Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-09-07 / 36. szám

1905- szeptember 7. magyar paizs 5 Megyeiek. A közópbisztriczeí. iskoláról » héten nincs semmi hirílnk. Gondoljuk, lesz a jövő héten a főszolgabíró ur kegyelméből. A szepetki önkéntes tűzoltó egyesület 1905 szeptember 3 án Steytr Vir.c.e vendéglős kerthelvisógében zári-körű táncmulatságot tartott a saját pénztára javára, a mely mulatság igen szép sikerrel ós rendben folyt le, ugy a vidéki, mint a helyi endégek nagyon szép számmal megtisztel tetc a szerény egyletet a mi csak fokozza a közjó iránt táplált jó indulatot. A feiülfizetésekbői össze jött 25 korona 20 fillér, a mit a következő egyének ajánlottak fel a közjó oltárara és a kiknek ez uton is hálás köszönetét fejezi ki a rendezőség. Szily Dezső 10 kor. Talabér László 2 kor. 40 fill., Sárváry József 1 kor. 80 fill., Molnár István, Redlmayer, Szabó Antal 140—P40 fill., Borbély György, Szabó Biba Károly 1—1 kor., Fehér N. 40 fill., Z-scsik, Fiileki, Frankó Ferencz 60 — 60 fill. A humánus egylet élen a következő vezetők bu.zgolkodiiak : Tóth János főparancsnok, Aczél Ferencz aíparancsnok, Sza' onyi János, Császár Péter, Böiecz József oszt. parancsnokok, Molnár Károly szakasz parancsnok, Varga Antal elnök, Török József pénztáros, Szabó Antal jegy.'.ő. Lengyel Ferencz bazítai kántor tanítót a vallás- és közoktatásügyi minisztérium ügyvezetője 44 évi tanitáskodás után nyugdíjazta. Eljegyzések Margitai József tánitóképzS intézeti igazgató leányát, Genkát eljegyezte boldogfii Farkas Lajos, Festetich Janó gróf gazdatisztje. — Hild László nikinczei (Szlavónia) tanitó eljegyezte Giész Erailia nikinczei tanítónőt, Grész Alajos perlaki ügyvéd leányát. Kinevesé3. Az alsólendvai állami polgári iskoláho: a miniszter Korom György okleveles polgiskolai tanárt kinevezte. — A pénzügyminiszter Győri László keszthelyi adóhiva

fali ellenőrt a dúnafö'dvári adóhivatalhoz penztárnokká, Tóth Zsigmond adótisztet ellenőrré nevezte ki Győri helyére. Holtte3t a vasnli töltésen. Nagykanizsai levelezőnk irja: Somogyszentraiklós határában a Nagykanizsa—Murákéi esztur közötti vasúti vonalon halva találták Andii Márton 20 éves lakatossege'det, aki a Nagykanizsai „Meicut" tengelygyárban voit alkalmazva. A sérülésekből arra lehetett következtetni, hogv Andrit a vonat gázolta ei. Hogy miképpen került Andii a vonat kerekei alá, öngyilkossági szándékból avagy véletlenségből- e, azt a megindított vizsgálat fogja megállapítani. Csáktorn/áa holnap ünnepli meg a tűzoltó testület 30 éves fennállásának emlékét. Gazdasagi kiallitás nyílik meg holnapután Ga ftmbok községben. Műkedvelő szinelóad-ist tartottak tegnap Zalaszentivánon az A falu rosszá-\al a Korona vendéglőben. Gyakorloítfcággal játszottak: Kovács Lőrinc/, László Mátyás, Ullein Ilonka, Fejes Lenke, liluger Józsa, Adorján Mici. Fejes Aranka, Tóth Szerafin, László Györgv, Uilein Gizella, Tóth Ferencz, Tóth Béla, Lőff y Jáuos. Azonkívül Kiuger Józsa, Fejes Lenke, Aranka ós Adorján M ezi, kisasszonyok egy szép magyar nótát énekeitek el, azután folyt a táncmulatság. Vasúti menetrsnd. Érvényes 1905 május 1-től. Zalaegerszegről indul