Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-24 / 34. szám

6 __ csány, N. N,, Bognár János Tűrje 1—1 kor., Tóth Jánosnó Zalaegerszeg 80 fill., Somogyi Vilma Pakod 50 toll., 7 dib l-l koronás családjegy 7 kor., 60 drb 40 filléres személyjegy 24 kor. Összesen 63 kor. 30 fill., azaz havanhárom korona 30 fillér, melyért fogadják a nemes szivii adakozók az egyesület hálás ki szönetét, Horváth János főparancsnok. Szégyen elől a halálba. Kárász Pál szentgyörgyvári harangozó fiu a templom perselyéből kilopott néhány fiiléit. A lopást észrevette Horváth Lajos papnövendék. Bejelentette a plébánosnak, aki lelkipásztori kötelességéből a fiút megfedetíe és állítólag azt mondta, hogy Kárászról fog vasárnap prédikálni. Kárász ezt meghallott! ós szégyenében még aznap délután 3—4 óra között a padlásukon felakasztotta magát. Öngyilkos kőműves legény. Keszthelyről iiják. hogy Csörge Ferencz kőműves legény a napokban lakásán agyonlőtte magát. Revolveréből háromszor lőtt magára. A harmadik golyó a szivét fúrta keresztül. Öngyilkosságának okául nagyon színházi hatású körülményeket emlegetnek. Azt mondják, hogy Csörge két leányba volt szerelmts és nem tudott választani a kettő közül. Hát bogy egyiket se kelljen megcsalnia, inkább megvált az élettől. Biztosítsunk. Zalavármegyeben a mult hó folyamán rengeteg sok tüz volt. A kár a hivatalos becslések szeiint majdnem hetven ezer koronára rug, ameljből csak 13594 K. tér ült meg biztosítás folytán. A tüz tehát sok embert, akinek összes vagyonát egy kis ház képezte, teljesen tönkre lett. Csodálatos, hogy a nép nagyrósze még mindig idegenkedik a biztosítástól, amelyet pedig annyira általánosítani kellene, hogy ne maradjon egyetlen egy épület sem biztosítatlanul. A biztosítás előnyeiről meg kellene győzni a népet, hogy egy elemi csapás a teljes nyomorúságba ne döntse. Alapszabály jóváhagyás. A kereskedslemügy vezeté.-evel megbízott kir. miniszter az Alsólendvahosszufalusi ipartestület kebelében szervezett békéltető bizottság alapszabályéit jóváhagyta. Kis íiu halála. Kustánszeg községben a szülők gondatlansága fohtán Feigli Kálmán egy 1 éves kis fiu a vizbe esett ós bele fult. Névmagyarosítás. Klein Izidoi Csáktornyán Kis le változtatta a nevét. Vásár. Csabiendeken a junius 8-ára esett, de elmaradt országos marha-vásár helyett, folyó évi szeptember 7-én marha-pótvásár lesz. Állatbetegség. Kór és bőrféreg: 1 u; Szájé8 körömfájás: 4 u; Tenyészbénaság: 47 u ; Hólyagos kiütés: 12 u; Bühkór: 6 u ; Sertésorbáncz: 74 u ; Sertésvész: 182 u. Vasati menetrend. Érvényes 1905. május 1-től. Zalaegerszegről indul Czelldömölk-Budapest felé: reggel 5 óia 50 perez, délelőtí 9 óra 29 perez, délután 4 óra 50 psrez. Csáktornya felé: reggel 4 óra 58 perez, este 5 óra 58 perez. Zalaszentivánra indul: reggel 6 óra 10 perez. Csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Délben 11 óra 54 perez. Csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Délután 2 ói a 33 perez. Csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. Délután 5 óra 9 perez. Csatlakozás Szombathely felé. Este 8 óra 40 perc. Csatlakozás Kanizsa felé. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czelldömölk felöl: reggel 8 óra 43 perez; délután 5 óia 54 perez, este 9 óra 13 perez. Csáktornya felől: reggel 9 óra 20 perez, este 8 óra 34 perczkor. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre : reggel 7 óra 57 perez, délután 2 óra 05 perez, délután 4 óra 48 perez, este 7 óra 52 perczkor. Terjésszétek a Magyar Paizstl Távoliak. Meghívó. Az erdély i Kárpát-egyesületnek 1905. augusztus 27 én (vasárnap) d. u. 3 órakor Réven a „Zichy Ödön cseppkőbarlangnál annak felavatásával kapcsolatosan tartandó XV-ik közgyűlésére. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Választmány évi jelentése. 3. Számvizsgálók jelentése az 1904. évi zárszámadásról. 4. 1906. évi költségvetés megállapítása. 5- Az uj választmány és tisztikar megalakulása. 6. Esetleges indítványok. 7. Elnöki bezáró. Kolozsvár, 1905. aug. 5. Az Elnökség. magyar paiz

