paizs eszme csere viszi előre a pénzszerzés, a nemzeti vagyon kérdését, melynek nyomában az emberek boldogsága fakad. Viharvert hazánk nagyra hivatott jövőjét szolgálják tehát hathatósan az iparosok, ebben a magyar sajtó őket mindenkor támogatni fogja, mert az ügy, melyet szolgálnak, a legszebb eszme, mely nagygyá teszi Magyarországot az egész czivüizált világ előtt. Áz éleiből, i. Biió: (a vádlotthoz.) Ön tagadja tehát, hogy szándéka lett volna a könyvkereskedő kasszáját kirabolni ? Vádlott: Mindjnesetre! Csak néhány könyvet akartam elvinni, amelyekkel a kő3Őbbi fogságban szórak ózhassam. 11. Csősz: (a kör te tolvajhoz.) Megtílj te isten ostora! majd megtanítalak köriét lopni! Gyermek: Soh se fáradjon, láthatja, hogy úgyis tudok már! III. Kávébázbsn. Vendég : E ;ég forró ez a fekete? pikkoló. Pikkoló: Nagyon forró. Veridég: Mit? talán ittál is belőle? Pikkoló: Oh dehogy! Csak az ujjamat dugtam bele. IV. Mai gyermekek. Anya: Mit olvasod azt a g/eimek nevelésről szóló könyvet? Ölön. Ödön: C>ak utánna nézek mama, ha helyes nevelést kapok-e? V. Enyhitő körülmény. Biró: Öa azzil van vádolva, hogy a „Bárányból" több üveg bort s igy élvezeti czikkeket lopott! Vádlott: B ró ur! kóstolja csak meg ezt a bort, élvezetről szó sem lehet! — Ki barátaira számit, homokra ép.t. — Ne vezessen tévu'ra a mosolygás, a hizelgő beszéd, ez az álbarátok szokása. A valódi barátod ezt nem teszi, de melletted áll és küzd. -— Az albarát hasonlít a kánforhcz, mire kell .... nincs. — Kohn ur! Panaszkodnak a szapp^ngvárosok. Li Tsiing. 3_ rühellötte a hazamönést, a Nyüszletí májsztör nem is nyugodott a miég a Grámpofon tekerőjót meg nem léptettö. Költ Zöhhentőben, a zablak alatt. tisztöle'ömet ajánlom f Éa Ippeng Tong, a zarany róka rönd kis farkazattyának érdemöse. 1905 szeptember 14. mérgek, gázakig, minden anyaggal lett kísérlet téve és hogy százakra megy azok számi ós .nem is én leszek az utolsó sem a kísérletezők közt, de a szénkénegnél alkalmasabb, olcsóbb és hatásosabb anyagot ez ideig találni nem sikerült, jelezte, hogy a szénkéneg 90—95% esetben biztos hatású és ennek bizonyítéka az is, hogy ma már az állam gyárán kivtil privát gyárból, sőt külföldről is kell hozatni szénkéneget, hogy a szükséglet fedezhető legyen; elmondta, hogy a szénkéneg, minthogy a lebegőnél sokkal nehezebb, mindig lefelé törekszik és lassan is tud elillanni, a földnek minden részét elteliti, áthatja és hogy a filox'-rát azonnal elkábítja és néhány másod peicz alatt meg is öli. Volt szives azt is felajánlani, amennyiben óhajtom, közbe fog járni, hogy államköltségen kirendeltet clyan szakegyént, aki a szénkénegezést akár nekem, akár másnak, egész szakszerűséggel fcemutatja. Sajnálom, hogy az idő rövidsége miatt másokat ís nem hívhattam meg a helyszíni szemlére ós bírálatra, mert a rövid két óra alaU, rendkívül érdekes és hasznos dolgokkal volt szerencsém megismerkedni. Végül kötelességem felemlíteni, hogy őnagysága is sajnálatát fejezte k? afelett, miszerint több időt nen tölthetett városunkban, mert állomáshelyére már 10-én, a délelőtt 9 órai vonattal visszakellett ternie. Mindezeket a maga hű-égében, szükségesnek tartom nyilvánosságra hozni. Záborszky József. Iparosok a jövőjükért, Kongresszust tartoltak az ország iparosai Szabadkán, az Élet lüktető városában, a Kánnaán fö'djén, a kenyeret termő szép Magyar Alföld metropolisában. Három évről—három évre rendeztetnek ez arszágos gyűlések, utóbb Nagyváradon volt. Mcst mikor a panaszkodás létrájának legmagasabb fokán vannak, mikor a politikai éíet és az ezt összetartó ipar és kereskedelen oly kavaros, mikor az emberek iétkérdé.