Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-31 / 35. szám

6 magyar paizs 1905. szeptember 21. A magyar ipar. A czéhreudszer utolsó maradványát midőn élettelenné tette az iparszabadság, attól kezdve mindig nagyobb tért ho'di ott az iparverseny. Uj életre pezsdült a korlátok közé szorított ipar. A legutóbbi kiáállitások alkalmával az egész világ előtt megmutatta a magyar nemzet, mit teremtett rövid egy pár évtized alatt. Minden téren meglátszott a haladás, s a törekvésnek értékes, becsülésre méltó alkotása. Alkalom volt partermékeinket bemutatni, melyek ugy belföldi használatra, mint külföldi kivitelre egyaránt alkalmas, erős, Ízléses kiállitásuak, melyek mindtnhol, hazánkban pedig feltétlenül méltó helyet foglalhatnak. Elmondható, hogy tehetségesebbnél, tehetségesebb iparosokból, valóságos tábor alakult, akik együttesen, összetartással munkálkodnak, a magyar ipar értékét, izmosodását tovább fejleszteni annak tudatában, hogy a jó ipar egyik erős alapja, a nemzetek boldogulásának. A versenyipar mai hullámíása a kézműiparban a legkomolyabb törekvést és haladást idézte elő, mert a magyar iparost főjellemvonása vezérelte; midőn legnehezebbek a viszonyok, akkor vesz magénak legnagyobb erőt és szívósságot, hogy a kisipart, a kézműipart, a kibcntakozás bold gitóbb pontjára juttassa. Tudvalevő, hogy az iparnak az a feladata, hogy az ember életének kényelméhez szükséges gyakorlati czélra, közönséges használatra szánt tárgjakaí, eszközöket előállítsa. Igaz ugyan, hogy a gazdasági viszonyok egészséges alakulásán és fejlődésen mehet fel minden, ugy a magyar ipar is, de ma már az ország, a társadalom is igyekszik iparunk szellemi és anyagi érdekeit támogatni és a czél elérésébtn közreműködni. Magyarország lakósságának egyötöd része iparos, akik legtöbb t tehetnek a magyar ipar megteremtésére. Iparunk már is képes mindenféle kívánalmakat és Ízléseket kielégíteni, nem kell többé bizományos, hogy a külföldi iparczikkeket, ruhát, lábbelit, bútort stb. liferáljon számunkra. Iparcikkeink ügyes elrendezés, tartósság, szabályos re ndszer szerinti beosztása, külső összeállítása által felette áll minden ringyrtngy külföldi takolmánjnak. Ennek tudatábi.n bontotta ki Feszthy Árpád hírneves művészünk, a magyar ipar hajnalának tündöklő zászlóját, mely biztatója egy szebb és jobb jövő reményének, mely soraamit az egész nagy Mongolország oly féltve őriz. Ma már tudom, hogy Lassza egy meglehetősen csinos, de meglepő szépnek nem mondható város, hol egy közöuséges mongol műveltséggel bíró ember, a dalai láma tartja fenn összeköttetését az égiekkel. Lasszába én nem jutottam be, de később már nem is volt szándékom oda bejutni, mert beláttam hogy a nagyon is kétes értékű gyönyörökért, vagy tudományos haszonért, melyet Lassza nyújt, nem érdemes az életemet feláldozni. 1903. évi deczember hó 1-én tettem először a lábamat Ázsia földjére Haider pasánál, Konstantinápoly ázsiai kikötőjében. Az uton nagy vihar volt, melyet azonban nemirok le. a tengeri vihar leirásut már mindenki olvasta, fii/ony én azt hittem, hogy sohasem látom meg Ázsiát, de Európát sem tubbé, uyy walc/.erezett hajónk a hullámok tetején Kiszállásom után a második napon felkerestem Tóköly sirját Izmitben, hol még egy magyarral találkoztam. Egy ideig e^ész sima utam volt, mert igaz hogy lépten-nyomon az undorító piszok, a hőség és visszataszító Hilsejú betegek látása éreztették velem, hogy Ázsiában vagyok, másrészt azonban különösen a vasútépítő technikának igen nagyhaladását láttam. Mindenfelé vasúti sinek, hidak, kozásra szólítja az ország összes lakósságát a czél