s Bartha Miklós beszédéből a bácsmegyei függet- J lenpárt szervezkedő gyűlésén: Az az én eszmém ' is, ami a tiétek. Ennek éltem egész életemen át. j Mikor gondolkodtam, arról elmélkedtem. Mikor tépelődtem, arról töprengettem. Sohasem tudtam megmagyarázni azt, hogy egy nemzet ne legyeu ura saját sorsának. Nézem az állatvilágot. Nézem a növényvilágot. Nézem az egyedeket az emberiségnél. Mindenütt azt találom, hogy a szervezkedésnek első és legfőbb életföltétele és kelléke az, hogy saját legjobb belátása és czóljai szerint rendezhesse be önmagát és életét. És ha nézem a kisnemzeteket — hiszen Európa államai között a magyarnál kisebb számtalan van — nem tud felmutatni olyan tündöklő alkotmányt, mint a magyar, ennek daczára a szomszéd országok: Románia, Szerbia, Görögország, mind szabad országok, mind szabad nemzetek. És mi hogyan élünk, tisztelt társaim V A varjúnak szabad károgni, meit az a nyelve. A szarkának csörögni, mert az a nyelve. A verébnek csiripelni, mert az a nyelve. Ks nekünk, a magyar katonáknak nem szabad magyarul beszólni. A küzdelem, amely, t jelenleg a magyar nemzet folytat, a legszokatlanabb. Minden államszervezetben a legfőbb hatóság a vezér, tehát a trón, mely a nemzet és ország élén áll. Benne konczentrálódik az ország hatalma, tekintélye, fénye, ereje, gazdagsága, vitézsége, dicsősége, mulljaés minden hagyománya. Nálunk mit kell tapasztalni ? Hogy mi 400 és néhány év óta folyton akadályozva vagyunk éppe.. a vezérlet által. Most milyen szerények a mi kívánságaink. Gazdasági önállóságot akarunk külön vámterülettel. Nem akarjuk tovább tűrni azt a szégyent, bogy ez az ország ma kép

feleu egy gyermeket föíiuházni, mert ha teimel annyi posztót, nincs pityke. Ha termel pitykót, nem terem tüt. Ha van tü, akkor nincs czérna. Ha van czérna, nincs bélés. Szóval mindig hiányzik valami. Nem képes egy gyermeket felruházni. Az Árpádok, Aujouk, Hunyadiak alatt mi voltunk Középeurópa leghatalmasabb állama. Most odáig jutottunk, hogy egy gyermeket nem tud a magyar nr-mzet ipirkultusza felruházni. Milyen visszás állapat ez, t. páitéikezlet. Ki akadályoz minket? Kinek van szüksége jó katonákra? Ki akadályozza meg a magyar nemzet szellemi vitézségét? . . . stb. A magyar népipar fellendítése dolgában figyelemreméltó felhívás jelent meg Feszthy Árpádtól, amely élénk visszhangot keltett az egész országban és igy remélhető, hogy a hazafias szép észme, melyuek nemzetgazdasági szempontból is nagy jelentősége van, meg is valósul. Feszthy Árpád azt mondja, hogy ez ország minden olyan vidékén, ahol a nép iparral foglalkozik, kisebb-nagyobb telepeket, létesítsenek, ahol az iparosok együtt dolgozhatnak. Egy-egy ilyen telepei cak azt a holmit fogj.k készíteni, melynek készítésében a nép nagy jártassággal bir, és valami sajátosat, jellemzően magyar ós művészi dolgot produkál, ugy, hogy az előkészített műipari tárgyak bárminő fényűzéssel berendezett lakás díszére váljanak. A telepre művészek fognak felügyelni, akik kellő utasítással szolgálnak majd az iparosoknak. Sok ezer ember juthat ilyen medon keresethez, a közönség pedig olcsó pénzen szerezheti be szükségletét s nem lesz kénytelen annyi milliót kiadni a külföldi silány gyári portékáért. Katona uralom Elég nevezes eset történt Kassán a napokban. Bosits Miklós és Szártory Bichárd 34. ezredbeli hadnagyok kifent karddal rontottak Seres Imrének, a Kassai Hirlap szerkesztőjének irószobájába s összevagdalták. A megtámadott szerkesztőnek segítségére siettek a nyomdászok, kik közül Klein Lipót vezetőt is életveszélyesen megsebesítette kardjával a hadnagy. A hős hadnagyok azért rendezték ezt a vérengzést, mert Seres közölt egy hirt a lapjában, mely hírben szerepelt a Bosits hadnagy neve s nem írták ulána az »ur« szót. Bosits és Szártory magyar családból származtak, do a közös hadseregben, amint ez már ismeretes dolog, elveszték magyarságukat s. a német nyelv mellett a pretoriánus szellem a vezérlő istenük. „Nök az alkotmányban." A szabadkai hölgyek selyemzászlója. Szabadkáról irják: A szabadkai hölgyek ma délután értekezletet taitottak, amelyen elhatározták, hogy az országos függetlenségi és negyvennyolczas pártnak egy díszes selyem zászlót adnak. A zászlót Kossuth Ferencznek, mint a párt elnökének szept. 