-ó annyira mozgatja a kenyér, Szabadkán hányják vetik meg helyzetüket az iparosok. Mintha bizony intelemül adnák : hogy panasz itt a leginkább jogosult, hol az életet Eldorádónak nevezi a közvélemény. Árva köves szegénysége nem tudná oly kihívóan festeni az iparosok roppant nehéz helyzetét, mini a mérföldekre terjeszkedő szép alföldi város búzát termő fö'dje: mert a zabkenyéren tengődősilány rögök csak sablont nyújtanának: a kalászok rengeteg városa pedig ujat nyújt, amire az iparosoknak immár a sok kongresszus után, szükségük is van. A taposott megyén szántott eszme, uj magokat kell, érleljen. Ivözeí 21 esztendeje hirdetik az iparosok az ipartörvény revízióját, a szabad ipar kinövéseit, az önálló vámterület szükégességét. A hosszú 21 esztendő alatt még soha sem volt oly egyöntetű az ország osztályának kívánsága az önálló vámterület felállításáról, mint ma. Elismerjük — hogy az önálló vámterület eszméj sem uj, a politikai világnak állandó pro, kontra kérdése ez már a kiegyezés óta. Azt azonban — minden politikai fejtegetés nélkül látnunk kell, hogy a vámterület felállításának kívánsága ezúttal egyöntetű, skropuiozitás nincs, ez ingadozások eltűntek s a laikus iparos is, ki a kóidés roppant elvi és érdemleges eredményét nem is ismeri, hangos szóval szól az eszme megvalósítása mellett, mert az uj alakulástól jobb, szebb jövőt vár. Mi nem tárgyaljuk most az előnyöket és az önálló vámterület hátrányait. Politikai nézőpontból véleményt nem Í dunk. Azt azonban konstatáljuk, hogy a mai állapot az elégedetlenség kora, mely az ország ipara szempontjából — tekintettel szám arányban is imponáló polgártársainkra — váltó tartozásra szorul s mint osztályérdek, hisszük és valljuk, hogy ez impozánsan megnyilatkozó akarat mellett, meg is valósul. Okosan teszi hát a szabadkai iparkongresszus, ha már most foglalkozik az eshetőségekkel is, s berendezkedik a jövőre. Nehogy váratlanul érje az átalakulás, a tőke és az emberi erők gyűjtésére, az összetartást eleve biztosítani kell, mert az anyagi erő és az emberi elme képes legyőzni az átalakulás nehézségeit. És mi hisszük, hogy a jövő iparos kongresszusok nem fognak oly elégedetlen számakban megnyilatkozni, uj meg uj Göcseji levelek — XX V. A báldos mulatság. — Létányáru egyenösen az korstmába menögettünk, ahun az a iorombirás láda illen nótával fogadozott: Kunkorétoft bajezu legény vagyok, Az kis lyánnak tsolkot osztogatok. Tzuppog a tsolk, ugrált jaz szi»em, Lyán derekát szorétti jaz kezem. A miég lyán lesz ezön a világon, Miég mihe jár mindön kis virágon : Addig asszon ne 'sokkoljon engöm, Rabod leszök barna kis lyán leiköm. Mikó oda gyütt elejbénk a G'daszáj, akkó kérdőm tőiö, millen nevi van enuek a láda igyeközetnek ? Aszongya: eztöt Grámpofonnak neveztö el az némöt. Hát hogyan tseleködik meg eztötet? tolakodott kü belülem a szózat. Ugy, hogy egy kis némöt beüli az ládába, a szájáhol forrasztik a torombitát. a zódalát addig tsipködik, miég az nem jajgati magyarul, düt a küszóllás Gidaszájbul. „De 'sze a tsak nem tudi magyarul" löttyentötte oda a felesógöm. „Nem-e? Hagassék keetök, miég a tsárdást is ugy óneköli" aszongya a zsidi. „Neköm ne énekőllö aztot, halom egy szöm pulykát" akadott oda a nyüszlett kümies. Mit? kérdözi nagy hanggal a Lipitylotty koma, hát kee nem magyar embör, hát keenek nem tetcik az a Sárgo receca?» „Nem hát!" köiözködött a Nyüszlett májsztör, es3ög egy ötkarajeírost közvetétött a torombita felé. A L ;pit.yloiy komi ezér ollan