Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-07-06 / 27. szám

1905 julius 13. magyar paizs 6 Tismustól. A csendőrség fedezetét visszautasította a vasúttól bejövet. Csudílkozik, hogy reggel koráu nem intézkedett itt sfnki, sem a városi, sem a megyei tisztviselők közül. De — mondják — nem Vágyakozott. Ha igaz az, hogy itt csakugyan buj­togatnak ellenem, megbotránkozásomat fejezem ki. Dr. Hajós Ignácz: a polgármester ismeretben •egyéneket vádol itt, itt ennek nincs helye. Senki nem támadott senkit. Zúgo't egy tömeg a pol gármester ellen, ő tudja miért. Arra figyelmeztetem, hogy ntcsak nagy ambiczióval hajtsa végre a törvényt, hanem körültekintéssel is. Tartsa szem előtt a franczia közmondást: előre látni annyi, mint kormányozni. Három nappal előbb mindenki tudta, mi készül. A rendőrség nem tudta volna ? Ezt a reggeli huszár-attakot elkerülhettük volna. Ne botránkozást fejezzünk ki, csak sajnálkozást. Boly Béla: A polgármesternek egyedüli hibája, hogy erőszakos. Dr. Kele Antal: Ismétlem, fogadjuk el a tanács javaslatát. Szószerint elfogadják. A kereskedő és iparossegédek tehát és a napi­dijasok községi közmunkára nem köteleztetnek, melyet valószinüleg a vármegye is helyben fog hagyni. l. Felhivás Zalavármegye közönségéhez. Az évi május hóban tartott értekezlet kimon­dotta, hogy feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a „szövetkezett ellenzék" megyénkben >s meg­alakuljon. Nehéz, válságos időket élünk, a burkolt abso­lutismust a nyilt absolutismus váltotta fel, a Képviselő ház törvény ellenére elnapolva van, és igy újra a vármegyékre hárul a feladat, hogy ezer éves alkotmányunkat megvédjék, s imádott Hazánknak megtartsák azokat a jogokat, a me­lyeket Őseinktől örököltünk, s a melyeknek csorbítatlanul való átadása utódainknak szent kötelességünk. Itt az idő, midőn e nehéz küzdelemben min­den hazáját szerető magyarnak ki kell venni részét, hogy visszaszerezhessük mindazt, a mi Hazánkat Isten és ember törvényei szerint meg­illeti. A törvényhatósági bizottsági tagok, vármegyei tisztviselők az értekezlet megbízásából már fel lettek szólítva, hogv a »szövetkezett e!lenzekhez» tartoznak-e, azonban miután ez alkotmány min­den magyar ember kincse, igy annak megvédése is mindnyájunk kötelessege, e végből felkérem, a vármegye lakóit, hogy az e hó 11 én Zalaeger­szegen a Korona vendéglőben délután 6 órakor tartandó „Szövetkezett ellenzéki" értekezletre minél számosabban jelenjenek meg, a ki pedig a meg­jelenésben gátolva lenne, kérném, hogy egy leve­lező lapon tudassa, hogy a „Szövetkezett ellen­zékhez" tartoziké? és azt kérném Bosnyák Géza Misefa u. p. Nagykapornak c/.im alatt megküldeni A polgáiok hazaszere'e képezi az Ország szabad­ságának ta !p-kövé". Jó szeiencsében hazafinak lenni nem nehéz feladat, a/onban a bal szerencse csapásai között cs a jövendő bizonytalansága mellett a hazaszeretetben me , nem inogni: magasz­tos po'gárerény. S legyen jelszavunk Kossuth Lajos következő mondása: „Ha tűrni keil, tűrni fogunk, ha várni kell várni fogunk, nem eibizakodva, de nem tét lenül, hanem őseink szent hagyományát, utódainknak •elidegeniíhetlen örökségét visszaköve e endjük. Bosnyák Géza az értekezletet előkészítő bizottság elnöke. Zalaegerszeg villamos világítása. Kolozsvár, junius i4. Édes Gyurka! Két czikkedben is olvasom, hogy a villamos világítás berendezése körül, az'az aggo­dalom, hogy az luxus világítás ós nem szegény embernek való. Nagy szerencse, hogy azt írod, hogy a két budapesti uron kívül nálatok senki sem értett a do'oghoz. Igy meg van világítva a kérdés. En m. e. 20 év óta foglalkozom a villamos világítással. Nem annyira a villamos erő technikai ágával, hanem inkább az elektromosság világítási ós erő­szolgáltatási ágával üzleti, ipari s mindenek felett gazdasági szempontból. Mondhatom Gyurka, hogy nem értek veled egyet abban, hogy a villamos világítás luxus világitás és nem szegény embernek való. Ellen- j kezőleg. Én már egy füzetben megírtam (neked is a kezedbe juthatott), hogy a hol a villamos világítás praktikusan