elérésére. Hódolattal üdvözölhető Feszthy Át pád és a kezéb< n lengő zászló, mellyel elindult meghódítani bennünket a magyar iparnak, melylyel csak győzelmet és dicsőséget arathat, és a melylyel a közeljövőben le fogja dönteni azt a válaszfalat, mely eddig a magyar vásárló közönséget a hazai ipartól elszigetelte. Záborszky József. A csáktornyai népgyűlés. Vasárnap délután a Zrínyi-vár előtt, Zrínyi Miklós emlékköve mellett hat ezer embernek mennydörgő éljenzése között hangoztatták, hogy: Ne bántsd a magyart! Nagy népgyűlést tartottak ekkor ott, melyen megjelent 10 országg} ülési képviselő s a megyének vezető emberei. A képviselők: Gr. Zichy J. nő, Gr. Zichy Aladár, Gr. Batthyány József, Hentaller Lajos, Zbóray Miklós, Huszka István, Farkas József, Dr. Darányi Ferencz, Sümegi Vilmos, Berecz Abel; a megyéből Nedeczky Jenő a megyei szövetkezett ellenzékiek elnöke, Bosnyák I 41 Géza a megyei függetlenségiek elnöke, továbbá DervaritB Imre és Ákos, Szentmihályi Dezső, Tbassy Imre, Háry Dezső, Zakál Henrik, Ziegler Kálmán, Liszják Lajos, Tamási János, stb. s Muraköznek horvát és magyarajku népe. Tmiratban mentették ki elmaradásukat: Kossuth Ferencz, Gr. Batthyány Tivadar, Darényi Ignácz, Dr. Nyáry Béla, Nagy László, Gr. Zichy Vladimír, Egrv Béla, Dr. Kún Árpád. Határtalan lelkesedéssel fogadták a gyűlésre érkezőket Nagykanizsán, Kottoron, Murakirályon s a többi vasúti állomásokou virág csokrokkal lepve meg a vezetőket; mozsarak durrogtak s nemzeti színű zászlók lengettek ntc n utfelen s a temlom tornyán. Nagyhatású beszédeket tartottak: Gr. Zichy Jenő, Zichv Aladár, Zbóray Miklós, Sümegi Vilmos, IL ntaller Lajos, Nedeczky Jenő, Zakál Henrik, Ziegler Kálmán, Tamási János s többen. Liszják Lajos kottori plébános horvát nyelven magyarázta meg a muraközieknek a gyűlés tartalmát. A gyü.és üdvözli az egybegyűlt ellenzéket, erőt, kitartást kíván számára, hogy a nemzeti ügyért harczolhassanak; elitéli az alkotmánytalan kormányt, s bizalmatlanságot moud Terbócz István csakt< rnyai képviselőnek, ki még most is a régi „szabadelvű párttal" alagutak. Egy helyen egymás mellett 14 olv.nn a'agut van, mely Európának is büszkesége lehetne. kár, hogy ez a nagy technikai haladottság is ázsiai hanyagsággal párosul. Igv például Biledzsi előtt a síneken mendegélve, egy teljes napot vesztettem azzal, hogy nagy köveket kellett az utamból elhengergetnem, melyeket az eső hordott le a közeli sziklákról, Itt a mérnököktől kaptam olyan ajánló leveleket, hogy minden állomáson szívesen fogadtak, lakást és uri ellátást kaptam. Mondom, minden, de még a levegő is elárulta, hogy Ázsiában vagyok. Tikkasztó hőség, alig mult el nap, hogy a távolban falut ne láttam volna füstölögni. Ugyanis a házak fábü vannak és megszokott dolog, hogy naponta egy egy falu elég. Ebben az iszonyatos világrészben is nem egy elvetődött honfitársamra találtam. Alajundban is felkerestem egy magyart, W'ettert, ki már régóta kinn lakik. Megrendítő volt, ahogy ez foga dott. A szemei kidüledtek,a mellezihált, a szájából ömlött az alkohol szaga és érthetetlen szavakat dadogott. Delíriumban volt szegény. Ugyanis ugy áll a dolog, hogy ezen a vidéken kitűnő borok teremnek, de azt a mohamedánoknak nem szabad meginni, a vallásuk tiltja. Hát hogy mégis gazdája legyen a sok jó italnak, megitta a mi kedélyes honfitársunk és immár mérges volt a levegő is, amelybe ez belélegzett. Általában az tart. Tamási János perlaki ügyvéd beszédje után a következő határozati javaslatot adja elő, melyet egyhangúlag elfogadtak: A Csáktornyán 1905. augusztus 27-én megtartott népgyűlés határozatként kimondja. hooy: 1. Az államhatalomnak, a koronás király felhívására megnyilatkozott nemzeti akarat ellen való kezelése, az alkotmányellenes kormány létezése és törvényellenes működése ellen tiltakozik : ünnepelyesen kijelenti, hegy ennek a gyűlésnek minden résztvevője, minden alkalommal, minden lehető módon és e&zkö-zel, amely röivényt nem sért, az önkényuralmat, takargató mostar.i kormányzásnak a maga részéről gátat vet ós szt lehetetlenné teszi, amennyiben ped