Czelldömölk-Budapest -felé: reggel 5 óia 50 perez, délelőtt 9 óra 29 perez, délután 4 óra 50 psrez. Cs iktornya felé: reggel 4 óra 58 perez, este 5 óra 58 perez. Zalaszentivánra indul: reggel 6 óra 10 perez. Csatlakozás Kanizsa-Sz.ombathely felé. Délben 11 ói a 54 perez. Csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Délután 2 óra 33 perez Csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. Délután 5 óra 9 perez. Csatlakozás Sombathelj felé. Este 8 óra 40 perc. Csatlakozás Kanizaa felé. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czelldömölk felől: réggel 8 óra 43 perez; délután 5 óra 54 perez, este 9 óra 13 perez. Csáktornya felől: reggel 9 óra 20 perez, este 8 óra 34 perczkor. Ziílaszentivánrál érkezik Zalaegerszegre : reggel 7 óta 57 perc/, déiután 2 óra 05 perez, délután 4 óra 48 perez, este 7 óra 52 perczkor. Terjésssséíek a Magyar Paiistl Távoliak. A hajliíott fabútor gyártása Thonet Vilmosnak, az egyszerű asztalosnak, Bappord városában sikerült először 1835 ben. D; évekbe került, mig 1856-bari első gyárat a morva Koritschan városában alapi otta Nálunk, Magyarországon az elsőt 1865-ben Nagy-Ugróeon létesítette. Hazánkban a gyárak száma azóta tizenkettőre szaporodott. A hajlitot

f bútort készítő gyárak közgazdasági jelentősége már abból is kitűnik, hogy csak a haza. gyárak egy évi gyártmányának értéke, löbb mint öt miiió koronára rug. Ei az érték több mint egy millió darab buton. képvisei, meiynek háromnegyed részét külföldié szállítottuk. Gondoljunk legnagyobb veszedelmünkre. Még ha egyesek közönnyel siklanának is el azokon a közleményeinken, amelyékkel a tüdőbetegség elleni küzdelem társadalmi munkáját szóbahozzuk, még akkor is teljes léLkkel és szívvel kérniök olvasóinkat, hogy ezt a nemzeti ügyet segítsék. De nincs ez irányban közöny. A társadalmi tevékenységnek nem kedvezett a nyár és tisztán ennek tulajdonítjuk, hogy a József Kirá'yi Herczeg Szanatórium Egyesület taggytíjtő mozgalma varosunkban nem volt oly intenzív, a milyen iesz most, midőn csak a jó szivek teljes erővel veszik kezükbe a dolgot, kik egész jelentősége szerint átérzik, hogy a pusztító kór ellen minden emberszerető s.zivnek íeíjes szivvel ós lélekkel sorakoznia kell. Figurák. Megmozdult az alkohol ellenes ész. Ptdig mar századokon keresztül régóta észrevehették volna a nagyestek hagy Magvaror zágnak 10—15 ezer községében milyen vérlázító galádsággal pusztítja a nemzet fentartó embereknek a pénzét, az egés/.-égét ós a becsületét a — pálinka. Annyi századokon keresztül megakadályozhatták volna. Tudomást sem vetUek róla. Én lárfam, én tudom, miként pnszíit a píiinka a galicziai bevándoilott kazárok korcsmáiban. Tudom, mert falukon jártam, nem a fővárosban ültem hol a képvise.