Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-09-07 / 36. szám

1905 szeptember 7. magyar paizs 3 Történelem és természet. Az összes nagy fordulópontok rendesen hatalmas rázkódtatások és rettenetes forradalmak kíséretében jelennek meg a történelemben. És a legnagyszerűbb forradalom, a mely eddig ismeretes a történelemben, a kereszténység neve alatt lép elénk a régi kulturának középkori egyházivá való átmenetében. Nemcsak egy keresztrefeszitett volt az, ki a kereszténységnek megadta valiása legszentebb jelképét: ezrekre megy azok tzárna, kik a rabszolgák kinpadján lehelték ki szegény lelküket és vérpatakok kellettek ahhoz, hogy a régi kultura összeomoljon és egy uj keletkezhessek ! És a mi a mostani kulturéletünk, ezen legfontosabb fordulópontjáról áll: ugyanez-megfelelő mértékben a népek történelmének minden fordulópontjáról is áll. Nem keletkezett soha állam, templom, társada'mi torma a nélkül, hrgy az uj élet ulja nem vezetett volna romokon és sirhantokon keresztül. Önkéntelenül is azon kérdés merül föl, váljon igy keil-e annak lenni és ősökké igy mai ad-e ez? A felelet köíVetlenüi ugy hangzik : igaz! Hisz' minden élet érvényesülni akar! E/ért létért viló küzdelemnek nevezzük mi ezt az életet és már u régi görög ember is m.'üden dolog ke/dete gyanánt jelezte a küzdelmet. Ily rázkódásokat, ily harczot nemcsak a történelemben, de magáb n a természetben is találunk. Ha kint ugy ropog és zug, mintha az összes te'mészeti erők felszabadultak volna: félni kez dünk a természettől ; az ilyen tulhatalomban isteni teiemtő erőt vagy pedig isteni megsemmisítő akaratot sejtünk. Ha népek állnak egymással szemben és megremeg a fold &z ágvudörgéstől, akkor följegyezzük az ilyen napot történelmünkben, utódról-utódra hagyjuk ós egy ily csatát világraszóló eseménynek mondunk. De e mellett megfeledkezünk a legjobbról ! Viharzás ós zajlás vonul át a természeten, ha beköszönt a tavasz, hogy legyőzze a telet; s ha meghalljuk ezen zajlást, azt mondjuk: „Itt a tavasz!" De a valódi tavaszi életet, amely viharban és zajlásban születik, ez nem üt lármát, ez láthatatlanul, hallhatlanul fogamzik meg a kis magban, a melyet útközben ügyelemre sem méltatunk s mely mégis egy csöndes Uj életcsirát rejt magában. Igen, lőpor füst és kardc-örgés közt ütköznek össze a népek : azon férfiakat kik az oiyan harciban leginkább lármáztak, nagvjainak nevezi a nép. Azonban a népei ő, és népcselekvás azon csöndes hősiességben rejlik, melyrői külsőleg senki se tud semmit, melynek a városok nyilvános térén nem állítanak emléket. Ezen hősiesség m