lett mintha paprikával hintögették vóna teli a kiépit, föl is emelgettö a zök'it, hogy a Nyüszleftöt egy szöm magyar danajra szoktassa. A Gidiszáj miveltség hogy közibek tolakodott, érözte a komi tapéntássát, eccöre kü isszavaséjtotta a báldos mulatság viégezetit. Mindönki Heti hirek. Helyiek. Gyüjtsünk a Csány szoborra! N. N 50 fill. Mai gyűjtésünk 50 fill. Hozzáadva a múltkori (609 K. 11 f) összeghez a Magyar Paizs gyűjtése máig 609 K. 71 fill Czukelter József budapesti III. éves orvostan hallgatót, Czukelter Lajos vármegyei I. aljegyzőnek egyikjeles fiát szép kitüntetés értea hétfői tőrvényhatósági közgyűlésen. Hat versenytársa közül neki íté'íe oda a. bizottság a Deák Fetencz-féle alapítványból az évenkénti 600 frt segélyt. Üdvözöljük ezért a fiatal tehetséges egyetemi hallgatót, aki méltán megérdemli ezt a segélyt tehetsógeét, szorgalmáért és példátadó jó magaviseleteért. C-ukelter József zalaegerszegi főgimnáziumunkban tanulta a nyolez osztályt s elejétől végig itt is élén állott az osztályának. Hid ene'je városuik jó nevét. A városi villanyvilágítás ügyét a törvényhatósági bizottság helyben hagyta. A harmadik gyógyszertár 1814-ben ezelőtt 91 esztendővel állott fel városunkban a második gyógyszertár. Most Hrabovszky Rezső gyógyszerésznek megengedték a harmadik gyógytár felállítását. Az ág. ev, hitvallású egyház uj lelkészét Király Mátyást őrszigeti lelkészt e hó 8-án iktatta hivaíalába Varga Gyula kerületi esperes. Ünnepély után lakomát taitottak a hívek az Arany Bárány szállodában, hol az uj papot ós Lányi Kálmán felügyelőt éltették. Gyurácz Antal pápai ág. ev. püspököt táviratban üdvözölték. A római emlékkő. Dr. Czinder István, zalaegerszegi ügyvéd érdekes köyet ajándékozott a Balatoni Múzeumnak. A követ ezelőtt 50 évvel találták Zjlalövőn az egyik „kunhalom" ban. Azóta a községben hevert az urasági portán Az emlékkő fölirása ez: M. AVRELIVS ANT.I M P. D. H E R C V L I P O S V I T A íölirás kiegészítése. M (arcus) AVRELIVS A N T (onius) I M P (erator) D (eo) H E R C V L I P O S V I T Az Értelme : Marcus Aure , ;us Antonius császár Hercules istennek emelte A császár K. u. 141—180. uralkodott. Az emlékkő fölirása te'jesen ép, mintha csak tegnap vésték volna ki, pedig azóta már 1600 év elmúlt. A kövön futó virágdísz, és két ember alak van. A márványt messze vidékről vihették oda. Érdekes, hogy M. Aurelius legszebb müve Romában szintén fehér márványból készült. Zalaiövő (Salle) Szombathely és aPett.au kö ött vonult római ut mellet volt. Bizonyára élénk kereskedés folyt rajta s ezért a császár a követ Herkules tiszteletére emelte, akit a kereskedelem istene gyanánt is tiszteltek a rómaiak. A helybeli könyvnyomdászok folyó hó 23-án este V29 órakor a Bárány szállodában a nyomdászat 500 éves feltalálásának emlékére felolvasást tartanak, melyre a nagyérdemű közönséget tisztelettel meghívja a rendezőség. Belépö-dij nincs, felolvasás után társas vacsora, egy teriték 2 korona, jelentkezni lehet Tahy R. Utóda és Breisach Sámuel üzlethelyiségében szeptember 21-ig. Az ip3rosifjuíág önképző köre az ősz folyamán műkedveiői színielőadást rende,;, melyre az előkészületek már folyamatban vannak. A „Zalaegerszegi Muakások Betegsególyző Egylete" saját pénztára javára szeptember 17 én (vasárnap) kedvezőtlen idő esetén szeptember 24-én, a Kaszaházi kertben szüreti mulatságot rendez. Belépő-dij: Tagok számára: Szemályjegy 40 fillér Családjegy 80 fillér. Nem tagok számára: Személyjegy 60 fillér Családjegy 1 K. 20 fillér. Egy egy lopás 10 fi'lér. Felülfizetéseket a jóték.ny
