Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-07-06 / 27. szám

1905 julius 13. magyar paizs 6 Tismustól. A csendőrség fedezetét visszautasította a vasúttól bejövet. Csudílkozik, hogy reggel koráu nem intézkedett itt sfnki, sem a városi, sem a megyei tisztviselők közül. De — mondják — nem Vágyakozott. Ha igaz az, hogy itt csakugyan bujtogatnak ellenem, megbotránkozásomat fejezem ki. Dr. Hajós Ignácz: a polgármester ismeretben •egyéneket vádol itt, itt ennek nincs helye. Senki nem támadott senkit. Zúgo't egy tömeg a pol gármester ellen, ő tudja miért. Arra figyelmeztetem, hogy ntcsak nagy ambiczióval hajtsa végre a törvényt, hanem körültekintéssel is. Tartsa szem előtt a franczia közmondást: előre látni annyi, mint kormányozni. Három nappal előbb mindenki tudta, mi készül. A rendőrség nem tudta volna ? Ezt a reggeli huszár-attakot elkerülhettük volna. Ne botránkozást fejezzünk ki, csak sajnálkozást. Boly Béla: A polgármesternek egyedüli hibája, hogy erőszakos. Dr. Kele Antal: Ismétlem, fogadjuk el a tanács javaslatát. Szószerint elfogadják. A kereskedő és iparossegédek tehát és a napidijasok községi közmunkára nem köteleztetnek, melyet valószinüleg a vármegye is helyben fog hagyni. l. Felhivás Zalavármegye közönségéhez. Az évi május hóban tartott értekezlet kimondotta, hogy feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a „szövetkezett ellenzék" megyénkben >s megalakuljon. Nehéz, válságos időket élünk, a burkolt absolutismust a nyilt absolutismus váltotta fel, a Képviselő ház törvény ellenére elnapolva van, és igy újra a vármegyékre hárul a feladat, hogy ezer éves alkotmányunkat megvédjék, s imádott Hazánknak megtartsák azokat a jogokat, a melyeket Őseinktől örököltünk, s a melyeknek csorbítatlanul való átadása utódainknak szent kötelességünk. Itt az idő, midőn e nehéz küzdelemben minden hazáját szerető magyarnak ki kell venni részét, hogy visszaszerezhessük mindazt, a mi Hazánkat Isten és ember törvényei szerint megilleti. A törvényhatósági bizottsági tagok, vármegyei tisztviselők az értekezlet megbízásából már fel lettek szólítva, hogv a »szövetkezett e!lenzekhez» tartoznak-e, azonban miután ez alkotmány minden magyar ember kincse, igy annak megvédése is mindnyájunk kötelessege, e végből felkérem, a vármegye lakóit, hogy az e hó 11 én Zalaegerszegen a Korona vendéglőben délután 6 órakor tartandó „Szövetkezett ellenzéki" értekezletre minél számosabban jelenjenek meg, a ki pedig a megjelenésben gátolva lenne, kérném, hogy egy levelező lapon tudassa, hogy a „Szövetkezett ellenzékhez" tartoziké? és azt kérném Bosnyák Géza Misefa u. p. Nagykapornak c/.im alatt megküldeni A polgáiok hazaszere'e képezi az Ország szabadságának ta

!p-kövé". Jó szeiencsében hazafinak lenni nem nehéz feladat, a/onban a bal szerencse csapásai között cs a jövendő bizonytalansága mellett a hazaszeretetben me , nem inogni: magasztos po'gárerény. S legyen jelszavunk Kossuth Lajos következő mondása: „Ha tűrni keil, tűrni fogunk, ha várni kell várni fogunk, nem eibizakodva, de nem tét lenül, hanem őseink szent hagyományát, utódainknak •elidegeniíhetlen örökségét visszaköve e endjük. Bosnyák Géza az értekezletet előkészítő bizottság elnöke. Zalaegerszeg villamos világítása. Kolozsvár, junius i4. Édes Gyurka! Két czikkedben is olvasom, hogy a villamos világítás berendezése körül, az'az aggodalom, hogy az luxus világítás ós nem szegény embernek való. Nagy szerencse, hogy azt írod, hogy a két budapesti uron kívül nálatok senki sem értett a do'oghoz. Igy meg van világítva a kérdés. En m. e. 20 év óta foglalkozom a villamos világítással. Nem annyira a villamos erő technikai ágával, hanem inkább az elektromosság világítási ós erőszolgáltatási ágával üzleti, ipari s mindenek felett gazdasági szempontból. Mondhatom Gyurka, hogy nem értek veled egyet abban, hogy a villamos világítás luxus világitás és nem szegény embernek való. Ellen- j kezőleg. Én már egy füzetben megírtam (neked is a kezedbe juthatott), hogy a hol a villamos világítás