Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-03 / 31. szám

1905 augusztus 3. magyar paizs A pihenő viczináiis. A Budapesten megjelenő -„Fogadó" czímü Lp irja a következő jellemző kis adatot. „A Kisczell és Alsólendva között közlekedő és utjiban Zalaegerszeget is érintő vicinális, sok heiyen megáll ós ekkor jó sokáig megpihen. A 3—4 kilométeres stáczió közöket meguiazó, szegény kis masina most. legújabban egy oiym helyen, ahol se híre se haowa nincsen állomásnak, az Egerszeg alatti Baross ligetnél is gyakori pihenéseket tart, amelynek okául az szolgál, hogy a vasúti sin mellett, (néha egy bokorban,) hol egy sziir, vagy bunda, hol pedig egy eletét megunó eabert formáló ruha holmi hever. A viczinális ilyenkor füttyent ós megáll, a közönség ptdig kiszáll és a hüs bokrok mellett találgatja a fura csomag okát és titkát. Közben előbukkan egy kurtakalbászos (szalvaládés), süteményes és borít öcscsös polgái, aki, miután üdítő portékáját jól eiadt.a, a magát szépen kipihent kis masina vidám fütyüléssel jobbra s amaz, t. i. a kuitakaibászos ember — balra megyeu. Mindazt pedig máig sem tudja senki, hoay e nagy gazdasági czélokat szolgáló vasutat föltartózUtó csomagoknak oly gyakorlati intezője — vájjon ki is lehet?" Törvényszék. Tapolczín történt volt, ahol a rendes helye, hogy szui kalások és botütések közben Szabó Mihály (Hannák) ugy megérintette Deák Józsefet, hogv ez meghalt. A törvényszék ma Szabó - Hannákét Dr. Kele Antal ügyvéd védő beszéde után csak egy evi böitönre elitelte. Hirdetmény. Zalaegerszeg r. t. város tanácsa közhírré teszi, hogy az 1905. 1906. évi ebadó összeirási lajstrom a város pénztáránál 1905. évi augusztus 7-től augusztus 10-ig közszemlére kitétetett a mely idő alatt az bárki által megtekinthető és az esetleges észrevételek augusztus 10-ig megtehetők. Zalaegerszeg, 1905 julius 28-án. Zalaegerszeg r. t. város tanácsa. Várhidy Lajos polgármester. K

iadó legény-szoba van a Petőfi (Kereszt) utczában Magyar Lajosnál, szép udvarral, alkalmas, külön bejárással. i_3 Terjesszétek a „Magyar Paisst!" M egyeiek. A za'ai 48 as mozgalom. Múltkori eredeti levelünkre, mintegy folytatásul jön ma a Magyar országban: Az alsiendvai keiületbeu már rég megalakult függetlenségi 48-as párt, tekintettel a mai politikai viszonyokra, nagy, ünnepélyes függetlenségi népgyűlést hiv össze. Augusztus első fsleben Letenyén, Lendván, Csáktornyán bont zászlót az ois/.ággyülési függetlenségi 48-as párt. Szégyennel gondolunk mi, zalaiak arra a c

;ut'os választásra, mely vármegyetikben még Tisza-pártit is produkált. Terbócz ur a c áktornyai választókéi ületnek ezen szerencsés fecskéje. De nem ára, mert kibuktatta volna a másfél nappal előbb lel épett függetlenségi jelölt. 0 csupán a Tiszafeie választási rendszer hiidetoje. Tudvalevő, Wlassics ott hagyta a csáktornyaiakat, pedig győzelme biztos volt! A hiítelenébtn fellépő függetlenséginek azonban m