:g a már most erélyesebb rendszabályokkal fenyegetőző hatalom nyílt erőszakká fajulna oiyan helyzetbe kényszerit benDíinket, amelyben ezen ellenállás esz özeinek törvényszerű vagy töivénysérlő voltát megbírálnunk már lehetetlenség lesz, itt Isten szabd ege alatt ünnepélyesen megfogadjuk, hogy 8'.ha gyáván meghunyászkodni nem fogunk, de igen is a polgárt, az embeit mindennel szemben megillető jogos önvédelem fegyvtrevel is elszántan védekezünk. 2 A magyar nemzet túlnyomó nagy többségének bizalmát biró szövetkezett parlamenti ellenzék, ennek vezérei, a nemzetnek most legjobbjai iránt igaz szeretette

1, odaadó ragaszkodással és teljes bizalommal viseltetünk; eddig kifejtett alkotmány és nemzetvédö, önzetlen és fáradhatatlan küzdelmeikert hálás köizönetünket nyilvánítjuk. Egyúttal őket tőlünk telhető mindennemű erkölcsi és aniagi támogatásunkról biítositva, a »meddig «-nek és »mikenf «-nek megválasztását leljis megnyugvással hazafiúi bölcseltükre bízva kérve kérjük a kcaliczión&k itt megjelent képviselőit, hogy edd;g tapasztalt tapintatos önmérséklettel ugyan, ^e a nemzet, a magyarság jogos követeléseiből egy szemernyit sem engedve, sziklaszilárdan tartsanak ki, harcoljanak az alkotmány, a nemzet további vtdeimeben és lankadatlanul munkáljanak továbbra is a jelen váLágos helyzet megszüntetésen, a nemzeli aspirícziók megvalósításán. 3. Sajnosan tapasztalván a csáktornyai választókerület mostani képviselőjének prlitikai tétlenségét, a nemzet vágyai, jogai e

ö harcsai iránt való teljes méketlenségét, a képviselői tisztet betöltő Teibccz Ltvánnak, Tisza küldöttjének és Fejénáry bizalmasának bizaímailaságot szava/unk^ eddig nyilvánult politikai megtartasát eliteljük és kárhoztatjuk. Kereskedőink njelve.*) Irta: Müller Hór. Finme. 1905. aug. 24. Az országos eseményekben szo't kért magának az úgynevezett praktikus világ, a kereskedői osztály is. A határozatuk egyizi-rünek látszó, de messze kiható, A cseh ktreskedőkről van szó, *) A Zalai Közlönyben. ázsiai európaiak a legnagyobb züllésben vannak. Az ázsiai tempera meutum, a szokások, a különös környezet annyiia kivetkőzteti őket cz.vilizált mivoltukból, hogy közülök bizony nem egy lesz kicsapongóbb, erkölcstelenebb a töröknél, pedig ez már sokat jelent. Még Ázsia elejcn jártam, mikor utolért a tél, Alfion Karahiszár egyik hoteljében bús'akodtara egyedül karácsony estéjén. Bizouy jó me:-sze estem azoktól, kik most barátságos gyertyafény mellett gondolnak reám. A hegyeket hó borította, az utakon iszonyú szél dühöngött, ilyen időben vándoroltam én tovább. Még az volt a vigasztal*, hogy min denütt nagyon szívesen fogadtak, mert a török itt is barátságos, vendéglátó, azzal a különbséggel, hogv itt még több a ráérő ideje és igy még többet vendégeskedhetik. Nem jöttünk ki a végnélküli ebédekből, mulatságokból és vadászásból. Igaz, hogy ez a mulatság, mely a bennlakóknak oly nagy örömére volt, engem bizony hidegen hagyott és untatott. Mert mi szépet találhat egy európai ember abban, hogy a szoba közepére áll egy 12 éves fru meztelenen és hajtogatja a testét szub tituló — táncz — előre és hátra. Ez a legnagyobb élvezete a töröknek és a kurdnak.