praktikusan bevezethető, hogy olcsó árakat állapithatnak meg, bizony nem luxus az ott. Ily esetben épen a szegény embernek hűséges segítő társa a villamosság. Mihelyt a vilbmos erő nem drágább a petróleum világiasnál, akkor a legszegényebb házban is a villamosság javara kell, hogy billenjen a mérleg. A villamos világítás tüz és életbiztonságot, kényelmet és tísztasáságot nyújt. Segítő társa lehet az iparosnak, a melynek olcsó erőt szolgáltat a munkagépek egyenletes mozgatásához. Nálatok azonban csak a világításra kell a súlyt fektetni. Motorikus erő igénybe vétele, talán szóba sem jön még most. Könnyű tehát a kalkulust megcsinálni. Van nálatok kereskedő, vagy más olyan egyén, a ki világítással foglalkozik. Ez számítsa ki, hogy ott mibe kerül gyertya lángonkint apetio leum világítás. E szerint azt kell kiszámítani, hogy egy egy lámpa óránként mennyit fogyaszt. Ezzel szemben kell állítani azután a villamos árakat s kitűnik azonnal, hogy luxus lesz e vagy pedig szükséget fog pó'oini az elektronos fény ? Itt már szükséges lenne, hogy iskolátokból egyik professor foglalkozzék a helyzet tisztázásával. Laikus ember füle első hallásra nem veszi be, miazaWatt? Három watt vi'lamos áram ad körte lámpáknál, a mikdt izzó lámpíknak nevezünk, egy gyeríya fényt. Száz watt ad tehát olyan fényt, mint egy 30—35 gyertya íónvü körégő petróleum lámpa. Nálunk lOOwitt áram a magán fogyasztóknak óránként 6 fillér, Budapesten, ha évente legalább 300 órát égetnek 5 fillér. E szerint a ku'cT szerint, a hol a gimnáziumnak oly jeles szakemberei vannak, hogy nemcsak az asztalnál müvelik a tudományt, de észre veszik egyebek mellett a penész gombát is, tehát ismereteikkel az eletet is tudjak szolgálni, eligazodni könnyű. Már mostan legyünk tisztában a eléggel, az egyénekkel és a helyzettel, csak igy tisztázhatjuk a zalai gerszegi határozat után a helyzetet. A Ganz czég világhírű, alkotásait az egyetemek profeísorai fölibe helyezik a többi czégek készítményeinek. A gyakorlati élet. emberei hasonlóképen igy nyilatkozuak. Bartha Gergely neked is jó barátod, ő előtte olaszországi utja alkalmával, a legnagyobb tisztelettel nyilatkoztak az olasz mérnökök erről a mi czógünkről, mely a vi'ág legnevezetesebb elektromos vasutját építette az olaszoknak. E vasutért a dicsőiég is, a haszon is az olasz nemzeté, de a dicsőség sugaraiból a Ginz c/.ég révén egy pár vissz-fény nemzetünkre is vésődik. Foglalkozunk mo<t már az egyénekkei. Szólasz Hollós József műszaki tanácsosról. Amondó va gyök, hogyha a gázvilágítás behozatala idején ily okos tanácsadót tudott volna a keresk. minister adni a városoknak, a közvagjóiból milliók maradtak vo'na bent az oiszágbaD, Hollós József tudós ember , praktikus szakiéi fiu. Sokoldalú tapisztalata van. Szívvel lélekkel c-üng a városok fejlődésén. Ripka Ferencz, a Ganz czég küldötte, egyenes lelkű, magyar műveltségű férfiú, a feltétlen bizalmat megérdemli. Ugy a czég, valamint az egyének találkozása Zaiaegerszegie nézve szerencsés volt. Külön verseny tárgyalásra itt nincs szűkség. Fődolog a Ganz czéggel ugy egyezkedni, hogy sem a városnak, sem a polgároknak kára ne legyen. De kapja meg a Ganz c-:óg is a maga polgári hasznát, mert a legutolsó szolga is méltó az ő bérére. E .t még a szent irás is elismeri. A Ganz gyár előnyös ajánlatot tett, a mos tani helyzethez képest, mikor azt mondja Zalaegerszegn k, hogy te eddig világítottál 180 pislogo petróleum lámpival és fizettél 5800 koronát. Én világitok r.eked 250 izzó lámpával (de hány gyertya fényű, ez nagy kérdés) és 8 ív lámpával. Fizetsz ezért évente csak 200 koronával többet, a város szempontjából ezt kei kézzel kell elfogadni. De ugvaa akkor Zalaegeszeg vizsgálja meg az utczai petróleum lámpáit, hogy nem folynik-e? Nála u. is 32 kotona 20 fillérbe keiül évente egy lámpa költsége, Kolozsvárt ez a költség lámpánkint és évenkint 20 K 46 fillér. Ilyen formán aránylag többe kerül Zalaegerszegnek a világítása évente 2118 K 80 fillérrel, Lámpánkint és évenkint a külömbség a kolozsvári é3 