ő törvényhozóknak ós koimányzó uraknak halvány sejtelmök frinc-;eu a néptömeg eletéről. De most megmozdult az esz. Alkoholellenes tudománnyal van tele a levegő. És a páiinka korcsmák ellen a mit eddig nem tudtak elvégezni a nagyesziek, a tudományos emberek, a fizikusok; a chemuusok, az orvosok, a törvényhozók a hitóságok, a kormányférfiak, a papoa és a büntető birok, az iskolák, a templomok ós a börtönös, az észnek, a szivntk és a karhatalomnak nagy eaiberei: mindazt elvégzi most egy Pollatsek Jakab nevü polgártársunk és Mádai Izidor nevü miniszteri tauácsos. — AÍ újságból olvasom, hogv Pollatsek Jakab fali képeket készített, melyeknek az a rendeltetésük, hogv elijessze az embereket a pálinka ivástól. Az egyik figura az alkohol áldozataként a sárban fatreng, a másik egy más részeg testet vonszol, a harmadik veri a feleséget, a negyedik dulönsözik stb. Mádai Izidor pedig a képekhez egy 500 lapra terjedő nagv könyvet iit tüdományos gondolatmenettel. Végre a minisztérium felszólítja a megyei íörvenyhatóságokat, hogy a könyvet s a figurákat vegyék meg és osszák ki a nep között. —Hogy ezek a figurák a pálinkától megmentik-e a népet vagy nem, azt nem tudóin, dehogy Mádai Izidornak és Pollatsek polgártársunknak még pezsgőre is fog jutni, az bizonyos. A vakokárt. Dr. Imréd v Kálmán és Benic.ky Lajosné elnökök aláírásával gyűjtő ivet kaptunk, melyben felszólítják a közönséget, hogv segitsünk a vakokon, mós: p diy; ugy, hogv rendeljünk a szegedi vakok képző és foglalkoztató intézeténél (Szeged Tisza Lajof--körút79 ) házi iparcikkeket. A hazai ipar pártolásával segiiünk igy a vakokon is, akik a szegedi intézetben kitűnő kosarakat, keféket készítenek. Rendelésre is készítenek liármiuemü kosár és kefe czikkeket. Ajánljuk a közönség figyelmébe. Uj gyárak. U.j cukorgyár lesz Eszéken. — „Csikuiegyei czeliulóze-gyár r. t." ezé* allatt Csíkszeredán czellulóze-gyár alakul. — Haraszty József és Ozarovszky Henrik Budapesten, szoboröntések részére műöntődét létesítettek. — A pénzügyminiszter, Kazy Józ*ef:iek a hegyvidéki kir >ndeltségériek vezetője előterjesztésére tiz gőzberendezésü szeszgyár felállítását, engedélyezte, hogy a hegvj vidéki nép szilváját pálinkává főzhesse. — Uj j kőszénbánya Tichay Alfréd dr. pí'csi lakós által i ujabban eszközölt kuta'ások egy 5 km. hoi.zj kiterjedésű széntelepíHésnek és abban több 50— ! 280 cm vastagságú széatelepnek jelenlétét kons1 tatálták Pécs vidékén. — Szegeden uj szalámigyár van alakulóban. — Krenc 'községien botgyár létesül. — Csorvás község villamos-te'epet létesít. A „választói" jog. Az általános választói jog kérdése uralja a közvéleményt s mert politikus nemzet vagyunk, beleszól boldog-bcddogtalan. Sikerült ellesnünk az alábbi párbeszédet: „Hallottad, hogy törvény lesz az álaláoos választói jog ?" Mi az?! kérdi a másik. — Hát ho-y minden 24 évet betöltött férfiunas szabad *esz titkosan választani! — No iszen — felel amaz, ideje is, hogy észre tértek, usry sem mertek eddig meguősülni a legények, (Körmend ós V.) A-í uj földrajz. A kivándorlás napról-napra nagyobb mérveket ölt és a lapok egyre panaszkodnak, hogy a nép itthagyja az országot. Megérjük, hogy betoppanva az iskolába, amikor a nebuló arra a kérdésre, hogy melyik világrészben van Magyarország, azt feleli: „Amerikábin!" és a földrajzot eszerint kell nnjd módosítani (Körmend és V.) „Porból lettünk, porrá leszünk". E t a bibiiai mondást kiinduló pontul véve, azt kell hinnünk, hogy a mi városunk területe hajdan egv | nagy teue'ő vala és az a rengeteg porfelhő, mely | mindent elborít, annak maradványa. Nem