ng nem hallható csatáit vivja a szívnek és mine, csendesebb lesz az, annál fényesebben sugárzik nagysága Vannak oly idők, midőn minden, ami az életbe i ér minket, kihoz a sodrunkból, sőt a midőn Uf. látszik mintha egész lényünk bomlásnak indulna. A fiu kabátjára tüzíe s meziten lábakkal futott a barnuló madamoazelihez. A leány. Egy kis leánynyal beszéltem pár hónap előtt. Piczike volt, tipegve jölt felém egy nagy marék világgal Szép sárga Mimózaág volt. — Jo kis leányka maga édes, csak szeresse a világot, az szép; majd ha nagy lesz, megtanulja az iskolában, ki a virágot szereti, rossz ember nem lehet. — En szeretem, de kis nővérem még jobban szerette. Csakhogy széttépte mindig. — Akkor nem is szeietíe, ha szóttépte. Vizbe Í kell tenni, hogy el ne hervadjon. — De szerette, csakhogy még nem értette, mert pötfön pólyás baba volt. — Hát már nem szereti V — Már nem él, ott fenn van az égben. Ott angyal s tele van virággal. — A; égben szegény? Kis szeme nedves lesz s zsebkendője tele köny- ; nyel s felkapja fejét s mondja: Ugy-e bécsi, ezt a virágot is elküldjük neki? — Ei, el — s aira gondolok, miiyen szép lenne az élet s milyen jó a világ, ba ugy iudnink érezni és gondolkodni mindnyájan, mint eíe;: a hó'iszta lelkű gyermekek. Sz. Erdős I. Majd éles fájdalom járja át bensőnket, ugy hogy megtört szivünk keservétől felkiáltunk, majd pedig duiczáskodást színlelünk és az emberek, kik minket igy látnak és hallanak bánatosan panaszkodva s fájdalmasan nyögve, ugy érzik magukban: váljon létezik-e olyan fájdalom mint ez? És mégis, létezik a lélek oly felkiálltása is, melyből senki se hall semmit; ez pedig fájdalmasabb minden panasznál s minden siránkozásnál. Vannak a léleknek oly munkái s küzdelmei is melyeknél nem kovácsoluak s nem törnek és mégis ujat alkotnak. Ily munka nem für nyugtalanságod ilyennél szükséges, hogy teljes csönd uralkodjék. S ha életünket uj czé'okhoz akarjuk vezetni, akkor kell, hegy megérkezzék egy oiy csöndes óra, melybeu a Szentlélektől isteni szellemi gyermek fog antatik s a legfényesebb világosság, melyet megiryujtunk magunkban, oly csöndesen ég, hogy iü ! felleg nem száll fel belőle és semmi lobogás nem mutatja azt, hogy a nyugtalan, külvilággal érintkezésben van. Cselkó József. Még egy pár szó a házi gombáról. Ilaerter Ádám és Kuszkó I-tván barátaim részletesen, terjedelmesen ós hozzáértéss 1 isméi tették a mult télen e lap hasábjain a házi gombát, az embernek, egész családoknak ez alattomos és szörnyű ellensegét. Épen azért, mert szürnyü ellenség, hozzátoldok még azokhoz a tartalmas czikkeknez, laikus létemre is, egv kis megjegyeznivalót. Nem árt erről minél többet beszólni, kivált Zalaegerszegen, hol a lakóházakban iehető legdúsabb talaja van ennek a házi gombának. Elmondták a kollégáim, hogy ez a gombi a sötétséget ós a nyirkosságot szereti,- s hogyha száraz talajra épitünk is, de ha az épüietfák nincsenek jól kiszáradva, a befalazások után megterem a gomba; elmondták, h'gy mivel lehet elejét venni enneu a veszedelemnek, vagy ha már megvan, hogyan lehe