;g igy is győzni kellett volna, s hogy tan mintegy 50 szótöbbséggel vesztes maradt, abból semmi sem következik ! Ismerjük mi az ilyen győzelmet! Ez Tiszarendszer! Öi, a c áktornyaiak zászlót bontanak és Teibóczot .felszólítják : lepjen át a függet'enségi 48-as páitba vagy tegye le mandátumát & adja át a helyet a hazafias függetlenségi párt számára. Épp igy Letenyén, ahol Szüllő Géza veit néppárti s jelenleg pártonkívüli képviselőtakarják keini, hogy lépjen át a függetlenségiekhez. Az alsólendvai függetlenségi 48 as pírt szervezőbizottsága közel alkalommal tartandó gyűlésén a függetlenségi nagygyűlés tárgyában hoz határozatot. Mi io felkéljük a függetlenségi vezéreket, látogatnák meg s töltenék meg szivünket, lelkünket a lüggetlenségi eszme nagyszerüségevel! Felkérjük aztán képviselőnket, Nyáry dr. urat, lépjen át a függetlenségiek dicső táborába, ahol Kossuth, Zicbyék, Apponyi gróf hirdetik a szent eszmét, E tárgyban már mostani közeli gy ülésünk határoz afölött, hogy az ünnepély előtt, vagy után tegyük-e ? Tehát Zalában minden vonalon eleven a hazahas mozgalom. Lenti, 1905 julius "27. Zalatnegve. Szigethy Gyula, Németh Ferencz, Farkas Ltjos, Molnár János, Gazdag Ferencz, Vörös Káknán, Nagy János, Flesch Mór. Habus Mihály perlaki plébános fényes beiktatást tartott jul. 25-én Cepanec János káplánt, kiről irtuk már, hogy a magyarok elleni dühében duhajkodott a kocsmában, eltették Stridóról. Muraközi állami iskolák. A Nemzeti iskola irja: «Muraköz bizony határszél s ráadásul a magyar nyelv határon is kivül esik. Előrelátó emberek az állami iskolákkal akarták a magyar állam tekintélyét emelni s a mai emberek ezen a vidéken az állami iskolát tették nevetségessé. Ráczkauizsán évek óta egy marhais'álló az iskola. A háztulajdonos egyszersmind elöljárója is az iskolának, ter mészete;, hogy a ba-áskodás rendes foglalkozás. A II. kegykerületi iskolából a vizsgálat után azonnal ki kellett költözködni, mert ezt ugy kivánta a tu'ajdonos s most az iskola eszközei a gazda padlásán hányódnak s a tanitó a szőlőjében a vincellér viskójában húzta meg magát. Hogy az ilyen dolgok nem emelik az állam tekintélyét az bizonyos." Vallás erkölcsi egylet. Szilner József, Zalatárnok derék plébánosa az ifjúsági egyletek alakulásánál ki anarja venni a maga részét, a tanítók segítő társául szegődik s nyomtatott felhívást bocsátott ki egy ily egylet alakítására. Felhívásában többek közölt igy szól: Korunk társadalma megoszlik az emberek sokfele érdeke-, a műveltség különböző foka-, a vidékek és valiások-, a faj ós osztályok , a rang és állások váitozó kisebb nagyobb aránya szerint Innen van, hogy sok helyütt még isméietlen az egyetértés, az összetartás ereje, melyben ugy a társadalom boldogulása, mint azegjesek boldogságának alapja rejlik. Ei re tehát nevelnünk kell a népet. D.i kit? — Az öregeket? — N:m. — „Az iljuságé a jövő" : az a jövő, melyet minden társadalmi elem összetartozandosága, az egyetértés ereje boldogít, de csak akkor, ha az az iljuság egyesületi vezetésben részesül. Ezt azonban az iskolai fegyelem és rendtartás alól kikerülvén, azontúl már többé nem kapta meg eddig a mi ifjuságunk, ha c

jak netn valamelyes módon a katonasága alatt, melynek szigoia talán inkább a széthúzás, min