lehetne j ezen valahogyan segi:eni? Poros utcák, aszfalt j járda, — Veriy'íóit — m g;en játjai — Dilor, j — Ezt a nótát a Körmend és Vidéke lapba írták, ] de szentül hiszem, hogy Zalaegerszeg urtczájáról ! írták. i 1 Irodalom. Művészet. i Az „Elitált Sorsa" cz. 127 oldalos müvére ! a szeptember 3 án kezdődött budapesti 7 ik nem! zetközi börtönügyi congre sus alkalmából — meg! kapó realizmussal hivja fei sajtó alól kikerült hason• czitiiö munkájáb^na kö,:éideklődőst Szecsődv Kál| mán. Kezdi a?cn társadalmi bajokon, melyek legin! kább forrásai a bűntetteknek. Az emberbarátitörekvé: sek hiányosságát és részben céltévesztett irányát jelj iemzi. Folytatja a tarsadalom merev elzárkózásával a büntetett egyénnel szssiaben. A nehéz erkölcsi i és ép' oly Hilyos anyagi küzdelmet irja le, melyet I az egykor elítéltnek folytatnia ke!J, hogy ha j erkö'csileg megtisztulni ós egyáltalán óíni akar. i Leírja a társadalmi és hatósági üldözéseket, i melyeken a javulóknak is keresztül kell mennie. Elmélked k arról az elégtelen támogatásról, tneiyI ben jórava'ó törekvéseit a társadalomnak e- a ] büntetési eljárásnak támogatnia keiíene. Mindezek > kapcsán sok önálló eszmét vet fel a társadalmi j felfogásokról ós a törvény rend íkezéseiről,. Neve| zetesen az önérzetes ember tő bátorságának jeléül I kövé éit öngyilkosságra nézve; a gyengébb erkölí esi érzés nagyobb s, ükségletéről, hogy az előtte • mérvadó j :> veleménynek erkölcsi támaszában ő i is részesülhessen. A nyöngébb erkölcsi érzés ! nagyobb fáradságáról és küzdelméről, hogy a • természettől mostohán reá rakott szeivi bilincseket j széttörhesse és amaz erkölcsi magaslatra küzdhesse fel magát, ahová mások születésükkel járó szervi | előnyük revén küzdelem nélkül feljutottak. A ! büntevők külön társadalmának kényszerült meg| alakulásról elmélkedik ; azoknak kenys.erheiyze! tébe, valamint elvetemült lelkük világdbi minden í oldalról betekintést enged. A törvény, a hatóságok 8 a társadalmi felfogások fogyatékosságaira u'al, | s mindenütt útmutatással szolgál a visszásigok j helyreigazítására, Ezeket s ezekhez hasonlókat | tárgyal a füzet I. része. A II. rész a büntetéseknek ! jelenleg alkalmazásban ievő végrehaj:ásáttárgyalja. | Kezdve az ir fokozatos büntetési rendszer történetével. aunak hazánkba történt b ho^a alával. A 4 fokozatnak mikénti érvényesülését külön kiilö részletesen ismerteti : valamint fogházak, börtöuök s fegyházak belső életet, s a tisztviselőd, a; őrszemélyzet magatartását, képességeit bírálat tár gyává teszi. Mindenütt rámutatva a pótlaudt hiányokra. Egyáltalán a tár adalom minden réte gebői kiemeli az o't található tényezőket, melyei akár a büntettek létrejövetelére, akár a büntevől megjavítására befolyással birnak. Megkapó u eszméket hoz fel és világit meg, a melyeket máj , eddig senki sem tárgyalt S az európii müve' államok büntetési rendszereivel összehasonlítja mienket, rámutat a hiányokra ós megjelöli í szükséges pótlások módozatai". A csinosan kiállítót füzet megrendelhető Szecsődy Kálmán szerzőné ! Maros-Vásár helyt, Főtér 7-ik S'.ám, valami: í számos budapesti ós több vidéki könyvkereskedőn í ! Ara 1 korona.