f elpusztítani. Egyik legtermészetesebb orvos szerünk erre a sok szellőztetés. Erre a szellőztetésre van egy megerősítő gyakorlati adatom. Csak figyeljék meg mások is. Azt hiszem, ene a tapasztalatra jönnek. Az ón lakásomon van két nagyobbacska szoba, s két kisebbecske. A két nagyobb cska belől van, a két kisebbecske kivül, a bejárásnál, az egvik olyan tornácz féle előszoba Ez a két kÍ3 szoba nyáron állandóan nyitott ablakkal ós nyitott ajtóval van; télen is többnyire ezekben tartózkodva a ki bejárással, a jövés menéssel mindig szellőzik; e két kis szobának a pidiója nincs befestve; szőnyegek nincsenek rajta. A padló szellőzését ezek sem akadályozzák. Ennek a két kis szobának a padlója száraz is, kiszáradott, rothadás nincs benne, a gomba nem terem meg benne. A két nagyobbacska szoba bentebb van, kevesebbet tartózkodunk ott, ritkábban nyitunk ajtót, ablakot; azonkivü! e két szoba padlója be van festve es s. tínyegekke! vau betakava, mintha vedelmeznők a tenyészendő gombát. Hanem ebben a két szobában, amint járkál az ember, csakúgy tánczoloak a bútorok. Itt-ott elkorhadt a padló, s besüpped. Ez a gyakoilati példa bizonyítja a Haerter elméleti ludasát, hogy a házi gomba a nyirkosságot és a sötétséget szereti, s legnagyobb ellensége a szellőztetés. Az épület ezelőtt 14 évvel készült. Mind a négy szobát egyszerre pado'ták, ugyanazon körülmények köpött, ugyanazon deszkákkal. Ha a deszkák padiózáskor nem voltak kiszáradva, két szobában idővel kiszáradtak, kettőben pedig nem, az emiitett okok miatt. Ha talán szárazak voltak, akkor a két belsőazobában a kevés levegő miatt idővel gombás nedvességet kaptak. Azéit mondtam el ezt a példát, mert az em berek és a-szonyok— népies felfogással—azt hiszik, s még vitatkoznak is, mint velem a feleségem, hogy még ha volna is gomba, a festékkel s a láteritett szőnyegekkel, elzárjuk, mintegy lefojtjuk a földbe azt a veszedelmes dolgot. Ez nagy tévedés; mert az az alaptörvény, hogy a házi gomba a sötétben és nyirkosságban a levegőtől elzárt helyen tenyészik. Elszaporodik, aztán kitör és—nem eget ugyan, de emberéletet kór. Legyenek az emberek s a háziasszonyok figyelmesek erre a dologra. Ha szeretik az életet és gyermekeiket, igyekezzenek megvédeni saját éíetöket és gyermekeik életét. Igyekezzenek megvédeni még a luxusnak, az uraskodásnik, a czifrálkodásnak a feláldozásával is. Gyanús helyen irgalmatlanul dobják ki azt a ezőuyeget s ne mázolják avval a festékkel a padlót.Nincsen ezekrea világon semmi szükség. És nyia3ák ki az ajtót s az ablakot. Több levegőt! Több világosságot! Több egészséget ! Borbély György. ki aczetylén világítás. — Helyi tudósítónktól. — A mult számunkban mondottuk, hogy az acetylén nagy versenytársa lesz a villamvilágitásnak, ma már azt mondhatjuk, hogy a leendő egerszegi villám világitásnak nagyon is bedolgozott. Mult napokban találkoztam Kummer Gyula kávéssal, ki nem bir elég hálát adni a jó Istennek, hogy a viliamvilágitási bizottság, a melynek ő is tagja volt, funktióját oly késedelmesen végezte és csak akkor ébredett fel, a midőn ő már megunta a piszkos, füstös petróleumlámpákat és a tiszta lény ü egyszerű ós legolcsóbb világítást vezettette be. 0 nem bírja eléggé dicsérni ezen viiágiíást és mondja, hogy most m r 9 hónspja, hogy nála bevezetve van és legkisebb fennakadása nem volt ós mondja, mig az a füstÖ3 petro'eum világítás évente 2209 koronájába került, s a villamvilágitás 3600 koronájába jött volna, a legnagyobb megtakarítással : addig ez a tiszta fényű ac-tylén világítás csak évi 1500 koronába kerül. A viPamvilágitási bizottságnak köszönheti, hogy évente tisztán 2100 korona zsebében marad. Meggyőződött erről a szomszédos Pál vendéglős is, ki szintén nagy megelégedésére bevezettette, tudta azt Tosch Bárány szállodás is, hogy az acetylén a legszebb és legolcsóbb világítás, senki által nem hagyta msgát befolyásolni, bevezettette, mert a villamvilágitással szemben évente megtakarít 5—6000 egész koronát. Legújabban láttuk Göndöcs vendéglőjében is az acetylóut, de Domokos Korona szállodás is már alkuban van Juhász-zal több boltheiyiségekben is bevezetve van ; Dervarits, Fángler és a mint halljuk, a Központi kávéházban is még ez évben bevezetve lesz. Tehát most kérdezzük, ki fogja a villamvilágitást Zalaegerszegen fentartani ? Amikor a főfogyasztók már czé'szerübb világítással vannak ellátva, az a néhány privát fogyasztó, ki 15 vagy 20 lángot bevezetett, a melyekből csak alig lehet többet számítani, mint hármat, vagy az a nóiátry kereskedő, ki nyáron 7 órakor felgyújt, télen pedig 5 óiakor és 8 óráig világit, ezek nem fogják fen

fartani a zalaegerszegi villamvilágitást. A városnak legelső dolga lett volna a fogyasztókat összetoborozni, a lángokat biztosítani és Uijy mehetett volna csak odáig, a hová most sietett. Csináljunk csak egy kis számadást. Itt van a Bárány szállodás, ki évente, ha uíy akarta volna világítani helyiségeit, mint az acetylénnel, 10.000 koronával kellett volna hozzájárulnia, adjuk hozzá Kummer kávésnak 3600 koronáját. A többi ez ideig már bevezetett és legközelebb bevezetendő fogyasztók összegét szinte legalább egy ennyira lehet mondani, az a 27—28 ezer korona pedig nagvon fog hiányozni és mondhatjuk, hogy a többi privát fogyasztókkal eg; ii't tettek volua csak ki egy gyenge bizto-itékor. — Igaz ugyau, akik a drága világítást megszavazták, azt mondják, hisz a Ganz gyár kezeli, a város nem kcczkáztat semmit, ez mind igaz, de a Ganzgyár épit is és azokkal az egység árakkal majd annyit felszámít, hogy addig a meddig a világítást kezeli, könnyen fedetheti ennek nyereségéből a deficzitet es eszerint mindenfélekép csak szegény városunk húzza a rövidebbet. Megszavazta már a városatyák egy része a hozzávaló kölcsö t s mondhatjuk elég drága, akármelyik privát ember is olcsóbban megtudta volna magának szerezni és azon csodáikon,-ík leginkább, hogy a jó urak a 3°/o-os stornóba is belementek, hisz' lehet a pénz még olcsóbb is. és akkor meg van kötve azzal a stornóval a város keze, csakis nagy áldozatokkal szabadulhat bankjától. A borbély ipar. Az egészségügyi intézkedések sorozata köz' tt különösen figyelemre mél

fó a főváros tiszti főorvosa által tett amaz indítvány, hogy a horbMv ós fodrász mesterek műhelyei időközöakint mglí-