f az összetartás erejét fejleszti ki benne. A magas kormány már évek óta, a vall. és közokt. miniszteri rendeletek ugy, mint a főpásztori körlevelek ,,az ifjúsági egyesületek" alakítását szüntelenül szorgalmazzák. Evégett adato t ki a magyarországi kathoíikus egyesületek országos szövetsége által, a belügyministerium által is jóváhagyott „kathoíikus ifjúsági egyesületek alapszabályai." E nemes czél eleiése végeit, meh az emiitett eszközök felhpsználá* val egyedül képes az ismétlő iskolából kimaradott itjuságot az élet sokféle csábításaitól, ingereitől, veszélyeitől megmenteni, kívánok én is derék, ügybuzgó tanitó uraink 8'ivds, — önfeláldozó közreműködésével Zilatérníkon kath. ifjúsági egyesületet alakítani. A melynek m g :iakitasához e'.ső sorban is tagokra van szü .ség. A tagok lehetnek : alapító, tiszteletbeli, pártoló, rendes és rendKivüli tagok. Ezek alapján tehát jelen felhívásomat azért bocsájtom a nagyérdemű es népünk műve lődését, vaüáserkö csös nevelését, becsületes, jellemes emberekké való fejlesztését s/ivén viselő mélyen tisztest nagyközönség elé, főkép az egyesület jövője ós felvirágzása iránt közelebbről érdekelt helybeli nagybirtokos urainkhoz, ugy, mint a polgári sorban lévő itteni gazdiembereinkhez, hogy akiknek ismétlő iskolából kikerült tiaik vannak, azokat rendes tagokul okvetlenül beuatnj ei ne mulasszák, a kiknek nincsenek ós vagyoni helyzetük megengedi, vagy pedig nemes érdeklődéssel viseltetneí ezen oly fontos és szükséges egyesület életrejöveteie iránt maguk is vagy mint alapító, vagy legalább mint pártoló tagok belépvén az egyesületbe, bennünket tag ági dijaik befizetésével an\agi támogatásban reszesiteni kegyeskedjenek. Beiratkozni lehet alulírottnál f. évi szeptember hó 15 ig akár személyesen, akár írásban. Kelt Zalatárnokon, 1905 julius 26 ári szent Anna napján. Szilner József, plébános. Benégett a házban. Levelezőnk írja: Julius 29-én Pötrétén eddig ki nem derített okból Sabján Bálint földmives háza kigyu't, a tüz négy házat melléképületeivel eguitt elhamvasztott. Sabján anyjának néhány forintja benn maradt, az öreg asszony igen sajnálta pénzét s be ment az égő házba, azonban a nagy füst megfojtotta, oda veszett pén évei együtt. A ház biztosítva volt — de a szegény asszony nem. A pakodi önkéntes tűzoltóság aug- 6 án jótékonyc.élu mulatságot tart a Günsberger vendéglő udvarán, melyre az éid.klődőket tisztelettel meghívja a parancsnokság. Családjegv 1 korona Személyjegy 40 fillér. Kezdete délután fél 4 óiakor. A középbisztriem iskolának a tanitója, — amint értesülünk, még máig sem kapta meg a fizetését. A tudósító szerint «másfél éve várja, hogy mit végeznek ügyében a közigazgatási retortárban. Pedig ha azt tudnák hogy 1904/5 tanévre, vagyis 1904 szeptember 1-től mai napig mindössze 90 irtot kapó t tanítói fizetésül, talán átlátnák (a közigazgatas urai), hogy szinte lehetetlenség egy perczig is még várakozni azokra a kimutatott hátralékokra s azt sem tudják azok a jó urak, micsoda energiával hajtják be rajta más jó urak a különféle adókat és adósságokat. Szóval hátrálékokkal fizetni nem tud». Még rátéiünk erre a szomorú ügyre Lapunk zártakor vesszük a hírt, hogy az alispín elrendelte a főszolgabíró utján annak tisztázását, hogy az iskolát vájjon polgári é vagy hitközség tartja fön ? Azonban ennek tisztázásáig is elrendelte a behajtást. A zalaszentivajii K'ujer család fiai: Mátyás* György, Sindor, László, Miklós c=aládi nevüket László-ia. változtatták. A rendszeresített segédmérnöki á'lásra Nagykanizsán megválasztották Székely Nándort. A sümegi adóhivatalhoz kineveznék ellenőrnek Tamássy Jáios nagy szőllősi adóhivatali segédet. A bucsuszentlás lói áll. el. isiola felépítésére Gróf Csáky Albin közokt. miniszter már 1894-ben kelt rendeletéyel utalványozott mintegy 5000 irtot. Ma, még uíncs sém iskola, sem a családos tanítónak lakása. De lesz idővel. 50 óv. Lélekemelő ünnepélynek voltak tanú* julius 30 án a gelseiek, ugyanis Modrovics Jáno? esperes-plébános e napon tartotta áldozár«ágának 50 éves évfordulóját. Üdvözlő beszédeket mondottak Fatér István theol. tanár, Seimeczy Imre ig. tan., Kiuger Sándor körjegyző, ki a község ajándékát, egy serleget az ünnepeltnek átadta. A mise után az esperes vendégszerető házáuál gyűltek össze nagyszámú ismerősei, hol fényes ebéd várta őket, nagvon természetes, a tossztokban hiány uem volt. Vasúti menetrend Érvénves 1905. május 1-töi. Zalaegerszegről indul Czelldömölk- Budapest felé: reggel 5 óia 50 perez, déieiőt

r. 9 óra 29 perez, délután 4 óra 50 perez. Cs áktornya felé : reggel 4 óra 58 perez, este 5 óra 58 perez. Zalaszentivánra indul: reggel 6 óra 10 perez. Csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Délben 11 óra 51 perez. Csatlakozás Kanizsa-Szovabathely fe'ié. Délután 2 óra 33 perez Csatlakozás Kanizsa Szomba'hely felé. Délután 5 éra 9 peicz. CsatlakozásS omhathelyfelé. Este 8óra40 perc. Csatlakozás Kanizsa felé. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czelldömölk felől: reggel 8 óra 43 peic ; délután 5 óra 54 perez, este 9 óra 47 perez. Csáktornya felöl: reggel 9 óra 13 perez, este 8 óra 34 perczkor. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre . reggel 7 óra 57 perez, délután 2 ora 05 perez, délután 1 óra 48 perez, este 7 óra 52 perczkor. gS^T- Minden magyar honpolgár, magyar iparostól szerezze be szükségletét^ Csak boni terméket használjunk —* Távoliak. Az ország dolga. Érdekes, hogy amióta az országgyűlés nélküli állapot bejött, azóta a politikai irodaimat művelik nany mértekben a politikusok ; köztük Gr. Tisza István és Gr. Andrássy Gyulaanyáron 8—8 nagy uj-ág cikket irt. Pedig nem állanak abban a hitben, mintha nagyon kedvelnék az újságírást. — Eivébktnf csendes minden. Eddig négy főispán lépett ki a Tisza pártból. A katonaügyi miniszter postán s a kaszárnyákra és csendőri taavákia akgatoU czedulákksl hívja be a fegyveiköieleseket, mert a hatóság utján oknélkü'. A magyarbolyi ág. hitv ev. gyülekezet Vértesi Zoltán helybeli adminiszti.itort, egyhangúlag lelkipásztorává választotta Művészek mozgalma a nemzeti ipar mellettA Magyarország irja a következő czikker: Feszthy Árpád érdekes mozgalmat indít meg a magyar műveszek körében. Ü ugyanis abból a tényből