zalaegerszegi petrol : n lámpák fenntartási költsége között 11 K 74 fillér. E feltűnő különbözet csak ugy magyará iutó meg, hogy vagy a kezelés és ellenőrzés körül hiba van' vagy pedig körógő lámpakkal világítják az utczákat. Ez kétszeres ok arra nézve, hogy az olcsóbb, kénvelmesebb, tökéletesebb világítási módra áttérjenek. Itt most már teljesen a te czikkednek van igaza, a mikor azt mondja, hogy a meghívó nem jelölte meg a tárgyat, egységárak feltüntetve nem voltak. Ezt a kéidést csak ugy suba alatt elintézni nem lehet. Ezt a nyilvánosság előtt meg kell vitatni. Ismertetni kell a szerződós főbb tételeit. A magánvilágitók egységárait. Ügyelni kell, hogy kis emberek, iparosok, földmiiívesek olcsón juthassanak a bevezeíéshez. Ha azután az áram nem lenne drágább hectovattankint a magán fogyasztók részére világítási czélra 6—7 fillérnél, nyernének a fogyasztók. Fődolog, hogy gondoskodás történjék, hogy a házi berendezés tételei ne legyenek magasak ós a szegény emberek 5—6 óv alatt törleszthessók azt. Ebben a tekintetben, mint itt Kolozsvárt sajnosan tapasztalom, nincs kellőleg organizálva ez a különben világhírű és nagy i rányokban dolgozó czég. Nem tudja üzemét a kis ember szűkös élet viszonyaihoz adjusztálni. Ez ügyhöz még hozzá fogok szólani. Szemlélő. Zalaegerszeg, 1905 julius 5. A zalaegerszegi villanyvilágítás tehát meg Kolozsvárt is visszhangra talált, sőt érdeklődésre. Mi tisztelettel vehetjük, sőt köszönettel, s vesszük is, hogy ujságezikkben is foglalko/ik az ügygyei Sxemlélő barátunk, a ki nemcsak gazdaságilag jártas ebben a dologban, de a mű tekintetében is szakértő. Két dolgot mondasz barátom ebben az értékes leveledben. Egyik az, hogy a villanyvilágítás üdvös dolog s a Ganzgyái nemcsak világhirü, hanem jó is, képviselője Ripka ur, derék s Hollós tanácsos ur müveit un ember. A másik az, hogy saját érdekünkre ügyelni azonban kutya kötelességünk. Semmiben sem állasz velünk szemben. Mert a villanyvilágításnak az ellenzői 8 a felebbezósnek, a szelleme egy árva szóval sem illetik méltatlanul és igazságtalanul sem a villanyvilágítást általában, sem a Ganzgyárat, sem Ripka urat, satn Huliós urat. Ők végzik a saját dolgukat saját ruaguk érdekében — helyesen. A felebbezés c^ak azt mondja, hogy- a szerződés lényeges tartalma a város részére hátrányosan hiányos s hogy formájában létrejötte körül bizonyos alkotmánytalanság van. S nos, harmadszor, saját hírlapírói laikusságom szerint Ízléstelen dolog, ha a szegény eaiber rohanva siet, hogy czifra gúnyát vegyen magára, ámbár ha a4 iíem volna is drágább. Teszek egy par megjegyzést, kérlek, mind a három pontra. A felebbezés felsorolja a teméntelen okot. Itt csak egyet emelek ki. Nem szól arról a szeiződés, hogy mi lenne akkor, ha a Ganzgyár két esztendő múlva megbuknék. Mert Róma nagyobb volt a Ganzgyárnál is, mégis megbukott. Bizalom és bizalom között nagy külömbség van. Ilyen kórdesben bizni nem szabad sem Rómában, sem a Ganzgyái ban, sem Ripka uiban sem Hollós úrban. Kötni valók volnánk ha bíznánk. Hiszen nem szabad. Nem azt tesa ez, hogy a szerződést kötőkre rosz szot akarnók mondani. Nem, hanem akaratlanul tévedtek s a felebbezők ki akarják korrigálni a tévedést. Felsorolja a felebbezés a formahibákat is. A forma »áttörésére» nézve Holló Lajostol hallottam az Országházban, hogy hát hiszen a koront'zís is csak íoimális dolog, külső czeiimonia. Hanem a/ért piobáld meg Magyarországon koronázás nélkül királynak lenni. A harmadik pootni', a szegénységre nézve (ez már nem is a hozzáértőbbek dolga, laikus magamra tartozik jsupán) inkább magam ellen szólvi el is ejtem ez egvik érvet, ördög bujjek beié, hadd bújjék a czifra ruháoa, ha már ugy szereti, sőt minthogy a tisztaság lévén egy kis hasznos' sága is van, legyen, hogy: nem luxus. De én nem annyira a jövőbeli villamvilágitásró! beszéltem, mint inkább a mult és jelenbeli petróleum világítást kritizáltam, mely rosz lévén, rosz alapul szolgál a villamnak. Micsoda könyen hull ölükbe i az érv: vivát viliam, mert csak alig pár százzal