bevezethető, hogy olcsó árakat állapithatnak meg, bizony nem luxus az ott. Ily esetben épen a szegény embernek hűsé­ges segítő társa a villamosság. Mihelyt a vilbmos erő nem drágább a petróleum világiasnál, akkor a legszegényebb házban is a villamosság javara kell, hogy billenjen a mérleg. A villamos világí­tás tüz és életbiztonságot, kényelmet és tísztasá­ságot nyújt. Segítő társa lehet az iparosnak, a melynek olcsó erőt szolgáltat a munkagépek egyenletes mozgatásához. Nálatok azonban csak a világításra kell a súlyt fektetni. Motorikus erő igénybe vétele, talán szóba sem jön még most. Könnyű tehát a kalku­lust megcsinálni. Van nálatok kereskedő, vagy más olyan egyén, a ki világítással foglalkozik. Ez számítsa ki, hogy ott mibe kerül gyertya lángonkint apetio leum világítás. E szerint azt kell kiszámítani, hogy egy egy lámpa óránként mennyit fogyaszt. Ezzel szemben kell állítani azután a villamos árakat s kitűnik azonnal, hogy luxus lesz e vagy pedig szükséget fog pó'oini az elektronos fény ? Itt már szükséges lenne, hogy iskolátokból egyik professor foglalkozzék a helyzet tisztázásá­val. Laikus ember füle első hallásra nem veszi be, miazaWatt? Három watt vi'lamos áram ad körte lámpáknál, a mikdt izzó lámpíknak neve­zünk, egy gyeríya fényt. Száz watt ad te­hát olyan fényt, mint egy 30—35 gyertya íónvü körégő petróleum lámpa. Nálunk lOOwitt áram a magán fogyasztóknak óránként 6 fillér, Budapesten, ha évente legalább 300 órát égetnek 5 fillér. E szerint a ku'cT szerint, a hol a gim­náziumnak oly jeles szakemberei vannak, hogy nemcsak az asztalnál müvelik a tudományt, de észre veszik egyebek mellett a penész gombát is, tehát ismereteikkel az eletet is tudjak szol­gálni, eligazodni könnyű. Már mostan legyünk tisztában a eléggel, az egyénekkel és a helyzettel, csak igy tisztázhatjuk a zalai gerszegi határozat után a helyzetet. A Ganz czég világhírű, alkotásait az egyete­mek profeísorai fölibe helyezik a többi czégek készítményeinek. A gyakorlati élet. emberei hasonlóképen igy nyilatkozuak. Bartha Gergely neked is jó barátod, ő előtte olaszországi utja alkalmával, a legnagyobb tisztelettel nyilatkoztak az olasz mérnökök erről a mi czógünkről, mely a vi'ág legnevezetesebb elektromos vasutját építette az olaszoknak. E vasutért a dicsőiég is, a haszon is az olasz nem­zeté, de a dicsőség sugaraiból a Ginz c/.ég révén egy pár vissz-fény nemzetünkre is vésődik. Foglalkozunk mo<t már az egyénekkei. Szólasz Hollós József műszaki tanácsosról. Amondó va gyök, hogyha a gázvilágítás behozatala idején ily okos tanácsadót tudott volna a keresk. minis­ter adni a városoknak, a közvagjóiból milliók maradtak vo'na bent az oiszágbaD, Hollós József tudós ember , praktikus szakiéi fiu. Sokoldalú tapisztalata van. Szívvel lélekkel c-üng a városok fejlődésén. Ripka Ferencz, a Ganz czég küldötte, egyenes lelkű, magyar műveltségű férfiú, a feltétlen bizal­mat megérdemli. Ugy a czég, valamint az egyének találkozása Zaiaegerszegie nézve szerencsés volt. Külön verseny tárgyalásra itt nincs szűkség. Fődolog a Ganz czéggel ugy egyezkedni, hogy sem a városnak, sem a polgároknak kára ne legyen. De kapja meg a Ganz c-:óg is a maga polgári hasznát, mert a legutolsó szolga is méltó az ő bérére. E .t még a szent irás is elismeri. A Ganz gyár előnyös ajánlatot tett, a mos tani helyzethez képest, mikor azt mondja Zala­egerszegn k, hogy te eddig világítottál 180 pis­logo petróleum lámpival és fizettél 5800 koronát. Én világitok r.eked 250 izzó lámpával (de hány gyertya fényű, ez nagy kérdés) és 8 ív lámpával. Fizetsz ezért évente csak 200 koronával többet, a város szempontjából ezt kei kézzel kell elfo­gadni. De ugvaa akkor Zalaegeszeg vizsgálja meg az utczai petróleum lámpáit, hogy nem folynik-e? Nála u. is 32 kotona 20 fillérbe keiül évente egy lámpa költsége, Kolozsvárt ez a költség lámpánkint és évenkint 20 K 46 fillér. Ilyen formán aránylag többe kerül Zala­egerszegnek a világítása évente 2118 K 80 fil­lérrel, Lámpánkint és évenkint a külömbség a kolozsvári é3 zalaegerszegi petrol : n lámpák fenntartási költsége között 11 K 74 fillér. E feltűnő különbözet csak ugy magyará iutó meg, hogy vagy a kezelés és ellenőrzés körül hiba van' vagy pedig körógő lámpakkal világítják az utczákat. Ez kétszeres ok arra nézve, hogy az olcsóbb, kénvelmesebb, tökéletesebb világítási módra át­térjenek. Itt most már teljesen a te czikkednek van igaza, a mikor azt mondja, hogy a meghívó nem jelölte meg a tárgyat, egységárak feltüntetve nem voltak. Ezt a kéidést csak ugy suba alatt elintézni nem lehet. Ezt a nyilvánosság előtt meg kell vitatni. Ismertetni kell a szerződós főbb tételeit. A magánvilágitók egységárait. Ügyelni kell, hogy kis emberek, iparosok, földmiiívesek olcsón juthassanak a bevezeíéshez. Ha azután az áram nem lenne drágább hectovattankint a magán fogyasztók részére világítási czélra 6—7 fillérnél, nyernének a fogyasztók. Fődolog, hogy gondoskodás történjék, hogy a házi berendezés tételei ne legyenek magasak ós a szegény emberek 5—6 óv alatt törleszthessók azt. Ebben a tekintetben, mint itt Kolozsvárt sajnosan tapasztalom, nincs kellőleg organizálva ez a különben világhírű és nagy i rányokban dolgozó czég. Nem tudja üzemét a kis ember szűkös élet viszonyaihoz adjusztálni. Ez ügyhöz még hozzá fogok szólani. Szemlélő. Zalaegerszeg, 1905 julius 5. A zalaegerszegi villanyvilágítás tehát meg Ko­lozsvárt is visszhangra talált, sőt érdeklődésre. Mi tisztelettel vehetjük, sőt köszönettel, s vesszük is, hogy ujságezikkben is foglalko/ik az ügygyei Sxemlélő barátunk, a ki nemcsak gazdaságilag jártas ebben a dologban, de a mű tekintetében is szakértő. Két dolgot mondasz barátom ebben az értékes leveledben. Egyik az, hogy a villanyvilágítás üdvös dolog s a Ganzgyái nemcsak világhirü, hanem jó is, képviselője Ripka ur, derék s Hollós taná­csos ur müveit un ember. A másik az, hogy saját érdekünkre ügyelni azonban kutya köteles­ségünk. Semmiben sem állasz velünk szemben. Mert a villanyvilágításnak az ellenzői 8 a felebbezósnek, a szelleme egy árva szóval sem illetik méltatla­nul és igazságtalanul sem a villanyvilágítást álta­lában, sem a Ganzgyárat, sem Ripka urat, satn Huliós urat. Ők végzik a saját dolgukat saját ruaguk érdekében — helyesen. A felebbezés c^ak azt mondja, hogy- a szerződés lényeges tartalma a város részére hátrányosan hiányos s hogy for­májában létrejötte körül bizonyos alkotmányta­lanság van. S nos, harmadszor, saját hírlapírói laikusságom szerint Ízléstelen dolog, ha a szegény eaiber rohanva siet, hogy czifra gúnyát vegyen magára, ámbár ha a4 iíem volna is drágább. Teszek egy par megjegyzést, kérlek, mind a három pontra. A felebbezés felsorolja a teméntelen okot. Itt csak egyet emelek ki. Nem szól arról a szeiző­dés, hogy mi lenne akkor, ha a Ganzgyár két esztendő múlva megbuknék. Mert Róma nagyobb volt a Ganzgyárnál is, mégis megbukott. Bizalom és bizalom között nagy külömbség van. Ilyen kórdesben bizni nem szabad sem Rómában, sem a Ganzgyái ban, sem Ripka uiban sem Hollós úrban. Kötni valók volnánk ha bíznánk. Hiszen nem szabad. Nem azt tesa ez, hogy a szerződést kötőkre rosz szot akarnók mondani. Nem, hanem akaratlanul tévedtek s a felebbezők ki akarják korrigálni a tévedést. Felsorolja a felebbezés a formahibákat is. A forma »áttörésére» nézve Holló Lajostol hallottam az Országházban, hogy hát hiszen a koront'zís is csak íoimális dolog, külső czeiimonia. Hanem a/ért piobáld meg Magyarországon koronázás nélkül királynak lenni. A harmadik pootni', a szegénységre nézve (ez már nem is a hozzáértőbbek dolga, laikus ma­gamra tartozik jsupán) inkább magam ellen szólvi el is ejtem ez egvik érvet, ördög bujjek beié, hadd bújjék a czifra ruháoa, ha már ugy szereti, sőt minthogy a tisztaság lévén egy kis hasznos­' sága is van, legyen, hogy: nem luxus. De én nem annyira a jövőbeli villamvilágitásró! beszél­tem, mint inkább a mult és jelenbeli petróleum világítást kritizáltam, mely rosz lévén, rosz alapul szolgál a villamnak. Micsoda könyen hull ölükbe i az érv: vivát viliam, mert csak alig pár százzal

Next

/
Oldalképek
Tartalom