8 án adják át Szabadkán, amikor a vezér az ipartestületi kongresszus alkalmával Szabadkán lesz. Az óitekezleten több mint nyolezvan asszony ás leány volt jelen. 1905. augusztus 24. A drótos füzetek ellen. Az iskolákban használatos füzetek nagy része drótkapc«okkal van összetűzve. Ebből azonban igen gyakran nagy bajok származhatnak. A drót ugyanis megrozsdásodik ós a tanulók, midőn a tanító élvezetes előadására való figyelem közben ezen rozsdás kapcsokat fogdozzák, játszanak velük, könnyen mérgezést kaphatnak. E baj elkerülésére a vallásés közoktatásügyi miniszter rendeletet adott ki, melyen a drótkapcsos füzetek használatát megtiltja. Különfélék. Mit csattog a csalogány? Mit csattog a csalogány ? Lepke a lány akárhány. Egykét perczig szeret is, Azután nem, — a hamis. Csókot ad még eleget, Rózsát szakit, — nem neked. Ajka, keble vágyat olt, Rád gondol s mond: „Vén bolond!" Nagy Károly, Ukk. A Magyar Automobil Újságból vesszük át a 9/s másodpercz cszimü következő czikkelyt: Tetszik tudni mennyi az a s/s másodpercz ? Egy pereznek Vioo. egy órának Vsooo, egy évnek csak egy 52,560.000-edrósze. Miután pedig már ezer éve múlott, hogy e Haza a mienk, nyilvánvaló, hogv e nagy időnek ez a csöpp idő éppen egy 60,000.000,000 adrésze. Tessék ezt még megszorozni az ezen év alatti mindenkori lakosság millióinak a számaival és megkapjuk azt a számot, amelyik kifejezi, hogy hány miriádszor több időt éltünk le e földön, mi magyarok. Ha meggondoljuk, hogy mivé lett volna nemzetünk, ha ezt a rengeteg sok időt, mind a nemzet erősbitésóre, fejlesztésére fordíthattuk volna, ha ezt mindig módunkban és sokszor akaratunkban is állott volna . . . .! Pedig még ilyen csöpp idővel is nagy dolgot lehet elérni! Halmay Zoltán derék hazánkfia, ki most nyert meg szintén egy világ bajnokságot és a világ előtt híressé tette a magyar nevet, ilyen 3A> másodperczczel a világrekordot is megjavította, példát adva ezzel arra, hogy még ily csöpp idő felhasználása vagy megn}erése is alkalmas a nemzet dicsőségének emelésére. Maliczia. A Keszthelyi Hirlap irja: A kaposvári helyettes rendőrkapitány azok kö?é tartozik, akik sz retnek kikezdeni a sajtóval. Ő kegyelme azonban megjárta. Egyik kaposvári laptársunk alaposan lekapta a négylábárói. A lap többek közt kijelenti, hogy ő a helyettes kapitány ur aktáira különben sem kíváncsi, mert ő rendszerint előbb tudja, hogy ki a tettes, mint a helyettes kapitány ur. A divat kereskedésben. Segéd: Nagyon ajánlhatom ezt a szövetet. Hölgy: Oh, ezt senkisem viseli. Segéd: Talán ez a másik minta jobban tetszik? Hölgy: Oh, nem kell, ezt mindenki viseli! Árlejtések magyar iparra. A közölt árlejtésekre vonatkozó közelebbi adatok az illető hivataloknál, esetenként pedig a m. kir. Kereskedelmi Muzeumban is megtudhatók.) A marosujvári in. kir. főbányahivatalhoz aug. 28-ig tiszta buza és tengeri szállitásáia. — A hódsági kir. járásbírósághoz aug. 30-ig kemény tűzi hasábfa szállítására. — A veszprémi kir. törvényszék elnökéhez szept. 10-ig 400 köbméter tűzifa, 30 métermázsa kőszén beszerzésére, hivatalszolgák 1906 évi ruhaszükségletónek szállítása iránt. — íehérvármegye alispánjához Székesfehérvárott sz-pt. 15-ig lovassági laktanya felszerelési raktál helyiségei kibővítési munkálatainak helyreállítására. — A m. kir. államvasutak igazgatóságának gépészeti főosztályához szept. 12 ig Szerencs állomás villamos világítási bereadezese. — A m. kir. állami számvevőszék irodaigazgatöságához szept. 16-ig tölgyhasáb, aprított puhafa szállítása iránt, ós rzept. 15-ig petrozsónyi ma?yar szén szállítása iránt. — A kassai m. kir. áilamépitészeti hivatalhoz 4-ig kerékvetőnek felállítása iránt. — A lipótvári m. kir. fegyintézet igazgatóságához szept. 19-ig hazai kős'.ón vagy brikett szállítása iránt. — A szamosujvári m. kir. orsz. fegyintézet igazgatóságához szept. 28 ig különféle anyagokra. — A lugosi k<r. törvényszék elnökéhez okt. 2-ig papir ós írószerek szállítása iránt. — A kassai m. kir. áilamépitészeti hivatalhoz aug. 30 ig bódvahid fafelszerkezetének helyreállítása, támfal és egy betonáteresznek ujbólépítése iránt,